Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-10 / 221. szám

E«YES SZÁM 1RA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 10 Péntek ől-ik évfolyam, 22t~ik szám Politikai napilap ElőfUetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre "75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. P éldányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté» díjszabás szerint. Előtérben a házszabály revízió kérdése Budapest, okt. 9. A nemzetgyű­lés tegnapi ülésén történt botrá­nyos jelenetek mély hatást keltet­tek politikai körökben. A nemzet­gyűlés két első napjának viharos kitörései után ma már alig van­nak komoly politikusok, akik ne mérlegelnék a házszabályrevizió feltétlen szükségét. A szünet után az emigránsok kérdésében, vala­mint a szolnoki Ítélettel kapcsola­tos események ügyében egyes el­lenzéki pártok részéről a szenve­délyek olyan fokra hevültek, hogy komolyan aggódni lehet a nem­zetgyűlés rendjének további biz­tonságáért. A miniszterelnök és a miniszterek tegnapi válasza az em­iitett kérdésekben az ország józan és objektív elemeinél teljes meg­nyugvást váltottak ki, mert mindkét oldalról felmerült vádakkal szem­ben megállapítja, hogy a kormány mindenkor korrekt módon járt el intézkedéseiben és minden eset­ben az ország egyetemes érdekeit, a közrendet, nyugalmat és a sza­nálás szempontjából annyira szűk­se'ges higgadt összhangot tartotta szem előtt. A nemzetgyűlés mai ülése i ánt egyébként igen na^y érdeklődés mutatkozott. Az ellen­zék magatartásából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy folytatni kívánják a harc azon módját, amelyet az elmúlt két napban viseltek. Ezzel ellentétben a kormányzópárt szi­lárd elhatározása, hogy feltétlenül biztosítja a Ház munkaképességét. Amennyiben ilyen módon ez nem sikerülhet, kérlelhetetlenül előtérbe nyomul a házszabályrevizió meg­oldásának szükségessége. Ma is viharosan ülésezett a nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülésén Nagy Ernő személyes kérdésben szólalt fel. Sajnálja, hogy a tegnapi nap folyamán sértő kifejezésekre ra gadtatta magát a bíróság ellen. 0 nem a bírói kar egyetemére ér­tette megjegyzéseit, hanem csak azokra, akik szerinte igazságtalan .ítéleteket hoztak. Ezután a fővárosi törvényjavas­lat tárgyalására térnek át. Rupert Rezső a kormány politikájának múltját bírálja és kijelenti, hogy az első lépés a konszolidáció felé Gömbösnek a kormánypártból való kilépése volt. Szerinte, ha a mi­niszterelnök valóban a konszoli­dáció felé törekszik, akkor a ra­dikális-demokraták programját kell magáévá tenni. Részletesen fog­lalkozik a politikai hátterű perek­kel és ítéletekkel. Elnök figyelmezteti, hogy ma­radjon a tárgynál. Rupert enge­délyt kér arra, hogy erről a do­logról beszéljen, amelynek tárgya­lása bizonyos mértékig összefügg­ne a tárggyal. Az elnök szavazást rendel. Az ellenzék többségben van és igy Rupert engedélyt kap arra, hogy igazságügyi kérdések­ről is beszélhessen. Rupert élesen bírálja a bíróságot és azt állítja, >hogy a bíróság meg van fertőzve és csak a Kúria áll még tisztán azon a magas polcon, ahol régen volt. Egységes közszellemre van szükség. Ilyet csak a demokrácia Ihozhat. Mindent függővé kell tenni ,a nemzet akaratától. Ez az, amely rendet teremt. A demokrácia biz­tositéka a békének. A javaslatot nem fogadja el. Wolff Károly : Fábián Béla ket­ítős vádat hozott fel ellene, azt állította, hogy ő lett volna az első a birák között, aki a Nemzeti Ta­nácsnak felesküdött. Ezt már meg­cáfolta egyszer. (Horváth Zoltán közbekiált : József főherceg is fel­esküdött.) Többizben felszólítást kapott, hogy esküdjék fel, ő pe­dig hivatkozással arra, hogy fel­Jtlegbukott TTtacDonatd kormánya London, okt. 9. A kormány meg­bukott, miután a konzervatív bi­zelmatlansági indítványt 395 sza­vazattal 158 szavazat ellenében elvetették és 364 szavazattal 198 ellenében elfogadták a liberálisok indítványát, mely a vizsgálat meg­indítását kéri. A Reuter-iroda je­lentése szerint a kormányválság következtében elkerülhetetlen az alsóház feloszlatása. Kölcsön iránt érdeklődik a város A budapesti pénzintézetek hajlandók támogatni a várost hatalmazása nincs, megtagadta azt. Fábián másik ,me«jegyzése az volt, hogy ő az ÉME igazgatósági tagja és a Bírói és Ügyészi Egye­sület elnöke és ilyen körülmények között az ÉME-elvek a bírói szék­ben is érvényesülnek. Fábiánnak tudnia kell, hogy ha egy bírót képviselőnek választanak meg, akkor birói működésében szabad­ságolva van. Ilyenformán nem hozhatja fel ellene azt a vádat, hogy politikai működésével ellen­tétbe került a birói hivatásával. Nem ismer olyan tilalmat és tör­vényt, amely tiltja bárkinek az ÉME be való belépését. Mig a tör­vények nem tiltják ezt, addig mindenkinek joga van belépni az egyesületbe. E szavakra nagy vihar tör ki a baloldalon. A szocialisták azt ki­áltják feléje : „terrorista, gyilkos I" A fülsiketítő zajban csak annyit lehet hallani, amit Ernst felé kiál­tanak : „Vizet a papnak, hogy lehűljön, vizet rá, vizet 1" Az egész jobboldal nagy felháboro­dással nézi a baloldal zajongását. Csak nehezen áll helyre a rend, amikor Wolff folytatja beszédét. Ezután Fábián és Wolff köl­csönösen felelnek egymásnak, majd Ulain és Nagy Vince teg­napi viselkedésükért megkövetik a Házat. Majd áttérnek a sürgős interpellációkra. Meskó Zoltán a földreformnovella végrehajtásáról szól. (Az ülés folyik.) Magyarország városai ma kivétel nélkül rossz anyagi helyzetben élnek, miután a kormánytól semmi­féle pénzbeli támogatást nem kap­nak, jövedelmeik pedig már évek óta nem növekedtek. Ezért a vá­rosok mindegyike kölcsönök után érdeklődik és hol Svájcban, hol Angliában, hol Amerikában igye­keznek megszerezni azt a tőkét, amely beruházásaik keresztül­viteléhez és anyagi egyensulyuk helyrebillentéséhez szükséges. A kölcsön után puhatolózó vá­rosok sorában ott látjuk Békés­csabát is, amely szintén nincsen jobb helyzetben más városoknál. Ucca- és útjavításokra, épületek tatarozására, uj kültelki iskolák felállítására és berendezésére, vá­rosszépítésre és más egyéb fontos és halaszthatatlan beruházásokra pénzre, sok pénzre volna a város­nak szüksége, ezt a pénzt pedig csak kölcsön utján lehet megsze­rezni. A városok kongresszusának nyíregyházai tanácskozásain tud­valevően kimondották azt, hogy a városok tapogatózni és érdeklődni fognak amortizációs kölcsönök fo­lyósítása iránt, amelyekre vonat­kozóan az egyes nagyobb fővárosi pénzintézetekkel már megkezdőd­tek az előzetes tárgyalások. Ezek a tárgyalások általánosságban be­szerzendő kölcsönről nem szólnak, mert hiszen minden város külön, a saját hatáskörében igyekszik a kölcsönt megszerezni. A városok kölcsönének megszerzésénél a vá­vosok számítanak a kormány hat­hatós támogatására is, amelynek A vasút részére kisajátítják a földm ivesiskola földjeit Még mindig a földmivesiskola beszüntetésével fenyegetőznek tekintetében a nyíregyházai kon­gresszus olyképpen határozott, hogy ahhoz a kormány közben­járását és pártfogását fogja kérni. Békéscsaba város vezetősége a felveendő kölcsön nagyságára nézve még nem határozott. Ennek pontos vagy megközelítően találó megállapításához az szükséges, hogy a város legsürgetőbb és leg­nélkülözhetetlenebb szükségletei ­ről egy részletes programot állít­sanak össze, az egyes beruházá­sok pontos költségkiszámitásával együtt. Ezeknek összeállításán most fáradozik a polgármester, akinek kijelentése szerint bizo­nyos, hogy ez a beruházási prog­ramösszeállitás már a jövő hét folyamán meg fog történni. Mi­helyt a beruházások programja elkészült, a város vezetősége nyomban meg fogja kezdeni a tárgyalásokat valamelyik nagyobb pénzintézettel, egy nagyobb köl­csön felvételét illetően. Az előzetes érdeklődések során már kiderült annyi, hogy egy elő­nyösebb, könnyebb feltételű kői­csőn megszerzése rendkívüli ne­hézségekbe ütközik. Csupán rövid lejáratra szóló, tehát nehéz felté­telű kölcsön folyósítására mutat­kozik a pénzintézetekben hajlan­dóság, amely feltételt azokban egyik város anyagi lehetőségei sem bírnák meg. Ezen a téren a városok határozottan számítanak arra, hogy a kormány hathatós támogatásával fognak találkozni, a pénzintézetek kedvezményesebb feltételű kölcsönnyújtása tekinte­tében. (A Közlöny eredeti tudósítása) | A földmivesiskola és az állam- I vasutak között már közel fél esztendő óta folyik a csendes harc, a földmivesiskola használa­tában levő 14 és fél hold föld miatt, amelyet a vasút a békés­csabai állomás kibővítéséhez akar megszerezni. A vasút ugyanis éppen ott akarja megépíteni az uj, nagy fűtőházat és a forditókoron­got, ahol a földmivesikola bérelt földje van és ezt a területet most már a kormány utján igyekszik megszerezni a földmivesiskolától. A csendes, de nagy harcban a földtulajdonos város álláspontja az, hogy hajlandó a földeket át­engedni a vasútnak, minthogy azonban örökhaszonbérbe adta ki azokat a földmivesiskolának, a vasút más, hasonló területekkel köteles kárpótolni az iskolát. Ebben az ügyben legutóbb tár­gyalások voltak a földmivelésügyi minisztériumban. Ekkor a földmi­velésügyi miniszter hozzájárult a földek elvételéhez, azzal a kikö­téssel, hogy a vasút kárpótlásul fizessen rendes évi bért az isko­lának, amely a földeket a diákjai élelmezésére hasznájla. A termé­szetesnek látszó kikötést — leg­nagyobb meglepetésre — a keres­kedelmi miniszter képviselője nem fogadta el, kijelentve, bogy a vas­út az elveendő földekért semmi évi bért nem ad, sem más terü­letről nem gondoskodik a földmi­vesiskola számára. Erre a meglepő és érthetetlen kijelentésre a föld­mivelésügyi miniszter képviselője nyomban kijelentette, hogy ilyen körülmények között — amennyi­ben a 14 és fél hold kisajátítása a vasút részéről minden ellenszol­gáltatás nélkül történnék — a kor­mány be fogja szüntetni a békés­csabai földmivesiskolát. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents