Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1925-01-20 / 15. szám
2 BSÜDFISMWH® KMCTTRE Békéscsaba, 1925 január 20 Véleményünk szerinl szükség van az iskolák szaporítására, az óvódák és iskolák növendékeinek állandó egészségügyi orvosi ellenőrzésének megszervezésére, a mai kor követelményeinek megfelelő népkönyvtár felállítására s a népmüvelődést előmozdító társadalmi intézmények támogatására. Egy városi kulturház létesítésére, melyben szinház, hangversenyterem, népkönyvtár és népjóléti intézmények nyernének elhelyezést. Gondoskodni kell a szegény gyermekek számára ingyen taiszeiekről és a felnőttek ingyenes oktatásának megszervezéséről. Az iskolaszékek utján a tanítást rendszeresen ellenőrizni kell s a gyűlölködés szellemét ki kell küszöbölni az iskolákból. Kerti és munkaiskolák felállításával a tanterv gyakorlatibbá tételére kell törekedni. Fokozottabb gondot kell fordítani a beiskoláztatás kérdésére és ha a gyermek ruha- vagy cipőhiány miatt nem tud az isko lába menni, gondoskodni Kell azoknak ruhával való ellátásáról. A szülők vagy gyám kérésének alapján a gyermek ingyen iskoláztassék. Békéscsaba közgazdasági életében jelentékeny tényező az ipar és a kereskedelem. El kell tehát hárítani minden akadályt, amely akár az ipart, akár a kereskedelmet fejlődésében gátolja. Támogatni kívánunk minden olyan törekvést, amely a mezőgazdasági tudományt ápolja, fejleszti és terjeszti s amely az intenzív mezőgazdasági termelésre törekszik. A városban és tanyákon közlekedési müvek építését és fejlesztését. A külterületeken az utak jókarbantartását és kisvasutak építését. Anyagi lehetőségek Tudatában vagyunk annak, hogy terveinknek az anyagi lehetőségek határt szabnak. Épp ezért rá kívánunk mutatni a telekértékadó megvalósítására, továbbá a progresszív adózás rendszerére, mint amelyeknek megvalósításával anyagi lehetőséget teremtünk terveink végrehajtáséra. Különben adópolitikai téren mindenkor a fokozatosság elvi álláspontján állunk, amiből logikusan következik, hogy az adókivető közegek mellé kisiparosokat, kisgazdákat, kiskereskedőket és a munkásság képviselőit kívánjuk küldeni. A várossal kötött szerződéseknél a város lakosságának az érdekeit mindenkor a legmesszebbmenő módon meg akarjuk óvni. Nem kerüli el a figyelmünket a pályaudvar építése, a postapalota és a járásbíróság épületének az ügye, melynek felépítését illetékes helyen mindenkor segítünk szorgalmazni. Ezek volnának nagyjában azok a célkitűzések, melyeket a város lakosságának egyetemes érdekében megvalósitandónak tartunk. Ez irányú kezdeményezést, jöjjön az bármely irányból, szívesen látunk és készséggel támogatni fogunk. Hangsúlyozni kívánjuk még, hogy működésünkben mindenkor a dolgozók összessége érdekeinek szemelőtt tartása fog vezetni. Céljainkat a demokratikus polgárság képviselőivel és a közjólét emelésén fáradozókkal együtt becsületes egymásrautaltságban kívánjuk megvalósítani. Abban a feltevésben, hogy eme törekvéseinket ugy képviselőtársaink, valamint a város haladni vágyó polgársága méltányolni fogja, kérjük ugy Önöket, mint ezt a polgárságot, akik előtt e nagyrahivatott város fejlődése egész lakosságának boldogulása mindenekelőtt való, fogjanak velünk össze és vessük meg az alapját egy igazán demokratikus gondolatokta felépült városnak. Ezért jöttünk ide s ezeknek a megvalósításáért munkálkodunk. A választás A deklaráció után, amelyet sokszor szakított félbe a tetszésnyilvánítás, Daimel Sándor