Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-08 / 103. szám

2 békésmegyei közlöny Békéscsaba 1925 május 8 Budapestről érdeklődnek a csabai röfögő szellemek után A Békésmegyei Közlöny híradása alapján a fővárosi sajtót is bejárta az erzsébethelyi csákyuccai szellemek által megszállott ház híre, amelynek tulajdonosa a várori hatóságtól a ház lebontására Fért engedélyt azzal az indokolással, hogy éjszakánkint röfögő és ordítozó szellemek zenebonája lehetetlenné teszi számára a lakásban való megmaradást. Mint lapunkból ismeretes, a rejtélyesnek látszó ügyben a rendőrség is nyomozást folytatott és kitűnt, hogy Szekerkáék nyugalmának háborgatói nem szellemek, hanem a háztulajdonos haragosai és egy tilosban járó furfangos iparossegéd. A röfögő szellemek problémája igy tehát helyben egyszerű magyarázatra talált és napirendre tértek a dolog felett. Valószínűleg a pesti lapközlemények alapján azonban felkeltette az eset az érdeklődését a fővárosi spiritisztáknak. Ma azután levél érkezett a városhoz a Budapesti Szellemi Búvárok Egyletétől, amelyben E. H. nyug. vezérkari ezredes, a szellemi búvárok kutatótisztje, érdeklődik a csákyuccai rejtély iránt és kéri Szekerka András kérvényének másolatát, továbbá megbízható tanuk vallomását megküldeni, minthogy azt gyanítja, hogy metapszichikai (pszihofizikai) jelenségről van szó. Minthogy azonban a „rejtély" azóta nagyon egyszerű megoldást nyert, őszintén sajnáljuk a szellem búvárait, hogy egy nagyszerű bizonyítéktól elestek a szellemek garázdálkodását illetőleg. Egy gyári baleset következményei Kétheti fogházra itélt vigyázatlan napszámos A mult évi december 5-én délután 5 órakor súlyosabb természetű baleset történt a Bohn-téglagyár erzsébethelyi telepén. A szerencsétlenségnek Flóra György 16 éves napszámos volt az áldozata. A fiatal Flóra György az úgynevezett préselő helyiségben dolgozott, amely a gyár földszintjén van. Munkaközben egyszerre csak egy nagyobb darab vascső esett le, amely a napszámos fejére zuhant, ugy hogy bezúzta a homlokát. Fiora György a súlyos ütés következtében elvesztette eszméletét és elterült a földön. Súlyos sérülésével beszállították a közkórházba, ahol 8 napnál tovább feküdt betegen. A rendőrség vizsgálata megállapította, hogy a szerencsétlenségnek Baukó György 24 éves napszámos volt az oka, aki az emeleten, a íiszlitóheiyiségben dolgozott. Baukó egy vascsővel szeget akart a falba verni, a csövet azonban kiejtette a kezéből, miié az a padlón levő nyilason át a földszintre pottyant. Így került a szegény Flóra György fejére, leverve őt a lábáról. Súlyos testisértés vétsége miatt vonta ma felelősségre a járásbíróság Baukó Györgyöt, akit a bizonyítási eljárás után bűnösnek mondott ki és kétheti fogházra) valamint 8 napi elzárásra átváltoztatható 200.000 korona pénzbüntetésre itélt. Kötéllel akarta kivégezni az apját három gazdálkodó Olcsva község szenzációja — Három ember egy ellen — Másodszor akartak megszabadulni az apjuktól Megdöbbentő gaztett tartja izgalomban a szabolcsmegyei Olcsva község népét. Három fiatal gazdálkodó — a 32 éves Szűcs Gyula, a 30 éves Szűcs Imre és a 19 éves Szűcs Ambrus — ellen az édesatyjuk, Szűcs József, feljelentést tett, hogy őt fel akarták akasztani. A gazdafiuk hosszú idő óta haragot tartanak atyjukkal és már régóta tervezgetik, hogy elteszik láb alól az öreget. A mult csütörtökön reggel, éppen akkor, amikor az öreg Szűcs fel akart kelni az ágyéból, belépett a szobába Gyula nevű fia és felszólította atyját, menjen vele az alsó szobába és adjon fel a vállára egy bükkönyös zsákot. Az öreg ei is indult. Amikor abba a szobába léptek, ahol a bükköny volt, a fiu belökte az öreg embert, az ajtót