Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-23 / 18. szám

Békéscsaba, Í925 január 23 Péntek 52-ik évfolyam, 18-ik szám Politikai napilap ElSflxetéai dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelő* szerkesztő i F-Horváth Rezső. Telefonsaim.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté* díjszabás szerint. A főbiztos bizakodása Jeremiás Smith ántánt pénzügyi főbiztos a magyar szanálás óta most adta közzé nyolcadik jelentését s ebben a jelentésben egyre bizakodóbb hangon emlékezik meg arról, hogy a kincstár bevételei folyton javuló irányzatot mutatnak. Amilyen megnyugvással, sőt örömmel vesszük tudomásul ezt a bejelentést, épp olyan fájdalmasan látjuk, hogy a szanálás adóit élvező magyar polgároknak bevételei egyre inkább fogyatkoznak, mig kiadásaik ijesztő és már-már elviselhetetlen arányban megnövekedtek. Ebből a tényből fakad az a nem egészen alaptalan aggodalmunk, hogy Smith pénzügyi műveleténél is, mint Kállay és elődei jóindulatú, de balkezes kísérleteinél ismétlődik a veszedelmes hiba : az urak csak a zöld asztalnál számolgatnak, hozzáadnak és kivonnak, mérlegekkel, költségvetésekkel, rideg numerusokkal operálnak, de az enyhén tempirozott levegőjű szoba falain tul nem néznek. Az állami kasszákban lehetséges, most van elég pénz, legalább is annyi, amennyi a szanálás által szükie szabott kiadásokat fedezi, de Nagy János adófizető polgár zsebében egy huncut fitying sincs és nemsokára annyi sem lesz, amennyivel a szanálási programhoz szükséges adóját kifizethetné, mert hiába mondja a főbiztos az állam pénzügyi helyzetét kedvezőnek, ha viszont azt látjuk, hogy magángazdaságunk a legsúlyosabb válsággal küzd, iparunk tengődik, kereskedelmünk pang s a megélhetés drágulásával szemben a kereseti lehetőségek egyre rosszabbodnak. Az állam javuló pénzügyi helyzetéből mindaddig nem meríthetünk semmi bizakodást, mig a polgárok anyagi helyzete egyre csak súlyosbodik. Mert a szanálásra ma csak azt mondhatjuk, amit Jókai egyik regényében egy török effendi mondott, aki lóra szállván Allahhoz fohászkodott s a másik oldalon leesett a lóról. A póruljárt effendi igy sóhajtott fel: Allah segits, de ne olyan nagyon! Csendes ülés a nemzetgyűlésen Budapest, jan. 22. A nemzetgyűlés mai ülésén Dinich Ödön az ellenzéki passzivitásról beszélt, kijelentve, hogy az ellenzék egy része nem mer visszajönni a Házba. Ezután az ország közegészségéről beszélt, bírálva a költségvetés e tárgyú szükkeblüségét. Láng János az adókivetés szabálytalanságait ostorozta, majd a felekezeti tanítók ügyét védelmezte. Förster Elek hibáztatja, hogy a költségvetés nem felel meg az agrárérdekek követelményeinek. Ezrével szerződtetik a békéscsabai földmunkásokat Dunántwlról, Bácskából érdeklődnek az aratóink iránt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sok helyütt az őszi vetés még alig hogy kibujt a fekete rögök alól, de a békéscsabai aratók és egyéb gazdasági munkások iránt máris feltűnő mérvű érdeklődés nyilvánul meg. A kitűnő munkáskezek megbízható és értékes teljesítménye az egész magyar világ előtt ismeretes és azokon a részeken, amelyek még mindig hozzánk tartoznak, nem is mulasztják el, hogy a cukorrépamunkát vagy az aratási munkálatokat ne békéscsabai földmunkásokra bizzák. Kereks7ámban 40C0 főre rug azoknak a földmunkásoknak száma, akiket évről-évre el kell helyezni az ország különböző gazdaságaiban és uradalmaiban, mivelhogy a két izmos karjukon kivül nincsen egyebük ezen a széles világon. Ezt a hatalmas emberfalkát a városi népjóléti hivatal szok'a elhelyezni, de sajnos, nem minden évben teljes a siker, mert nem mindig lehet valamenynyiüknek szerződést és ^keresetet biztosítani. Az idei gazdasági évben azonban valószínűen mind a 4000 ember munkához fog jutni. Ezt abból lehet következtetni, hogy már most óriási érdeklődés kezd megnyilvánulni derék földmunkásaink iránt s egyre-másra érkeznek az uradalmak megbízottai, a szerződések megkötése céljából. Mindez elsősorban a népjóléti hivatal bokros érdeme, mert eredeti ötlet alapján akarja az idén megoldani a kérdést. A hivatal ugyanis hirdetést tett közzé a gazdatársadalom hivatalod lapjában, a Köztelek-ben, felhiva a figyelmet a Békéscsabán található és még le nem szerződött, kitűnő földmunkásokra. A felhívásnak eredménye lett aztán a sok érdeklődés és ezek nyomán a számos szerződtetés. A 4000 főnyi hivatásos földmunkást — akiket sem a város területén, sem a környéken nem tudnak munkával ellátni — főleg a Dunántulról, a Bácskából és Tolnából keresik, de nagy az érdeklődés irántuk Csongrádmegyében és Zemplénben is. Az első szerződést már meg is kötötték : ezzel 255 földmunkást visznek el Békéscsabáról Sándorfalvára, őrgróf Pallavicini György nagybirtokára, ahol az áprilisban kezdődő cukorrépamunkálatokat fogják végezni. A második, jelentősebb munkáscsoportot a Hevesmegyében levő püspöki uradalom fogja elvinni, amely 500 főnyi munkáscsapattal tárgyal a szerződtetés irányában. Ezenkívül még egynéhány uradalom köt szerződést földmunkásainkkal, részint í tavaszi cukorrépamunkálatokra, részint aratásra. Ha az érdeklődés ebben az irányban folytatódik tovább, akkor bizonyosan minden földmunkás keresethez jut az idén. De ha nem igy lenne is, mindenesetre sokkal többen kapnak majd alkalmazást, mint a mult évben, amikor bizony sokan kimaradtak a kereseti alkalmakból. Titkos szavazás lesz a városokban Budapest, jan. 22. Beavatott forrósból ugy. értesülünk, hogy a holnapi, pénteki minisztertanácsnak módjában lesz a választójogi tervezettel foglalkozni. A nyerstervezet készen van. A kormánypártban — mint mondják — nem ismerik a tervezet részleteit, de azt biztosi a vesszük, hogy alapelveiben lényegesen eltér a régi választójogi rendelettől. Azt sem tartják kizártnak, hogy a tervezet felveszi a rendezettanácsu városokban való titkos szavazást is. A kormánypárt nem reméli, hogy az ellenzéki politikusok a költségvetés tárgyalására bejöjjeneka Házba. Bethlen miniszte/elnok február 3-án elutazik Genfbe. A kormány párt szerelné, ha e héten véget érne a költségvetés tárgyalása. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. A kereskedelem és ipar köréből A szegedi kam ara közlem ényei Kézműipari főosztály az Országos Iparegyesületben. A budapesti ipartestületek nemrégiben azzal a felszólítással fordultak az Országos Iparegyesülethez, hogy kebelében az ipartestületek, kézműiparos szövetségek, egyesületek és egyéb szervezetek bevonásával ipartestületi és kézműipari főosztályt alakítson. A budapesti ipartestületeknek ez a felszólítása találkozott az Országos Iparegyesületnek a programjával, amely már 1922. évi jubiláris közgyűlésén az egyesület alapszabályait olyformán módosította, hogy módjában legyen a kézműipari főosztályt megszervezni. Ennek a szervnek a megalakulása különböző körülmények miatt egyelőre lüggőben maradt. A budapesti ipartestületek felszólítása azonban az ügyet újból aktuálissá tette és egy előértekezleten történt megbeszéléshez képest az Országos Iparegyesület elhatározta, hogy a kézműipari és iparos szervezeti főosztályt vasárnap, január 25-én délelőtt 10 órakor az egyesület üléstermében (Budapest, Gróf Zichy Jenő-ucca 4.) megalakítja. Az erre vonatkozó meghívót, amely az összes ipartestületekhez kiküldetett, 21 budapesti ipartestület elnöke irta alá. Az alakuló gyűlésen az összes ipartestületek és kézmivesipari szervezetek külön meghívó nélkül is résztvehetnek. * Újból megindultak Jugoszláviával a vasúti tárgyalások. Jugoszláviával a magyar kormány még a mult év tavaszán tárgyalásokat kezdett, hogy kölcsönös vasúti díjkedvezményekkel lehetővé tegye a magyar-jugoszláv és a tranzitóforgalom fejlődését. Ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban megbeszélések folytak a magyar és jugoszláv delegációk között az Adria tarifa ügyében is, melyre nézve Olaszországgal már megállapodás jött létre, de a jugoszláv szakasz kedvezményes tarifájára vonatkozó megegyezés még függőben maradt. A jugoszlávokkal folytatott tárgyalások a mult év novemberében a szerb kormányválságok miatt félbeszakadtak, most azonban a magyar delegáció, melynek elnöke Mátray Elemér kereskedelemügyi miniszteri államtitkár, tagjai pedig Tormay Béla miniszteri tanácsos és az államvasút képviseletében Senn Ottó miniszteri tanácsos, államvasuti igazgató, három nappal ezelőtt ismét leutazott Belgrádba. Értesülésünk szerint ezeken a tárgyalásokon kerülnek szóba a Szegedet érdeklő Szabadka—bajai és nagybecskereki vasúti összeköttetések is. * A lipcsei földalatti árucsarnok. Az idén márciusban megnyíló lipcsei nemzetközi árumintavásárnak a földalatti árucsarnok lesz a szenzációja. Lipcsében a vásár céljait az úgynevezett vásári épületek szolgálják, amelyek a város belső részében vannak elhelyezve. Ezidőszerint körülbelül 80 ilyen nagy vásári épület van Lipcsében. Ujabb épületeknek az emelése azonban a belvárosban, főleg a telkek nagy drágasága miatt igen nagy nehézségbe ütközik. Ezért a mult esztendőben a régi városháza előtti téren megkezdték egy földalatti árucsarnok építését, amely most közeledik a befejezés felé. A földalatti árucsarnok 89 méter hosszú, 40 méter széles és a benne levő helyiségek 5 méter magasak. A csarnokban 200 kiállító számára van hely. Az egész építkezés a földmunkával együtt egy esztendeig tartott. Az építkezés céljaira összesen 18000 köbméter földet kellett kiemelni és elszállítani és a földalatti épület építéséhez 4800 tonna kavicsra, 120 tonna vasra és 590 tonna cementre volt szükség. Az épület céljaira összesen 3900 négyzetméter területet pincéztek alá. A lipcsei földalatti árucsarnok épi-