alispán az állandó választmány megválasztására nézve szavazást rendelt el. A »zavazást Korosy László elnök vezette Reisz Hermann és Lipták Pál tagokkal. A szavazás és a szavazatok összeszámlása majdnem déli egy óráig tartott s ekkor kihirdették az eredményt. Az állandó választmány tagjai lettek a következők : Kraszkó Mihály, Zlehovszki György, Hankó Mihály, Martincsek Károly, dr. Tardos Dezső, Kocziha Mihály, dr. Hollánder Lipót, Lilinger István, Pollák Arnold, Bohnert József, Botyánszki Mihály, Bohus M. András, Drienyovszki János, ifj. Kovács Mihály, Szalay Lajos, Zahorán Pál, Zsiros András, Botyánszki Pál, dr. Gally Károly, Kovács Sz. Mihály, Korosy László, Lipták L. Pál, Nóvák György, Uhrin Pál, Kucsera János, Tóth László, Fekete Sándor, Róth József. Belanka Mihály és Csillag Ignác. A megválasztottakat a közgyűlés megéljenezte, majd egy órakor az elnök a közgyűlést berekesztette. A Kereskedelmi Csarnok évi közgyűlése A záróra szabályozása — Mozgalom a csabai vámhivatal ügyébeit és a jelenlegi forgalmiadórendszer ellen — Tisztújítás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Kereskedelmi Csarnok dr. Tardos Dezső elnöklete alatt, amelyre zsúfolásig meglelt az egyesület közgyűlési terme. Miután az elnök megnyitotta az ülést, dr. Gyöngyösi főtitkár terjesztette elő a választmány évi jelentését. Az egyesület mult évi munkásságét túlnyomórészt a Csarnok lakásproblémájának megoldása és a tűrhetetlen adósérelmek elleni küzdelem foglalta le. Ugy a kényszerkölcsön behajtása, mint a kereseti adókivetések tárgyában a Csarnok akciója teljes eredménynyel járt. A jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A zárszámadás felolvasása, a felmentvény megadása és a költségvetés elfogadása után a különböző javaslatok kerü tek sorra. Dr. Gyöngyösi főtitkár ismertette a kereskedelemügyi miniszter által megküldött rendelettervezetet az üzleti zárórát illetőleg. A közgyűlés hosszabb vita után elfogadta a választmány javaslatát, mely szerint a nyilt árusítási üzletek télen este 7, nyáron este 8 órakor zárandók és a rendelkezés vonatkozzék a kapualatti és egyéb uccai árusokra is. A Csarnok tehát ilyen értelmű javaslatot tesz a kamarának. A főtitkár e'őterjesztette a választmány javaslatát a csabai vámhiva'al ügyét illetőleg. Részletesen ismertette a két évvel ezelőtt megindiolt akciót, amely egy éve mar olyan döntő stádiumba jutóit, hogy a pénzügyminisztérium résziről a vámhivatal elhelyezése érdekében helyszíni szemle is tartatott. Egyedül a vasút foglalt állást a vámhivatal ellen a békéscsabai pályaudvar elégtelensége miatt, de a pénzügyminisztérium részéről döntés még máig sem történt. Guttmann József vázolta azt az uj helyzetet, amely most Békéscsaba kereskedőit e téren aggodalomba ejti. A környékbeli vámkirendeltségeknek csabai kiszállását az ujabb rendelkezés szerint nem közvetlenül, de a pénzügyigazgatóságtól kell kérni, ami nemcsak hogy sok időveszteséget és vesződséget, de többször nagy anyagi károsodást jelent. Az egyesület kérje, hogy addig is, amig az akció nyomán Csabán vámhivatalt létesítenek, a régi rend állíttassák vissza s ez ügyben a Csarnok keresse meg a szegedi kamarát. A választmány javaslatát Guttmann József módosításával fogadta el. Ezután Steinberger Imre terjesztette elő Román Pál és társai javaslatát a jelenlegi forg ilmiadórendszer ellen. Részletesen ismerteti annak igazságtalanságait, kinövéseit, a vexaturát, amely a jelenlegi rendszer mellett a kereskedőket sanyargatja. Indítványozók ellene vannak a forgalmiadó ügyletenkénti és a fél által való behajtásának, továbbá a jutalékrendszernek. Román Pál megyei akciót tart szükségesnek a forgalmiadó jelenlegi rendszere ellen. Dr. Tardos hozzászólása után a közgyűlés ugy határoz, hogy mivel épp most vannak folyamatban a tárgyalások a pénzügyminiszlerium és az érdekeltségek között a forgalmiadó megváltoztatására, az akciót a Csarnok részéről ezidőszerin f feleslegesnek tartja, de résen áll, hogy szükség esetén tiltakozó szavát felemelje. Ezután a tisztikart és a választmányt választották meg a következőképen : Elnök dr. Tardos Rezső, társ, elnökök Csillag Ignác és Fekete Sándor, ügyész dr. Biró Emil, ügyvezető főtitkár dr. Gyöngyösi János, titkár Révész Jenő, pénztárnok Deutsch Jenő, könyvtáros Steinberger Márton, háznagy Wiesner Jenő. Számvizsgáló bizottság : Péli Mihály, Stern Sámuel, Viski Hermann. Választmányi tagok : Arnót Sándor, Cziegler Jenő, Deutsch Simon, Deutsch Vilmos, Engel Jenő, Engel Tivadar, Fischer Adolf rőföskereskedő, Flamm Sándor, Fikker János, Fuchs Lajos, Brüller Ármin, Grünwald Ábrahám, Guttmann Ernő, Guttmann József, Hauer Fülöp, Ipolyi Keller Iván, Falta Jenő, Klein Ádám, Könyves T. Kálmán, Kővári Jenő, Kulcsár Izidor, Kulpin Ferenc, Kun József, Lantos Miksa, Gottlieb Pál, Janovitz Alfréd, Márkus Pál, Róna Gusztáv, Pollák Arnold, Reisz Hermann, Rusz Lipót, Román Pál, Rózsa Hermann, Sebestyén Lajos, Steinberger Imre, Stern Ármin, Szelner Antal, Weisz Miksa, Werner Frigyes. Tisztújítás után elnök a gyűlést berekesztette. Márkus Pál buzdító beszédére ^ végül gyűjtést indito'tak a Csarnok beruházási költségeinek fedezésére, amely mindjárt nagyon szép sikerrel járt. lak, arany- és ezüst brokát, atlaszselyem, kék, pir.js és szürke sevró bőrödből mérték szerint pár nap alatt a iegfinomabb Ízléssel készülnek Péterfi Imre Cipőáruhftzában Rekláménak t Lak körömcipő kiváló minősé?. . . . 360 szer Antilop köröm cipők minden szinben . . 308 ezer Antilop pántos cipők minden színben. . 350 ezer Lak t pántos és 2 pántos kiríli minősig 390 ezer 7 ársaskirándulás a lipcsei árumintavásárra Az egész kereskedő- és iparosvilág előtt köztudomásu, hogy évtizedek óta Lipcsében rendezik a legnagyobb árumintavásárokat, amelyeken bemutatásra kerülnek az ipar csaknem valamennyi ágának termékei. A lipcsei árumintavásárok a dolog természetéből folyólag elsősorban kereskedelmi jellegű intézmények, amelyek a közvetlen üzlelkötésnek a célját szolgálják. Egyúttal rendkívül ta- < nulságosak azonban minden kereskedőre és iparosra nézve, aki a szakmájára vonatkozó cikkekkel és újdonságokkal meg akar ismerkedni. Tonelli Sándor dr. szegedi kereskedelmi és iparkamarai főtitkár tavalyi lipcsei tar ózkodása alkalmával tárgyalásokat folytatott a lipcsei vásár igazgatóságával, hogy elegendő számú kereskedő és iparos jelentkezése esetén Szegedről, illetőleg a szegedi kamarai kerület területéről egy társaskirándulás volna rendezhető az idei lipcsei tavaszi vásárra. Ezt a kezdeményezést a lipcsei vásár igazgatósága a legnagyobb örömmel fogadta és a társas kirándulás számára minden megadható kedvezményt kilátásba helyezett. A lipcsei tavaszi vásárt március 1—7 napjai között tartják meg és így a társaskirándulás szervezési mun- £ kálatait már most kell megindítani. Xzz lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók Ormai TiVadar fia cégt. Schillinger Ernő vasQzletében