Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-10-10 / 221. szám
E«YES SZÁM 1RA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 10 Péntek ől-ik évfolyam, 22t~ik szám Politikai napilap ElőfUetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre "75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. P éldányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté» díjszabás szerint. Előtérben a házszabály revízió kérdése Budapest, okt. 9. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén történt botrányos jelenetek mély hatást keltettek politikai körökben. A nemzetgyűlés két első napjának viharos kitörései után ma már alig vannak komoly politikusok, akik ne mérlegelnék a házszabályrevizió feltétlen szükségét. A szünet után az emigránsok kérdésében, valamint a szolnoki Ítélettel kapcsolatos események ügyében egyes ellenzéki pártok részéről a szenvedélyek olyan fokra hevültek, hogy komolyan aggódni lehet a nemzetgyűlés rendjének további biztonságáért. A miniszterelnök és a miniszterek tegnapi válasza az emiitett kérdésekben az ország józan és objektív elemeinél teljes megnyugvást váltottak ki, mert mindkét oldalról felmerült vádakkal szemben megállapítja, hogy a kormány mindenkor korrekt módon járt el intézkedéseiben és minden esetben az ország egyetemes érdekeit, a közrendet, nyugalmat és a szanálás szempontjából annyira szűkse'ges higgadt összhangot tartotta szem előtt. A nemzetgyűlés mai ülése i ánt egyébként igen na^y érdeklődés mutatkozott. Az ellenzék magatartásából arra lehet következtetni, hogy folytatni kívánják a harc azon módját, amelyet az elmúlt két napban viseltek. Ezzel ellentétben a kormányzópárt szilárd elhatározása, hogy feltétlenül biztosítja a Ház munkaképességét. Amennyiben ilyen módon ez nem sikerülhet, kérlelhetetlenül előtérbe nyomul a házszabályrevizió megoldásának szükségessége. Ma is viharosan ülésezett a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülésén Nagy Ernő személyes kérdésben szólalt fel. Sajnálja, hogy a tegnapi nap folyamán sértő kifejezésekre ra gadtatta magát a bíróság ellen. 0 nem a bírói kar egyetemére értette megjegyzéseit, hanem csak azokra, akik szerinte igazságtalan .ítéleteket hoztak. Ezután a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Rupert Rezső a kormány politikájának múltját bírálja és kijelenti, hogy az első lépés a konszolidáció felé Gömbösnek a kormánypártból való kilépése volt. Szerinte, ha a miniszterelnök valóban a konszolidáció felé törekszik, akkor a radikális-demokraták programját kell magáévá tenni. Részletesen foglalkozik a politikai hátterű perekkel és ítéletekkel. Elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Rupert engedélyt kér arra, hogy erről a dologról beszéljen, amelynek tárgyalása bizonyos mértékig összefüggne a tárggyal. Az elnök szavazást rendel. Az ellenzék többségben van és igy Rupert engedélyt kap arra, hogy igazságügyi kérdésekről is beszélhessen. Rupert élesen bírálja a bíróságot és azt állítja, >hogy a bíróság meg van fertőzve és csak a Kúria áll még tisztán azon a magas polcon, ahol régen volt. Egységes közszellemre van szükség. Ilyet csak a demokrácia Ihozhat. Mindent függővé kell tenni ,a nemzet akaratától. Ez az, amely rendet teremt. A demokrácia biztositéka a békének. A javaslatot nem fogadja el. Wolff Károly : Fábián Béla ketítős vádat hozott fel ellene, azt állította, hogy ő lett volna az első a birák között, aki a Nemzeti Tanácsnak felesküdött. Ezt már megcáfolta egyszer. (Horváth Zoltán közbekiált : József főherceg is felesküdött.) Többizben felszólítást kapott, hogy esküdjék fel, ő pedig hivatkozással arra, hogy felJtlegbukott TTtacDonatd kormánya London, okt. 9. A kormány megbukott, miután a konzervatív bizelmatlansági indítványt 395 szavazattal 158 szavazat ellenében elvetették és 364 szavazattal 198 ellenében elfogadták a liberálisok indítványát, mely a vizsgálat megindítását kéri. A Reuter-iroda jelentése szerint a kormányválság következtében elkerülhetetlen az alsóház feloszlatása. Kölcsön iránt érdeklődik a város A budapesti pénzintézetek hajlandók támogatni a várost hatalmazása nincs, megtagadta azt. Fábián másik ,me«jegyzése az volt, hogy ő az ÉME igazgatósági tagja és a Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke és ilyen körülmények között az ÉME-elvek a bírói székben is érvényesülnek. Fábiánnak tudnia kell, hogy ha egy bírót képviselőnek választanak meg, akkor birói működésében szabadságolva van. Ilyenformán nem hozhatja fel ellene azt a vádat, hogy politikai működésével ellentétbe került a birói hivatásával. Nem ismer olyan tilalmat és törvényt, amely tiltja bárkinek az ÉME be való belépését. Mig a törvények nem tiltják ezt, addig mindenkinek joga van belépni az egyesületbe. E szavakra nagy vihar tör ki a baloldalon. A szocialisták azt kiáltják feléje : „terrorista, gyilkos I" A fülsiketítő zajban csak annyit lehet hallani, amit Ernst felé kiáltanak : „Vizet a papnak, hogy lehűljön, vizet rá, vizet 1" Az egész jobboldal nagy felháborodással nézi a baloldal zajongását. Csak nehezen áll helyre a rend, amikor Wolff folytatja beszédét. Ezután Fábián és Wolff kölcsönösen felelnek egymásnak, majd Ulain és Nagy Vince tegnapi viselkedésükért megkövetik a Házat. Majd áttérnek a sürgős interpellációkra. Meskó Zoltán a földreformnovella végrehajtásáról szól. (Az ülés folyik.) Magyarország városai ma kivétel nélkül rossz anyagi helyzetben élnek, miután a kormánytól semmiféle pénzbeli támogatást nem kapnak, jövedelmeik pedig már évek óta nem növekedtek. Ezért a városok mindegyike kölcsönök után érdeklődik és hol Svájcban, hol Angliában, hol Amerikában igyekeznek megszerezni azt a tőkét, amely beruházásaik keresztülviteléhez és anyagi egyensulyuk helyrebillentéséhez szükséges. A kölcsön után puhatolózó városok sorában ott látjuk Békéscsabát is, amely szintén nincsen jobb helyzetben más városoknál. Ucca- és útjavításokra, épületek tatarozására, uj kültelki iskolák felállítására és berendezésére, városszépítésre és más egyéb fontos és halaszthatatlan beruházásokra pénzre, sok pénzre volna a városnak szüksége, ezt a pénzt pedig csak kölcsön utján lehet megszerezni. A városok kongresszusának nyíregyházai tanácskozásain tudvalevően kimondották azt, hogy a városok tapogatózni és érdeklődni fognak amortizációs kölcsönök folyósítása iránt, amelyekre vonatkozóan az egyes nagyobb fővárosi pénzintézetekkel már megkezdődtek az előzetes tárgyalások. Ezek a tárgyalások általánosságban beszerzendő kölcsönről nem szólnak, mert hiszen minden város külön, a saját hatáskörében igyekszik a kölcsönt megszerezni. A városok kölcsönének megszerzésénél a vávosok számítanak a kormány hathatós támogatására is, amelynek A vasút részére kisajátítják a földm ivesiskola földjeit Még mindig a földmivesiskola beszüntetésével fenyegetőznek tekintetében a nyíregyházai kongresszus olyképpen határozott, hogy ahhoz a kormány közbenjárását és pártfogását fogja kérni. Békéscsaba város vezetősége a felveendő kölcsön nagyságára nézve még nem határozott. Ennek pontos vagy megközelítően találó megállapításához az szükséges, hogy a város legsürgetőbb és legnélkülözhetetlenebb szükségletei ről egy részletes programot állítsanak össze, az egyes beruházások pontos költségkiszámitásával együtt. Ezeknek összeállításán most fáradozik a polgármester, akinek kijelentése szerint bizonyos, hogy ez a beruházási programösszeállitás már a jövő hét folyamán meg fog történni. Mihelyt a beruházások programja elkészült, a város vezetősége nyomban meg fogja kezdeni a tárgyalásokat valamelyik nagyobb pénzintézettel, egy nagyobb kölcsön felvételét illetően. Az előzetes érdeklődések során már kiderült annyi, hogy egy előnyösebb, könnyebb feltételű kőicsőn megszerzése rendkívüli nehézségekbe ütközik. Csupán rövid lejáratra szóló, tehát nehéz feltételű kölcsön folyósítására mutatkozik a pénzintézetekben hajlandóság, amely feltételt azokban egyik város anyagi lehetőségei sem bírnák meg. Ezen a téren a városok határozottan számítanak arra, hogy a kormány hathatós támogatásával fognak találkozni, a pénzintézetek kedvezményesebb feltételű kölcsönnyújtása tekintetében. (A Közlöny eredeti tudósítása) | A földmivesiskola és az állam- I vasutak között már közel fél esztendő óta folyik a csendes harc, a földmivesiskola használatában levő 14 és fél hold föld miatt, amelyet a vasút a békéscsabai állomás kibővítéséhez akar megszerezni. A vasút ugyanis éppen ott akarja megépíteni az uj, nagy fűtőházat és a forditókorongot, ahol a földmivesikola bérelt földje van és ezt a területet most már a kormány utján igyekszik megszerezni a földmivesiskolától. A csendes, de nagy harcban a földtulajdonos város álláspontja az, hogy hajlandó a földeket átengedni a vasútnak, minthogy azonban örökhaszonbérbe adta ki azokat a földmivesiskolának, a vasút más, hasonló területekkel köteles kárpótolni az iskolát. Ebben az ügyben legutóbb tárgyalások voltak a földmivelésügyi minisztériumban. Ekkor a földmivelésügyi miniszter hozzájárult a földek elvételéhez, azzal a kikötéssel, hogy a vasút kárpótlásul fizessen rendes évi bért az iskolának, amely a földeket a diákjai élelmezésére hasznájla. A természetesnek látszó kikötést — legnagyobb meglepetésre — a kereskedelmi miniszter képviselője nem fogadta el, kijelentve, bogy a vasút az elveendő földekért semmi évi bért nem ad, sem más területről nem gondoskodik a földmivesiskola számára. Erre a meglepő és érthetetlen kijelentésre a földmivelésügyi miniszter képviselője nyomban kijelentette, hogy ilyen körülmények között — amennyiben a 14 és fél hold kisajátítása a vasút részéről minden ellenszolgáltatás nélkül történnék — a kormány be fogja szüntetni a békéscsabai földmivesiskolát. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.