Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-03 / 2. szám

TTTT Békéscsaba, 1925 január 3 Szombat 52-ik évfolyam, 2-ik szám Politikai napilap \ A Elöflxetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : nogyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelő* szerkeszti i P.-Horváth Resső. „Jóviszonyt kell fentartani szomszédainkkal" Budapest, jan. 2. Egy bécsi újságíró beszélgetést folytatott Csernoch János bibornokkal. „Ha nem akarunk teljesen elpusztulni — mondotta a hercegprímás — arra kell törekedni, hogy a szomszédállamokkal a barátságos viszonyt minél előbb helyreállítsuk és minden erőnk megfeszítésével régi kulturnivónkat emeljük. Véget kell vetni minden kikapcsolódásnak és a szorgalmas és serény munka korszakának kell elkövetkeznie, botrányperek nélkül, fajok vagy felekezetek üldözése nélkül, minden vallásfelekezet tökéletes egyenjogúsága mellett." A szövetkezett pártok egysége biztosítva van a községi választásnál A Kisgazdaegylet egyhangúlag hozzájárult a megállapodáshoz — Vasárnap lesz a szövetkezett pártok nagygyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai községi választás előkészületei most már rohamosan közelednek a teljes kialakuláshoz. A Kisgazdeegylet, a Népegylet, Kereskedelmi Csarnok és a helyi szociáidemokralapárt között kötött megállapodást egyesek felborulni vélték a kisgazdák állitólagosan ingadozó magatartása miatt. Annyi tény, hogy a megállapodásnak a Kisgazdaegylet plénuma elé való vitele mindeddig elodázódott. Ez a függő kérdés vasárnap végre elintéződött. A Kisgazdaegylet vasárnap este népes értekezletet tartott a községi választások ügyében. Maczák György elnök ismertette a három helyi frakcióval folytatott tárgyalásokat és a tárgyalások eredményeképen megkötött megállapodást. Az elnöki előterjesztéshez Aradszky György szólt hozzá, amelyben hangoztatta, hogy nem ért egyet ugyan a megállapodással, de az adott helyzetben azt most már tudomásul kell venni. Kraszkó Mihály lendületes szavakban vázolta a történteket és fejtegette a megállapodás előnyeit. Beszédét általános helyeslés kisérte. A minden szenvedelem nélkül lefolyt vita után szavazásra került a sor és az értekezlet egyhangúlag tudomásul vette és magáévá tette az elnökség bejelentését. Ez az egyhangú határozat a legszebb bizonyíték arra, hogy Maczák elnök gazdatársainak teljes bizalmát birja és hogy a megállapodás a gazdák egységes állásfoglalását fedi. Utána mindjárt összeült a jelölő bizottság, hogy a kisgazdáknak biztosított negyven helyre a jelöléseket megejtse. Késő estig maradtak együtt, mig munkájukkal elkészültek. Azalatt, mig a jelölések folytak a Kisgazdaegyletben, Maczák elnök átsietett a Népegyletbe, ahol ekkorra összegyűltek a szövetkezett pártok kiküldöttei, valamint az iparosság megbízottja is. Rögtön tanácskozásba fogtak s mindenekelőtt az iparosság képviseletének kérdését igyekeztek dűlőre juttatni. Hosszas vita után, amelyben azonban mindenik párt nagy megértést és engedékenységet tanúsított, sikerült megállapodni. Az egységes listán a megegyezés szerint 11 iparos fog szerepelni. Ezután a pártközi értekezlet elhatározta, hogy vaséinap délután 2 órakor a városháza nagytermében nagy népgyűlést (art, ahol a választóközönség előtt be fognak számolni a megállapodásról és az egységes listához a közönség támogatását kérik. A határozat értelmében a gyűlést tegnap bejelentették a rendőrkapitányságon. Mint bejelentők szerepeltek: Maczák György a Kisga^daegylet, Kraszkó Mihály a Népegylet, Hankó alelnök a szociáldemokratapárt, Martincsek Károly az Ipartestület, továbbá dr. Tardos Dezső és dr. Gyöngyösi János a Kereskedelmi Csarnok részéről. Mint értesülünk, a szövetkezett pártok tegnap este értekezletet tartottak, hogy a jelöltek végleges listáját és a kerületekben való elhelyezést megtárgyalják. A választás napját az alispán január 12-ére tűzte ki. 7f münsterőergi tömeg gyilkos kimérte áldozatai tjusát Breslau, jan. 2. A vizsgáló bizottság ismét künn járt Münsterbergben a tömeggyilkos Danker kunyhójában és a környékbeli helységekben is nyomozott. Szörnyű részletek derültek ki. Bebizonyosodott, hogy nemcsak maga evett áldozatainak húsából, hanem nagyon élénk kereskedelmet űzött a kikészített emberhússal. A környékbeli szegény nép szivesebben vásárolta tőle a hust, mert feléért kapta csont nélkül, mint a falusi mészárszékeknél a legolcsóbb kecskehúst. Az idén ősszel a környéken lakodalom volt és a menyasszonyos ház vendégei számára Dankertől vették a hust. Jelentkezett a törvényszéki embereknél egy münsteri asszony, aki már 11 évvel ezelőtt dolgozott Dankernél a rebarbara-földön és egyszer kapálás közben egy ember djjat talált. Ezekből is nyilvánvaló, hogy a tömeggyilkosságok évekre nyúlnak vissza. TeiefonM&m;: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdttóv. díjszabás szerint. Félmillió hold földbirtokhoz jut a kincstár Tudvalévő, hogy az 1921. évi LIV. t.-c. az ezer holdon felüli mezőgazdasági földbirtokoknál a vagyonváltságnak természetben, földben való lerovását rendelte el s az igy, az állam tulajdonába jutó mezőgazdasági földekre nézve kimondotta, hogy azokat kizárólag földbirtokpolitikai célra és csakis ez 1920. évi XXXVI. t.-c. rendelkezése értelmében használhatja fel az állam. A földbirtckförvény végrehajtása tudvalevően már mindenütt folyamatban van, sőt az országos földbirtokrendező bíróság legutóbbi jelentése szerint 548 0C0 kat. hold már ténylegesen is szétosztásra került. Körülbelül 1 millió kat. hold lesz annak a földterületnek a mennyisége, mely a földbirtokreform törvény folytán kiosztásra kerül. Miután a vagyonváltságról szóló 1921. évi 45-ik t.-c. rendelkezése az államkincstárt nagy földbirtokhoz juttatta, érdekesnek találtuk annak megállapítását, hogy mily nagyságú földterülethez jut igy a magyar állam és hogyan fogja ezeket a területeket az állam felhasználni, illetve hasznosítani. Erre a kérdésre vonatkozólag jól informált agrárkörökből a következő felvilágosítást kaptuk: A vagyonváltságról szóló törvény az államkincstárt az ország legnagyobb földbirtokosává teszi. A leadandó 10U0 holdon felüli birtokokból cca 420.000 kat. hold mezőgazdasági föld tulajdonosává lesz. Ennek már több, mint a leiét, mintegy 260.000 kat. holdat az országos földbirtokrendező bíróság már igénybe is vett. Ezeket a földeket elsősorban a hadirokkantak és hadiözvegyek és a háborúban kitüntetéseket nyert földmivesek kapták. Bár a törvény szerint a földeket tulajdonjogilag kellene átvenniök azoknak, akiknek részére az országos földbirtokrendező biróság kiutalta átmenetileg és sajnos, hogy ez az átmenet hosszabb idejűnek mutatkozik, csak mint haszonbérlők kezelhetik birtokaikat, miután a földbirtokreformtörvény számolva az igénylők anyagi helyzetével, ezt lehetővé telte. Ha egy holdnak átlagos haszonbérét 80 kg. búzában vesszük és csak az eddig kiadott 260.000 kat. holdat veszszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a magyar államnak a váltságföldekből általában évenként 100 milliárdon felüli haszonbér jövedelme van, amely akkor, amikor az egész 420.000 hold igénybe vétetik, az évi 150 milliárdot is meg fogja haladni. Miután a jelenlegi pénzügyi helyzet mellett nem lehet arra számítani, hogy a vagyonváltság földben részesített földmivesek ezek vételárát kifizessék, egy hosszas és tartós bérleti viszonyra kell elkészülni, melyben az államkincstár lesz a bérbeadó s a földhöz jutottak lesznek a haszonbérlők. Miután régen eldöntött elv már az, hogy az állam a tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat tisztán financiális szempontból nem kezelheti, amennyiben az államvagyont az államkincstár csak magasabb termelési, birtok- és nemzetpolitikai érdekek szemelőtt tartásával használhatja, felvetődik az a kérdés, nem volna-e helyesebb ezt a közel félmillió kat. holdat a földmivelésügyi tárca kezelése alá bocsátani, mint ahogy annak idején a földmivelésügyi tárca kezelése alá tartoztak az Aiad-, Csanád-, Temes-, Torontál-, Bácsbodiog- és Krassó-Szörény vármegyében lévő délvidéki kincstári birtokok, amelyeken az állam azokat a virágzó magyar telepes községeket létesítette. Zürichben a magyar koronát 70'5-el jegyezték. Az 1925-ös kincstári haszonrészesedés százaléka Évnegyedenként változik az aranykoronában fizetendő hányad A pénzügyminiszter az év utolsó napján közzétett rendeletében újólag szabályozta a kincstári haszonrészesedésnek évnegyedenkint fizetendő aranykorona százalékát. A rendelet szerint ugy a lakás, mint az üzleti célra használt helyiségek bérlői az általuk bérelt helyiségek után az 1917. évi novemberi bérlőnegyedre érvényesen kikötött alapbérnek a törvényben százalékszerüen meghatározott hányadát aranykorona értékben kötelesek a háztulajdonosnak fizetni. Nevezetesen a lakások és nem üzleti célra használt helyiségek után az 1925. évi februári bérévnegyedre az emiitett alapbér 20%-át, a májusi bérévnégyedre az alapbér 25%-át, az augusztusi bérévnegyedre az alapbér 30%-át és a novemberi bérévnegyedre az alapbér 36%-át kötelesek fizetni. Műhely, üzlet, iroda, raktár céljára használt helyiségek után az 1925 évi februári bérévnegyedre az 1917. évi novemberi alapbérnek a 42°/o-át, a májusi, továbbá az augusztusi és novemberi bérévnegyedre az emiitett alapbérnek 50%-át kötelesek a bérlők fizetni. A kincstári haszonrészesedés alapjául szolgáló házbérek eszerint a lakásoknál minden bérévnegyedben, az üzleteknél pedig a februári és májusi bérévnegyedben változnak. Ennek megfelelően változnak azok az összegek is, amelyeket a bérlők a bérbeadóknak a kincstári haszonrészesedés megtérítése fejében fizetni tartoznak.