Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám
1925-05-08 / 103. szám
Békéscsaba, 1925 május 8 KÖTÉS SZAH AMA Péntek KOEONA 52-ík évfolyam, 103-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre Í6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. Gyöagyőai Jáaos. Felelői szerkesztős P.-Horváth 3ess5. TdtfoMifcm : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. kei. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. TI tani]a világ helyzete, kulturálatlansága égő, nyílt sebe nemzeti életünknek. Rossz utakon, orvostól, iskolától távol vergődik a magyar nemzet egyik legmunkásabb, legértékesebb rétege. Statisztika mutatja ki, hogy legalább kétszerannyi csecsemő hal meg tanyákon, mint a városban, mert a legszükségesebb első segítség hiányzik. Ki kell mondanunk : a tanyavilág mai élete kulturellenes és nemzetünk életének egyik legsürgősebb megoldásra váró problémája. Két megoldási módja lenne a tanyai nép felemelésének. Az egyik: lázasan és nagy áldozatokkal kellő úthálózat építése, hogy ne történjen az meg, hogy a tanyai ember beteg gyermeke csak azért haljon meg, mert a nagy esőzések miatt nem tudja behozni a városba. A másik pedig: a tanyai központok létesítése, jegyzői, tanítói, orvosi lakással. Sajnos, e tekintetben Szegeden sokkal több történt, mint nálunk. A városok sokak állítása szerint — amit nem tudunk elhinni — azért húzódoznak tanyai központok létesítésétől, mert falualakulásoktól és esetleg elszakadásoktól félnek. Nem tudjuk elhinni, mert oly rövidlátó és nemzetellenes politika lenne ez, ami lehetetlennek látszik előttünk. El tudunk képzelni egész kis falualakulásokat, melyek mint Békéscsaba külvárosai szerepelnek. Ha pedig — feltéve, de meg nem engedve — az elszakadás veszélye előállana is, mindenkor előbbvaló a nemzetnek és a magyar népnek egyetemes érdeke részleges, kisebb körök érdekénél. Békéscsaba határain tanyai központok szinte önmaguktól kínálkoznak. Több helyütt iskolák is adva vannak, miért nem tudnának ott is házhelyeket létesíteni, hiszen például más városok a telepítés nagyszerű sikerével már tanújelét adták ennek. Hatalmas fajvédő gondolat a magyar tanyai nép felemelése. A lehetetlen lakásviszonyok között, kicsiny, egészségtelen apróablaku házakban, kulturálatlan és nyomorúságos helyzetben élő nép felemelése, a városhoz kapcsolása, társadalmi ösztöneinek kifejlesztése lenne a legelső nemzetmentő program. Belgrád a bécsi kommunisták üzelmei ellen Bécs, május 7. Mint a Neue Pressének jelentik Belgrádból, dr. Markovics a jugoszláv külügyminisztérium képviseletében közölte Hoffinger osztrák ügyvivővel, hogy a jugoszláv kormány több oldalról azt a jelentést kapta, hogy a kommunisták Bécsben élénk tevékenységet fejtenek ki, amely kiterjed a szomszédos államokra is. A szerb-horvát-szlovén állam kormányának nevében felhívja az osztrák kormány figyelmét ezen kommunista üzelmekre azzal a kérelemmel, hogy az osztrák kormány vessen ezeknek véget, mert különben a Jugoszlávia és Ausztria közti jóviszony megzavartatnék. Hoffinger ügyvivő erre kijelentette, hogy a bécsi kommunisták tevékenységéről szóló hirek túlzottak. Ausztria a bolsevista ügynökök működését illetően csak mint átmeneti állomás jöhet számításba. Hoffinger kijelentette, hogy mindenesetre értesíteni fogja a bécsi kormányt a Belgrádból kapott közlésekről. Szilágyi az ellenzék rohamtámadása élén Budapest, május 7. A nemzetgyűlés mai ülésén Szilágyi Lajos bejelentette, hogy az országos demokratikus szövetség elhatározta, hogy feladja a passzivitást és a nemzetgyűlés termében veszi fel a harcot a kormány ellen. Majd a miniszterelnök azon kijelentésével foglalkozik, hogy a nemzetgyűlés nem alkotmányozó nemzetgyűlés. Szerinte ez esetben nem alkothatja meg a választójogi törvényt, amely lényegében alkotmányozás. Kifogásolja azt is, hogy a kormányzat most kéri a választójogi rendeletek jóváhagyását. A kormány intézkedései azt a hitet keltik bennük, hogy a kormány fokozatosan diktatúrára törekszik. Kifogásolja azt is, hogy a kormány nem tett lépéseket az ellenzék megbékéltetésére. Vádolja, hogy megszorította az ellenzék gyülekezési és sajtószabadságát. Majd azt igyekszik bizonyítani, hogy az ellenzék csak akkor szokta elragadtatni magát, ha a kormánypárt részéről provokálják. Azt reméltük, hogy a miniszterelnök ur msg fogja tenni a kezdeményező lépést az ellenzék felé. Ugylálszik, csak akkor fogja ezt megtenni, ha már tető alá hozta az alkotmányjogi javaslatot. Miután nem tette meg ezt a lépést, megtette az ellenzék és bejött a Házba. Ez azonban nem jelenti a fegyverletételt, ellenkezőleg. Az ellenzék harcol a kormány ellen. Ha nem kellett parlamenti béke, lett parlamenti harc. Felkéri a miniszterelnököt, vegye le a napirendről a javaslatot, hivjon össze pártközi konferenciát, amelyen beszéljék meg azokat a kérdéseket, amelyek a pártokat elválasztják. Tiltakozik a választójogi törvényjavaslat ellen, meit nézete szerint nem a nemzet érdekében alkották meg. Ezután Bethlen miniszterelnök hosszasan válaszolt Szilágyi felszólalására. Ti halálraítélt Reinitz leánya felakasztotta magát Szatmár, május 7. Az életfogytiglani fegyházra ítélt Reinitz Fanny leánya menyasszony volt, amikor apját letartóztatták. A vőlegény, amikor egyre súlyosabb vádak merültek fel Reinitz ellen, szakított. A leány, mióta a biróság kimondotta az Ítéletet apja felett, búskomorságba esett. Tegnapelőtt azután felakasztotta magát és még élt, amikor rátaláltak. (Valószínű, hogy életben marad). Harminc milliós rádióvevökészüléket vásárol a gyulai Közművelődési Egyesület Megírtuk, hogy a csabai Közmüvelődésháza Bizottsága elhatározta rádió felállítását a Kultúrpalotában. Mig mi a rádiórendelet — megjelenését várjuk, addig a gyulai Közmüvelődésháza Egyesület már tovább haladt. Az egyesület választmánya és igazgatósága ugyanis dr. Kovacsics Dezső főispán egyesületi elnök elnöklete alatt hétfőn este gyűlést tartott, melynek tárgya a rádiókérdés megoldása volt. Az előadók és a már ez ügyben több izben Budapesten járt megbízottak jelentésének meghallgatása és annak tudomásul vétele után kimondották, hogy a Gyulai Közművelődési Egyesület rádió vevőkészüléket szerez be. A beérkezett' négy ajánlat közül a Telefongyár Rt. ajánlatát fogadta el és 30—32 milliós költséggel a lehető legmodernebb készüléket szerzi be. Az egyesület Telefunken rendszerű 6 lámpás vevő készüléket 15 milliós költséggel Western rendszerű hangosan beszélőt és ahhoz tartozó amerikai Push-Puhlj rendszerű erősítőt szerez be. Az egyesület két kiküldöttje ma utazik Budapestre egy kölcsöngép átvétele céljából, amely addig marad itt, mig a megrendelt gép elkészül. Az egyesület igen olcsó helyárakkal rádióhangversenyek rendezését vette tervbe, melyek részletes műsoráról, az előadások helyéről, megkezdési időpontjáról a kiküldöttek visszaérkezése után • valószínűleg lapunk legközelebbi I számában számolhatunk be. Összeült a kisantantkonferencia Prága, máj. 7. A félhivatalos Prager Presse a kisantant bukaresti értekezletéről azt írja, hogy az értekezleten a nemzetközi jelentőségű kérdések sorában első helyen az európai biztonsági kérdést tárgyalják, kapcsolatban a kérdés megoldásának ama formáival, amelyek a népszövetségi tanács márciusi ülésezése után felmerültek. Természetesen a magyar—osztrák kérdés is előtérben áll. Érinteni fogják az értekezleten a bolgár—román és a jugoszláv—görög viszonyt. Zürichben a magyar koronái 72 5/s al jegyezték. Utazás egy óra körül Fogházzal végződött vásári lopás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult év októberében az országos vásár napján Kállai János órás üzletéből eltűnt egy zsebóra, amelyet valaki javítás végett vili az óráshoz. Az óra eltűnése különös és furcsa körülmények között történt: Kállai egyáltalában nem vette észre a tolvaj besurranását. A tolvaj alig érzékelhetően hatolt a boltba és ragadta magával a zsákmányt. Kállai akkor bejelentette az esetet a rendőrségen, a nyomozás azonban nem vezetett eredményre. Néhány nappal később azonban egy férfi bevitte ugyanazt az órát az üzletbe, hogy kijavíttassa. A csodálatos véletlen igy jött a nyomozás segítségére: pont odavitték javíttatni az órát> ahonnan ellopták. Kállai rendőrrel leigazoltatta a férfit, aki Lup György 27 éves csabai napszámos volt. Ez bevallotta, hogy az órát Szuroka József 20 éves zenésztől vette, mire Szuroka került a rendőrségre. A fiatal zenész a kihallgatás során bevallotta, hogy az órát Kállai János mühelyasztaláról lopta el, majd eladta Lupnak, anélkül, hogy elárulta volna, milyen módon jutott az órához. A lopási ügyet mosl tárgyalta a járásbíróság, amely előtt Szuroka ugyanugy védekezett, mint a rend* őrségen, de hozzátette, hogy a tett elkövetésekor nagyon részeg volt. A bíróságot nem hatotta meg ez a mélabús vallomás és a szellemek módjára suhanó besurranó tolvajt bűnösnek mondva ki, nyolc napi fogházbüntetésre Ítélte. A póruljárt tolvaj megnyugodott az ítéletben és nyomban lesétált a fogdába, megkezdeni büntetését.