Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-16 / 276. szám

2 BEKfiSHECWEX KÖZLÖK* Békéscsaba, 1924 december 31 igazolják, a Faiskola és Kertgaz­dasági rt. 36 holdon fekvő kerté­szeti telepének árui nemcsak hely­ben, de országszerte közkeletűek, mig a Városfejlesztő rt. főleg für­dő ügyekben tett szolgálatokat Bé­késcsabának. Az intézet kereske­delmi vállalatai közül a Békés­megyei Kereskedelmi rt. ma már közvetlen tengeri kikötőkből be­szerzett gyarmatáruival látja el messze vidék piacát. Affiliációi vannak az intézetnek Mezőberény, Békés, Csanádapáca, Öcsöd, Fü­zesgyarmat községekben, mig a megye többi helyein kirendeltségei működnek. Ennek a hatalmas hálózatnak a fejlesztésére és további kiépítésére szükséges a tőkeemelés. Ezután felolvassa Roth József vezérigaz­gató az igazgatóság javaslatát, mely szerint a jelenleg 700 millió koronát kitevő alaptőke 350,000 darab 2000 K névértékű uj rész­vény kibocsájtásával emeltessék fel 1400 millió koronára. Minden régi részvényes egy uj részvényre tarthat jogot darabonként 8000 koronás árban. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután a megfelelő alapszabály­módosításokat hajtották végre, amely után a közgyűlés az elnöklő Réthy Béla éltetésével véget ért. Megnyílt a cserkészkiállitás Rell Lajos dr. nagyjelentőségű beszéde (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt lélekemelő, ked­ves ünnepség keretében nyílott meg a leánygimnáziumban a cserkészek kiállítása, amely iránt feltűnően nagy és minden társadalmi rétegre kiterjedő érdeklődés nyilvánult meg. Nemcsak a középiskolák növendékei és tanárai szorongtak a kiállítási teremben, hanem a városi közélet számos előkelősége is ott volt a megnyitón, hogy ér­deklődéssel szemlélje a békés­csabai cserkeszfiuk és cserkész­leányok értékes kézimunkájának eredményeit. A megnyitóbeszédet Rell Lajos dr. főgimnáziumi igazgató mon­dotta. A gondolatokban gazdag és felépítésében, tartalmában ki­magasló beszéd főbb gondolatai a következők voltak : A mult század második felének kiváló magyar államférfiéról, köz­oktatásügyünk egykori vezéréről, Trefort Ágostonról olvastam, hogy íróasztalán kemény szikladarabot őrzött, amelyet a tengeri szilvá­nak nevezett, erőtlennek látszó, puhatestű kagyló általfúrt... Kedves cserkészek 1 Amikor itt látom a ti két kezetek munkáját, a Trefort Ágoston sziklája és kagy­lója tolul emlékezetembe. Magyar fiuk és lányok, előttetek is ke­mény szikla áll, amelynek anya­gát nem a természet, hanem az emberi gonoszság és erőszak tette keménnyé. A ti most bemutatott készségtek talán nem több, mint annak a kezdetben buzaszem nagy­ságú, pholas nevű kagylónak ereje volt. De ha oly kitartás lesz ben­netek, mint ama gyöngének tar­tott állatkában volt : ti is átfúrjá­tok, nem : porrá zúzzátok a nem­zetünkre nehezedő szikladarabot. Mennyi ragyogó példa áll előtte­tek 1 Á költő Zrínyi Miklós mon­dotta Mátyás királyról, hogy gyö­nyörűséggel vett minden hadi fá­radságot, azt soha meg nem unta, hanem halála órájáig „vitézségben fáradozék". Kemény János irja Bethlen Gáborról: „Igen fáradha­tatlan ember vala". Ha lett volna valakije, aki a hadak fizetését, ujitását, élelmezését gondozta vol­na, a hadviselést, az abban való minden terhével örömest folytatná, abban töltené egész életét is..." Mindakét nagy államférfiut, had­vezért jellemzi tehát a kitartás, amelynek tényezője egyfelől az erős akarat, másfelől a gyönyörű ­ség a magára vállalt feladatok tel­jesítésében, a munkában. Igen, ha az ember jókedvvel fog valamihez, elfeledi a fáradságot, a munkát soha meg nem unja s dolgozni vágyik, amig el nem éri a célt. S hogy az ilyen kitartás mit ké­pes elérni, épen a ti testvéreitek példája bizonyítja, akik a dániai