Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-17 / 62. szám

2 ITRESLJFIEILK KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 március 17 Március 15. ünneplése Békéscsabán As egyesületek, a közönség és as iskolák ünneplése A közgyűlés ezután nagy szótöbbséggel elvetette Lipták L. Pál indítványát s igy a vásárok mai rendje megmarad. Délután legyen a közgyűlés Majd Korosy László indokolta meg indítványát, hogy az interpellációk a tárgysorozat után vétessenek tárgyalás alá és hogy a közgyűlésen délután tartassanak. Foglalkozik az interpellációk tultengésével, amely annyi időt rabol el a közgyűlésekből. De hivatkozik egyszersmind az ország egyéb helyeire, ahol a közgyűlések délután tartatnak. Szeberényi Zs. Lajos az indítványnál az interpelláció sorrendjére vonatkozó részét elfogadja, azonban a délutáni közgyűlésnek ellene van. Herzog Henrik dr., Pollák Arnold, majd dr. Gyöngyösi János felszólalása után a polgármester elrendelte a szavazást. Minthogy a felállással való szavazás nem vezetett megnyugtató eredményre, névszerinti szavazás rendeltetett el, amelynek eredményeképen a közgyűlés. 73 szavazattal 71 ellenében Korosy indítványának első részét elvetette. Az indítványnak azt a részét, mely az interpellációknak a tárgysorozat letárgyalása utánra való halasztását célozta, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A villamosmü nyeresége Nagyobb vitát provokált a villamosmü 1924. évi mérlege. Dr. Szeberényi Zs. Lajos csodálkozásának adott kifejezést, hogy egy ilyen közhasznú üzemnél másfélmilliárdos nyereség mutatkozik. Inkább az áramdíjakat csökkentenék. Hasonló értelemben szólalt fel Vidovszky Kálmán is. Dr. Hollánder Lipót javasolja, hogy egy bizottság küldessék ki, amely vizsgálja meg, vájjon a villamosmüvek alapszabályai mely pontokban szorulnak módosításra. Majd oda módosítja javaslatát, hogy ezt a bizottságot az igazgatóság küldje ki a maga kebeléből. Reisz Hermann az igazgatóság nevében energikusan védelmébe veszi a villamosmüvek vezetését. Közli, hogy Csaba az áramdíjak olcsósága tekintetében harmadik helyen áll az országban. A tartalékolt másfélmilliárdra szükség volt, hogy az uj áramfejlesztőgép beszerzését a villanytelep a sajátjából, kölcsön nélkül fedezhesse. De a szükséges uj kazán beépítésére már a várostól kell pénzt kérniök. Dr. Berthóty István polgármester szavai után, amelyben teljes elismeréssel nyilatkozott a villamosmüvek igazgatóságáról, a közgyűlés ludomásul vette a mérleget és elfogadta Hollánder dr. indítványát. Ezzel 1 óra után a polgármester felfüggesztette a közgyűlést. A folytatólagos délutáni közgyűlésről lapunk holnapi számában referálunk. Általánossá válik a német vasutassztrájk Berlin, márc. 16. A berlini sztrájkoló vasutasok egy gyűlése tegnap javaslatot fogadott el, amelyben a vasutasok elutasították a döntőbíróság határozatát. Több kisebb javaslatot is fogadtak el, amelyben az általános sztrájk kikiáltását követelik. Drezdában ugyancsak elutasították a döntést és a sztrájk általánosítását határozták el. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Március Idusát, a magyar szabadság megszületésének piros lángolásu, szenlságssen szent emlékünnepét Békéscsaba városa is méltó fénnvel, nemes méltósággal és teljes dísszel ünnepelte meg. Különösen felemelő és megható volt az az ünnepség, amit a lakosság és a társadalmi egyesületek tartottak a Kossuth-szobor elölt. A márciusi ünnepségekről szóló tudósításunk a következő : Az iskolákban Emlékünnepélyt tartottak az ág. h. ev. Rudolf-reálgimnáziumban, ahol Saguly József tartotta az ünnepet méltató szónoklatot; a leánygimnáziumban, az állami polgári fiu- és felsőmezőgazdasági iskolában, a községi polgári leányiskolában és az állami földmivesiskolában. A Kossuth-szobornál Hatalmas, ezrekre menő ünneplőközönség állotta körül vasárnap délután Kossuth Lajos ércszobrát, amely körül a cserkészek csapata vont kordont. Az ünnepélyen megjelentek a közhatóságok vezetői, a középiskolák tanári kara, a társadalmi egyesületek küldöttségei, sokszáz diák és az ünneplő közönség. Az ünnepélyt az Erzsébethelyi Dalkar Himnusza nyitotta meg. Az ünnepi szónok Horváth Jenő polgári iskolai tanár volt. Magasszárnyalásu, gyújtó hatású beszéde, amellyel szines és pompás Harmincöt év a szinpad deszkáin Szilágyi Aladár ssinéssi jubileuma (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai színtársulat kiváló jellemszinészének, Szilágyi Aladárnak 35 éves színészi jubileumát — mint már jeleztük — március 26-án ünnepli meg a színtársulat és Békéscsaba város szinpártoló közönsége. Ez alkalommal az ünnepelt művésznek egyik legkiválóbb alakítása, a „Lebonard papa" kerül szinre. Álljunk meg e színházi esemény mellett egy pillanatra 1 Szilágyi Aladár nevét az egész ország szinházjáró közönsége ismeri. A régi Magyarország minden nagy vidéki városában megfordult és szerepelt. A kritika mindenhol mint kiváló, nagy jellemszinészről emlékezik meg. A régi jobb időkből való ízig-vérig színész. Amikor még nem szorította ki helyéből az igazi szinmüvészetet a ma divatossá vált tinglitangli, üres, léha táncosoperett, mikor még az igazi tehetségeknek tág terük volt a magyar színpadokon, akkor volt ő is virágjában, akkor fejthette ki kiváló színpadi tehetségét, alakító művészetét. Az akkori lapok elragadtatással irtak egy-egy jelesebb alakításáról — művésznek ismerik el. Ma már nem mindig áll módjában fényes tehetségét csillogtatni. Igyekszik szerényen a semmitmondó szerepekből is valamit teremteni, de, szónoki készségről tett tanúságot, nagy hatást keltett. Szebbnélszebb énekszámot adott elő ezután a Vasutas Dalárda és az Iparos Daloskör. Nagyhatású beszédet mondott Káldor Lajos, az Országos Gábor Áron Szövetség elnöke. A beszédek elhangzása után koszorút helyeztek a szobor talapzatára a társadalmi egyesületek, a középiskolák; a vasutasok, a földmivesiskola és a cserkészek képviselői. Este a gimnáziumi ifjúság fáklyás és lampionos körmenetet tartott a város számos uccáján keresztül. A Kultúrpalotában Délután 5 órakor nagyszabású emlékünnepély volt a Közmüvelődésháza nagytermében a katolikus és evangelikus leányegyesület rendezésében. Az ünnepségen szebbnél-szebb szavalatok, zeneszámok és énekek hangzottak el. Az ünnepi beszédet Bartyik Sándor káplán tartotta. A Kaszinó ünnepe Hagyományos ünnepi vacsorát tartott a Békéscsabai Kaszinó Egyesület. A Kaszinó épülete előtt megjelent ifjúsághoz az erkélyről dr. Gyöngyösi János tartott beszédet. Az est szónoka dr. Banner Benedek volt, aki hatalmas beszédben méltatta a márciusi forradalom jelentőségét, annak diadalmából merítve a reményt Magyarország feltámadására és a márciusi eszmékben való egybefogásra hiva fél a magyar társadalmat. azt hisszük, a mai szinházjáró közönség ennek dacára is azonnal felfedezte Szilágyiban a régi jó szinészgárdából származó művészt. Szilágyi valóban született színészvér. Az Erdélyből származó nemes és nemzetes Kelemen László hites ügyvéd s az első magyar nemes színjátszó társaság proprietáriusának női ágon egyenes leszármazottja. Szilágysomlyói Szilágyi Pálnak, a pesti Nemzeti Színház kiváló művészének— kinek leánya: BulyovszkynéSzilágyi Lilla, a világhírű magyar színművésznő volt — unokája, de egyben ennek a hatalmas évszázados müvészcsaládnak a legutolsó szinészsarja, mert bizony a mi jó Szilágyinkkal kihal a magyar színpadról a Kelemen László és a Szilágyi Pál vére. Sokszor mondja is az öreg a Falu rosszából idézve: „Vélem együtt kihal a Gonoszok becsületes famíliája". Kihal bizony, mert a nagykiterjedésű uri nemes Kelemen család leszármazott gyermekei, mint például : az Almássy, Oláh, Török, Fekete (Békésvármegye ügyésze volt), Somogyi (Somogyi Károly esztergomi apátkanonok, a szegedi Somogyi-könyvtár adományozója), továbbá a rozváci Omazta békéscsabai uri család (kinek ősanyja Kelemen László első magyar színigazgató és hites ügyvéd 10-ik leánytestvére, Kelemen Klára volt) és a Kelemen László gyermekeinekleszármazott unokái mind kiváló emberek voltak (többek között a szintén csabai Reökcsalád). Ezen a néven Zsilinszky Mihály államtitkárral és több csabai családdal, sőt a festőművészet legnagyobb magyar mesterével, Munkácsy Mihállyal is atyafiságos viszonyban áll, azonban egy sem kívánkozott a dédatyjuk által taposni kezdett rögös magyar szini pályára. Értesülésünk szerint a művész pályatársai, az igazgatóság és a színházlátogató közönség őszinte örömmel készül az ünnepélyre. Az ünnepséget előkészítő bizottság diszelnökéül dr. Berthóty Istvánt, a város szeretett polgármesterét sikerült megnyernie, aki hivatalbeli elfoglaltsága mellett is, karöltve a szinügyi bizottsággal, azon fáradozik, hogy a jubiláns művész tiszteletére rendezendő előadást teljes siker koronázza. Végül pedig reméljük, hogy miután a sors ugy hozta magával, hogy ez az esemény Szilágyi Aladárt Békéscsabán találta, a város müpárloló közönsége meg fogja találni arra a módot, hogy a magyar színészet megalapítójának ükunokája mindég kellemesen emlékezzék vissza mireánk és a vándorszínész tövisekkel beszórt, nehéz, gondterhes, fárasztó, 35 év óta taposott utján a csabai határban egy pár rózsát és virágot is találjon. Tlémetország visszakapja Telsősziléziát Budapest, márc. 16. Németország visszakapja Lengyelországtól a korridort és Felsősziléziát. Chamberlain és Herriot tanácskozásától döntő fordulatot várnak az európai politikában. Lengyelországnak területi engedményekkel kell megvásárolni biztonságát. Hangverseny Békésen Csütörtökön este tartotta meg dr. Untervéger Lászlóné Tóth Paula Békésen immár évek óta várt áriadalestélyét. Az estély magas művészi teljesítménye, a műsor változatossága felejthetetlen élménnyel gazdagította a jelenvolt zenekedvelőket és megerősítette abban a meggyőződésben, hogy a művésznő tüneményes mezzo szopránja, párosulva tudásával és abszolút készségével, a legerősebb kritikát is kiállja és hogy egyáltalán nem hoz csodálatot, ha egy szép napon a legelőkelőbb művészekkel egy sorban emlegetik. A hangverseny műsora a következő volt: 1. Ah perfidó : Óh hűtlen. Régi olasz ária. 2. Du bist die Ruh : Te vagy a csönd. Aufenthalt: Időzés. Der Erlkőnig: Eii rém. Beethoven, Schubert-dalok. 3. Ária Sámson és Delilá-ból. C. SaintSaéns. 4. Nagy ária a Próféta-ból Meyerbeer. 5. Saphói óda, Brahms. Csolnakon, Grieg. Wegla dala, Wolf. 6. Miatyánk, Hubai. Liebesfeier, F. Weingartner. Francia valzer, E. Waldteufel. A hangversenyen közreműködött Berentés Lajos főgimn. tanár, aki a tőle megszokott Ízléssel és rutinnal Petőfi-költeményeket adott elő. Tekintse meg a Singer géphimzőtanfolyamot a Kultúrpalota olvasótermében !