Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-16 / 276. szám

E6>IE§ SZllM ARA ÍOOÖ KORONA Békéscsaba, 1924 december 16 Jiedd 51-ik évfolyam, 276-ih szám Politikai napilap Előfizetési aljak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy l<5n«pr» 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti-, díjszabás szerint. Békéscsaba város decemberi közgyűlése A mai képviselőtestület utolsó ülése — A polgármester elismerő búcsúztatója — Egy sereg interpelláció — Táma­dások a villanytelep ellen (A Közlöny eredeli tudósítása.) A város képviselőtestületének ez évi utolsó közgyűlése a szokottnál is népesebb volt. Ez a nagy­fokú érdeklődés részben az izgal­mas érdekességü tárgysorozatnak szólott, részben — és leginkább — annak a körülménynek, hogy a hat év óta együtt ülő képviselő­testület mandátuma lejárván, so­kan érezték, hogy ezúttal utoljára jelentek meg a széksorok között s a helyüket legközelebb már másoknak kell átadniok. Külö­nösen a kisgazdák jelentek meg igen nagy számban s valóban közülök egyik-másik a bucsu he­vében szokatlanul erős támadá­sokra ragadtatta el magát. A polgármester elismerése A közgyűlés megnyitása előtt Berthóty István dr. polgármester rövid szavakkal búcsúztatta el a képviselőtestület. Szólt a küszöbön álló uj választásokról, majd vissza­pillantást vetve az elmultakra, kör­vonalazta, hogy az elmúlt 6 év alatt a viszonyok nem voltak al­kalmasak arra, hogy a képviselő­testület sokat dolgozhasson. Alig alakult meg, jött a forradalom, a kommün, a román megszállás, utánuk a folyton romló pénzügyi helyzettel kellett birkózni, ami le­hetetlenné telte az alkotást. Sokan elkedvetlenedtek és a közérdekű kérdések nem találtak annyi ér­deklődésre, mint békében. Mégis meg kell állapítania, ho°y a kép­viselőtestület ilyen nehéz viszo­nyok között is érdemes muiíkát végzett. Konszolidálta az állapo­tokat és előkészítette az alkotó jövő útját. Végül arra kérte a közgyűlést, hogy mint elnök min­den egyes képviselőtestületi tagnak a város közönsége nevében hálás köszönetet mondhasson, a maga nevében pedig a tisztviselők támo­gatását köszöni meg. (Lelkes él­jenzés). A tárgysorozat Ezután áttértek a tárgysorozat letárgyalására. Francziszky Lajos dr. felolvasta a polgármesteri je­lentést, amelyhez többen szólottak hozzá. Varga E. András a szeny­vizek levezetésének mikéntjét kér­dezte, Lázár Pál a Sáncnál levő járdák helyrehozását sürgette, Pol­lák Arnold az elhunyt Haan Béla arcképének megfestését kérdezte, Aradszky András a Bihar-Szilágyi Olajipar útépítési ügyét kifogásolta, Nóvák György a III. kerületi uj gyógyszertár felállítása és a felső­szénáskerti városi házhelyek miatt interpellált. A polgármester nyomban vála­szolt a felszolalalásokra, megnyug­tatva az interpellálókat, hogy a kérdéses ügyekben az intézkedé­sek folyamatban vannak, a Bihar­Szilágyi Olajipar pedig 30 milliót fizetett a városnak azért, hogy az ut, amely a telepéhez vezet, rendbe­hozassék. Horváth István adóügyi tanács­nok ezután ismertette a város leg­több adót fizetőinek 1925. évi név­jegyzékét, amelyet a közgyűlés elfogadott. Ács Vilmos főszámvevő részle­tesen ismertette a város 1925. évi költségvetését, amelyhez elsőnek Varga E. András szólt hozzá. Azzal kezdte, hogy személyében támadta a villanytelep igazgatóját, aki neki megígért egyes dolgokat, de nem tartotta be. Szerinte azért kerül 11 millió aranykoronába a közvilágítás, mert egyes uccákon nappal is égnek a lámpák. Nóvák György az összes uccák ugyan­olyan kivilágítását kívánja, mint a főtérét. Pollák Arnold szintén jobb közvilágítást óhajt. Berthóty polgármester csodálko­zással nyilatkozott a panaszokról, hiszen más városokban éjjel nem is világítanak, mig nálunk, ha nem is elégségesen, de egész éjjel van uccai világítás. Kraszkó vihart csinál Kraszkó Mihály ekkor ingerülten pattan fel és a villanytelep igaz­gatója felé fordulva, dühösen kér­dezte tőle, hogy kire mondotta előbb a társaságának, hogy „majd elbánunk vele I" Éles hangon, kiabálva jelentette ki, hogy kikéri magának, hogy a tisztviselők ilyen kijelentéseket tegyenek a képvi­selőkre vonatkozóan. A polgármester eközben szünet nélkül, hevesen rázta a csengőt, de nem tudta feltartóztatni Krasz­kót beszédében. Amikor Kraszkó befejezte beszédét, a polgármester erélyes hangon utasította rendre, kioktatva, hogy nincs joga a teremben senkit rendreutasítani. Varga E. András ekkor szintén felpattant és kijelentette, hogy mi­vel a villanytelepi igazgató nem tartotta meg az igéretét, nem tartja úriembernek. A polgármester ezért rendreuta­sította és figyelmeztette, hogy ha ebben a hangnemben beszél to­vább, megvonja tőle a szót. A vi­har lecsillapulása után Reisz Her­mán és Kraszkó Mihály kérték a polgármestert, hogy máskor a költ­ségvetést nyomassa ki és osztassa ki a képviselők között, hogy az egyes tételeket tanulmányozhas­sák. A polgármester ezt meg is igérte. A városi pénzkészletek takarék­pénztári elhelyezése tárgyában a közgyűlés szótöbséggel ugy ha­tározott, hogy az állandó és futó bevételeket 6 banknál helyezi el azzal, hogy az átfutok bármikor visszavehetők legyenek. A polgári leányiskola kibővíté­sének tervét és költségvetését le­vették a napirendről, mivel a pol­gármestert bizték meg részletes javaslat kidolgozásával s a követ­kező közgyűlés elé való terjesz­tésével. A várcsi óvodák állami keze­lésbe adására vonatkozó minisz­teri leiratban foglalt feltételeket a közgyűlés elfogadta. A létszámcsökkentés Ezután a létszámcsökkentési bi­zottság határozatét és javaslatát tárgyalta a közgyűlés. Az állandó választmány határozata ebből ki­folyóan az volt, hogy néhány ügy­osztály összevonásával az árva­széki kezelői irodát megszüntetik, illetve átolvasztják a közigazgatá­siba. Beszüntetnek egy árvaszéki nyilvántartói, egy árvaszéki keze­lői, egy árvaszéki iktatói, egy végre­hajtói, két dijnoki és négy napi­dijasi állást, emely utóbbiak be­szüntetését a polgármester viszi keresztül. Az állandó választmány nem járul hozzá a bizottság ha­tározatához, hogy a népjóléti és anyakönyvi ügyosztályt egyesítsék és a népjóléli tanácsnokot elbo­csássák, mert á két ügyosztály összevonása lehetetlen, a tanács­nok elbocsátása pedig a fontos ügyköre miatt pótolhatatlan. Hosszas vita kerekedett ezutáni e kérdés körül, amelyben Kraszkó Mihály, Aradszki András, Berthóty István dr., Vidovszky Kálmán, Tardos Dezső dr. és Botyánszky Pál vettek részt. Végül a polgár­mester szavazásra tette fel a kér­dést, még pedig az ügyosztályok egyesítése, a népjóléti tanácsnoki és árvaszéki ülnöki állás megszün­tetése tárgyában. A közgyűlés nagy szótöbbséggel megszavazta a