cserkészolimpiádon annyi dicsősé­get szereztek a magyar névnek. Milyen volt az ő felszerelésük, a nagy nemzetek cserkészeihez ké­pest és mégis lelki készségük, ki­tartásuk diadalt aratott 1 Akármibe fogtok, cserkészek, egy legyen a célotok : nemzetünk javára kitar­tással dolgozzatok. Mert jól mondta Erdély egyik legderekabb, nemzete javára cselekedetekkel dolgozó főura, az öreg Kuun Kocsárd.gróf: „A kitartás lépésről lépésre, de előre vezet". Ezután üdvözölte a közönséget, megnyitotta a kiállítást. A kiállítás rendkívül dus érdekes és értékes tárgyakban, amelyeket a fiuk és leányok készítettek. Bútorok, játé­kok, könyvek, cserkészvonatko­zásu holmtk — ezer kedvesség, amit az ifjú lelkek fantáziája és szorgalma teremtett meg. A kö­zönség elámulva és csodálkozva, örömmel szemlélte meg az érdekes holmikat. A kiállítás részletes ismertetésére és méltatására legközelebbi szá­munkban térünk vissza. A Gazdasági Egyesü­let közgyűlése Almády Géza a kurzussajtó hangja ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület vasárnap délelőtt tartotta vá­lasztmányi, majd ezt követően évi rendes közgyűlését saját szék­házában, Belicay Géza elnöklete alatt. A választmányi ülésen tárgyalás alá került mindenekelőtt a Pest­vármegyei Gazdasági Egyesület átirata az egyéves méncsikókra vonatkozóan. E2 az átirat azt kí­vánja, hogy már az ilyen fiatal méncsikók is állami vizsgálat alá vétessenek, ami nagyban serken­tené a lótenyésztő gazdákat ne­mesfaju lovak tenyésztésére, mert a kiválóbb állatokat az állam venné át méntelepei számára. A kérdés körül hosszabb vita kere­kedett, amelyben Almády Géza, Pöschl Frigyes alezredes, méntelepi igazgató és még többen vettek részt, majd az ülés elfogadta a pestmegyei átiratot. Almády Géza még kívánta, hogy egyes vidékeken, ahol nehéz jó ménekhez jutni, tenyésszék ki a Nonius-faju méneket minél nagyobb számban, de ne tartsák a mén­telepeken, mert ha például egy ily állat ott elhullanék, a tulajdo­nosával nehezen lehetne elhitetni, hogy az állat pusztulásának nem a méntelep volt az oka. Ez pedig ártana a méntelepek régi jó hír­nevének. Végül kívánta, hogy a kisgazdáknál levő mének fedez­tetési dijait egységesen állapítsák meg, hogy e téren elejét vegyék a visszaéléseknek. Sólyomi Lipót titkár ezután a cukorrépatermelők orsz. egyesüle­tének átiratát ismertette a jövő évi cukorrépaszerződések egységessé tétele tárgyában. Itt a helyzet az, hogy a cukorgyárak tavaly egy csomó gazdával leszerződtek egé­szen előnyös egységár mellett cukorrépa termelésére, de amikor a gyáraknak elegendő répaterületet sikerült biztositaniok, a többi gaz­dáknak sokkal rosszabb ajánlatot tettek, amit persze nem akartak elfogadni. A jövőben ezt a visszás­ságot szeretné az egyesület elke­rülni. E célból bizottságot alakí­tott, amely ezentúl az összes termelők nevében fog tárgyalni és szerződést kötni a cukorgyárakkal. Ezután a debreceni mezőgazda­sági kamara átiratát ismertették ugyanebben a tárgyban. Az átira­tot — mivel Debrecenben való tö­mörülést kiván — nem fogadták el. Több társegyesület átiratát tár­gyalták ezután. Igy a somogyme­gyei átiratot a pénzügyminiszter­hez benyújtott adóügyi felirat tár­gyában, amelyet támogatni hatá­roztak el; majd Csanádmegyéét a gabonaminőségmérlegek hitelesí­tése és nyilvántartása tárgyában. Ezt is magáévá tette a gyűlés. Sólyomi Lipót titkár ezu'án be­terjesztette az 1925. évi köliság­előirányzatot, amely 1100 tagot tüntet fel 5,530.000 K tagdíjjal, összesen 47 8 millió K bevétellel és 31 '9 millió K kiadással. Nagy elégedetlenséggel vette tudomásul a választmány, hogy az egyesület erkölcsi testület létére 19 millió korona állami adót lesz köteles fi­zetni a jövő évben. A költségelő­irányzatot a választmány egyhan­gúan elfogadta. Ezután Almády Géza hosszabb beszédet mondott az adózásról és az e téren a sajtóra váró felada­tokról, az adózókat szolgáló figyel­meztetések és közlések tekinteté­ben. Hosszasan kioktatta az egye­sület hivatalos lapját, a tapasztalt hiányosságokról, majd erős sza­vakkal rótta meg a helyi kurzus­sajtót amiatt, hogy még mindig nem hagy fel a felekezetek ellen való folytonos és nem ízléses pisz­kálódásokkal, amit egyetlen mivelt ember sem tud helyeselni. Végül figyelmébe ajánlotta az adózók­nak, hogy januárban, amikor ki­sebb lesz a szorzószám, előnyö­sebben lehet majd adót fizetni. Banké Antal földmivesiskolai tanár most megjelent könyvét az állattenyésztésről az egyesület a gazdaságok és a szakemberek fi­gyelmébe, támogatásra ajánlotta az elnök. Ezután megtartották folytatólag az évi közgyűlést, amelyen ugyan­csak Beliczay Géza elnökölt. Só­lyomi Lipót titkár hosszabb, tanul­ságos beszédben ismertette az egyesület mult évi működését. Beszélt a gazdatársadalom közö­nyéről az egyesülettel szemben és általában mindennel szemben, ami a saját érdekeit illeti. Szólt a bé­késcsabai kiállításról, amelynek megrendezésében és sikerében a gazdatársadalomnak is bokros ér­demei voltak. Végül a nehéz adó­DELEI cipők, amerikai, svéd és norvég gyárt­mányú női-, férfi- és gyermek­érkezett nagy mennyiségben Páterfi cipőárulnzába Az árak kirakataimban megtekinthetők kat is érintette, azzal a megjegy­zéssel, hogy azok a jelek szerint állandóan emelkedni és növekedni fognak. A tartalmas, nivós évi jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomá­sul vette, mire az elnök hálásan megköszönve a megjelenteknek az érdeklődést, az ülést bezárta, to­vábbi összetartásra buzdítva a ta­gokat. A közgyűlés az elnök élte­tésével ért véget. HIREK — Az ipartestület és a városi választások. Az ipartestület elöl­járósága szombaton este rend­kívüli ülést tartott, amelyen Kovács Mihály elnökölt. Az elnök ismer­tette a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara átiratát a kézműves­kamara ügyében, mire az ülés részletes megvitatás után kimon­dotta, hogy fentartja előbbi hatá­rozatát, mert szükségesnek látja egy központi iparosszervezet fel­állítását. Da szükségesnek látja az ipartestületek mielőbbi reformját is. Ezután a gyulai munkásbiztositó pénztár megkeresésére kijelöltek 10 rendes és 10 pótülnököt az elöljáróságból a pénztári tanácsba. Végül foglalkozott az ülés az egyes szakosztályok bevonásával a közeledő városi képviselőtestületi tagválasztásokkal és elhatározta, hogy az iparosságnak megfelelő számban való jelölésről gondos­kodni fog. Az jelöléseket ezután olyan értelemben eszközölték, hogy azt a többi érdekeltségek is elfogadhassák és helyeselhessék, 7ím győz Misköl vázátok nak ered Huska V bély-Mac dig befej és 5 köi szavazati Iását, mc 7-ik körz összeszái N sz P Páris, jetnagykc tegnap di az intern, mellett í Kraszin beszédet rosrész la sel adta I szésének. nem kerü Száraz hasábos és aprított tűzifát faszenet legolcsóbban szállít a FaWsttő R.-T. Munkácsi-u. 9. Apjári-ház Telefon 210. 100 kg. rendelástbázhoz szállítunk n ( dri Prága, c tisztviselő fedezésére bást valan 10%-al, a szabást 2( emelik to illetéket é téket is. n jövő i let Zshi Budape Zsirkay ro ben itélke: sülésünk mondott e kül is rr összeül. I az uj bi: 6 —7 nap bizottság hogy a I héten valc zatot is h TTJstiíi a nem Budapei nemzetgyt a különbö lentések u mentelmi i Felfüggesz Lehner Isi ton, Rass gva János Kéthly Ar hért, Vani bián Béla zső ment inkább saj A legköze den lesz, fővárosi tö § ának té pel. Az ül véget. Külön i n Budapet gerienő, a szék elnöl zölni az üg ban levő milyen re rá botrány gal szembe teletlen vii

Next

/
Thumbnails
Contents