Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-10 / 221. szám

2 JSRKFCSIL'&YIO KÖZLÖKV Békéscsaba, 1924 október 18 A hosszú idő óta húzódó, mármár elmérgesedő ügyben a mai napon egyébként ujabb, jelentős fordulat történt. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis arról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy törvényes kisajátítási eljárás lefolytatására határozta el magát. A kisajátítás a város tulajdonában levő, de jelenleg a földmrC^skola álfal hasznáit 14 és fél hold területre vonatkozik és azt a földmivelésügyi miniszter kérelmére a kereskedelmi minisztérium fogja elrendelni. A törvényes kisajátításnak célja az, hogy azokat a területeket, amelyekért a vasút nem hajlandó kártalanítást adni, birói uton megállapított árért adják át a kereskedelmi miniszternek, a befolyt pénzen aztán a földmivesiskola — illetőleg a földek tulajdonosa — másutt találhat majd kárpótlást magának. A város álláspontja egyébként ma is az ebben a kérdésben, mint korábban is volt : olyan kártérítést követel a telekre igényt tartó vasúttól, hogy azon az öszszegen másutt tudjon hasonló nagyságú és termőerejü földterületet biztosítani a földmivesiskolának. Ennek pedig föld kell, mert külömben nem tudja magát fenntartani és önmagától érkezik el az a pillanat, amikor be kell zárnia kapuit. Ezt pedig a város semmi körülmények között nem engedi megtörténni, hiszen egy fontos és nagyjelentőségű kulturintézménynyel lenne szegényebb. Tíz angolok szívesen látják a németehet a népszövetségben Berlin, október 9. Tegnap kézbesítették a londoni német nagykövetnek Anglia válaszát arra a memorandumra, amelyet Németország a Nemzetek Szövetségébe való belépése tárgyában intézett ez angol kormányhoz. Hir szerint a jegyzék nem kifogásolja Németországnak azt az igényét, hogy a Szövetség tanácsában állandó tagsághoz jusson és annak a reményének ad kifejezést, hogy Németország hamarosan be fog lépni a Nemzetek Szövetségébe. Váratlanul szabadlábra helyezték Erzberger merénylőjét Budapest, okt. 9. Fél 1-kor egészen váratlanful jelent meg az igazságügyminiszler rendelete. A rendelet minden előző értesítést és kommentárt megcáfolva, elrendelte Förster-Schultze Henriknek azonnali szabadlábra helyezését. Az ügyész elővezettette és kihirdette előtte azonnal az igazságügyminiszter rendeletét. Eszerint FörsterSchultze még a délután folyamán elhagyja a fogházat. Ujabb kormányválság Jugoszláviában Grác, október 9. A „Tagespost" jelentése szerint Hadzsics tábornok, jugoszláv hadügyminiszter tegnap benyújtotta lemondását, pmit azzal indokol, hogy lehetetlen helyet foglalnia egy olyan kormányban, amely Radicsnak a hadsereg és az állam biztonsága elleni kihivó magaviseletével és támogatásával szemben teljesen passzív magatartást tanusit. A lemondás kormánykörökben általános riadalmat keltett- A lemondással a Davidovics-kormány válsága formálisan megkezdődött. Megkezdték a csabai kereseti adókivetések revízióját A pénzügyminiszter kiküldötte Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a Békésmegyei Közlöny mindjárt, mikor a súlyos kereseti adókivetések nyilvánosságra kerültek, milyen erélyes akciót indított a sérelmek orvoslása végett. A veszedelem elhárítására, amely valósággal létében fenyegette Békéscsaba iparát és kereskedelmét, a csebai érdekképviseletek nagygyűlést tartottak és memorandumben kérték a revízió elrendelését a pénzügyminisztertől.. Az akciót siker koronázta, mert a memorandum alepján a pénzügyminiszter utasította a gyulai pénzügyigazgatóságot, hogy az előadó utjén tegyen javaslatot a sérelmek helyesbítésére. Az újpesti és a csabai mozgalom nyomán azonban megmozdult az ország egész adózó társadalma, hogy a lehetetlen kivetések eilen, amelyeknél a hiba, mint látszik, nem annyira az adókivető közegekben. mint inkább megában a felső rendelkezésekben rejlik, felemelje tiltakozó szavát. Ennek alapján a pénzügyminiszter kénytelen volt legutóbbi rendeletében a kereseti adókivetések általános revízióját elrendelni. Az országos rendelkezés során megérkezett a pénzügyminisztérium kiküldötte, dr. Kelemen pénzügyi titkár, aki a városi adóhivatalban mór hozzá is fogott a revíziós munkálatokhoz Horváth István adóügyi tanácsnokkal együtt. Egyszersmind megkeresést intézett ugy a Kereskedelmi Csarnokhoz, mint az Ipartestülethez, hogy a revizió elvégzéséhez 2—2 tagot delegáljanak ugy a kereskedők, mint az iparosok közül, mégpedig olyanokat, akik az adófelszólamlási bizottságnak nem tagjai. A revíziós munkálatok előreláthatólag néhány napig fognak tartani. Politikai célokra nem használható a munkásotthon Nem engedélyezték az Otthonion tartani szándékozott pártvezetöségi üléseket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk, hogy a belügyminiszter nemrégiben megváltoztatta a rendőrkapitányság döntését, kimondva, hogy politikai pártoknak nem kell alapszabály. A rendőrség ekkor visszaadta a szociáldemokrata pártnál lefoglalt iratokat, mire a helyi pártszervezet haladék nélkül hozzálátott a pártszervezeti élet újból való felvételéhez. Bejelentette a rendőrségen, hogy a Tóncsics-ucca 4. szám alatt levő hivatalos helyiségében — a Munkásotthonban —- minden hét szerdáján este pártvezetöségi és végrehajtóbizotlsógi ülést szándékozik tartani. Bejelentette azt is, hegy a pártadók lefizetését minden vasárnap délelőtt fogja eszközölni. A rendőrség a bejelentésre ugy döntött, hogy a Munkásotthonnak pártcélokra való felhasználását, az ülések és befizetéseknek ott való megtartását megtiltotta és felhívta a pártvezetőséget arre, hogy erre a célra más — a szakszervezetek által üléshelyül nem használt — helyiséget válasszon. Az elutasító határozat indokolása kimondja, hogy a békéscsabai munkásság az 1922. év folyamén a Munkásotlhon céljaira nyert 6C0 négyszögöles telket azért kapta, mert „a munkások kulturális és erkölcsi színvonalának emelésére" kérte. Az adományozáskor világos kikötés volt az átengedő részéről az, hogy a telekedományozást visszavonják, ha a Munkásotthon nem az emiitett célt szolgálná. A pártvezetőség ülésezései pedig politikai célokat szolgálnak. A továbbiakban kifejti még az indokolás, hogy a különböző szakegyesületek helyi csoportja is a Munkásotthonban tartanak tag- és közgyűlést. Ezek az alapszabályaik szerint politikával nem foglalkozhatnak, minek következtében nem engedhető meg, hogy a pártszervezet politikai célt szolgáló tevékenysége a szakegyesületek által használt helyiségben folytatódjék. A rendőrség határozata ellen a szegedi kerületi kapitánysághoz van felebbezés. Ujabb 34 kommunistát adtak ki az oroszoknak Budapest, okt. 9. A külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt megállapodott Szovjetoroszországgal, hogy 34 kommunista kiadása ellenében 34 magyar hadifoglyot engednek haza Oroszországból. Az egyezmény alapján a buda- » pesti rendőrség kapott megbízást arra, hogy a külomböző börtönökből és az internálótáborból szedje össze a 34 kommunistát, akik kicserélesre kerülhetnek. A rendőrség a megbízásnak eleget tett és ma reggel a zalaegerszegi internálótáborból, Szegedről, Sopronból és Vócról 34 kommunistát kisértek a főkapitányság fogdájába. Azután a déli órákban kiszállítják őket a Nyugati pályaudvarra, honnan Szcbon át kerülnek Oroszországba. Szobon átveszik a kommunistákat a prágai megbízottak, mig a magyar hadifoglyokat Rigában a magyar kormány megbízottai veszik át akkor, amikor a kommunisták megérkeznek Rigába. TI cseheket elnyelik az óriási adók Prága, okt. 9. A kommunista Rude Pravo cikkben emlékezik meg a koalíciós kormány jubileumáról. A cikkben kifejti, hogy a lakosságot Csehországban rendkívül nagy adókkal terhelték meg. Csehországban, ahol az állam költségvetése beruházások nélkül 17 milliárdot tesz ki, a lakosságra fejenként 1260 korona esik adóban. Ez a teher évről évre nő és még tovább is fokozódni fog, mert az állami adósságok lényegesen emelkedni fognak mindaddig, amig nem oldják meg a kérdést, hogy hány milliárdot kell az antant javéra felszabaditósi dij fejében fizetni. A gyermekért A budapesti gyermekvédelmi kongresszuson Neugebauer Vilmos kir. tanácsos érdekes előadást tartott, amelyet kivonatosan köziünk: A gyermekvédelem kezdete — mondotta — ép ugy, mint a többi államokban, a társadalmi gyermek-védelemben lelik gyökereiket. A hetvenes évek kezdetén egy főorvos, látva azt a nyomorúságot, amelyben a szegény anyák és csecsemőik sínylődtek, társadalmi uton egészen kis keretekben egy kétszobás udvari lakásban alapította meg a Fehér Kereszt Egyesületet, ahol négy ágyon nyújtott segítséget a szülőanyáknak és csecsemőiknek. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ki azután megfelelő társadalmi propaganda következtében a Fehér Kereszt Lelencház Egyesület, mely idővel tizenkét fióklelencházat létesített az országban és fejlesztette a csecsemő- és gyermekvédelmet mindaddig, amig elegendő anyagi eszközei voltak a szükségletek fedezésére. Széli Kálmán miniszterelnöksége idején merült fel először a gyermekvédelem fontosságának gondolata s hogy a kormány nem elégedhetik meg azzal, hogy ezt az ügykört kizáróan társadalmi intézmények irányítsák és bonyolítsák le. Elhatározta ennélfogva a törvényhozás a gyermekvédelmi törvény megteremtését és egyúttal utasította a kormányt arra is, hogy a Fehér Kereszt Egyesület intézményeit államosítsa, állítson fel a lelencházak helyett állami gyermekmenhelyet. Az 1901. évi gyermekvédelmi törvény kiterjesztette a maga hatáskörét a gyermekek tizenöt éves koráig. Igen rövid idő alatt az állam az ország területén tizenhét állami gyermekmenhelyt állított fel kórházszerű intézetekkel a beteg gyermekek számára. Háromszázon felül létesített gyermektelepeket orvosok és felügyelőnök vezetése mellett. Létesített azonkívül különféle kisegítő intézményeket, főleg pedig kapcsolatot keresett a társadalmi gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületekkel és intézetekkel, amelyekben a speciális gondozást igénylő gyermekeket elhelyezte. A gyermekvédelmi törvények megalkotásával egyidejűen alakult meg az Országos Gyermekvédő Liga, amelynek elsősorban az volt a célja, hogy a7, állami gyermekvédelemben észlelhető hiányokat pótolja. 1914-ben már felmerült a szükséglete annak, hogy a gyermekvédelemben az anya- és csecsemővédelem differenciálódjék. E célból alakult meg akkor a Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére, amely azóta az országot a maga szervezeteivel szintén behálózta és különösen a városokban állított fel anya- és csecsemőgondozó intézeteket. Működésének nagy részét arra fordítja,, hogy csecsemővédőnőket képezzen ki. Ez a három nagy szervezet,, amely a legszorosabb kapcsolatban áll egymással, végzi nálunk a gyermekvédelem feladatait. Gyermekvédelmünk a genfi unió megalakítását jóval megelőzőleg fogott feladatának megvalósításához és büszkén vallhatjuk, hogy e téren megelőztük az európai államok nagy részét. De nem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak arra az imminens veszedelem-