Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-20 / 15. szám

Békéscsaba, 1925 január 20 Kedd 52-tn évfolyam, 15-ik szám MERTEI Politikai napiíap ElöfUet* «1 dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. úyougyösi Jácoa. Felelői uerkesztői F.-Horv&th Be*aő. Teiefcnas&m : 7 Szerkesztőság és kiadóhivatal: Békéscsabai, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hadét !>» díjszabás szerint. Megalakult Békéscsaba város u/ képviselőtes tülete A polgármester programbeszéde — Mit akarnak a szociáldemokraták a városházán ? — Az állandó-választmány megalakítása é* (A Közlöny eredeti tudósitásaj A közgyűlési terem képe egészen megváltozott. A kisgazdák erősen megfogyatkoztak és meglehetős komoran foglaltak helyet a szokott jobboldali sarokban. Az iparosok és a Népegylet nagyrészt a közép első soraiban helyezkedett el, mig mögöttük — tömör blokkban — a szociálisták sorakoztak. A baloldalon a Kereskedelmi Csarnok és az intelligencia képviselői tömörültek, továbbá a szavazati joggal biró tisztviselői kar. Megjelent a közgyűlésen Szeder Ferenc, Békéscsaba nemzetgyűlési képviselője is, aki a sajtó asztalánál foglalt helyet. A polgármester tartalmas és bölcsen józan programmbeszédét sűrűn szakitottók feibe helyeslések. Nagy érdeklődés kisérte a szocialisták elvi deklarációját, akik politizálás nélkül csupa üdvös és életrevaló gondolattal járultak a közgyűlés elé. Általában pezsgős ** alkolni akarás és sok bizakodás hangulata uralkodott a teremben. Az ülés megnyitása Az alispán pontban 10 órakor lépett a terembe, ahol percekig tartó, lelkes éljenzés fogadia. Daimel Sándor dr. alispán elfoglalta a helyét az elnöki székben és ezután megnyitotta az ülést. — A rendkívül nehéz, súlyos idők — mondotta — nehéz helyzet elé állítják majd a képviselőtestületet, amelyre sok fontos feladat hárul. Nem kívánok irányítást vagy utmutatást adni a munkához, mert tudom, hogy a képviselők tisztában vannak azzal, hogy nemcsak jogaik, de kötelességeik is vannak. Hiszem, hogy túlnyomó részük át van hatva attól a tudattól, hogy hasznos és eredményes munkát csak akkor tudnak végezni, ha működésűk 0 önzetlen és tárgyilagos lesz a közérdekkel szemben. Ezt a köz és a város érdekei szempontjából szem előtt kell tartaniok. Szivemből kívánok minden jót a működésükhöz (Éljenzés); itt, ahol a fejlődés és haladás minden feltétele megvan, kívánom, hogy felvirulás következzék és a város majdan Nagymagyarország egyik nagy gócpontja és empóriuma legyen 1 Az óriási lelkesedéssel és éljenzéssel fogadott beszéd után Medovarszky Mátyás dr. főjegyző felolvasta a megválasztott képviselők névsorát, mire az alispán a képviselőiestületet megalakultnak jelentette ki. * Berthóty István dr. polgármester állott most szólásra. Arról a jelentős mozzanatról szólt, amikor a közbizalom alapján megalakult uj képviselőtestület átveszi a város vezetését. Szive egész melegével és teljes bizalmával üdvözölte a képviselőket (Éljenzés), a tisztikar nevében is. Kérte, hogy őt és a tisztviselőket támogassák és jóakarattal tüntessék ki. Az ügyek rendes és sikeres viteléhez összhang kell mindkét részről s ezt az összhangot kérte előlegezni a képviselők részéről. A polgármester programja A polgármester ezután nagyszabású és tartalmas programot adott jövő terveiről. Leszögezte, hogy mig a város népes, gazdaságilag erős, nagy forgalmú és erős kulturáju, addig a külsejére nézve elmaradott és falusias. A fejlődés a viszonyokkal nem tudott lépést tartani. Elsősorban tehát arra kell törekedni, hogy a város gazdasági és kulturális igényeit kielégíthessük. Ezután ismertette a program részleteit. Uccák kövezése, járdahálózat kiépítése, kövezetvám kiterjesztése, a megye elszigetelt részeivel szorosabb gazdasági összeköttetés létesitése szerepelnek a programon, amely kívánja azt is, hogy az uj építési szabályrendelet utján a város modernebb képet nyerjen. Kívánja az iskolák, az óvódák és a tanyai népiskolák szaporítását, a nép művelődési vágyának feltámadásával kapcsolatosan a polgári leányiskola kibővítésének és a leánygimnázium uj épülete kérdésének megoldását. Kívánja az ipari szakoktatás bővítését és a kórház átszervezését. Gondoskodni kíván arról isi hogy a város minden részében egészséges és jó ivóviz legyen. Kívánja a vízvezeték- és csatornahálózat megépítését, ezt azonban a horribilis pénzbe kerülő építkezés helyett egyelőre csak tervekben lehet megvalósítani és előkészíteni. Szociális szempontokról nyilatkozva, hangsúlyozta a polgármester, hogy ebben a városban nem lehet többé olyan egyén, aki önhibáján kivül nyomorban kénytelen élni, hanem aki dolgozik, az találja is meg a megélhetését. Az elesettek hátramaradottéiról is gondoskodni kell. Fejleszteni kell a közüzemeket is. Ezután a város anyagi helyzetéről beszélt. A dologi kiadások oly nagyok, hogy nagyobbszabásu beruházásokra gondolni sem lehet. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy a jövedelmek a közeljövőben szaporodjanak és a város vagyona hasznosíttassék. Ebben a törekvésben szükség van minden lakos támogatására és áldozatkészségére. Ha azonban ezt túlzásba viszik, visszahatás lesz az eredmény. Végül ismét leszögezte a polgármester, hogy ő is, tisztviselői is azt hiszik, hogy nemcsak felülbirálót, de munkatársat lel a képviselőtestületben s igy a vállvetett munka eredménythozó lesz. Igy elérjük azt, hogy Békéscsaba külső képe is modern lesz, a lakosság pedig elégedett. Isten áldását kérte a képviselőtestületre és eredményes munkát kivánt neki. A polgármester szavait lelkes éljenzés és hosszas taps fogadta. Ezután Hankó Mihály állott fel és felolvasta a szociáldemokratapárt deklarációját, amely teljes szövegében a következő : Mit akarnak a szociálisták ? Mélyentisztelt Képviselőteslület I Mikor mi szociáldemokrata városi képviselők a választóink bizalmából először jövünk Békéscsaba közgyűlési termébe, ugy érezzük, kötelességünk röviden elvi felfogásunkat előterjeszteni s megmondani, mit akarunk, melyek azok a célok, melyek felé működésűnkben haladni kívánunk. Mielőtt részletesebben ismertetnénk a községi politikában követendő céljainkat, kijelentjük, hogy működésűnkben éppen eivi álláspontunkból folyóan szigorúan a többségi elv alapján állunk és azt mindenkor tiszteletben tartjuk. Továbbá, hogy a községi képviselőtestületbe nem politizálni jöttünk, hanem dolgozni, alkotni s legjobb tudásunkkal segítségükre lenni azoknak, akik ennek a városnak kulturális, gazdasági, szóval minden téren való fejlődését akarják előmozditani. Minden idegszálunk ezé a városé. Itt születtünk, itt kaptuk nevelésünket, itt alapítottunk családot, itt járjuk az élet sokszor nehéz és rögös útjait. Békéscsabaiak vagyunk és tudatában vagyunk annak a súlyos, de egyben tisztes kötelességnek, melyet magunkra vállaltunk, mikor ebbe a terembe beléptünk. Mi ezt a kötelességünket becsülettel teljesíteni is fogjuk. Irányadó szempont lesz. működésűnknél mindenkor, hogy ezt a várost széppé, kellemessé és a benne lakó emberek számára igazi otthonná segítsük tenni. És hogy a város fejlesztésével járó közterheket progessziven akként oszszuk el. hogy a gyengéket kíméljük s a terheknek nagyobbik részét a vagyonilag erősebbek vállaira rakjuk. Az előretörekvő, haladnivágyó és a városáért szeretettel dolgozni akaró munkásság hangját hozzuk a közgyűlési terembe. Uj hang lesz ez itt, azonban nem a durvaság, hanem mindenkor minden társadalmi réteggel, osztállyal vagy felekezettel szemben a megértés és szeretet hangja lesz. Ezekután bár nagy vonásokban, de részleteiben is rámutatunk, hogy mit akarunk mi és milyen irányban akarjuk kifejteni tevékenységünket : Fizetésrendezést! Akarjuk a legteljesebb önkormányzat érdekében a városnak önálló törvényhatósági joggal való felruházását. Az autonómia keretén belül az adminisztráció tökéletesítését. A közigazgatás egyszerűsítését. A legteljesebb takarékosságot a város háztartásában A fölösleges munkaerők mellőzesét, a szükséges alkalmazottak fizetésének pedig tisztességes rendezését és az egész vonalon a tisztviselők választását. Meggyőződésünk, hogy a közélelmezést az éleim szés tervszerű ellátásával olcsóbbá tehetjük. Ennélfogva arra törekszünk, hogy hatósági élelmiszerüzemek állíttassanak fel és olcsóbb élelmezési akciókkal vessünk gátat a folyton emelkedő drágaságnak. Azon fogunk munkálkodni, hogy minél előbb városi takarékpénztár létesíttessék. Közmunkák létesítését és munkaalkalmak teremtését kívánjuk. A város háztartásában az egyensúly helyreállítását olyanformán, hogy a forgalmiadó után befolyó jövedelmek városfejlesztési célokra fordíttassanak. A lakáskérdés Bántó érzés tölt el bennünket, mikor látjuk, hogy még mindig vannak városunkban olyanok, akiK vaggonokban kénytelenek lakni-A lakásügyi problémák tehát állandóan gondoskodásunk tárgyát fogják képezni, melyeknek megoldása érdekében szükségesnek tartjuk kislakások építését a helyi ipar támogatása mellett, de a közgyűlésen keresztül sürgetni kívánjuk azt is, hogy az országos földbirtokrendező bíróság a házhelyek ügyét minél előbb intézze el. Véleményünk szerint az építésügyi szabályokat is revidiálni kell, hogy olcsóbban és könnyebben lehessen építkezni. A közhasznú építőtársaságok alakítását elő kell mozdítani. A külsó városrészeken a világítást fokozatosan meg kell javítani, ujabb utakat es uccakat kell nyitni, általaban az ismert városrendezési tervet minél előbb végre kell hajtani. Egészség és kultura A közegészségügy hatályosabb védelme érdekében szükségesnek tartjuk a vízvezeték megépítését. Addig is azonban, mig ennek anyagi lehetőségét megteremtjük, szükségesnek tartjuk a külső városrészeken ártézi kutak fúrását, Csatornahálózat építését, népfürdő és népuszoda létesítését, fokozottabb tej- és élelmiszervizsgalatot, gyermek- és játszóterek építését. Elodázhatatlan szükségességnek tekintjük az uccák rendezését, kövezését, tisztántartását, portalanítását, közkórházak építését es fejlesztését, vásárcsarnok építését és a községi orvosok létszámának emelését.