Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-17 / 227. szám

2 JSRKFCSiL'&YiO KÖZLÖKV Békéscsaba, 1924 október 18 KÖZKÍVÁNATRA a Lubinszky gyerekek ma, pénteken este felnőttek részére tartanak előadást Mikor a támadók közül ketten bementek, Garu igy szólt hoz­zájuk : — Nem vagyok én méltó arra, hogy velem ilyet tegyenek. Pénzt követeltek tőle, fegyvert szegezve, mire azt felelte : — Rossz helyre jöttek az urak. Szembesítve a vádlottakkal, Ba­logh és Virágban véli felismerni támadóit, kik ezt tagadják. Kohn Mór sarkadkereszturi la­kost szintén az ágyból ugrasz­tották ki „kasszát és pénzt" kiál­tással, 1740 koronát vittek el. Pikó Imréné és ifj. Pikó Imre nem ismerik fel a támadóikat. Szegedi Antal sem ismeri fel őket, de Virág és Okányi vádlot­tak elismerik, hogy ők törtek nála be. A „csendőr-őrjárat" Maár János békési erdész nem ismeri fel őket. Este 10 órakor lefeküdt, de a zajra kinézett s a kinn álló alakok az mondták, hogy ők csendőrőrjárat s öten vannak. Tejet kértek. A gazdasz­szony beengedte őket a konyhába, ahol egyik revolvert rántott s őt hivták ki. A harmadik hivásra kiment, mikor is az egyik rabló rálőtt s a golyó a balbordáját érte, mire földreesett. Erre a rab­lók bementek a lakásba, felkutatták s az ingóságokat és a pénzt elvit­ték. Előbb azonban őt megkötöz­tették a házbeliekkel s feltették az ágyra. Ezután eltávoztak. Paulik Sándor előadja, hogyan törtek be hozzá s mikor ő elfutott, lövést tettek rá, mely nem érte. Senkit nem ismer fel. Lőrinczi Jánost és nejét hall­gatták ki még délelőtt. Szabados vádlott elismeri, hogy itt jelen volt. Délután folytatták a tanúkihall­gatásokat. Érdekes momentum nem merült fel. Ezután áttértek a vád- és védő­beszédekre, amelyek délután 4 óráig tartottak. Ekkor a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Az ítélet Feszült várakozás közben vo­nult a biróság a tárgyalóterembe. Az óra fél ötöt mutat. Tóth elnök szilárd, messzecsengő hangon hir­deti ki az Ítéletet, amely a kö­vetkező : Pocsai Ferencet 12 évi, Sza­bados Jánost 9 évi, Balogh Gábort 8 évi, Papp Mihályt 4 és fél évi, Virág Györgyöt 4 évi, Okányi Mihályt 3 és fél évi és Bondár Gábort 3 évi fegyházbüntetésre itélte a törvényszék a sorozatos rablások, fosztogatások, betörések és utonállások és három rendbeli gyilkosság büntette miatt. Az ítélet ellen Liska Károly dr. ügyész felebbezést jelentett be, súlyosbítást kérve. megint nyugtalankodnak az egyetemek Budapest, okt. 16. Ma délelőtt az esetleges rendzavarások elke­rülése végett rektori parancsra el­zárták az egyetemek kapuit. A Műegyetem rektora rektori szün­napot rendelt el- Az egyetemek környékét megszállották a Bajtársi Szövetség tagjai és minden diákot, aki az egyetem felé igyekezetf, igazoltatnak. Pakots József nem­zetgyűlési képviselő az egyetemek körül lejátszódó igazoltatási jele­netekről napirend előtti felszólalá­sát a nemzetgyűlés holnapi ülé­sére halasztotta. Pécs, okt. 16. A pécsi egyetemi ifjak valamennyi bajtársi egyesü­lete tegnap este elhatározta, hogy egyelőre két napig az előadást nem látogatja. Az egyetem kapuja elé pedig őröket állítanak. Debrecen, október 16. Az Attila debreceni szervezet és a debre­ceni ifjúsági egyesületek képviselői elhatározták, hogy október 16-tól további intézkedésig az előadá­sokat nem látogatják. Tlagijatádi megmagyarázta távozása okait Budapest, október 16. Szabó István, a lemondott földmivelés­ügyi