Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-18 / 253. szám

2 ffiiMManmi Mtoto Békéscsaba, 1924 november 18 A cég 12 évre kéri a rácsokon való hirdetés jogát, azzal, hogy 1925. március 25 éig 100 ilyen fa­védő-rácsot állit fel s a 12 év után ezek 75 százaléka ingyen megy át a város tulajdonába. Az állandó választmány javasolta az ajánlat elfogadását s a közgyűlés — Szalay Lajos módosításával — igy is határozott. Az Alsó-Fehérkörösi Ármente­sitő társulat kérelmét szolgalmijog biztosítása iránt a közgyűlés — ifj. Zsíros András és Szalay Lajos hozzászólása után — levette a napirendről. Ebben a kérdésben az érdekeltek bevonásával tar­tandó helyszíni szemle után fog­nak csak végleg határozni. Tárgyalta ezután a közgyűlés Lipták-Galó Pál ajánlatát a Tompa­és Táncsics-ucca közötti uccanyi­tásnál igénybeveendő telkének megváltását illetően. Lipták-Galó azt az ajánlatot tette, hogy 1574 öles telkét átengedi a városnak 150 mázsa búzáért, de ezzel szem­ben az állandó választmány más­fél aranykoronás ölenkénti árat hozott javaslatba. Nóvák György, Madarász György, Linder Károly, Pollák Arnold és a polgármester hozzászólása után Hollánder Li­pót dr. azt indítványozta, hogy a másfél korona helyett két arany­koronát adjanak a felek öléért. Az elrendelt névszerinti szavazás során a közgyűlés Hollánder in­dítványát fogadta el. A szegedi Délmagyarországi Közművelődési Egyesület újból megalakulván, anyagi támogatást kért a várostól. Szeberényi Zs. Lajos a támogatást nem ellenzi, de nem tudja megérteni, mi lett az egyesület hatalmas békebeli vagyonával. A közgyűlés ugy ha­tározott, hogy 50 aranykoronával belép az alapitótagok sorába. A magyar tehetségek országos védőegyesülete anyagi támogatást kért. Szeberényi Zs. Lajos ellenez minden támogatást, mert nem lehet megállapítani, ki az igazi tehet­ség. Rell Lajos dr. pártolóan szólt a javaslathoz, a rideg álláspont helyett. A polgármester felszóla­lása után a közgyűlés a kérelmet elutasította. „Nem muszáj neki vadászni.. Korossy László nyugalmazott fő­jegyző kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés, magasabb nyugdíj­illetmény folyósítása iránt. Az állandó választmány javasolta, — a 37 éves tisztviselői múltra való tekintettel — a VII. rangosz­tályba való beosztást. Kraszkó Mihály itt közbeszólt : De nem muszáj neki vadászni!. .. A sikerületlen megjegyzést nagy derültség fogadta, mig sokan lein­tették a közbeszólót. Linder Károly pártoló indítványa után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. Takács Elemér kérelmét vágó­hídi iparvágány létesítése iránt tel­jesítették azzal, hogy a területért 100 aranykoronát kell fizetni, a töltést pedig a saját költségén épít­teti meg. Nagy vita támadt a városi tisztvi­selők mellékfoglalkozásának kér­dése körül, de Rell és Szeberényi pártoló felszólalása dacára is az állandó választmány rostálgató ja­vaslatát fogadta el a közgyűlés, szavazás kapcsán. A közvágóhídon az állatorvos részére természetbeni lakást bo­csátott rendelkezésre a közgyűlés. A Vilim-uccával szemben építendő hid ügyében az állandó választ­mány csak gvalog-átjárót javasolt. Szeberényi Zs. Lajos hozzászó­lása után a polgármester indítvá­nyozta, hogy az ügyet vegyék le a napirendről és a jövő közgyű­lésig a mérnöki hivatal készítse el egy kocsi-átjáróhid tervezetét és költségvetését. A közgyűlés igy határozott. Babarci Mihály felebbezését — a főtéren felállítandó árusító-bódé ügyében — elutasította a közgyű­lés. Kociszky Mihály arra kérte a közgyűlést, hogy