Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-12 / 223. szám

EGYES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1924 október 12 Vasárnap 51-ik évfolyam, 223-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Bettjlen fel akarja oszlatni a Bázat Budapest, okt. 11. Bud János és Vass József miniszterek ma megjelentek Bethlen miniszterelnöknél, akivel hosszasan tanácskoztak. A miniszterelnök komolyan foglalkozik a Ház feloszlatása gondolatával, ezt bizonyítja az a nyilatkozat, amelyet a legszűkebb környezetéhez tartozó vezetőpolitikus tett előttünk. A helyzet rendkívül válságos. „Az angol példát kell követnünk — mondotta — három héten belül választások iránt kell intézkedni." Bngol fjang a magyar korona javulásáról London, okt. 11. A Daily Telegraph közli a Magyar Kereskedelmi Bank tájékoztató jelentését Magyarország valutáris helyzetéről. A jelentés nyomán kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Banknak sikerült működésbe lépésétől számított két hónap alatt megszilárdítania a magyar koronát. A korona árfolyamának megszilárdulása fontos lélektani változást vont maga után a közönség magatartásában. Idáig mindenki igyekezett szabadulni a koronától és pénzét értékpapírba vagy áruba fektette. A legutóbbi 3 hónap folyamán e ponton gyökeres változás mutatkozik. Most már ismét keresik a készpénzt és ezzel együtt megszűnt az a tünet, hogy a vevőktől idegen valutákat kívánjanak. A közönség takarékoskodni kezd és a betétek mennyisége ennek megfelelően erős gyarapodást mutat. A lap megjegyzi még, hogy Magyarországon ma is erős kívánalom nyilvánul meg a hosszú lejáratú mezőgazdasági és ipari hitelek irányában. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város tanácsa pénteken délután négy órakor rendes ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparengedélyt kaptak a következők : Sólyom László géplakatos, Murzics András, Knapcsek József és Pribelszky György baromfikereskedő, Götl Mátyásné tollkereskedő, Weinfeld Zsigmond rőföskereskedő és Preisz Jenőné gazdasági szerszámgyártási iparra. Laurinyecz Jánosné vendéglői ipar gyakorlása iránti kérelmét a tanács elutasította. Építkezési engedélyt kapott Ancsin István Kastély-ucca 15. szám alatt lakóházra. Végül a tanács teljesítette a gyepmester kérelmét a gyepmesteri dijak felemelését illetően és az összes gyepmesteri dijakat mintegy 50 százalékkal — azonnali hatálybalépéssel — felemelte. Zürichben a magyar koronái 68-al jegyezték. * Gróf lisza István arcképének leleplezése Békésvármegye rendkívüli közgyűlése — Berthóty Károly dr. és Lukács György dr. beszéde Gróf Tisza István arcképét Békésvármegye törvényhatósági bizottsága díszközgyűlés keretében most leplezte le, amelyen a vármegye összes notabilitásai és nagyszámú közönség jelent meg. Dr. Kovacsics főispán rövid megnyitóbeszéde után dr. Konkoly Tihamér főjegyző felolvasta özv. gróf Tisza Istvánné levelét, amelyben megköszöni a leleplezésre való meghívást, de egyben hajlott korára és egészségi állapotára való hivatkozással kimenti magát a meg nem jelenés alól. Ezután dr. Berthóty Károly megyebizottsági tag vázolja az arckép történetét és a törvényhatóság nevében átadja a képet, a melyről lehull a lepel. A lepeltől megszabadult, impozáns, művészi értékű kép előtt a jelenlevő közönség felállással tisztelgett. Ezután dr. Lukács György, Gyula város nemzetgyűlési képviselője. Pokoli Lajos debreceni egyetemi tanár, a Tisza István Tudományos Társaság elnöke, majd Balogh Kálmán, Biharvármegye törvényhatósági bizottsága, vitéz Nagy, a biharvérmegyei Tisza István Vitézi Szakasz nevében szólaltak fel, hódolván gróf Tisza István emlékének. Végül Reck Géza törvényhatósági bizottsági tag indítványozza a leleplezés, illetve a díszközgyűlés jegyzőkönyvi megörökítését, az elhangzott beszédek szószerint való kinyomatását és hódolattal emlékezvén meg a nagy mártír özvegyéről, indítványozza, hogy a jegyzőkönyv egy példánya megküldessék özv- gróf Tisza Istvánnénak. A díszközgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és ezek utón dr. Kovacsics főispán a közgyűlést bezárta. A gyűlés után 200 teritékes díszebéd volt a Poigári Körben. Jugoszlávia teljes felbomlás előtt Horvátország és Bosznia mellett Macedónia is el akar szakadni — Intimitások a macedón felkelők hires szervezetéről Ismeretes, hogy pár nappal ezelőtt gyilkosság áldozata lett Alexandrov Tódor, a macedón felkelőszervezetek legendás vezére. A hires szervezetről alább közlünk néhány intim, pikáns adatot, amelyek évekkel ezelőtti néhány macedón utamon szerzett tapasztalataim eredményei. A Balkán : Balkán marad örökké. Készülődő, forrongó, nyugtalankodó, szikrákat csiholó, veszedelmes és sötét tűzfészek, amely rengeteg gondot okoz uj gazdájának, Jugoszláviának is. A Balkánon ma sincs nyugalom. A Balkánon csöndesen érik, szép lassan érlelődik a legújabb nyugtalanság : az elszakadási mozgalom. Csöndesen fejlődik, lassan terebélyesedik, de annál biztosabban közeledik a megérés, a kirobbanás felé. Radics István példája — ugy látszik — termékenyítő hatással van a Balkánon, amelynek vad népe a korlátlan szabadság, a csendőr- és adómentes élet után áhítozik. A legfrisebb elszakadási mozgalom, amelyről vajmi keveset tud a nagyvilág, a macedónok mozgalma. Néhanapján bejárja ugyan a világsajtót olyas hir, hogy komitácsik és csendőrök között véres harc folyik a macedón hegyekben, de az ilyen híreket ugy szokták beállítani, hogy a viszonyok nem ismerője rablókalandot vél mögötte s a világért sem sejti, hogy egy apró nemzet elszánt függetlenségi harcának egyik epizódját olvasta. A macedónok törekvése és készülődése olyan érdekes, hogy érdemes vele kissé bővebben is foglalkozni. Macedónia Trianonja. Amikor Macedónia, mint önálló állam megszűnt, leghosszabb ideig volt török rabság alatt. A Balkánháboiuban a kis nemzetek és Macedónia úgynevezett felszabadításáért is harcoltak, aminek az lett a vége, hogy — négyfelé osztották Macedóniát. A macedón-kérdés a legsúlyosabb pontja a jugoszláv belpolitikának. A szerbek állandóan azzal vádolják a macedónokat, hogy el akarnak szakadni az államtól, hogy megint teljesen önálló államot alapítsanak. Mi pedig, akik ott megfordultunk egyszer-móskor és szóbaeredtünk az érdekeltekkel, bátran állithatjuk azt, hogy ez a nagy földdarab se ide, se oda nem akar tartozni, hanem minden vágya az, hogy önálló állam lehessen, még pedig minél előbb. Szerencsétlenség, hogy a Szerbiához csatolt Macedóniát a szerbek állandóan szerb földnek tekintik. Ezt azért teszik a szerbek, mert felfogásuk szerint Macedóniában egyetlen bolgár sincsen. Viszont a macedónok felfogása az, hogy Macedóniában egy szerb sincsen. A vitát eldöntendő, az etnográfiai tudományhoz kell folyamodnunk, amely világosan megmondja, hogy a nép tiszta macedón származású és nyelvéből ítélve, bolgár. Maga a nép nem tekinti és nem nevezi magát szerbnek. Pasics terrorja. A világháború után, amikor Macedónia túlnyomó része Szerbiának jutott, a Pasics-kormány Macedóniában terrorrendszert rendezett be. Aki bolgárnak vallotta magát, megbotozták és bebörtönözték. A bolgár iskolákat bezárták, a tanítókat és papokat elkergették és a helyüket szerb tanítókkal és papokkal töltötték be. Macedóniában a szerbek 1373 bolgár iskolát bezártak és 1139 bolgár" templomot szerb templommá alakítottak át. Egész Macedóniát csendőrséggel és rendőrséggel árasztották el, a tisztviselői kart pedig a legromlottabb elemekből verbuválták össze, olyanokból, akik mindenre képesek és a népet sanyargatni hajlandók. Majd megkezdték az erőszakos telepítéseket. Szerbeket telepitettek Macedóniába, de nem az elmenekült töiökök birtokára, hanem a kiüldözött bolgárok földjeire. Ennek a telepítési politikának az eredménye aztán az, hogy feléledt a régi, hírhedt macedón forradalmi szervezet. Ezzel a szervezettel nagyon érdemes közelebbről és alaposan megismerkedni. A mai macedón forradalmi szervezet élén megöletéséigA/exardroo Tódor állt, egy mindenre elszánt, vasakaratu ember, a forradalmi bizottság háború előtti vezetője. Hogy mennyire veszedelmes ember volt, bizonyítja, hogy a fejére horribilis dijakat tűztek ki: a törökök négyezer aranylirát, a szerbek pedig 700 ezer dinárt. Mindamellett Alexandrov — mint mondani szokás — a legjobb egészségnek örvendett, a szerbiai Macedóniában élt (és nem, mint a belgrádi lapok irták, Bulgáriában). Alexandrov sokkal nagyobb biztonságban érezte magát Szerbiában, mint akármelyik európai állam feje a saját birodalmában. Óriási tekintélye volt, a forradalmi szervezetnek ő volt a diktátora. Adókat szed a szervezet A forradalmi szervezetnek valamennyi régi alakulatát feltámasztották és megvalósították és ma nincs az a falu, ahol ne lenne meg a titkos forradalmi komité; saját postája, közigazgatása, bírósága van o szervezetnek, adókat szednek, amelyeket a lakosság szívesen fizet meg; a szerb közigazgatást pedig állandóan bombával és puskával veszélyezteti. A komitácsicsapatok — a kacsafe-ok — sokszor vivnak a szerb csendőrökkel valóságos csatákat és ezekben a csatákban csak nagyritkán győznek a csendőrök. A belgrádi kormány természetesen mindent elkövet, hogy békés állapotokat teremtsen, de ezt szerencsétlen intézkedésekkel próbálja keresztülvinni. Erősbiti a terrort, hogy a mozgalmat elnyomja, de csak annál szívósabban terjed az. Gyakran vannak kivégzések, sőt egész községek lakosságát is meg-