Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-03 / 2. szám

2 (RRKESMí-'GVTe* SíOZLfJílV Békéscsaba, 1925 január 3 Változás a békéscsabai polgáriiskolánál Kettéválasztják a fiúiskolát és a gazdasági iskolát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület választmánya legutóbb ülést tartott, amelyen a békéscsabai állami polgári fiúiskola elevenébe vágó kérdések is megvitatás alá kerültek. A tárgyalás folyamán ugyanis H. Fekete Péter igazgató a vidéki tanárság izgalmára hivatkozva, meginterpellálta az egyesület elnökségét aziránt, mit tud a tanárság megnyugtatására közölni a vidéken elterjedt vészhirekkel szemben, hogy a polgári iskolákra végzetes csapás készül azzal, hogy a most megnyílt orosházai és békéscsabai teljes nyolc évfolyamú mezőgazdasági polgári iskolákat a kultuszminiszter ketté akarja választani és a felsőbb osztályokba a közgazdasági egyetem hallgatóiból akar tanárokat képeztetni. Interpellációjára, hogy a miniszter állja-e ezzel szemben az egyesület elnöksége előtt juliusban tett programját, hogy a középfokú, tehát a mezőgazdasági gazdasági szakiskolákban is biztosítja a tanárság szerzett jogait, most már határozott választ vár az egyesület vezetőségétől. Reőthy Vladimír elnök óriási zajban adta meg a választ. Kijelentette, hogy a híreszteléseket serrf megcáfolni, sem megerősíteni nem áll módjában, mert a készülő reform a Közoktatásügyi Tanács zárt tárgyalásain van napirenden. Kijelentette még, hogy a tanárok szerzett jogait minden törvényes eszközzel meg akarja óvni. Az izgalmakat fokozta a december 18 iki miniszteri audiencia eredménytelenségének bejelentése. Elénk eszmecserét váltott ki az igazgatói és az ezzel kapcsolatos pedagógiai bizottság létesítésének tárgyalása. Ennek további megvitatása a jövő ülésre halasztódott. A vidéki köri és testületi gyűlések átiratainak tárgyalása során a választmány utasította az elnökséget, hogy a tanári tamgreszszus vagy rendkívüli közgyűlés összehívása iránt megfelelő időben intézkedjék. Újévre felemelték a postai tarifákat Hosszabb szünet után — amelynek megszakítását semmi sem indokolja — a postai tarifákat január 1-én újból emelték. Az emelés nem terjed ki az összes postai cikkekre, hanem főképen azokra a tarifákra, amelyek a kereskedelmet a legsúlyosabban érintik. A tarifaemelés ugyanis a belföldi levélforgalmon kivül a távolsági távbeszélő forgalomra és a postacsomagforgalomra vonatkozik, amelynél az emelés 10—90 százalék, illetve 10—50 százalék, a távolságok szerint. Az interurbán telefonbeszélgetések és a postacsomagok tarifájának meglepetésszerű drágítása a kereskedőket súlyosan érinti és valószínűleg az érdekeltségek tiltakozásával fog találkozni. A postai díjszabásban történt változások egyébként a következők: A belföldi levél dija 20gr.-igaz eddigi 1800 korona helyett 2000 korona lesz, — minden további 20 gr. 1000 korona. A helyi levél portódija változatlan. Az ajánlási díj a belföldi távolsági forgalomban 2200 korona helyett 2503 korona. A nyomtatványok után belföldi forgalomban ugy a helyi, mint a távolsági forgalomban 50 gr.-kint 400 korona, 10 grammon alul 200 korona portót fizetnek. Üzleti papíroknál 2000, árumintáknál 800 korona az uj díjszabás. A távolsági távbeszélő forgalomban az uj dijak 15 km ig 15.000 korona, 25 km ig 20.000 K. 50 km-ig 24.000 K. 100 km-ig 28 ezer, 150 km ig 32 ezer, 250 km-ig 40 ezer K. A távirdaí díjszabás változatlan marad. A postai díjszabás emelése ellenére a szorzószám a külfölddel való távírda- és telefonforgalomban, — amely aranyban van megállapítva — továbbra is 17 ezer marad. A nem terjedelmes csomagok díjszabása a dijöv szerint 1 km-ig 3000, 5 kg-ig 3500, 4000, 4500, 5000, 5500, 7000 K, 10 kg-ig 4500, 6. 8. 10. 14 ezer K. 15 kg-ig 6, 9, 12, 15, 25 ezer K. 20 km-ig 8, 12, 16, 20 és 28 ezer K. Élelmiszerekért valamivel kevesebb. Január 6 ig a régi tarifa szerint bérmentesített leveleket nem bírságolják. Csődönkivüli kényszeregyezségjárvány Orosházán 7 iznél több fizetésképtelenség a kézmiiáru szakmában Az igazságügyminiszter a kereskedelmi érdekeltség kérelmére a háború alatt egy ui rendeletet, az úgynevezett csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást léptette életbe, hogy tisztán a háborús gazdasági viszonyok folytán önhibájukon kivül fizetésképtelenné lett kereskedők százalékos egyezségét lehetővé tegye. Ez a rendelet. mely a háború második esztendejében lépett életbe, a háború kivételes gazdasági viszonyaiban lelte magyarázatát és sok önhibájukon kivül fizetésképtelenné lett kereskedő részére tette lehetővé, hogy hitelezőjével kiegyezve, folytathatta hivatását. Sajnos, ezen hevenyészve készült rendelet hiányait egyes lelkiismeretlen kereskedők hitelezőik suIvos megkárosítására használták fel, mert mihelyt a gazdasági viszonyok kedvezőtlenné válnak, azonnal beszüntetik fizetéseiket, ahelyett, hogy fokozott munkával és igényeik lecsökkentésével igyekeznének a letűnt konjunktúrát pótolni. Ezen állitásunk főleg az orosházai piacra vonatkozik, hol a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás valósággal járványszerüen lépett fel. Orosházán a kézmüáru szakmában, amely szakma a konj'unktura előnyeit köztudomás szerint hosszú éveken keresztül zavartalanul élvezte, egymásután indultak meg a csődönkivüli eljárások és a hivatalos lap ma hozza a Kereskedelmi Részvénytársaság orosházai cég ilyen irányú hirdetményét is, mely fizetésképtelenség rövid idő óta a tizedik az orosházai piacon, mig ezzel szemben a megye egyéb helyein fizetésképtelenség csak szórványosan, a békéscsabai piacon pedig egyetlen esetben sem fordult elő. Kétségtelen, hogy az orosházai piacon csődönkivüli kényszeregyezségi epidémia dühöng, melynek gátat vetni csak ugy lehet, ha a hitelezők mindazon esetekben, midőn a fizetésképtelenséggel kapcsolatban csalárd vagy vétkes bukás, hitelezési csalás bűncselekmények jelenségei látszanak fenforogni, azonnal az ügyészséghez fordulnak és azonnal a kényszeregyezség megkötését megtagadják. A csőd és börtönbe került esetek intő példaként fognak hatni a könnyű lelkiismeretű, kalandos vállalkozásba fogott kereskedőkre, akik könnyelmű üzletvezetésük és költekező életmódjuk folytán előállolt üzleti veszteségeiket csődönkivüli eljárásokkal remélik szanálhatni. Az üzletek világításának szabaddá tétele Még 1917. szeptemberében, a nagv szénhiány idején, a kormány 3382/1917. szám alatt rendeletet bocsájtott ki a tüzelőanyagokkal való takarékoskodásról. Ebben a rendeletben a kormány a világítás tekintetében az árusítási üzletekre vonatkozólag jelentékeny korlátozásokat állapított meg. Időközben a szénellátás tekintetében jelentékeny javulás történt és a hatóságok a legtöbb esetben hallgatólag tudomásul vették, hogy a kereskedők ezeken a korlátozásokon, amelyek formailag még mindig érvényben vannak, tultették magukat. Másutt azonban a hatóságok a még érvényben álló rendeletre való hivatkozással kihágási eljárást indítottak az olyan kereskedők ellen, akik üzleteiket és kirakataikat a megengedettől eltérő módon világították. Ilyenformán az üzletek világítása tekintetében valóságos jogbizonytalanság keletkezett, amelyet maga a kereskedelemügyi minisztérium is egy legújabban a kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett leiratában elismert. Ugyanebben a leiratban, mely 95196/1924. szám alatt jelent meg, a minisztérium azt is mondja, hogy a rendelet még nem helyezhető hatályon kivül teljesen, mert vannak egyes helyek, ahol a villany- és gázvilágitási vállalatok teherbíró képessége a mpstaninál erősebb igénybevételt nem engedi meg. Minthogy azonban ebben a kérdésben valahogyan rendet kell teremteni, a kereskedelemügyi miniszter a kamarák utján arról értesiti az érdekeltséget, hogy a minisztertanácstól nyert felhatalmazás alapján felmentést ad a világítás alóli korlátozásokra mindazon a helyeken, ahol ezeket a korlátozásokat különleges szempontok nem indokolják. Ennek következtében tehát a kereskedők reklámvilágitása, kirakatainak és üzlethelyiségeiknek tetszés szerint való világítása, hacsak a világítási telep maga nem kéri a hatóságtól a megszorítások alkalmazását, nem esik tilalom alá. Fagyás elhanyagolt esetekben is tökéletesen gyógyítható Röntgen besugárzással. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen Intézete Békésosaba, Andrássy-u. 7. I. e. (Kocziszky-palota) Egy gazdaasszony kálváriája Lopás büntette helyett — egyszerű vétség (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai gazdatársadalmat hónapok óta egy szenzációs lopás esete foglalkoztatja, melyet állítólag egy a gazdatársadalomban ismert birtokos felesége követett el azzal, hogy szomszédjának tizenkét libáját saját udvarára hajtotta be, majd ezeket a libákat a békéscsabai hetipiac alkalmával eladásra kínálta. Az esetet, melyet lapunk hasábjairól ismer olvasóközönségünk, szombaton tárgyalta a gyulai törvényszék büntető bírósága. A tárgyaláson kitűnt, hogy a libákat a gazdaasszony nem lopta, hanem azok a nyitva felejtett kapun maguktól mentek be, valamint bizonyítást nyert az is, hogy a libák tulajdonosának felkutatása végett a gazdaasszony számos szomszédjánál érdeklődött és csak miután napokon keresztül nem sikerült a libák tulajdonosát feltalálni, hajtotta ki azokat a békéscsabai hetipiacra. Ennek a tényállásnak alapján Liska ügyész eredetileg lopás bűntettére irányult súlyos vádját módosította és csupán véletlenül birtokbavett dolog miatt kérte a bűnösség megállapítását. A kir. törvényszék ezen vád alapján hozta meg ítéletét és a gazdaasszonyt csupán jelentéktelen pénzbüntetésben marasztalta, mely ítélet azonnal jogerőre is emelkedett. A törvényszék ezzel az ítéletével egy súlyos bűnnel megvádolt asszony ártatlanságét állapította meg. Izzólámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók ömaiíWalarfia cégt. Schillinger Ernő vasüzletében Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet legolcsóbban szállít a ?aérléH«3Ítő R.-T. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg.rendelést házhoz szállítunk