Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-17 / 62. szám

EOTES S3EABS AHA Békéscsaba, 1925 március 17 Tiedd KORONA 52-ík évfolyam, 62-ik szám Politikai napilap Elofixeiésl dijak : Hilybon és vidékre postán küldve : negyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Br. 0yös&

cfyö»i János. Felelőt wcrkesztő i P .-Horváth Bem5. Tctls&mfls&m:: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal; BéMscssbia r II. ker. Ferenez József-tér 20. sa. — Hliöítfcf dijsaabás szerint Ttlég mindig nem találták meg Pödör Gyulát Budapest, rr.árc. 16. Ma megjelent a főkapitányságon egy idős asszony, aki bejelentette, hogy Kispesten két héttel ezelőtt látott egy férfit, akiben Pödör Gyu'át ismerte fel. A detektívek autón szálltak ki és visszaérkezve jelentették, hogy a nyom teljesen téves, mert a Pödörhöz hasonló férfi nem azonos a terézköruti rablógyilkossal. A főkapitányság detektivjeinek szakadatlan munkája ma délig eredményt még nem produkált. A rendőrségnek az a véleménye, hogy a rablógyilkos nem igen lehet Budapesten. A rendőrség kutatja, hogy Pödör és Bolla, akit különben határozottan Pödör bűntársának is vél a rendőrség, hogyan jutottak be Leirer Amália lakására. Az eddigi adatok szerint valószínűleg mint villanyszerelők jutottak be a lakásba, ahol közösen követték el a gyilkosságot. Pödör Gyulát a hazai és külföldi tébolydákban keresi a rendőrség. Megállapították, hogy Budapestről Bécs felé utazott el. Február 22-én még Újpesten aludt. A rendőrség bizonyos mértékig 4 reménytelennek látja azt, hogy Pödört Budapesten kézrekerithesse. Hozzátartozói, akik a rendőrségnek sok érdekességet mondottak el, többek között elmondták azt is, hogy nagyon könnyen lehetséges, hogy Pödör öngyilkosságot követeti el, meit exaítált állapotban többször fenyegetődzött azzal, hogy öngyilkos lesz, mert nem birja tovább az üldözést. Hogy ez tényleg megfelel-e a valóságnak, az kétséges. A rendőrség véleménye szerint Pödör mindössze 15—20 millió koronányi ékszert tudott értékesíteni. Prágából kiutasítottak egy volt magyar népbiztost Prágu, március 16. A Rude Pravo jelentése szerint Zeitler volt magyar kommunista népbiztos feleségét a prágai rendőrigazgatóságra hívták, ahol közölték vele, t hogy Zeitlert, mint alkalmatlan idegent egész családjával kiutasították. Egy rab megszökött, tjogy leitassa magát Budapest, március 16. Szombaton délután a markóuccai fogházból Hurtig Ferenc szabó, akit lopás miatt 3 évre Ítéltek, engedélyt kapott, hogy fogházőr kíséretében a városba mehessen, hogy bevásárlásokat eszközöljön a fogház részére. Hurtig a városban egyszerre csak eltűnt őrzője mellől. Amint megszökött, egy kocsmában leitta magét, azután hazar ment a lakására és miután jól kialudta magát, jelentkezett egy rendőrnél, hogy ő rab és kérte, hogy kisérje vissza a fogházba. Az ellenzék egy része a passzivitás ellen Budapest, márc. 16. Csak most szivárgott ki a szocialista csoport értekezletéről olyan részlet, amely magában a szociáldemokrata pártban sem egyöntetű felfogásról tanúskodik a passzivitás kérdésében. Pikler Emii foglalt a legélesebben állást amellett, hogy a pártnak a parlamentbe be kell vonulnia. — Ha a passzivitást tovább folytatjuk — mondotta — számolnunk kell azzal, hogy elveszítjük a kapcsolatot a munkásrétegekkel. Ilyen értelemben szólalt fel Szeder Ferenc is, aki a földmunkásság érdekében kívánta a passzivitás feladását. Osztotta ezt a felfogását Reisinger Ferenc is. Az értekezleten megnyilatkozott hangulat ráirányítja a figyelmet a szociáldemokrata párt helyzetére. Budapest, március 16. Mindinkább az a felfogás terjed el a közvéleményben, hogy a passzivista blokk képviselői az első eredménytelen kísérletek után olt hagyjék a bizottságot. Értesülésünk szerint ez a kérdés még egyáltalán nincs eldöntve. Tudomásunk van róla, hogy Szilágyi Lajos a választójogi javaslatnak minden szakaszénál fel akar szólalni. A javaslat gyors kimenetele ad majd irányt a passziv ellenzék számára abban a kérdésben, hogy a választójogi bizottság tárgyalása után szükségesnek tartják-e az ujabb állásfoglalást a passzivitás kérdésében. Élénk volt a város hétfői közgyűlése Napirend előtt Korniss tanácsnok Jókait méltatta — Interpellációk a lélyegegyedárusitás, a vasúti közlekedés javítása és a tisztviselői létszámcsökkentés miatt — Elvetették a vásárok napjának áthelyezését kérő indítványt (A Közlöny eredeti tudósitása.J A városi képviselőtestület hétfőn reggel 9 órakor tartotta meg március havi közgyűlését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A polgármester a tárgysorozatra való rátérés előtt átadta a szót Korniss Géza dr. tanácsnoknak, aki tartalmas, irodalmi nivón álló beszédben emlékezett meg a Jókai-centennárium kapcsén Jókai Mórról, Békéscsaba díszpolgáráról, akinek emlékét indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben határozta el megörökiteni. Franciszky Lajos dr. aljegyző olvasta fel ezután a polgármester jelentését a februári közállapotokról, amelyekben csak rosszabbodás volt tapasztalható. A jelentéshez Pollák Arnold a kutak kitisztítása, Varga E. András az erzsébethelyi toronyőrség megszervezése, Kraszkó Mihály a létszámcsökkentett városi tisztviselők dolgában interpellált. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a kuttisztitást elrendelte, de helyesebbnek tartja a kutak szaporítását. A toronyőrkérdés megoldhatatlan, mert a toronyban nincs erre a célra hely, viszont az őrök alkalmazására nincs fedezet. A létszámapasztásra nézve pedig megállapította, hogy emiatt a minisztériummal még folynak a tárgyalások, jóváhagyás még nem történt, ugy hogy még ő sem tájékozott ebben a kérdésben. A jobb vasúti közlekedésért Gyöngyösi János dr. interpellált ezután az AEGV rossz tótkomlósi csatlakozása miatt, amelyet a társaság már korrigált ugyan, de az egyoldalúan véghezvitt menetrendváltoztatásból az látható, hogy a vasút nem sokat gondol a város véleményével. A MÁV közlekedése is sokban kifogásolható a békéscsabai szomszédos forgalomban. Példának hozta fel, hogy Gyoméról már hajnali 2 órakor el kell utaznia annak, akinek Békéscsabán dolga van, de amikor 4 óra felé ideér, itt sehova sem tud menni s az uccán kénytelen csatangolni a sötét hajnalban. A rossz összeköttetés miatt a gyomaiak szivesebben járnak bevásárolni Szolnokra, ami az itteni iparnak és kereskedelemnek nagy kárt jelent. Mivel a budapesti pályaudvarok éjjeli tehermentesítése miatt a fővonalon a menetrendet megváltoztatni nem lehet, a kérdést ugy lehetne megoldani, ha a reggeli tehervonatokhoz 2—3 személykocsit csatolnának az utasok részére. Kérte a polgármestert ilyen akció megindítására. Korrigálni kell a Gyula felé való közlekedést is, amelyet Orosházáig kell kiterjeszteni. A bélyeg-egyedárusitás Ezután a bélyegárusitás anomáliáit tette szóvá. A pénzügyminiszter rendelete értelmében március 1. óta mindenféle bélyeget csak a posta árusít, noha a kereskedelemnek megígérték, hogy azok, akik eddig is árusítottak bélyeget, ezután is kapnak majd árusításra bélyeget. A mai árusítási rendszer súlyos károkat és kellemetlenségeket okoz. Kérte a polgármestert, hogy ezt a panaszt sürgősen juttassa az illetékeseknél kifejezésre, a régi állapot visszaállitásá^ kérve. Berthóty polgármester az interpellációra válaszolva, kijelentette, hogy a két ügyben sürgősen át fog irni a vármegyei közigazgatási bizottságnak, de eljár azokban a minisztériumban is. A közgyűlés a választ egyhangúan tudomásul vette. Nóvák György interpellált ezután az evangélikus temeiő közelében levő u. n. Resetár-kut megjavítása érdekében, mire a polgármester felvilágosította, hogy a régi, elavult kut kitisztittatása majdnem lehetetlen, de helyesebbnek tartja, ha a Szarvasi-uton uj kutat furatnak s a környék népe a Resetárkut helyett ennek a vizét használja. Vita a vásár ügy körül Tardos Dezső dr. indítványéra ezután a tárgysorozat hátrább eső pontjai közül a vásárok napjának áthelyezési ügyét vették tárgyalásra. Lipták L. Pál javasolta, hogy az országos vásárokat ezentúl a hétköznapokról vasárnapokra helyezzék át, hogy igy a munkaszünet következtében mindenkinek alkalma legyen a bevásárlásait eszközölni. A tanács elutasító véleményével szemben az állandó választmány az indítványt elfogadásra ajánlotta. A kérdés körül hosszas vita bontakozott ki, amelyben Aradszky György, Könyves T. Kálmán. Szeberényi Zs. Lajos dr. és Vidovszky Kálmán az indítvány ellen, Hankó Mihály és Márkus Pál az indítvány mellett szólaltak fel. Szeberényi és Vidovszky hivatkoztak a külföldön, különösen az északi országokban divó szokásokra, amelyek a vasárnapot szent ünneppé avatják, ugy hogy ezen a napon mindenféle munka szünetel és az emberek tisztára a családi éleinek élnek. Hankó Mihály a keresztényi szeretet nevében helyeselné, ha az emberek vasárnap nem foglalkoznának semmivel, de ezt ne csak a vásárokra alkalmazzák. A külföldre való hivatkozás nem helyes, mert ott az emberek hétköznap is bevásárolhatnak, a napi 8 órai munka mellett, mig nálunk sok üzemben napi 11 órát is dolgoznak. Fontosabbnak tartja a vásárok vasárnapról való elhelyezésénél a korcsmák ünnepnapi zárvatartását. Ha az indítványt kiegészítik azzal, hogy vásárkor a munkások 2 óra tartamóra elmehetnek bevásárolni, akkor elfogadja. Márkus Pál leszögezte, hogy az északi országok szent vasárnapjaira hivatkozók ne csak a szigorú ünneptartást lássák meg, de azt is, hogy ott béke és nyugalom van, minden ember és minden vallás egyforma. A polgármester felvilágosításai után Márkus Pál az aposztrofált zsidóság nevében kijelenti, hogy az a hitfelekezet, amely több ezer év óta küzd a maga vallásának zavartalan gyakorlásáért, nem óhajthatja egy másik vallásfelekezet ünnepének megrontását. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték.