Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-02 / 75. szám

Békéscsata, Í925 április 2 Csütörtök 52'ik évfolyam, 75-ik szám K0ZL0N7 Politikai napilap EIÖÍIBOSÓBÍ dfcjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre ÍG.QOO korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Eladó a ház és eladó a föld is, amelyet csak néhány évvel ezelőtt még aranyért sem lehetett kapni, leg­feljebb csak búzáért, azért is csak sok vagonért. Pedig hát a föl­dekről szólva elsősorban soha olyan nagy ára nem volt a gabo­nának, mint mostanában, dacára annak, Hogy néhány hét alatt lemorzsolódott a gabona ára 600 ezer koronáról a félmillió alá. És a házak, melyeknek a forgalma rövidesen felszabadul, mert hisz a lakásrendelettel együtt kötött vagy szabad a ház rendelkezési joga is, a házbérek hamarosan elérik mér a békebeli árakat, csodálatos módon, ellentétben az elmúlt évekkel, midőn még álmodni sem lehetett a lakások és lakbérek felszabadításáról, nem hogy drá­gulnának, de olcsóbbak lesznek és nagyobb bennük a kinálat, mint volt valaha. És ne higyjük azt, hogy ez csu­pán a vidéken van igy. Tessék végigolvasni a fővárosi lapok hir­detési rovatát. Az ingatlanok for­galma nagyobb, mint volt valaha. Olyan meseszerű hirdetések jelen­nek meg, olyan főúri birtokokat ajánlanak potom áron, oly nagy uri villákat kínálnak, olyan négy­emeletes házakat árulnak arány­talanul kis összegért, hogy gusz­tust kap az ember megvenni ezer­holdas birtokot, négyemeletes sarokházat, még akkor is, ha azon kell gondolkodnia, hogy holnap miből fog megebédelni. Lehetséges, hogy van azokban a hirdetésekben egy kis üzleti rek­lám, mellyel a pesti ingatlanügy­nökök, akik ugyancsak értik a mesterségüket, nem feltétlen ra­gaszkodnak szószerint az igaz­sághoz. Tény azonban, hogy jóval olcsóbbak ma az árak Budapesten a házakban, mint voltak csak a inult év vége felé. Mi ennek az oka ? Vájjon hon­nan van az a látszólagos ellent­mondás, hogy a házakban lévő lakások, házbérek felszabadulása, a gabona árak emelkedése da­cára mégis olcsóbbak az egész országban a ház vagy föld ingat­lanok? Egyszerű a válasz. Nincs pénz. Az még kisebb baj volna, hogy nincs pénz. De annak da­cára, hogy nincs pénz, az embe­rek háromnegyed részének mégis kell pénz. Kell, mert máskülönben könyörtelenül elárverezik a kis vagyonkáját, elkótyavetyélik azt a kis romját is, amit még sikerült átmenteni a jobb időkből. Kény­szeregyezségek, csődök mutatják a gazdasági válságot a kereske­delemben. Az ingatlan kényszer­eladások a gazdálkodó osztály körében. Tegnap, a nagy kon­junktúra idején minden kisebb gazda igyekezett földet venni, még erején felül is, arra gondolva, hogy mint előző években történt, majd néhány hónap múlva rosz­szabb pénzben ki tudja fizetni Főizei'koszíő: Dr. Gyöajerveai János. FeMői Bserkesstői F.-Horváth. BessS. harmad rész pénzzel. S most, mi­kor fizetni kell, nincs pénz, a vevőt pedig szorítja az eladó. Tudunk olyan esetet például, hogy a meg­vásárolt tíz hold földért kénytelen volt egy gazda áruba bocsájtani a meglevő tizenhét hold földjét is, csakhogy tisztázhassa magát na­gyobb baj nélkül. Ezért és hasonló okból kerülnek most eladásra a tulcsigázott áron vásárolt földek és házak is. Vájjon med díg fog tartani ez a válság, nem tudjuk. Talán valami enyhülést hoz majd az ingatlan hitel folyósítása, ha a külföld csakugyan kapni fog oly biztosítékot, amilyent a pénzügy­miniszter b^igért. Erősebb szervezkedést kezdtek az erdélyi magyarok Temesvár, április 1. A magyar párt temesvári tagozata legutóbbi értekezletén indítványt fogadott el, amely szerint helyesli a központ állásfoglalását a kalotaszegi hatá­rozat ügyében. Azonban szüksé­gesnek látja, hogy a mindenkori kormányhatalommal tárgyalásokat folytasson. Tekintettel arra, hogy a tavaly kiküldött ötös bizottság Tatarescuval konkrét megállapo­dásra nem tudott jutni, a tárgya­lások alapjául a következő főbb pontokat tűzte ki: A kormány abszolút egyenrangú tárgyaló félnek ismerje el a ma­gyarságot és ezen az alapon tár­gyaljon vele. Az első és kardi­nális feltétel a magyar párt sza­bad szervezkedési és gyülekezési joga. Továbbá a választási név­jegyzékek megfelelő helyesbítése. A párt temesvári vezetősége elha­tározta, hogy Temesvárott és a vidéken is a párt szervezését és kiépítését fokozottabb mértékben folytatja. Kolozsvár, április 1. A magyar párt Brassóban tartott nagygyűlé­sén Csetri János marosmenti kiküldöttként szólalt fel. Beszédét az ügyészség izgatásnak minő­sítette és ezen az alapon eljárást indított ellene. Az eljárást a brassói törvényszék folytatja le. Minthogy a magyar párt vezető­ségének legtöbb tagja Kolozsvá­rott lakik, az ügyészség átirt a kolozsvári törvényszékhez, hogy tartsa meg a tanúkihallgatásokat­Itt elsőnek Ugrón Istvánt, a ma­gyar párt elnökét hallgatták ki, aki részletes vallomást tett Csetri felszólalásának előzményeiről. Fajvédő kifogások a gazdasági hitel ellen Budapest, ápr. 1. Az egész or­szág agrár köreiben nagy meg­nyugvást keltett a kormány intéz­kedése a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat gyors tető alá hozása és napirendretüzése kapcsán. Mint ismeretes, a javas­lat a nemzetgyűlés mai ülésének napirendjén szerepel és előrelát­hatólag még a hét folyamán be­fejeződnek annak tárgyalásai. A javaslattal szemben csak egészen mérsékelt ellenzéki hangokra le­het számítani, mert hiszen annak alapgondolatát mindenki feltétle­nül helyesnek és szükségesnek tartja. A részletes megoldás te­kintetében állítólag a fajvédőknek vannak kifogásaik, amelynek ki­fejezést is szándékoznak adni a tárgyalás folyamán. Alkalmunk volt ezzel kapcso­latban az egységes párt egyik vezető politikuséval beszélgetést folytatni, aki a következőket mon­dotta : — Teljesen érthetőnek látom, hogy a javaslat napirendre kerü­lése megnyugvást hozott a gazda­társadalom körében, mert hiszen a mezőgazdasági hitel legsúlyo­sabb gazdasági probléma. Ennek a hitelnek a hiánva akadályozta meg a mezőgazdaság fejlődését és a mindenképen elérendő több­termelést. A mezőgazdasági hitel kérdésének rendezése egyébként a szanálás müvének egyik terv­szerű pontja, amelyre csak most kerülhetett sor, amikor részben a szanáláselőhaladásának stádiuma, másrészt pedig egyéb gazdasági lehetőségek módot nyújtanak arra, hogy erre az égető kérdésre is kiterjeszkedjünk. Zürichben a magyar koronát 72-e! jegyezték. Radics újságja a fjüségdeklarációról Belgrád, ápr. 1. Zágrábból je­lentik, hogy Radics hivatalos lapja, a Szlobodni Dom, amelyet annak idején beszüntettek, való­színűleg ismét megjelenik. A párt ebben fogja megvédelmezni a pártban telt királyhüségi és állam­egységi deklarációját és megkí­sérli tekintélyének népszerűsítését a horvát köztársaságipárt körében. Görögország 5000 magifar jószágot vásárol Budapest, ápr. 1. Athén városa 3000 transportlovat és 1000 ma­gyar ökröt akar vásárolni, továbbá mintagazdasága részére 1000 ma­gyar ökröt. Az érdeklődő gazdák a görög követséghez forduljanak felvilágosításért. 20 koronás arany 292000 papírkorona. Telefonai&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabám II. kor. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetőt dijszabá* szerint. Győrben pótvátasztás lesz Bárczij és Tlémett) között Győr, ápr. 1. Horváth Bálint választási elnök tegnap este 9 órára tűzte ki a zárórát és 10 órakor kezdte meg a szavazatok összeszámlálást a két bizottság. A városháza előtti téren hatalmas tömeg hullámzott, amely várta a negyedóránként érkező ujabb je­lentéseket. A szavazatok össze­számlálását 1 órakor fejezték be és 115 perckor hirdette ki a vá­lasztási elnök a választás ered­ményét, mely szerint Bárczy Dezs5 1524 szavazatot, Németh Károly 1428 szavazatot, Vámbéry Rusz­tem pedig 1335 szavazatot kapott. Érvénytelen 74 szavazat. A vá­lasztás eredményeképen pótvá­lasztás lesz Bárczy Dezső és Németh Károly között. A válasz­tási elnök a pótválaáztást április 7-ére és 8-ára tűzte ki. fil-Pödörl lőttek le a cset)ek Budapest, április 1. Egy ma reggel megjelenő lap tudósítást közölt, hogy Nagyléván a csend­őrök egy fiatalembert lelőttek, akinek személyleirása azonos Pö­dör Gyuláéval. A főkapitányságon megtudtuk, hogy három héttel ezelőtt a főkapitányság értesítést kapott, hogy Nagyléván egy fiatal­embert a cseh csendőrök január 13-án közelharcban agyonlőttek, amikor az illető revolverrel állt ellent a csendőröknek, mert egy betörés miatt el akarták fogni. A főkapitányságon az erről szóló értesítés vétele után megállapítot­ták, hogy január 13-án Pödör a lipótmezei tébolyda lakója volt, igy nem lehetett az illető azonos Pödör Gyulával. Szeméremsértés miatt perbefogták Karintfjijt Budapest, április 1. A büntető­törvényszék ma egy olyan ügyet tűzött ki főtárgyalásra, amelynek vádlottja Karinthy Frigyes iró. Az ügyészség szemérem elleni sajtó­vétség és vallás elleni kihágás miatt emelt vádat ellene, mert az „Az Est" mult évi szeptember 21-iki számában „Fekete mise" cimen novellát irt, amely a vád­hatóság megítélése szerint fajta­lanságot tartalmaz. A tárgyalás megnyitása után az ügyészség kérte, hogy mivel a tárgyalás anyaga a közerkölcsiséget sérti, a nyilvánosságot rekesszék ki és Karinthyt zárt tárgyaláson vonja felelősségre a biróság. A törvény­szék rövid tanácskozás után a vád képviselőinek indítványát el­utasította. Karinthy kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert bizonyos tekintetben sajnálja, hogy a „Fekete mise" cimü tárcát megírta. A kihallgatás után az elnöki emelvény elé szólítja Tö­reky a tárgyalóteremben levő Herczeg Ferencet, akit a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents