Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-16 / 276. szám

E6>IE§ SZllM ARA ÍOOÖ KORONA Békéscsaba, 1924 december 16 Jiedd 51-ik évfolyam, 276-ih szám Politikai napilap Előfizetési aljak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy l<5n«pr» 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti-, díjszabás szerint. Békéscsaba város decemberi közgyűlése A mai képviselőtestület utolsó ülése — A polgármester elismerő búcsúztatója — Egy sereg interpelláció — Támadások a villanytelep ellen (A Közlöny eredeli tudósítása.) A város képviselőtestületének ez évi utolsó közgyűlése a szokottnál is népesebb volt. Ez a nagyfokú érdeklődés részben az izgalmas érdekességü tárgysorozatnak szólott, részben — és leginkább — annak a körülménynek, hogy a hat év óta együtt ülő képviselőtestület mandátuma lejárván, sokan érezték, hogy ezúttal utoljára jelentek meg a széksorok között s a helyüket legközelebb már másoknak kell átadniok. Különösen a kisgazdák jelentek meg igen nagy számban s valóban közülök egyik-másik a bucsu hevében szokatlanul erős támadásokra ragadtatta el magát. A polgármester elismerése A közgyűlés megnyitása előtt Berthóty István dr. polgármester rövid szavakkal búcsúztatta el a képviselőtestület. Szólt a küszöbön álló uj választásokról, majd visszapillantást vetve az elmultakra, körvonalazta, hogy az elmúlt 6 év alatt a viszonyok nem voltak alkalmasak arra, hogy a képviselőtestület sokat dolgozhasson. Alig alakult meg, jött a forradalom, a kommün, a román megszállás, utánuk a folyton romló pénzügyi helyzettel kellett birkózni, ami lehetetlenné telte az alkotást. Sokan elkedvetlenedtek és a közérdekű kérdések nem találtak annyi érdeklődésre, mint békében. Mégis meg kell állapítania, ho°y a képviselőtestület ilyen nehéz viszonyok között is érdemes muiíkát végzett. Konszolidálta az állapotokat és előkészítette az alkotó jövő útját. Végül arra kérte a közgyűlést, hogy mint elnök minden egyes képviselőtestületi tagnak a város közönsége nevében hálás köszönetet mondhasson, a maga nevében pedig a tisztviselők támogatását köszöni meg. (Lelkes éljenzés). A tárgysorozat Ezután áttértek a tárgysorozat letárgyalására. Francziszky Lajos dr. felolvasta a polgármesteri jelentést, amelyhez többen szólottak hozzá. Varga E. András a szenyvizek levezetésének mikéntjét kérdezte, Lázár Pál a Sáncnál levő járdák helyrehozását sürgette, Pollák Arnold az elhunyt Haan Béla arcképének megfestését kérdezte, Aradszky András a Bihar-Szilágyi Olajipar útépítési ügyét kifogásolta, Nóvák György a III. kerületi uj gyógyszertár felállítása és a felsőszénáskerti városi házhelyek miatt interpellált. A polgármester nyomban válaszolt a felszolalalásokra, megnyugtatva az interpellálókat, hogy a kérdéses ügyekben az intézkedések folyamatban vannak, a BiharSzilágyi Olajipar pedig 30 milliót fizetett a városnak azért, hogy az ut, amely a telepéhez vezet, rendbehozassék. Horváth István adóügyi tanácsnok ezután ismertette a város legtöbb adót fizetőinek 1925. évi névjegyzékét, amelyet a közgyűlés elfogadott. Ács Vilmos főszámvevő részletesen ismertette a város 1925. évi költségvetését, amelyhez elsőnek Varga E. András szólt hozzá. Azzal kezdte, hogy személyében támadta a villanytelep igazgatóját, aki neki megígért egyes dolgokat, de nem tartotta be. Szerinte azért kerül 11 millió aranykoronába a közvilágítás, mert egyes uccákon nappal is égnek a lámpák. Nóvák György az összes uccák ugyanolyan kivilágítását kívánja, mint a főtérét. Pollák Arnold szintén jobb közvilágítást óhajt. Berthóty polgármester csodálkozással nyilatkozott a panaszokról, hiszen más városokban éjjel nem is világítanak, mig nálunk, ha nem is elégségesen, de egész éjjel van uccai világítás. Kraszkó vihart csinál Kraszkó Mihály ekkor ingerülten pattan fel és a villanytelep igazgatója felé fordulva, dühösen kérdezte tőle, hogy kire mondotta előbb a társaságának, hogy „majd elbánunk vele I" Éles hangon, kiabálva jelentette ki, hogy kikéri magának, hogy a tisztviselők ilyen kijelentéseket tegyenek a képviselőkre vonatkozóan. A polgármester eközben szünet nélkül, hevesen rázta a csengőt, de nem tudta feltartóztatni Kraszkót beszédében. Amikor Kraszkó befejezte beszédét, a polgármester erélyes hangon utasította rendre, kioktatva, hogy nincs joga a teremben senkit rendreutasítani. Varga E. András ekkor szintén felpattant és kijelentette, hogy mivel a villanytelepi igazgató nem tartotta meg az igéretét, nem tartja úriembernek. A polgármester ezért rendreutasította és figyelmeztette, hogy ha ebben a hangnemben beszél tovább, megvonja tőle a szót. A vihar lecsillapulása után Reisz Hermán és Kraszkó Mihály kérték a polgármestert, hogy máskor a költségvetést nyomassa ki és osztassa ki a képviselők között, hogy az egyes tételeket tanulmányozhassák. A polgármester ezt meg is igérte. A városi pénzkészletek takarékpénztári elhelyezése