becsapta és a bükkönyt a zsákból odaszórfa az ajtó elé, hogy ne tudjon az apja kimenekülni. A mestergerendáról kenderkötélből készült hurok lógott le. A fiu jobb kezével megfogta a kötélhurkot, balkezével édesapját magához szorította és igyekezett a hurkot apja nyakára tenni. Szűcs József, akinek igy szabadon maredt mind a két keze, védekezett. Dulakodás támadt a fiu és apa között élefre-halálra, a brutális fiu földhöz vágta az öreget, a gyomrára térdelt és a hurkot ismét rá akarta tenni a nyakára. A kétségbeesetten védekező Szűcsnek egy pillanatban sikerült egyik kezével az ajtó kilincsét megragadni. A fiu igyekezett elhúzni az öreget az ajtótól, az meg a kilincset fogta, igy a torlaszként odadobott zsák engedni kezdett. Szűcs József végső erőfeszítéssel fellökte a fiút és kimenekült a szobából, majd a szomszéd udvarén ót Tóth Ferenc bíróhoz futott és kétségbeesetten mondta el, mit tett vele a fia. Mind a három fiát gyilkosság kísérletével vádolja, mert a másik kettő is ott volt a dulakodás alatt a szomszéd szobában, hallották a kétségbeesett küzdelem zaját, de csendben meglapulva várták az eredményt. A biró a községi jegyzővel megjelent a helyszínen, ahol felismerték a dulakodás nyomait, a mestergerendáról azonban, ahova az öreget akarták felakasztani, ekkor mér egy füstöjt sonka függött. Az előljárósági tagokból álló bizottság lepecsételje a szobát, azután jelentést tettek a szamosszegi csendőrőrsnek, amely még aznap letartóztatta mind a három Szűcsfiút. Mikor a csendőrök megjelentek és helyszíni szemlét tartottak, a mestergerendán felismerték az ekasztási kísérletből támadt nyomokat és megállapították, hogy a sonka később került a gerendára. Megtalálták a kenderkötelet is, amellyel az öreget fel akarták akasztani. Szűcs József elmondta a csendőröknek, hogy fiai már 1913-ban meg akartak szabadulni tőle. Akkor kocsira tették és bevitték a nögykéllói elmegyógyintézetbe, ahonnan az ügyészség beavatkozására engedték ki. Fiai kijelentették, hogy nem nyugszanak addig, amig édesapjukat el nem teszik láb alól. Sokáig nem is lakott velük, csak most márciusban költözött hozzájuk. Az epagyiíkosság kísérletével vádolt Szűcs-fiukat bekísérték a nyíregyházai ügyészség fogházába. adta át a vevő: hét darab egy miíliós és egy darab 5C0 ezer koronás bankjegyben. Ekkor egy vásári alkalmi kereskedő botiolt eléje, aki különféle lultbalionokat árusított. Volt ezek között mindenféle színű léggömb s az alakjuk sem volt egytőlegyig golyóalaku, hanem volt a csomóban, amely alul összekötözött madzagokban végződött a lufiballonos ember kezében, mindenféle formájú légi alkalmatosság. A szeghalmi asszony a jó vásár örömére sietve vásárolt egy szines golyóbist s aztán boldog örömmel gondolt arra, mekkora élvezetet fog szerezni vele odahaza az apróságainak. A szegény szeghalmi asszony ezután hazai kocsi után nézett, hogy azon tegye meg az utat hazafelé. Sikerült is alkalmat találnia, minthogy azonban a kocsira már sokan felkérezkedtek addig, a jó vásárt csapott asszonynak mór alig-alig jutott hely a kocsin. Mielőtt a kocsira szállt volna, egy alkalmas helyen nagy igyekezettel kimesterkedte a léggömb száját és szörnyen vigyázva, hogy a gáz meg ne szökjék, egyenként beledugta a gömbbe a pénzt. Mind a hét és fél milliót. Ezután, hogy elrejtette a milliókat, nagy megkönnyebbüléssel és a biztonság megnyugtató érzésével szállott fel a kocsira s az nemsokára megindult Szeghalom felé. Hét és fél milliós luftballon Elrepült a szeghalmi asszony pénze (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudja mindenki, hogy a luftballon az a fényes, szines gömb, amelyet vásárokon és egyéb sokadalmas mulatságokon árusítanak a naiv népi tömegek felvidítására. A vékony hártya burkolat mögött könnyű gáz tolong, amely feszíti a szálló gömb iromba testét és emeli fel a magasságokba. Egy ilyen, ártatlan szórakozási célokat szolgáló luftballon rettentő tréfát csinált most egy szeghalmi asszonnyal, ski világéletében mindig kellemetlen érzésekkel és sírásra göibült szájszélekkel fog a tarkaszinü iuftballonokra gondolni. Történt ugyanis, hogy szerdán országos vásár volt Vésztőn, amelyre rengeteg állatot hajtottak fel. A vásárra egy szeghalmi aszszony is elhajtotta a lovát és a tehenét, mivel egy idő óta — hogy a sorsán egy kissé lendítsen — özvegyasszony létére állatkereskedéssel igyekezett pénzt teremteni a házhoz. A szeghalmi asszonynak szerencséje volt a vásáron. Rövidesen eladta a két állatját, amelyért összesen hét és fél millió koronát kapott. A pénzt nyolc darabban Vésztőtől Szeghalomig másfél óláig tart az ut. De ez az ut olyan rossz, amilyenek csak az alföldi utak lehetnek, vagy ez még talán a szokottnál is rosszabb- Tele van kátyúval, zötyögővel, lyukkal és gödörrel. Ezek között csak üggyelbajjal haladhatott a szekér, amelynek minden utasának arra kellett ügyelnie, hogy valahogy le ne essék a rettenetesen rázkódó járműről. A szeghalmi asszony is minden erejével a fogódzkodásra ügyelt, ami közben egyszerre csak kicsúszott a kezéből a szines gömb madzagja. A luftbailon pedig nekiszabadulva, öles bakugrásokkal szökkent fel, nekirugaszkodva a magasságoknak. Pillanatok alatt már jó messzire jutott, magasan a szekér fölé, majd pár pillanat múlva eltűnt. A hasába rejtett milliókkal együtt... Hiábavaló volt a szeghalmi aszszony minden sivalkodása és óbégatása az elszökött léggömb után, a milliós luftballon nem került többé elő. A millióit elvesztett asszony most abban reménykedik, hogy a hét és félmilliót eljuttatja hozzá az, aki a meglógott luftballont valahol lefülelte. — Május 20-án lesz a megyegyűlés. Daimel Sándor dr. alispán ma végleg megállapította a májusi megyegyülés dátumát, az eddig forgalomban levő dátumok ezzeí tehát megdőltek. A megyegyülés május 20-án, szerdán délelőtt 9 órakor lesz; a tárgysorozat összeállítása már megkezdődött. — Felemelték a fényűzési adót. Kereskedelmi, ipari, de gazdasági érdekeltségek is mindent elkövettek az utóbbi időben, hogy a pénzügyminiszternél kijárják a fényűzési adó behajtása, valamint az adószózalék csökkentése tekintetében felmerült óhajuk teljesítését. A pénzügyminiszter szombaton rendeletet adott ki, amelyben az adó kezelésére vonatkozólag uj rendet szab meg és egyúttal olyan irányú döntést hoz, amelyet nem forszíroztak, de nem is vártak az érdekeltek. A miniszter az eddigi 10% os adókulcsot ugyanis felemelte 12, 15, illetve 20%-ra. A pénzügyminiszteri rendelet taxatiVe felsorolja az egyes cikkek adókulcsát. A rendelet az érdekelt körökben és a nagyközönség között rendkivül nagy meglepetést keltett. — Kétszázmillió korona lesz a legkisebb alaptőke. A mérleg valódiságról szóló rendelet a részvénytársaságok legkisebb alaptőkéjét ötszázmillió koronában akarta megállapítani. Tegnap a miniszteri konferencián ez ellen felszólalás történt és Bud János ígérete alapján a rendeletnek ezt a szakaszát máris megváltoztatták. Különbséget tesznek helyi és országos jelentőségű részvénytársaságok között. Az országos jelentőségű vállalatokra fenntartják az ötszázmilliós minimumot, ellenben a helyi jelentőségű részvénytársaságoknak megengedik, hogy minimális alaptőkéjük kétszázmillió korona lepyen. — A Nőegylet tisztelt tagjait felkéri az elnökség, hogy az ev. leányegyesület szives meghívására a Jókai-ünnepélyen, a nagy magyar írónak emlékére minél számosabban résztvenni szíveskedjenek,,-