Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-18 / 253. szám

EGYE§ SZiH ARA 1©®® KOROMA Békéscsaba, 1929 november 18 Kedd 51-ik évfolyam, 253-ik szám Poíiíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, i eldányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A bomlás felé Pár napja még csak, hogy ezen a helyen megjósoltuk, hogy Pasics Nikola kormónyrajutása egyet je­lent a Jugoszláviában élő nemszláv népek ujabb, sőt fokozatosabb el­nyomásával és szenvedéseinek megsokasodásával. Állítottuk és leszögeztük, hogy Pasics és Pri­bicsevics újból való kormányzása ismét a jogtalanságok, a jogtiprá­sok sorozatait és a kisebbségi jo­gok semmibevevését jelenti s mind­azoknak a könnyítéseknek gyors és bosszúálló eltörlését, amelyeket a Davidovics-kormány léptetett életbe az elnyomott nemzetiségek érdekében. Azóta csak pár nap mult még el, de e pár nap eseményei máris mindenben megerősítették feltevé­seinket. Pasics és szörnyen reak­ciós csatlósainak győzelme máris súlyos bajokat idézett elő ebben a kovásztalan államban, ezek mel­lett pedig nagy és végzetes zava­rok vetik előre sötét árnyékukat. Pasics-Pribicsevicsék első teen­dője volt, hogy megfosszák azok­tól a jelentéktelen szabadságjogok­tól is az úgynevezett nemzeti ki­sebbségeket, amelyeket a meg­előző, demokrata-párti kormány­zat adott nekik. Sürgősen vissza­állították a névvegyelemzési ren­delet hatályát, amelyet Korosec Antun kultuszminiszter eltörölt s amelynél fogva most megint szerb iskolába kell járniok azoknak a sváb, zsidó, román és magyar nebulóknak, akiknek nincs tiszta nemzeti nevük. Összeírják azokat az állami tisztviselőket — és való­színűen nem előléptetés miatt — akik a Korosecs-rendelet hatása alatt a gyermekeiket kivették a szerb iskolából. De ezeknél mélyebben szántó, fájdalmasabb hatású és súlyosabb következményű jogtiprást is kö­vetett el az ősz Nikola. Betiltotta, az utolsó percben akadályoztatta meg a magyar párt országos gyű­lését, amelyet egy évi betiltás után akartak megtartani, az előző kor­mány jóvoltából. Es még egy sereg kisebb-na­gyobb jogfosztást és törvénytiprást követett el az uj erőre kapott bal­káni potentát, a nagyszerb állam­eszme minden egyebet negligáló képviselője. Könytengert és sóha­jokat fakasztott lázas intézkedé­sének minden tollvonása és a szegény kisebbségi népek kerekre tágult szemekkel, gerincetsorvasztó rémülettel veszik tudomásul, hogy a „felelőtlen elemek", az Orjuna és a Szrnao néven ismert gyilkos és orgyilkos szervezetek ismét erőre kaptak a reakciós uralom visszatérésével. De az elnyomott és letiprott kisebbségeknél százszorta jobban érzi és sinyli Pasics zsandárural­mát a szabadság után áhítozó, szerbgyülölő, köztársasági Horvát­ország, amelynek nagy bálványa, rajongva szeretett vezére : Radics Sztepán immár másodszor lett hontalanná és üldözött vaddá a belgrádi rabtartók jóvoltából. A kulturólt, haladott, európaias Horvátország ma újra a balkáni, félvad és műveletlen Szerbia lá­bai előtt fekszik, megfosztva leg­utóbb kivívott autonómiájától. Jó lecke ez a megaláztatás a zág­rábi uraknak. Egykor „magyar el­nyomás"-ról beszéltek, holott ak­kor külön országgyűlésük, külön bánjuk, külön közigazgatásuk volt, ami ma egytől-egyik hiányzik. Zágráb urai a mai szégyenteljes elnyomottságban bizonyára vá­gyódva gondolnak az egykori „el­nyomatás"-ra s ha a kellő kese­rűség meggyül bennük, ők lesznek azok, akik a nagy kő elindítását véghezviszik. Mert minden, ami ma Jugoszláviában történik, a bomlás, a romlás felé vezet. Pa­sics és Pribicsevics ujabb ura­lomra jutása végzetes zavarok, a teljes és tökéletes bomlás felé vezet 1 (h. r.) Kedden kezdődik a bombaper főtárgyalása Budapest, nov. 17. Kedden dél­előtt 9 órakor kezdi meg a bün­tető törvényszék a bombamerény­lők : Márffy és társainak nyilvá­nos főtórgyalását. Az ügyészség 8 rendbeli gyilkosság és 23 rend­beli gyilkosság kísérlete cimén emelt vádat ellenük. Budapest, nov. 17. Ma reggel megjelent a főkapitányságon Se­bestyén, az Erzsébetvárosi Kör el­len elkövetett merénylet egyik ta­nuja, aki Márffy Józsefet társaival együtt bemenni látta a dohány­uccai Klub helyiségébe. Elmon­dotta, hogy ma reggel, amikor a lakásáról elindult, két ismeretlen megszólitotta és igy szóltak rá: „Hallja maga Sebestyén, ha a fő­tárgyaláson Márffy ellen vall, a halál fia 1" A megrettent szóhoz sem tudott jutni és eközben tá­madói kerékpáron távoztak. A fő­kapitányságon azonnal megindí­tották a nyomozást. A rendőrség­nek az a gyanúja, hogy ennek az egész mentőakciónak vezetője nem más, mint az egyik szabadlábon levő vádlott, Drenka Béla, akinek a Kör elleni merénylet és Márffy vésztörvényszéke körül volt sze­repe. Sebestyén pontos személy­leiróst adott a két utonóllóról és az egyik személyleírás majdnem pontosan ráillik Drenka Bélára. Békéscsaba város parlamentjéből A város közállapotai októberien — Interpellációk özöne Aki a volt főjegyzőt vadászni küldi — Szürke, egyhangú volt a közgyűlés (A Közlöny eredeti tudósitásaj Csekély érdeklődés mellett fotyt le a város novemberi közgyűlése, amelyen — dacára a rosszra for­dult időjárásnak — a gazdakép­viselők is csak kevesen jöttek el. A csekély érdeklődés a szürke, semmitmondó, egyhangú tárgyso­rozatnak szólt, amely alig hozott némi változatot vagy élénkséget a közgyűlés monotonságába. Berthóty István dr. polgármes­ter negyed 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést és felkére Franciszky Lajos dr. aljegyzőt a polgármesteri jelentés felolvasására. A polgármester jelentése Az október havi közállapotok és közegészségügyi viszonyok ked­vezők voltak, bár a hastífusz a szokottnál nagyobb mérvben lépett fel. A születések 9-el multák felül a halálozásokat. Bűncselekmény 62 fordult elő, élet- és vagyon­biztonság elleni 34. Az igy oko­zott kár 11 millió koronát tesz ki. Kihágás 435 esetben volt. Ipari é3 mezőgazdasági téren a helyzet az volt, hogy mig a mezőgazda­ságban egyetlen munkanélküli sem volt, az iparban a mun­kanélküliség növekedett, vmert egyes üzemekben további lét­számcsökkentest vittek keresztül. A folytonos elbocsájtások miatt ezen a téren a helyzet igen sú­lyossá vált. Elismeréssel emléke­zett meg a jelentés a Vidovszky­féle képkiállitásról, megemlítve, hogy a művész egy képet adott ajándékul a városnak s a képet a Muzeumban helyezték el. A betonjárdaépités idei előirányzott munkája befejezést nyert. A vá­rosháza kibővítési munkálatai ki­elégítően folynak és még az idén befejezéshez jutnak. Az 1925. évi költségvetés előkészítése folyik s a legközelebbi közgyűlés elé fog kerülni ismertetés végett, a pol­gármesternek a vároofejlesztésre vonatkozó részletes terveivel együtt. Végül ismertette azokat a hatá­rozatokat, amelyeket Botyánszky János indítványára — mint jog­erőre emelkedteket — a közgyűlés előtt ismertetni kellett. Berthóty István dr. polgármester röviden hozzászólva a jelentéshez, bejelentette, hogy érintkezésbe lé­pett a földmivesiskola igazgatósá­gával az iskola földjein lévő ho­mok elhordatásának megakadá­lyozása végett. Az igazgató felvi­lágosítása szerint az egyenlőtlen szintű földek elhordása következ­tében a terület most sima lett, ugy hogy a gazdaság használni tudja. Zürichben a magyar koronái 69V 2-el jegyezték. Bejelentette még, hogy a kereske­delmi miniszter engedélyezte a Rosenthal-malom gőzüzemű, szik­ramentes mozdonyának alkalma­zását s a veszélytelen berendezés használatára a pénteki bejáráson az engedélyt megadta. Interpelláció-özőn A polgármesteri jelentéshez igen sokan szóltak hozzá. Nóvák György a szegényházi ápoltak hiányos élelmezését és az ápolók bánás­módját tette szóvá. Madarász György a Rosenthal-gőzmozdony korom-özönét kifogásolta. Kraszkó Mihály az Andrássy-ut felszedett téglajárdájának a külterületek uccáiban való felhasználását kí­vánta. Ifj, Zsiros András a ken­deráztatók rendbehozatalát sür­gette. Aradszki András a földmi­vesiskolai telekről való homok el­hordását kifogásolta, ifj. Horváth Mihály pedig a Kossuth térnek bekerítését hozta szóba, hogy a hetipiacok alkalmával az árusok ott rendes árusítóhelyet találhas­sanak. Sürgette a Luther-ucca járdájának rendbehozását. Pollák Arnold a Sánc korlátokkal való ellátását kívánta, az éjszakai rossz világítás miatt. A polgármester válasza Berthóty István dr. polgármester a felszólalósokra a következők­ben válaszolt: A szegényház élelmezését a közkórház látja el s orvosok vizs­gálják meg az ételeket. A csekély kenyéradagok pótláséra több liszt kiadatása iránt fog intézkedni. A Hunyady-térre a közönség ké­nyelme szempontjából egy kisebb mérleget fognak kitenni. Az And­róssy utról kikerült ócska téglából elsősorban a Treforí-uctea járdáját fogják megépíteni, majd a fenn­maradót az Illésházi- és Horthy Miklós ucca járdájához fogják fel­használni. A kende ráztatókat sza­porítani kívánják s erre a célra a mérnöki hivatal már uj tervet dol­gozott ki. Baj az, hogy nem akad elég munkaerő ezekhez a munká­latokhoz. (Felkiáltások a gazdák­nál : Akármibe kerül, keríteni kell 1) Ezután a polgármester hossza­san ismertette, miféle hivatalokat fognak elhelyezni a városháza két uj szárnyában. Egyelőre az anya­könyvi és a javadalmi hivatal köl­töznek fel az emeletre, bár igy se lesz nagy a kényelem, hiszen nemsokára tataroztatni kell a vá­rosháza belsejét és akkor számos hivütalnak közös szobában kell majd meghúznia magát. Ismer­tette az adóhivatal mai lehetetlen túlzsúfoltságát, majd megnyugtató választ adott ifj. Horváth és Pol­lák felszólalására. Hirdetéses favédő rácsok A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozat letárgyalására. Korniss Géza dr. tanácsos is­mertette Gaubek József vállalkozó ajánlatát hirdetéseket tartalmazó favédő rácsok felállítására nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents