Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-22 / 257. szám

2 ®fl£lt§ffiE©¥M WB/OŰKt Békéscsaba, 1924 november 22 Felruháznák a szegény gyermekeket A szövőgyárak meleg ruhaféléket adományoznak a gyermekeknek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi népjóléti hivatal mór évek óta, a tél beálltával, serény igyek­véssel fáradozik azon, hogy a bé­késcsabai nyomortanyák ártatlan áldozatai: a szegény néposztály gyermekei meleg téliruhákhoz jus­sanak. Ez az igyekezete évről­évre inségakciók formájában ke­rül a közönség elé s dicséretes buzgalmát mindig siker koronázza. A társadalom szive mindig meg­nyilatkozik s igyekszik segíteni a nyomorgókon. A népjóléti hivatal gyermekfel­ruházási akciója az idén is meg­kezdődött. Egyelőre csak a hely­beli kötszövőiparí üzemeket hív­ták fel az adományozásra s a fel­hívásnak máris számbavehető az eredménye. A Mercur-szövőde már ismertetett jelentékeny ado­mányán kivül a közeli napokban a következő adakozások történtek : A Huberfusz-kötszövőgyár 26 darab gyermekszvettert, 14 darab nadrágot és 25 pár keztyüt adott; a Rokka-szövőgyár 19 darab sap­kát, 4 alsótrikót és 9 darab sálat; Nagy Mária kötődéje (Egressy-u. 5.) két darab sapkát és egy pár harisnyát: Oríenf-szövőgyár 3 da­rab sapkát és egy kötött zubbonyt adományozott. Adományaikat bejelentették, de még nem szállították : Lipták János szövőgyári r.-t., Excelsior, Békés­csabai Szövőgyár r.-t. és a Glória­kötszövőgyár. A téli hidegek beálltával a nép­jóléti hivatal már megkezdte a me­leg holmik kiosztását. A legutóbbi napokban 16 szegény gyermeket ruházott fel, ellátva őket meleg holmikkal. A felruházott gyerme­kek tulnyomórésze iskolábajáró gyermek, akik olyan ruhátlanok, hogy a népjóléti hivatal meleg szivü támogatása nélkül még iskolába sem tudnának járni. Ezek a szerencsétlen gyermekek annyira le vannak rongyolódva, hogy a züllöttségük leírását sze­rénytollunkkal meg sem próbáljuk. Ezeknek a gyermekeknek túl­nyomó része nem azért nem me­het iskolába, mert nincsen alsó­ruhája, hanem azért, mert néme­lyiküknek semmiféle felsőruhája sincsen. Akinek pedig van felnőt­tektől kapott, földigérő kabátja és rongyokból összetákolt nadrágja, annak semmiféle lábbelije nincsen, úgyhogy ezek meg viszont láb­belihiány miatt nem mehetnek ki a lakásból. Ezek a szerencsétlen, nyomorba­fulladt gyermekek sokszor napokig sem mozdulnak ki a lakásból, ru­hátlanságuk miatt, de legtöbbjük még az ágyból sem kelhet fel, mert nincsen ruhájuk, cipőjük, a szobáju^ pedi g hétszámra fű­tetlen ... Ezen a hihetetlen nyomoron akar és igyekszik segíteni a népjóléti hivatal. De mennyivel jobban tud­na segíteni, ha a társadalom min­den rétege adakoznék, teszem fel azáltal, hogy a napokig tartó lak­zik költségeinek egy kis részét ad­nák oda a nyomorban sínylődő embertársaik megsegítésére / A szinügyi bizottság ülése A városi szinügyi bizottság pén­teken délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A szinügyi bizottság részletes és beható tanulmányozás alá vette Kiss Árpád színigazgató levelét és jelentését, amelyben a társulat uj összetételét ismertette és amely­lyel a színház uj helyárainak ter­vezetét közölte a szinügyi bizott­sággal. A színigazgató levelét és a tár­sulat uj tagjainak névsorát — amelyet két héttel ezelőtt közöl­tünk lapunkban — Korniss Géza dr. tanácsnok terjesztette a bizott­ság elé, amely a bejelentéseket tudomásul vette. Majd a helyára­kat vették beható vizsgálat alá, megállapítva, hogy az igazgató ebben a szezonban aránylag sok­kal alacsonyabb helyárakat sza­bott meg az egyes ülésekért, mint ahogy a mult szezon árai után — az azóta bekövetkezett drágulá­sokra való figyelemmel — kérhe­tett volna. A'szinügyi bizottság mindezek­nek leszögezésével a bejelentett ártáblázatot elfogadta, majd egy­hangúan és helyesléssel vette tu­domásul, hogy a sziriiévad meg­nyitó előadását december 6 án, szombaton tartja a társulat. Az uj helyárak a következők: páholy : 1—4. 160 ezer, 5 — 6. 120, 7—8. 100, felső 60 ezer; páholy­szék: 1 -2. 32, 3—4. 24 ezer. Földszint: 1—8. sor 40. 9—12. sor 32, 13-16. sor 24, 17-19. sor 18. 20—21. sor és diákhely 8 ezer. Erkélyülés: 1. sor 15, 2—3. sor 12 ezer. Karzati ülőhely 12, er­kély-állóhely 8, karzati állóhely 7 ezer. A helyárakban a forgalmi és vigelmi adó benne' van. A ru­határ dija 500 és 1000 korona. Az állandó bérletnél 15, a szel­vényes bérletnél 10 százalék en­gedményt adnak. A bérleti dijat két részletben kell lefizetni. A szin­ügyi bizottság megkeresi a szín­igazgatót, hogy a helyárakból a köztisztviselők 20%-os engedményt kapjanak. Telmányi Emil hangversenye A világot járó és külföldön lakó magyar hegedűsök legnagyobbika Telmányi Emil jött tegnap este hozzánk, hogy bemutassa művé­szetét. Tökéletes, lágy tónusu tech­nikája, a legkisebb részletben is kidolgozott finom játékmodora csak eszköz arra, hogy azokat a zenemüveket, amelyek legbense­jében a leginkább összhangzanak, páratlanul stílusos, de mégis egyéni módján megszólaltassa. A műsor előrésze Nardini, de kü­lönösen Bach, Mendelssohn azok, kiknek müvei a legbensősége­sebben rezonálnak Telmányi mű­vészetével, de ahogy Bachot játsza, mindenekfelett csodálatra méltó. A műsor második része Kodály remekével (Adagio) kez­dődött s a közönségnek tett en­gedménnyel (Hubay csárdajelenet) végződött. Az első mű iskola­példája annak, ahogy kell, a második, ahogy nem szabad komponálni. Fenséges csúcsok felé kanyarodott azóta Kodály utja, mióta ezt az emberi lélek mélységekből feltörő csodálatos magyar elégiát megírta — de ebben a műben már kicsiben megvan mindaz, mi a mai Kodályt jellemzi. Szűkszavú, de annál teljes­ségesebb magasság, csodálatos formaalkotó készség, a magyar népi zene a legmagasabb formák­ban, a legbensőségesebb módon való beolvasztása — semmi en­gedmény a tömeg ízlésének. Hu­bay csárdajelenete népies dalok­nak egyvelegszerü feltálalása a hegedütechnika tömeget bolonditó üres csillogtatásának. Bocsásson meg e sorok írójának Telmányi Emil, hogy róla szóló méltatáso­mat ezzel az intermezzóval meg­szakítottam, neki feltétlenül igaza van, hogy ezzel a müvei fejezte be hangversenyét — a hegedülés azon korszaka, mikor engedmény nélkül lehet hangversenyt ren­dezni, sajnos még nem érkezett el. Tapsolt a közönség Nardinitól Kodályig, de az úgynevezett „ki­törő" tapsot Hubay kapta meg. A színház földszintje majdnem teljesen, a páholy ellenben alig egy pár telt meg. Városunk pénz­arisztrokráciájának, ugy látszik, nem volt kedve Hubay Csárda­jelenete kedvéért Bachot, pláne Kodályt meghallgatni. A zongora kíséretet Rácz Lili látta el kifo­gástalanul, kitűnő alkalmazko­dással. D. S. E. Riadalom a tárgyalóteremben A szívbajos asszony szeren csétlen sége (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy riadalmat okozott ma a nép­jóléti hivatal tárgyalótermében egy baleset, amelynek szenvedő sze­replője egy szegény napszámos­asszony volt, akit tárgyalás köz­ben szívbaj ért el és miközben a tárgyalás folyt, nagy kinok között összeesett és habot bocsátva ki szájából, fetrengett a padlón. A városi népjóléti hivatalban Galli Géza dr. tanácsnok előtt egy munkabérkövetelésből származó ügyet tárgyaltak, melyet özvegy Sztanek Mihályné, egy mezőgazda­ságicseléd özvegye indított Schwéz­ner Károly ellen, akinek boros­gyáni gazdaságában volt alkal­mazásban Sztanekné nemrégen elhunyt férje. Tárgyalás közben, amikor a bérlő és a pereskedő özvegy ál­láspontja között mutatkozó kü­lömbségek nyilvánvalóvá váltak, özvegy Sztanek Mihálynén egy­szerre nagyfokú izgatottság vett erőt, a szerencsétlen asszony re­megni és reszketni kezdett s egy­két pillanat múlva görcsei támad­tak, amiknek hatása alatt hírtelen őrjöngeni kezdett. A teremben levők ijedjen siettek a segítségére, de minden külső beavatkozás hasztalan volt, mert özv. Sztanek Mihályné egyszerre csak összeesett és kinok között fetrengeni és vo­naglani kezdett a padlón. Galli dr. tanácsnok végre is a mentőkért telefonált, akik nyom­ban ápolás alá vették a szeren­csetlen asszonyt. Magához téritet­ték, aztán erősitőszereket adva neki, a népjóléti tanácsnok tovább folytatta a tárgyalást, amelyet be is fejezett. Özvegy Sztanek Mihályné bal­esete nagy riadalmat okozott a népjóléti hivatalban. IIIItttH — Január 1-ére tervezik a for­galmi adó reformját A kereske­delmi érdekeltségek hosszas sür­getése után a pénzügyminisztérium végre elhatározta, hogy megre­formálja a forgalmi adót. Több tanácskozás folyt ebben az ügy­ben s megállapodás jött létre arra vonatkozólag, hogy a forgalmi adót nálunk is egyhelyben fogják be­szedni, mint Ausztriában s igy a közvetítő kereskedelemben meg fog szűnni a forgalmi adó s ezzel együtt a kereskedők zaklatása is az adóellenőrző szervek részéről. A tervezett reform szerint egyes kategóriák, ügyvédek, orvosok stb. átalányt fognak fizetni, mig az áru­cikkek forgalmi adóját a termelési helyen, illetőleg a vámnál szedik be. Hir szerint a pénzügyminisz­térium január hó l-re akarja élet­beléptetni a megreformált forgal­mi adót. — Harmincmillió korona a fa­lusi egyesületek, körök támoga­tására. A gazdasági, művelődési vagy falufejlesztési célokért buz­gón és sikeresen dolgozó ötven falusi gazdakör, olvasó, ifjúsági vagy leány- illetve legényegylet stb. támogatására az Országos Faluszöveíség decemberben egy­millió korona értékű könyvadomá­nyokat küld, ha az illető egyletek a Faluszövetségnél (VIII., Vas-ucca 19.) levelezőlapon jelentkeznek s az ezután kézhez vett kérdőiven eddigi munkásságukat s idei mun­katervüket megfelelően közlik. A Faluszövetség e jelenlős adomá­nyokkal is támogatni akarja a fa­lusi társadalmi szervezeteket mun­kásságukban és taglétszámuk nö­velésében. Ezzel azokat céltuda­tos, fokozottabb munkásságra ser­kenti, a kiválóbbak működését pedig a többiek elé követendő például állítja. — A hadiárvák segélyezése. Borgulya Pál nemzetgyűlési kép­viselő az öcsödi 4 legszegényebb hadiárva segélyezésére 1,000.000 koronát, gróf Bolza Géza a sze­génypénztár gyarapítására 100.000 koronát adományozott az öcsödi hősök emlékszobrának leleplezési ünnepélye alkalmából, koszorú­megváltás címén. Tóth Lajos pe­dig saját költségén megvendégelte a hadirokkantakat és hadiözve­gyeket. — Országos vásár. A karcagi országos kirakó- és állatvásárt no­vember 24-én, hétfőn tartják meg. tMcsös&g: €K£ lion-vendéglöben ! Egy liter bor 20.000 korona. Egy pohár udvari sör 4.000 korona. Kitűnő konyha I Egy zóna 5000 korona I Disznótorokra s egyébb alkalmi vételnél 5—10 százalék árengedmény. Szives meggyőződést kér: Baráti Vince Otthon-vendéglős Ttlest Eskütt A Eskütt 1 tegetési pi folytatólagc Meskó Zol lési képvis< titkárt halig az elnök mondja, hc években I fordult a miniszteriül Esküttet. M beavatottali Eskütt mat miniszterne ban mindií pet vindü mintha m lett volna, róla az hitte, hogy los szem! pattant a d zsef gazdas sal beszéltí tőlem, hog tam-e, hog; tékeket pé pártkörben a dolgot, r alelnök, k tartottam, 1; a dolog ki logh Gyula szövetség i tette egy alí amikor ber velésügyi n púján, Zál zott, aki í Mikor továl jor lókeresl és megkérc az ur, er válaszolták nemzetgyü bajor erre a kijelenté: ein Schuft Abgeordne rendelték i tot, Eskü szembesite azonban, nös nem t vallani. Éi miniszterne talanságok atádi felelő küttet, aki ez ellen, mondotta, konkrét ese ragaszkodó, a kommü szembeszá környezős azokkal, c tére törtek szobában és senkit ni Kétségtelei szerzett m A Mesk besités ut£ kihallgatás Balogh eh által isme részleteit. I szóvátette aki Esküt vonta. E2 Balogh az között lejé tet ép UÍ mondotta, sére Balog amikor a r bői kifolyc a Esk J&fiüH se

Next

/
Thumbnails
Contents