miniszter ma délben búcsú­zott el a minisztérium tisztviselő­karától. A tisztviselők nevében Tahy Jakab államtitkár mondott beszédet, amire Szabó hosszabb beszédben válaszolt. Hangoztatta, hogy a földreform végrehajtásának nehézségei voltak és az a nézete, hogy távozása után ezeket az ellentéteket sokkal könnyebben lehet áthidalni. Beszéde után a megjelent tisztviselőktől külön­külön vett bucsut, akik lelkesen megéljenezték a távozó minisztert. A katonaság és a laktanyabér Huszonhatezer papirkoronát fizetitek egy — évre (A Közlöny eredeti tudósítása.) Évtizedek óta használja már a katonaság a békéscsabai gyalog­sági laktanya sok épületét, ame­lyeket annak idején a város épí­tett meg és amelyeknek ma is a város a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonosa. A hadsereg és a város akkor szerződést kötött a laktanya használatára vonatko­zóan és mint évi bérben 26000 koronában állapodtak meg. A katonai kincstár azóta rendesen fizette az évi 26000 koronákat, fizeti ma is, amikor ez a 26000 koróna nem annyit jelent többé, mint évekkel, sőt hónapokkal ezelőtt. A katonai kincstár — miután a bérleti szerződésben errevonatko­zóan kikötés nem történt — valo­rizálatlanul fizeti ma az évi 26000 koronákat, valódi papirkoronában, amelyek a város jövedelmei kö­zött egy nevetséges bevételi tételt képeznek. Ezt a visszásságot már réges­régen belátta a város mai veze­tősége, amely tapogatózó lépé­seket tett abban az irányban, hogy a katonasággal uj megállapodá­sokat létesítsen, a mai pénzérték­nek megfeleiő kikötésekkel. A ka­tonaság a változott viszonyokra való tekintettel készséggel hajlandó a mai 26000 papírkorona évi be­szállásolási dij helyett többet, megfelelőbb összeget fizetni a városnak, annál is inkább, mert hiszen jól tudja, hogy a laktanya­épületek fenntartása ma rengeteg költséget nyel el, hasonlíthatat­lanul többet, mint az a 26000 papírkorona. A tárgyalások során azonban felmerült az az eszme is, hogy a laktanyát átadnák kezelésre a kincstárnak, amely ezután is fi­zetne ugyan beszállásolási dijat, de nem a békebeli 26000 koro­nának mai értékét, hanem jóval kevesebb valorizált koronát. Vi­szont a laktanya összes épüle­tének mindenféle fenntartási ter­hét átvenné a város vállairól és az összes javítási és karbantartási költségeket a katonaság fedezné. Mint értesülünk, a honvédelmi miniszter ebbe a megoldásba is hajlandó beleegyezni és erről az elhatározásáról már értesítette a polgármesteri hivatalt. A nehéz kérdés igy valószínűen szép simán rendeződik és a város ezentúl elesik a nagy anyagi vesztesé­gektől és megkapja a laktanyáért a mai viszonyoknak megfelelő bérösszeg bizonyos jelentékenyebb százalékát. A honvédelmi miniszter leirata egyébként a hélfői városi köz­gyűlés elé kerül, amelynek dön­tenie kell majd a laktanyabér mi­kénti rendezése tekintetében. Nagy bolgárkertészet less Békéscsabán A Békéscsabai Faiskola és Kert­gazdaság Részvénytársaság szer­dán délután 5 órakor a Békés­Csabai takarékpénztár egyesület helyiségében közgyűlést tartott, amelyen Réthy Béla elnökölt. A közgyűlés egyetlen tárgya volt a vállalat 15 millió korona alaptő­kéjének 30 millió koronára való felemelése, amelyet a közgyűlés egyhangúan elhatározott. Az alaptőkefelemelést 15.000 da­rab, egyenként 1000 korona név­értékű részvény kibocsátásával hajtják végre. A régi részvénye­sek minden régi részvényre egy ujat kapnak, a kibocsátási áron. A vállalat alaptőkegyarapitása azt célozza, hogy a fiatal, életerős vállalat lényegesen ki akarja bő­víteni kereteit. Most ősszel került telepítésre Okányban egy 12 ka­tasztrális hold terjedelmű faisko­lája és bolgárkertészeti telepe. Ugyancsak nemrégiben létesített a vállalat az abaujtornamegyei Szögligeten egy nagyobbszabásu magaslati faiskolát, kizáróan fe­nyőfacsemeték számára, azzal a tervvel, hogy a fenyőket az Al­föld vidékein is meghonosítja. Végül a vállalat Békéscsabát illetően is nagyszabású tervekkel foglalkozik. A tavasszal a város területén egy 11 hold kiterjedésű, bolgár-rendszerű konyhakerti tele­pet állit majd fel, hogy a város piacról élő lakosságát olcsó és jó főzelékfélékkel és más konyhaker­tészeti cikkekkel láthassa el. A vállalat ezzel a silány és selejtes holmikat méregdrágán piacra hozó parasztkertészetet és kofa-egyed­uralmat akarja — eléggé nem he­lyeselhetően — ellensúlyozni és letörni. A Faiskola r.-t-nak ezek a tervei a vállalat fejlődésének nagyon szép perspektíváját mutatják. Ez a serény igyekezettel haladó fiatal vállalat, amely már eddig is 24 holdat telepitett be gyümölcsfák­kal, veteményekkel, virágokkal és piaci termékekkel, ma már komoly közgazdasági tényezővé nőtte ki magát ugy, hogy jelentékeny hasz­nára lesz nemcsak a piacról élő közönségnek, de a város nevének is, kivitelre alkalmas terményei révén. A város ragaszkodik az idegen-adókhoz -*••*— A községi törvény megenged ilyen adót (A Közlöny eredeti tudósítása. Megírtuk a napokban, hogy a bel­ügyminiszter megsemmisítette Bé­késcsaba város képviselőtestületé­nek a vármegye közgyűlése által jóváhagyott azt a határozatát, hogy a város szállóiban megszálló idegenek a szállodai számla 10 százalékát adó fejében kötelesek a város pénztárába lefizetni. A miniszter ezt az intézkedést azzal indokolta, hogy a város már ré- , szesül a szállodai vendégek után jövedelemben, a forgalmi adó réven. Ebben az ügyben alkalmunk volt beszélgetést folytatni Berthóty István dr. polgármesterrel, abból az alkalomból, hogy a hétfői városi közgyűlés újból foglalkozni fo^ a városi szállodaadó kérdésével. — A 10 százalékos szállodai adó kérdésében — mondotta a polgármester — feliratot szándé­kozunk intézni a belügyminiszter­hez. A községi törvény ugyanis világosan kifejti, hogy a különle­ges adók bevezetését és alkalma­zását megengedi azokban a váro­sokban, amelyek aránytalanul meg vannak terhelve, a jövedelmük viszont nagyon csekély. Annál is inkább ragaszkodnunk kell ehhez a városi jövedelemhez — amely évente vagy ötven milliót hozna a városnak — mert hiszen tudo­másom szerint az országnak több városában vezették már be ezt a városi adónemet, igy például Bu­dapesten is. Ez az adózás azon­ban nem is a szállodákat sújtja — mint amely érvre támaszkodva tanúsított elutasító magatartást a miniszter — hanem a vendégeket, tehát azokat az idegeneket, akik ideiglenesen, rövid napok tarta­mára érkezve a városba, itt tulaj­donképpen semmiféle adójövede­lemhez nem juttatják a várost. A polgármester kijelentette vé­gül, hogy a város vezetőségének álláspontja az, hogy kérni fogják a belügyminisztert: másítsa meg el­határozását és merev álláspontját és — legfeljebb — kivételesen en­gedje meg a tízszázalékos városi szállodaadónak bevezetését. Az ügy egyébként valószínűen hosszadalmas megvitatást fog ered­ményezni a hélfői közgyűlésen.

Next

/
Thumbnails
Contents