Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1925-03-25 / 69. szám
2 bEkEsmegtei közlöítt Békéscsaba, 1925 március 25 Igásságtevés a radássteriileti vitában A Közigazgatási Biróság érdekes döntése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A földbirtokreform végrehajtása következtében tulajdonost cserélt területek vadászati joga tárgyában a földmivelésügyi miniszter nemrégiben rendeletileg mondta ki, hogy az illető területek vadászati joga felett az rendelkezik, akinek nevén a terület telekkönyvileg be van jegyezve. A földbirtokosok ezzel szemben azt vitatták, hogy a területeket birtokjogilag az uj gazdák birják, akik azonban nem telekkönyvben bejegyzett tulajdonosai a földnek, mivel az után csupán bérletet fizetnek. A kérdés körül természetesen az évek során igen sok vita kerekedett, amelyeket most az ilyen ügyek legfelső fóruma, a Közigazgatási Bíróság döntött el. A Biróság ugyanis egy békésmegyei vadászterületi vitás kérdésből kifolyóan kimondta, hogy a földreform alapján földhözjulottak a birtokukba jutott területekkel a törvényben meghatározott, de a jelen esetre nem vonatkozó korlátozások mellett teljes joggal rendelkeznek. Ebből következik az is, hogy az igénylők birtokába átadott, fentjelzett területeken az előbbi birtokos a vadászati jogot illetően már egyáltalában nem rendelkezhetik. A Közigazgatási Bíróságnak ez az elvi döntése sok haszontalan vitának és irkafiikának vágta el most mindörökre a fonalát. * Cukorbetegek részére a legtökéletesebben berendezett diétás és diagnostikus szanatórium a dr. Jakab-féle Liget-szanatórium (Budapest VI., Nagy János-u. 47.) Insulin kezelés. Szabad orvos választás, mérsékelt árak. Napidíj a magánklinikai osztályon 150.000 korona. AB alföldi gyümölcstermelés fellendítéséért A negy magyar Alföldön — ahol az erdők hiánya miatt nagyjelentőségű a fatenyésztés — óriási fontosságú a gyümölcsfaülteiés. De fontos a?ért is, mert a gazdaközönségnek igen tekintélyes része él némely vidéken csaknem, teljesen a gyümölcstermelésből. És ma, amikor elszegényedett országunk lakosságának életszükséglete a jobb valufáju országokkal való összeköttetés, kétszeresen fontos az, hogy azok, akiknek megfelelő földjük ven, minél több gyümölcsfát ültessenek, hogy mennél nagyobb mennyiségű gyümölcsöt szállíthassanak külföldre. Ezeketa nemzetgazdasági szempontból olyannyira fontos következményeket átgondolva, mór több helyen foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, hogy mit lehet es mit kell tenni az alföldi gyümölcskultúra éidekében és hogy mennyiben szolgálná az alföldi gyümölcstermelés, illetőleg az értékesítés előnyeit, ha az Alföld gyümölcstermelő területekre osztatnék a abból, hogy a gazdaközönség társadalmi uton olyan irányba igyekeznék terelni gyümölcstermelését, hogy minden vidéken az ott legjobban megfelelő és a legjobban termeszthető gyümölcsféleségek termesztessenek. Értékesítésről csak ugy lehet komolyan beszélni, ha van mit nagyban értékesíteni. Kecskemét azért lett Magyarország barackpiaca, Nagykörös azért lett uborka- és salátapiaca Magyarországnak, mert a külföldi kereskedő biztosan tudja azt, hogy ha oda a szezonba lejön, bármilyen mennyiségű árut vásárolhat. Azért a néhány mázsa, vagy egykét vagon körtééit, cseresznyéért vagy barackért senki sem fog egyegy vidékre leutazni, főleg nem külföldről. Áz Alföld gyümölcsfával való beültetésének mozgalma ezidőszerint a legerősebb Kecskeméten, ahol a mezőgazdasági kamaia védnökségével gyümölcskisérleti telepet és mintagyümölcsöst szándékoznak berendezni. Ez a kísérleti telep arra szolgálna, hogy megállapítaná, mely gyümölcsfajták termelhetők a leggazdaságosabban az Aföld speciális föld- és éghajlati viszonyai közepelte; kiválasztaná azokat a gyümölcsfajtákat, amelyek a legtöbbet adják mennyiségben és minőségben is ; és végül gyümölcsfacsemeték olcsó és megbízható beszerzési forrósa lenne. Egyelőre csak Kecskemét felől hallatszik a gyümölcstermelés kiterjesztésének terve. Igen fontos, hogy hasonló mozgalmat kezdjen a tiszántúli részek illetékes szerve, a debreceni mezőgazdasági kamera is, hogy a gyümölcstermesztés, később pedig a gyümölcskivitel okos és helyes megszervezésével a gazdaközönség jelentékeny kereseti forráshoz jusson ebből az eddig elhanyagolt gazdálkodási ágból. A legjobb ctgarettq pa] A jóhiszemű adósok megmentése Hitelrendező-vállalat alakult Budapesten A Hitelrendező részvénytársaság most tartotta igazgató-választmányának alakuló ülését, V., Báthoiy-ucca 18. szám alatti helyiségeiben, amelyen az igazgatóság részéről jelen voltak : dr. Vámbéry Rusztem ny. egyetemi tanár elnök, dr. Naményi Ernő az Országos Ipartestület titkára, Rösler József a Fővárosi Kereskedők Egyesületének igazgatósági tagja, dr. Feleky László az Országos Kereskedő- és Ipar-Szövetség titkára, Bán Richárd a Magyar CobdenSzövetség főtitkára, Lampl Ignác és dr. Horváth Sándor. Dr. Vámbéry elnök üdvözölte az érdekképviseletek megjelent képviselőit, köztük: Halasi-Fischer Ödönt és Eppinger Károlyt a Magyar Kereskedelmi Csarnok alelnökeit, dr. Kofler Károlyt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkárát, dr. Hajdú Miklóst a Magyar Tudakozó-Egylet vezérigazgatóját. Elnök ezután ismerteti a társaság célját, mely szerint a társaság a hitelezői érdekeltségek bizalmára támaszkodva a gazdasági válság folytán fizetési nehézségekkel küzdő jóhiszemű adós érdekei megvédésére nyújt lehetőséget. Utal arra, hogy az uj alakulat mily fontos gazdasági érdekeket van hivatva szolgálni, majd felolvassa Drucker Gézának a Magyar Hitelezői Védegylet elnökének levelét, amelyben az a társulatot, mint a gazdasági életünkbe bekapcsolódó hasznos láncszemet és hézagpótló intézményt üdvözli, Ifj. Nóvák Sándor tanár ismertető előadása után dr. Hajdú Miklós vezérigazgató a maga nevében is legmelegebben üdvözli az uj alakulatot. Boross János igazgató és mások hozzászólása után az egyes szakmák jelenlevő képviselői megalakították az igazgató-váiasztmányt, amelynek tagjai előkelő fővárosi gyárak, bankok, vállalatok, részvénytársaságok stb. igazgatói és tulajdonosai, valamint nagykereskedések és üzletek birtokosai. A választmányi ülést követő igazgatósági ülésen Schlanger Mór a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének elnöke, a társulat igazgatójává neveztetett ki. Az aranykorona mai árfolyama londoni jegyzés alapján: I4t>26 Egy amerüsai nagybácsi Gsonlgmagysrorszigon Irta : űr. Zsilinszky Lejos (1) Amerikai nagybácsi 1 Micsoda fényes karriért és hatalmas dolláitőkét sejtető két szó volt ez tizenegy évvel ezelőtt. S milyen kevés halandónak jutott osztályrészül akkoriban az, hogy amerikai nagybácsival dicsekedhessék. Ma azonban — és, sajnos, már hat és fél év óta — ugy áll a dolog, hogy Csonkamagyarországon már csaknem mindenkinek van Amerikában egy-egy nagybácsija ; és, ha véletlenül még nincs, keres magának. Mellékes, hogy tulajdonképen vőlegény, örökbefogadó, apa, illetőleg jószívű hajójegyküidő után kutat; fődolog, hogy pénze legyen. Ebben rendszerint nem szűkölködik egy amerikai nagybácsi sem, még ha ál-nagybácsi, akkor sem. S ha egy-egy ilyen bácsi hazajön, hogy megnézze kegyeltjét, jegyesét, örökbefogadandó leányát, nyolc-kilenc év óta nem látott rokonait, barátait, sok adóval terhelt, rosszul termő földjét (a bérlők mindig azt iiták neki, hogy nem terem a föld), hulló vakolatú, foltozott tetőzeíü házát (a lakótól csak nem követelheti egy amerikai háztulajdonos, akinek bizonyára az Óceánon tul is vannak házai, hogy tataroztasson), annak bőségesen el kell látva lennie doilárkákkal, akár fényes karriért futott meg odaát, akár pedig csak bányószhabarcskeverő — vagy csaposként kereste kenyerét — máskülönben itthon lenézi mindenki, a szülőfalujából pedig formálisan kinéznék. Nemcsak a falujában, hanem még a székesfővárosban lakó rokonai is dollárokat vagy más ajándékot várnak, mert hisz Budapest Newyorkhoz, Philadelphiához, Bostonhoz képest bizony csak faluszámba megy. Csonkamagyarországot (ezt a kifejezést ugyan nem szeretem s a Nagymagyarország elnevezéssel szemben használt Kismagyarországot sem, valamint a törpe, összezsugoriíoit, körülnyirbált s lehaimedolt jelzőket sem, melyeknek használata álial ugyan soha se fogjuk visszaszerezni elvesztett területeinket), helyesebben tehát egyszerűen Magyarországot valóben minden tekintetben megváltozoítnak, sok megrázkódtatás és mcggyaláztatás folytán szegénynek találja az amerikai, aki tizenegy év óta csak hírlapokból és penaszíeljes levelekből vett tudomást a benne történtekről. Amint az ország határára érkezik, azonnal tapasztalja, hogy rosszabbul van minden annál, mint ahogy a lapokban és levelekben leírták s meggyőződik arról is, hogy nem vált közludattá az, hogy mindenkinek az ország ialpraállitésán keli munkálkodnia. Es rájön csakhamar arra is, hogy itt a legtöbben Amerikától és más külországtól várják a honmentő pénzt és tevékenységet (ész az nem kell, van belőle itthon — különösen a pénzköltésre — bőven), noha a külföld mér számtalanszor tudtára adta az országnak azt, amit korábbi válságos időkben Greguss Ágoston az állami életre vonatkoztatva igy fejezett ki egyik villanykájóban : Vízbe bukott a cigány s szent Pétert hivta segítségül. „Megmentlek — mondta ez — ámde mozogj magad is." Több mozgás, több tevékenység, több ön- és közfegyelem s több észszerüség kívántatik ahhoz, hogy Magyarország „künn legyen a vízből", mint amennyit az amerikai tapasztal. S a tevékenységnek az a formája, amely lépten-nyomon megnyilvánul, sem helyesnek, sem célirányosnak, sem megnyugtatónak nem mondható, — ugy véli a most érkezett. Az amerikai nagybácsikat, akik megtartva állampolgárságukat, magyar konzulutás által kiállított útlevéllel és néhány száz (inkább több ezer) dollárral zsebükben, valamint ajándékokkal bőven megrakott bőröndökkel kezükben, a velük érkező többi utassal együtt egy hét tagu bizottság fogadja az ország határán, Hegyeshalmon. L bizttságnak egyik tagja s egyben vezetője is egy ezredesi rangban levő, egyenruhás, államrendorsegi főtisztviselő (állítólag budapesti kiküldött). Másik tagja egy hatarrendőrségi tisztviselő. Harmadik es negyedik tagja egy-egy detektív. Ötödik tagja egy fővámellenor, hatodik egy pénzügyi biztos, hetedik egy csendőr. Ez a bizottság végigjárja a kilenc kocsiból állo vonatot, melynek utasai között Bécsben felszálltak is vannak es átvizsgálják — még pedig igazan, magyarosan — az utasok útlevelét és egyéb okmányait, készpénzét, idegen valutáit és bőröndjeit. A bizottság négy tagja v e8 zj ezt a munkát, hol magyarul, hol németül beszélve (több nyelven ugy látszik nem értenek); a többi három, a két detektív meg a csendőr pedig szótlanul követik a működőket kocsiról kocsira. Csak akkor akad dolguk, ha a főtisztviselők valakit leszállítanak a vonatról. Ilyen valakik pedig minden kocsiban találtatnak. Ezeket átadják az állomási irodában foglalatoskodó tisztviselőknek s aztán újra visszatérnek. (Folytatjuk)
