Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-25 / 69. szám

Békéscsaba, 1925 március 20 Péntek 52-ik évfolyam, 65-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési üJjfck : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A mélypont A magyar kereskedőtársadalom hatalmas egyesülete, az Omke, vasárnap tartotta 20 éves fennállásának jubileumi ünnepségeit. Inkább szomorú és rikító volt az ünnepi beszédek tónusa, mert hiszen a magyar kereskedelem az utolsó két évtized alatt sosem élt át olyan súlyos perceket. Az utolsó két évtized alatt, mint éppen most a jubileumi ünnepségek idején. A sok értékes és figyelmetIceltő szónoklatból a válságba sodort kereskedőket, de a nagyközönséget is természetszerűleg elsősorban azok a megnyilatkozások érdekelték, amelyek a kormány megjelent reprezentánsai részéről hangzottak el. Hiszen az állam kényszerű szanálási politikája sodorta válságba a magángazdaságot, amely most erői teljes fogytával épen az államtól várja sorsának jobbrafordulását. Furcsa és nagyon vegyes hatású azonban az a beszéd, amely a miniszteri ajkakról a magyar kereskedőtársadalom felé elhangzott. Becsüljük a pénzügyminiszter urnák azt a férfias kijelentését, hogy nem szokása és nem is akar Ígéretekkel reményt kelteni, ígéretekkel, amelyeket ugy sem tarthat meg. A kereskedők és a magyar gazdasági élet nem is Ígéretekre vár. Céltudatos, biztató koncepciót szeretne látni, amely a gazdasági kibontakozás útját megmutatná. Ehelyett a miniszter hivatali tekintélyének kényszerű obiigójaként csak azzal tudott vigasztalni, hogy a kereskedelem válsága elérte a mélypontot. De a kijelentés indokolása, amellyel lényegében adós maradt, nem egyéb, minthogy ennél mélyebbre ugy sem zuhanhat. Ebben az orditó gazdasági háborúban ugyanaz a vigasz, ami a világháborúban volt, hallható politikusok és hadvezérek részéről, a sok kritikus pillanatban, hogy további vereséggel pedig ne számoljunk, mert a háború elvesztésére még gondolni sem szabad. Főszerkesztő; Dr. ÍJyőagfyösi János. Végtelen szomorú, hogy ma már a mélyponthoz is bizonyos fokú optimizmus kell. De a kormány az események hideg Felelői szerkesztő i IF.-Horváth Ro*aő. és tétlen szemléletén felül gyorsan cselekedjék. Mert a mélypontot is lehet fokozni. Van még mélyebb pont is. Telafonazkm': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, U. kei. Ferencz József-tér 20. ss. — Hirdeti* díjszabás szerint. A főispán leirata reméli, hogy a községek, amennyiben ezeket a jövedelmeket kellőképen igénybeveszik a kisvasúihoz való hozzájárulás céljaira, rövidesen begyül mindenütt az az összeg, amely egy-egy községre esik és akkor az építkezés minden zavar és fennakadás nélkül megindulhat. Zürichben a magyar koronát 72-eI jegyezték. Szilágyi Aladár jubileuma A békéscsabai színtársulat ünnepe (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kiss Árpád színtársulatának egyik csendes és szerény tagja: Szilágyi Aladár jellemszinész most, csabai időzése alatt töltötte be művészi pályájának 35. évfordulóját. Ezt az alkalmat, amely a magyar kultura becsületes szolgálatában jelentős és értékes határkövet jelent, a színtársulat tagjai és a színházbarát nagyközönség — amely becsülni és szeretni tanulta Szilágyi kivételes értékeit — jubileumi ünnepséggel szándékozik emlékezetessé tenni. A Berthóty István dr. polgármester diszelnöksége alatt megalakult rendezőbizottság fényes keretek között óhajtja megünnepelni a derék, vérbeli színész jubileumát. Szombaton este, a színházban rendezendő díszelőadás után, ünnepi bankettet rendeznek a Fiume éttermében, amelyen üdvözlő beszédekkel fogják ünnepelni a derék jubilánst. A rendezőbizottság ma küldte szét a jubileumra kibocsátott meghívókat, amelyeknek szövege a következő: „Meghivó. A békéscsabai Városi Szinház igazgatósága és a társulat tisztelettel tudatja, hogy Szilágyi Aladár folyó hó 28-án. szombaton este ünnepli meg 35 éves szinész-jubileumát, melyre szeretettel meghívjuk." A színészi jubileumon 1925. évi március hó 28-án este 8 órakor szinre kerül: Lebonard apó, szinmü 4 felvonásban. Irta: I. Aicard. Fordította : Hevesi Sándor dr. Rendező : Petrik József. Szereplők: Lebonard . . . Szilágyi Aladár Lebonard Róbert Poór Miklós D'Estrey marquis Petrik József André, orvos . Zilahy János Inas Lángos József Lebonardné . . Z. Egyed Margit Lebonard Jeanne Vághy Panni D'Estrey Blanche Tóth Magda Márta .... Jeszenszky Gizi London, márc. 24. Mac Donald az alsóházban mondott beszédjének további folyamán kifejtette, hogy a kormány túlmegy a kereskedelem védelmének határain. Keleten forrongás támadt ennél a kérdésnél. Megnyilvánul ez a hangulat a japán lapokban is. Végeredményben a hajóhadtámaszpont kiépítése hatalmas csendesóceáni hajóhad megteremtését fogja szükségessé tenni. A szingapúri hajóhadtámaszpont kiépítése a washingtoni tengeri egyezményt is veszélyezteti. Sir Róbert Hozne utal arra, hogy maga Japán serényen dol gozik területe egyes pontjainak megerősítésén és arra sokkal többet költ, mint amennyit a szingapúri építkezés követelne. Mac Donald azt akarja, hogy a britt hajóhadat megnyomorítsák és mozgási lehetőségétől megfosszák. Japánnak nincs joga arra, hogy a hajóhadtámaszpont kiépítésében kihívást lásson. Penny konzervatív képviselő a japáni angolellenes túlzó tevékenységre utalva hangoztatja, hogy Angliának minden eshetőségre készen kell lennie. Bridgeman kétségbevonja, hogy a terv ellentétben állana a washingtoni szerződéssel. Nem lehet előre kiszámítani. hogy vájjon lesz-e uj háború és hogy arra mikor fog sor kerülni. Ha lemondanak Szingapúrról, ez annyit jelent, hogy lemondanak a védekezés lehetőségéről az Indiai és a Csendes óceánon. A községek hozzájárulása a megyei kisvasúihoz A községek felemelhetik a jövedelmeik kulcsát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több izben megemlékeztünk arról a nagyszabású vasútépítési tervről, amellyel az Endrőd-Gyomai Takarékpénztár foglalkozik és amely személy- és teherszállításra berendezett kisvasuttal akarja öszszekötni Békésvármegyének azokat a területeit, amelyeket a központból ma csak hosszas utazással és huzamosabb idő múlva lehet elérni. Ez BZ életrevaló vasutépitkezési terv a vármegye valamennyi városában és községében a legosztatlanabb helyesléssel találkozott. A vármegye nyugati részének lakói örömmel fogadták az uj vasút tervét, mert az sok kényelmet biztositana az érdekelt vidékek iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának a vármegye keleti felével való érintkezés tekintetében. Az uj vasút Endrődről fog kiindulni és érinti majd Kondorost, Sopronyt, Békéscsabát és Dobozt, egy „másik vonala pedig Szarvasra és Öcsödre visz majd. A vasút tehát tökéletes és praktikus kapcsolatot fog létesíteni a megye eddig szinte megközelíthetetlen részei között. A tervet a hivatalos körök a legmelegebb rokonszenvvel fogadták és annak mielőbbi zavartalan lebonyolítása elé semmiféle akadályt nem emeltek. Kovacsics Dezső dr. főispán pedig, hogy a községek részvételét a vasutépitkezésben biztosítsa, most leirattal fordult mindazokhoz a községekhez, amelyek az uj vasútvonalnál elsősorban érdekeltek. A főispán leirata megnevezi mindazokat a módokat és lehetőségeket, amelyeknek alkalmazásával a községek biztosítani tudnák az anyagi hozzájárulásukat a kisvasút építéséhez. Eszerint a hozzájárulást nem szabad a községi pótadóból fedezni, miután azt az eddigi szabályok szerint 50 százaléknál magasabban megszabni nem szabad. Vannak viszont a községeknek más, olyan jövedelmeik, amelyekből bízvást elvonhatnak a kisvasúihoz való hozzájárulás céljaira. Ezeket a jövedelmeket meg is nevezi a főispán. Elsősorban ilyen az általános keresetiadó, amelynek felemelését a mai 5 százalékról 10 százalékra a pénzügyminiszter hajlandó megengedni. Ilyen aztán még a bor- és husfogyasztási adó és a sör- és szeszfogyasztási adópótlék, amelyeknek megfelelő kihasználása szintén jogában áll a községnek. Végül kérhetik a községek, hogy az őrlésiés forgalmiadót a javukra állapithassák meg, amint ez a városokra nézve érvényben van. | Harisnya, iseztyíí, fehérnemű I TESCHER IMEt E \ \ I> lt t H 8 Tí - P X 1

. Lázasan fegyverkeznek Keletázsiában