tárgyában a közgyűlés szótöbséggel ugy határozott, hogy az állandó és futó bevételeket 6 banknál helyezi el azzal, hogy az átfutok bármikor visszavehetők legyenek. A polgári leányiskola kibővítésének tervét és költségvetését levették a napirendről, mivel a polgármestert bizték meg részletes javaslat kidolgozásával s a következő közgyűlés elé való terjesztésével. A várcsi óvodák állami kezelésbe adására vonatkozó miniszteri leiratban foglalt feltételeket a közgyűlés elfogadta. A létszámcsökkentés Ezután a létszámcsökkentési bizottság határozatét és javaslatát tárgyalta a közgyűlés. Az állandó választmány határozata ebből kifolyóan az volt, hogy néhány ügyosztály összevonásával az árvaszéki kezelői irodát megszüntetik, illetve átolvasztják a közigazgatásiba. Beszüntetnek egy árvaszéki nyilvántartói, egy árvaszéki kezelői, egy árvaszéki iktatói, egy végrehajtói, két dijnoki és négy napidijasi állást, emely utóbbiak beszüntetését a polgármester viszi keresztül. Az állandó választmány nem járul hozzá a bizottság határozatához, hogy a népjóléti és anyakönyvi ügyosztályt egyesítsék és a népjóléli tanácsnokot elbocsássák, mert á két ügyosztály összevonása lehetetlen, a tanácsnok elbocsátása pedig a fontos ügyköre miatt pótolhatatlan. Hosszas vita kerekedett ezutáni e kérdés körül, amelyben Kraszkó Mihály, Aradszki András, Berthóty István dr., Vidovszky Kálmán, Tardos Dezső dr. és Botyánszky Pál vettek részt. Végül a polgármester szavazásra tette fel a kérdést, még pedig az ügyosztályok egyesítése, a népjóléti tanácsnoki és árvaszéki ülnöki állás megszüntetése tárgyában. A közgyűlés nagy szótöbbséggel megszavazta a népjóléti tanácsnoki és egyik árvaszéki ülnöki állás beszüntetését, valamint a két ügyosztály egyesítését. Az orvosi látogatási és rendelési dijakat az alispán utasítására aranykoronában állapította meg a közgyűlés, 80 és 100 fillérben. Vas Vilmos dr. hozzászólása után. Az igazolóválasztmányba Szalay Lászlót és Botyánszky Pált választolta meg a közgyűlés. Az orth. izraelita hitközség kérelmét egy temető létesítése iránt egyhangúan teljesítette a közgyűlés. Ezután még több személyi és illetőségi ügyet tárgyaltak, majd egy óra tájban a tárgysorozat lepergése után a polgármester a közgyűlést berekesztette. Zürichben a magyar koron&; 70-el jegyezték. w A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület rendkivüli közgyűlése 1400 millióra emelték az alaptökét — A 1 akarékegyesület hatalmas közgazdasági tevékenysége Vasárnap délelőtt tartotta rendkivüli közgyűlését a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület, amely alkalomból zsúfolásig megtelt részvényesekkel az intézet tanácsterme. A közgyűlést a gyengélkedő Varságh Béla helyett Réthy Béla vezette, aki meleg szavakban emlékezett meg az intézetnek közszeretetben álló elnökéről, akit gyengélkedése tartott távol a közgyűléstől. Majd üdvözölte a megjelent Laubner Józsefet, a Nemzeti Bank csabai főnökét, aki mindenkor jelét adta értékes támogatásának és jóakaratú érdeklődésének, továbbá Tagányi Sándor igazgatót, aki messzeföldről szülővárosába jőve újból tanújelét adta annak a törekvésének, hogy a maga közgazdasági értékeit az intézet fejlesztésére fordítsa. Miután az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Vas Sándor igazgatót, annak hitelesítésére Berndt Lajos és Vajda Jenő részvényeseket kérte fel, vázolta a mai közgyűlés összehívásának célját. Az intézet megnövekedett ügyforgalma s az ezzel kapcsolatban megnyilvánuló fokozott hiteligények, továbbá az a fontos tevékenység, melyet a takarékegyesület ugy a város, mint a megye közgazdasági életében, jelentős iparvállalatainak alimentálásában kifejt, szükségessé teszik az alaptőke újbóli felemelését. Ezután Róth József vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság javaslatát. Megemlékezve a legutóbbi tőkeemelés nagy sikeréről, ahol jelentős túljegyzések történtek, a pénzügyi konszolidálás érdekében szükségesnek tartja először azt, hogy megfelelő hiielöszszegek álljanak, a közönség rendelkezésére, másrészt pedig a kamatlábnál fokozatosan visszatérjenek a békebeli állapotokhoz. A mai tőkeállomány mellett az intézetnek erős küzdelmébe kerül, hogy a felnövekedett adók és rezsiköltségek mellett részvényeseinek is megfelelő osztalékot juttatva eleget tudjon tenni a hitelkereső közönség iránti kötelezettségeinek, amelyhez hozzájárul az a tradicionális kötelezettség, melyet az intézet a város mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatainak érdekében kifejt. Utóbbi ténykedésnek csak pár, eklatáns bizonyítéka : az európai viszonylatban is elsőrangú Rokka-kötszövőgyár 500 munkással, az Alföldi Sertéshizlaló és Husipari rt., amely hizlalásaiért nemrég nyerte el az országos nagy Derby-dijat, a Sukkgőztéglagyár 600 munkással és külföldi exporttal; a Glóbus betonárugyár agilitását és szolid kivitelű munkáját a város betonjárdái