Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-22 / 257. szám

EC3YES S2KAM AUA. lOtlO KORONA Békéscsaba, 1924 november 22 Szombat 51-ik évfolyam, 257-ik szám BEKESM Politikai napilap Elófizetesi <U/,ak : ríe'yben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, idányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái., II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti t díjszabás szerint. Békéscsaba iparosai a kézmüveskamara mellett Az Ipartestület elöljáróságának állásfoglalása a szegedi Kamara kívánsága ellen (A Közlöny eredeti tudósilása.) Csütörtökön tsie hat órakor az Ipartestület előljárósaga rendes ülés tartott, amelyen Kovács Mihály elnökölt. Az ules megnyitása utan ifj. Horváth Mihály jegyző előterjesztette a tárgyalásra kerülő ügyeket. A vakokat gyámolító szegedi intézetnek kérelmére az Ipartestület 3 évre tagul lepett az iniézetbe, évi egy aranykoroa dijjal. Ezután bejelentelte a jegyző, hogy a kalaposoknál és a fogműveseknél eddig nem volt tanoncvizsgaztató bizottság. Az ülts mindkét szakmára nézve megválasztotta a bizottságot, meg pedig a fogműveseknél Révész Sándor dr., Szamek Oszkár dr. és Vajda Eridre, a kalaposoknál pediy Gál István, Góth László és Klinkhammer István szeméiyeben. Kován Endre ezután szóvátette az iparosíanonciskola helyiségeinek szűk voltat es a^ra ki rte az elöljáróságot, járjon et abban az irányban, hugy vagy más helyi ség álljon a tanonciskola rendelkezésere, vagy pedig a jelenlegieket megfelelő modon tővilsek ki. Az ülés elhatározta, hogy a kerdésben átiratot intéz a város ta nácsához. Martincsek Károly megkérdezte az elöljáróságot, kivánjak-e az iden is megtartani az iparosok bálját. Az elöljáróság egyhangú lelkesedéssel mondotia ki, hogy a bált az iden is megrendezi, majd megbízta a rendezes előkészítésével és a bál összes teendőinek lebonyolításával a vi galini bizottságot. Martincsek alelnök bejelentette ezután, hogy az iparkiállitáson résztvett es dijat nyert tanoncok közül számosan nyugtalankodnak a díjkiosztás késlekedése miatt és ezért folytonosan sürgetik az ipartestületi irodát. Errevonatkozóan, hogy a türelmetlenkedőket megnyugtassa, közölte, hogy a nyertes tanoncoknak 2—3 héten belül ki fogja osztani az Ipartestület az oklevelet és a dijakat, még pedig nagyobbszabásu ünnepség keretében. A dijakat nyert mestereknek technikai hibák és akadályok miatt csak később, valószínűen december közepén lehet majd kiosztani a dijakat. Az ülés ezután áttért a téli tanfolyamok rendezésének kérdésére. A mult ülésen ifj. Horváth Mihály jegyző bejelentette, hogy egy gépkezelői és egy festőtanfolyamot fognak rendezni. A jegyző most közölte, hogy a gépkezelői tanfolyamot, mivel arra elegendő számú : 27 jelentkezés történt, a mai napon már meg is nyitották, mig a festőtanfolyam megnyitására a szobafestők idénymunem kerülhet sor. Horváth jegyző bejelentette, hogy a gépkezelői tanfolyam vezetője Sajben Pá! lakalos, előadói pedig Vcrhegyi Pál, Nigrinyi János, Merc Gyula es Huszel István. A festőtanfolyam vezetőjéül sikerült az Ipartestületnek megnyernie Ádám Gusztáv városi műszaki tanácsost.' A pénztári, tagforgalmi és intézeti ügyforgalmi jelentést az ülés hozzászólás nélkül, egyhangúan elfogadta. Kovács Mihály elnök ezután rátért a kisipari hitelek kérdésének ismertetésére. Részletes kiterjeszkedés utón közölte, hogy Békéscsaba kisiparosainak a Pénzintézeti Központ mindössze csak 350—400 millió koronát adott, holott legkevesebb 3—4 milliárdra lenne sürgős szükségük. Kovács elnök javaslatára elhatározta az elöljáróság, hogy átír az Ipartestület a Pénzintézeti Központhoz, hogy a békéscsabai kisiparosok társadalmát — jelentőségüknek megfelelően — részesítse nagyobb anyagi támogatásban. Hosszabb vitát és huzamosabb ideig tartó megbeszélést eredményezett a kézmüveskamara kérdésének felszínre vetése. Ez a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara átirata kapcsén történt meg. A Kamara átirt az Ipartestü'ethez, amelyet az érvek légiójával igyekezett meggyőzni álláspontjának tarthatatlanságáról, amellyel óhajtja és kívánja a kézmüveskama felállítását. Különfele hátrányokat mutatott ki az átirat s rámutat azokra a horribilis költségekre, amelyek a kézmüveskamara felállításával az iparosságra szakadnának. Végül indítványozta a saját költségén egy értekezlet összehívását Szegedre, hogy ott az Ipartestületek kiküldöttei határozzanak a kérdésben. Kovács Mihály hosszasan reflektált az átiratra s kifejtette, hogy egy ilyen értekezlet összehívása teljesen felesleges. A békéscsabai iparosok külömben is ragaszkodnak régi álláspontjukhoz és kívánják a kézmüveskamara felállítását. Az ülés ezekután kimondotta, hogy magáévá teszi az elnök álláspontját, az átiratra való felelet megszerkesztésével pedig az elnökséget és a szakosztályok vezetőségét bizta meg. Ezután még számos apróbb folyó ügyet tárgyalt az ülés, majd 8 óra tájban az elnök éltetésével véget éri. Márjfyék ki akarták rabolni a bécsi gyorsot Budapest, nov. 21. A budapesti bombamerényletek folytatólagos főtárgyalását ma reggel egynegyed 10 órakor nyitotta meg Langer Jenő elnök. Miután tegnap az első csoporthoz tartozó merényletek ügyeben a tanúkihallgatásokat befejezték, ma áttérnek a második csoportba osztott merényletek tárgyalására. A második csoportba a francia és a cseh követség ellen tervezett merényletek tartoznak. A megnyitás után a vádlottakat kivezették, csupán Márffy maradt a tárgyalóteremben. Az elnök megkezdi a kihallgatást A vádlott nem érzi magát bűnösnek. Majd hosszabban beszél olyan dolgokról, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz. Az elnök figyelmezteti, hogy arról beszéljen, amiről kérdezik és ne kalandozzék. Az elnök többször rámutat arra, hogy Márffy most nem azt mondja, amit a rendőrségen. A vádlott erre azt feleli, hogy ott a detektívek kínozták és ő azt mondta jegyzőkönyvbe, amit azok akartak. Az elnök figyelmezteti, hogy a vádlott szerint a rendőrségen mindig ütötték-verték, mégsem vallott mindig. Márffy ezután hosszadalmasan beszél a rendőrségi vallatásokról és a lényeghez nem tartozó dolgokról. Az elnök figyelmezteti, hogy ha igy folytatja, kénytelen lesz megvonni a védekezési jogot. Márffy: Méltóztassék meghallgatni, nekem védekezni kell, végül is nem kukorica-perről van szó. A bóntalmazasokról az ügyészségi alelnók urnól rögtön panaszt tettem, mikor átkerültem és megtettem a feljelentést is. Ezután elmondja, hogy a francia követség elleni dologban azt állítja a rendőrség, hogy ő cigarettázott és azzal gyújtotta meg a gyutacsokat. Kijelenti, hogy ő soha életében nem dohányzott, már