nép­jóléti tanácsnoki és egyik árva­széki ülnöki állás beszüntetését, valamint a két ügyosztály egyesí­tését. Az orvosi látogatási és rende­lési dijakat az alispán utasítására aranykoronában állapította meg a közgyűlés, 80 és 100 fillérben. Vas Vilmos dr. hozzászólása után. Az igazolóválasztmányba Sza­lay Lászlót és Botyánszky Pált választolta meg a közgyűlés. Az orth. izraelita hitközség ké­relmét egy temető létesítése iránt egyhangúan teljesítette a köz­gyűlés. Ezután még több személyi és illetőségi ügyet tárgyaltak, majd egy óra tájban a tárgysorozat le­pergése után a polgármester a közgyűlést berekesztette. Zürichben a magyar koron&; 70-el jegyezték. w A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület rendkivüli közgyűlése 1400 millióra emelték az alaptökét — A 1 akarékegyesület hatalmas közgazdasági tevékenysége Vasárnap délelőtt tartotta rend­kivüli közgyűlését a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület, amely alkalomból zsúfolásig megtelt rész­vényesekkel az intézet tanácsterme. A közgyűlést a gyengélkedő Var­ságh Béla helyett Réthy Béla ve­zette, aki meleg szavakban emlé­kezett meg az intézetnek közszere­tetben álló elnökéről, akit gyen­gélkedése tartott távol a közgyű­léstől. Majd üdvözölte a megjelent Laubner Józsefet, a Nemzeti Bank csabai főnökét, aki mindenkor je­lét adta értékes támogatásának és jóakaratú érdeklődésének, továbbá Tagányi Sándor igazgatót, aki messzeföldről szülővárosába jőve újból tanújelét adta annak a tö­rekvésének, hogy a maga köz­gazdasági értékeit az intézet fej­lesztésére fordítsa. Miután az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Vas Sándor igazgatót, annak hitelesítésére Berndt Lajos és Vajda Jenő részvényeseket kérte fel, vázolta a mai közgyűlés összehívásának célját. Az intézet megnövekedett ügyforgalma s az ezzel kapcsolatban megnyilvánuló fokozott hiteligények, továbbá az a fontos tevékenység, melyet a takarékegyesület ugy a város, mint a megye közgazdasági életében, jelentős iparvállalatainak alimentá­lásában kifejt, szükségessé teszik az alaptőke újbóli felemelését. Ezután Róth József vezérigaz­gató terjesztette elő az igazgató­ság javaslatát. Megemlékezve a legutóbbi tőkeemelés nagy sikeré­ről, ahol jelentős túljegyzések tör­téntek, a pénzügyi konszolidálás érdekében szükségesnek tartja elő­ször azt, hogy megfelelő hiielösz­szegek álljanak, a közönség ren­delkezésére, másrészt pedig a kamatlábnál fokozatosan vissza­térjenek a békebeli állapotokhoz. A mai tőkeállomány mellett az intézetnek erős küzdelmébe kerül, hogy a felnövekedett adók és re­zsiköltségek mellett részvényesei­nek is megfelelő osztalékot juttatva eleget tudjon tenni a hitelkereső közönség iránti kötelezettségeinek, amelyhez hozzájárul az a tradicio­nális kötelezettség, melyet az in­tézet a város mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatainak ér­dekében kifejt. Utóbbi ténykedés­nek csak pár, eklatáns bizonyí­téka : az európai viszonylatban is elsőrangú Rokka-kötszövőgyár 500 munkással, az Alföldi Sertéshiz­laló és Husipari rt., amely hizla­lásaiért nemrég nyerte el az or­szágos nagy Derby-dijat, a Sukk­gőztéglagyár 600 munkással és külföldi exporttal; a Glóbus beton­árugyár agilitását és szolid kivi­telű munkáját a város betonjárdái

Next

/
Thumbnails
Contents