ezért sem állhat ez a kijelentés. A merénylet estéjén 6 órától fél 9 óráig a IX. kerületi pártkörben tartózkodott. Erre tanukat nevez meg és kijelenti, hogy a szolga igazolhatja, hogy amikor fél 9 órakor távozott, semmiféle csomag nem volt nála. A pártból a Valéria kávéházba ment és ott tartózkodott barátaival a merénylet idején. A rendőrség azt mondja, hogy az ekrazitot a pincében tartotta. Ez nem áll, mert a pincekulcs nem is volt nála. A Mackensen-hadsereggel semmiféle összeköttetésben nem volt. Azt is állítják, hogy a kályhában rejtegette volna az ekrazitot. A kályhában állandóan fűtöttek, tehát ott nem rejtegethette, mert magát robbantotta volna fel. Az ügyész — úgymond — azt állítja, hogy a detektívek nem bántották és azt is mondja, hogy nem is hallgatták ki. Nagyon furcsa, hogy az ügyész ilyeneket állit. Honnan ismerném én akkor Sajboldot és a többi detektiveket. Ezek jelenvoltak a kihallgatásomon és bántalmaztak, ugy, hogy kék foltok támadtak a testemen. Elnök: Hát az orvost is gyanúsítja ? Márffy : Nem beszélek orvosról. Chriastiról, Szászról és Hercegről is azt állították, hogy egészségesek. A rendőrségen olyan tisztviselők vannak, akik a halálos betegről is kiállítják, hogy egészséges. Elnök : Erről most ne beszéljen. Mit tud a cseh követség ellen elkövetett merényletről ? Márffy elmondja, hogy Kiss Ferenc (az a vádlott, aki eltűnt), állás nélküí volt és egy alkalommal felkereste őt. Elnök: Igaz, hogy Kiss Ferenc akarta a cseh követséget felrobbantani ? Márffy : Igaz volt és miután nem volt pénze, azt mondotta, hogy hajlandó volna bármire, akár a cseh követség felrobbantására is. Erre azt mondtam neki, hogy ilyen dolgokkal ne foglalkozzék és figyelmeztettem, hogy ennek igen súlyos következményei lehetnek. Ez augusztusban lehetett. Tudtam, hogy ekkor Kissnek nem volt ekrazitja. Az ekrazitot azzal szerezte, hogy felrobbantja a bécsi gyorsvonatot, kirabolja és Amerikába megy. Egyszer novemberben azzal jött hozzám a bankba, hogy neki pénz kell. Ezután hoszszasan beszél lényegtelen dolgokról. Elnök: A cseh követség ellen elkövetett merényletről beszéljen. Márffy elmondja, hogy mivel Kiss tervét nem támogatta, Kiss felment az Az Esthez és azt mondta, hogy pénzért sok érdekes dolgot fog elmondani az ébredőkről. Az egyik újságíró ekkor elvitte Hetényihez, aki azután — úgymond Márffy — eljátszatta vele kisded játékait. Elnök figyelmezteti, hogy hatósági személyekről ne beszéljen ilyen hangon. Ezután befejezi Márffy kihallgatását és megkezdi a következő vádlottnak, HorváthHalas Lajosnak kihallgatását, aki a Kohári uccai merénylettel van vádolva. Nem érzi magát bűnösnek. Azzal védekezik, hogy vallomását a detektívek fenyegetésekkel csikarták ki. Ezután az elnök felolvastatja a vádlottnak a rendőrségen tett vallomását. Márffyval való megismerkedése utón, akivel csak azért ismerkedett meg, mert azt hallotta róla, hogy befolyásos ember, lassanként egészen Márffy befolyása alá került, aki kifőzte velük, hogy a Koháry ucsai fogház ellen hajtson végre merényletet. A bombát Varga helyezte el a fogház kapujában és ő tette le a gyujtózsinórt. Később kiegészítette a vallomását azzal, hogy a bombát Márffy és Chriasztiék készítették és Varga csak az összeállításnál segédkezett. Zürichben a magyar koronát 6972-el jegyezték.