mivel palotáját beljebb építette, mint ahogy a többi házak vannak épitve, az igy ki nem használt terület helyett adja oda neki a város cserébe a Lázár-ucca 20. szám alatti városi telket, amely 75 négyszögöles. A közgyűlés a kérelmet teljesítette, de kötelezte Kociszkyt, hogy a két terület közötti különbözetért készpénzt fizessen, a telket pedig soha ne építhesse be, hanem ízlé­sesen bekerítve, rajta kertet léte­sítsen. A közgyűlés ezután még szá­mos illetőségi, szabadságolási és egyéb apró ügyet tárgyalt le, majd a polgármester déli negyed egykor a közgyűlést berekesztette. A Kereskedelmi Csarnok rendkívüli közgyűlése Felemelték as eddigi tagsági dijakat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Kereskedelmi Csar­nok vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyű­lését, amelyen Csillag Ignác el­nökölt. A rendkívüli közgyűlés egyik fontos tárgya a Kereskedelmi Csarnok lakásügye volt. A testü­letnek jelenlegi otthonából: a Ka­szinóból ugyanis rövid idő múlva, december 10-én el kell költöz­ködnie, a helyzetet azonban mos­tanáig súlyosbította az, hogy nem találtak megfelelő helyiségeket. Végre a kiküldött bizottság egyez­séget kötött a Fiume-szálló bér­lőjével, a Csarnok által már régebben egyleti helyiségül hasz­nált három emeleti szoba bérbe­adására nézve. Az uj helyiségről szóló beszámolót a közgyűlés egyhangúan és helyesléssel vette tudomásul. Az üzletek egységes 6 órai zá­rására vonatkozó indítványt a köz­gyűlés többek hozzászólása után elvetette. Tardos Dezső dr. bejelentette ezután, hogy a téli idő beálltával a vasárnap délutánokon a Csar­nok kezdeményezésére szórakoz­tató és tanulságos délutánokat fognak tartani. Ezeken a délutá­nokon közérdekű és a kereskedő­világra nézve fontossággal biró tárgyakról fognak előadásokat tar­tani. A legelső ilyen előadást Pickler J. Gyula, az országszerte ismert nevü statisztikus az adók­ról és az adózásról fog előadást tartani, majd Bródi Sándor dr. a régi világ kereskedőiről és az el­múlt korok kereskedővilágáról tart ismeretterjesztő előadást. Nagy és hosszantartó vitát ered­ményezett ezután a tagsági dijak­nak újból való szabályozása. Vé­gül is ugy határozott a közgyűlés, hogy a rendes tagok eddigi hat aranykorona tagsági diját 12 ko­ronára, a kereskedelmi alkalma­zottak és a magántisztviselők tag­sági diját pedig hat aranykoronára emelik fel. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerült és az elnök a gyűlést be­rekesztette. Gyűjtenek a 4-es honvédek emlékére Vasárnap d. e. 9 órakor tartotta a Városháza termében a volt 4 es és népfölkelő honvédek nagybizott­ságának szoborbizottsága Szalay Gyula és Róna Gusztáv társelnök­lete alatt Botyánszki Mihály al­elnök közreműködésével első szer­vezkedő gyűlését. A Magyar Hiszekegy elimádko­zása után Szalay Gyula elnök üdvözölte a szép számban meg­jelent bajtársakat, rövid beszéd­ben megemiitette a hősök emlé­két s a kegyeletet, amellyel nekik tartozunk. Felhívta a je­lenlevőket, miszerint hassanak oda, hogy minél többen ezen ne­mes cél érdekében adakozzanak. Ezután a számozott gyüjtőivek kiosztása következett, melyekről minden hónapban Harkel Ferenc nagybizottsági főpénztárosnak kell beszámolni (Leszámitolóbanknál). Nagy lelkesedéssel vállalkoztak a volt 4-esek nemcsak pénz-, ha­nem természetbeni adományok gyűjtésére is. A bajtársi összetar­tozandóság nemes érzetével oszlott fel a gyűlés. A masamödok a zugmasamódok ellen Erélyes akcióra késsülnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben megírtuk, hogy a bé­késcsabai varrónők — azok, akik iparigazolvány alapján űzik fog­lalkozásukat — éles állásfoglalást kezdtek azok ellen a varrodák és varrónők ellen, akik be nem je­lentve iparszerü foglalkozásukat, fogadnak el és végeznek varrási munkákat, ami által tetemes kárt okoznak nekik, akik súlyos adó­kat fizetnek az iparengedélyük kö­vetkeztében. Mint értesülünk, ugyanilyen ak­cióra készülnek a békéscsabai ma­samódok is, akik megállapították, hogy az ő iparukat is számtalan kalapkészitőnő és diszitőnő üzi, anélkül, hogy arra iparengedélye lenne. A még csirájában levő mozga­lomról alkalmunk volt beszélgetést folytatni az egyik Andróssy uti női kalapszalon tulajdonosával, aki kérdésünkre a következő felvilá­gosításokat adta : — A magyar ruházati iparok között a legrosszabb helyzetben a női kalapkészitő ipar van, pe­dig a magyar masamódok világ­hírűek voltak és a háborúban, mi­kor Középeurópa államai nem tud­tak érintkezni Párissal, Budapes­ten készítették a bécsi és berlini cégek divatmodelljeiket. A női kalaposok a behozatali tilalom, a különféle, könyörtelen szigorral behaj fott adók miatt kerültek vál­ságba, de ezenkívül helyzetüket az súlyosbítja, hogy talán egyet­len iparág felé sem irányult meg olyan nagy invázió, mint épen a masamódszakmában Egyre másra „nyíltak" meg tanfolyamok, ahol magas tandijak ellenében 3—6 hónap alatt kioktatták a kalapké­szités titkaira azokat, akik lefizet­ték a tandijat. Ezek munkaköny­vet is kaptak, de képzelhető, hogy mit tanulhattak tanoncidejük alatt. Ezek ellen a gyorstalpaló-tanfolya­mok ellen a szakma a legkérlel­hetetlenebb szigorral kiván fel­lepni és a felvételi vizsgák, ame­lyek alapján a segédi munkaköny­veket kiállítja az elöljáróság, most nagyon szigorúak. Hasonló szi­gorral készülünk fellépni az ipar­igazolvány nélküli, háznál dolgozó masamódok ellen is. — Évek óta nem volt olyan rossz az őszi szezon, mint az idén, nemcsak, hogy uj kalapot alig adtak el a legelső cégek is, hanem az átalakítások száma is jelentékenyen megcsappant. Ezért a masamódiparban olyan nagy­arányú üzemredukcióra lehetünk elkészülve a közeljövőben, ami mindenképen eléri, sőt talán tul is fogja haladni majd a többi szakma válságának arányszámát. Hősök emlékszobra Öcsödön Vasárnap leplezték le Öcsödön a hősök szobrát, szép ünnepség keretében. Az ünnepségen megje­lent Kovacsics Dezső dr. főispán, László ezredes a kormányzó, Szirmay tábornok József főherceg, vitéz Rátvay ezredes a honvédség és a honvédelmi miniszter, Kra­tochwill altábornagy, Jánossy Gyu­la rendőrtanácsos és Takács Kál­mán a 4-esek, Molnár Mihály százados a vitézi szék képvisele­tében stb. Az ünnepség istentisztelettel kez­dődött a ref. templomban, utána Harsányi Pál esperes szárnyaló szépségű, tüzes hazafias beszé­deit mondott, amely után eléne­kelték a Himnuszt. A közönség ez után a &zobor elé vonult, amely Istók János alkotása. A Szózat eléneklése után Gólián Sándor jegyző ismertette a szobormű történetét, kiemelve, hogy a lakosság 4 Vo-a : 236 öcsödi katona hullt el a harctereken. Harsányi esperes nagyvonalú, hazafias beszéde következett ez­után, majd a testületek képviselői és a küldöttségek rendre megko­szorúzták a szobormüvet. A szobor egy sebesültet ábrázol, aki a tépett zászlót roskadozva cipeli . . . A leleplezés ulán 200 teritékes közebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az ünneplő közönség ezután még sokáig maradt együtt a fehér asztal mellett. IIIHEBC Vadmadár áll mélán a kirakat üvegtáblája mögött és sárga üvegszeme csil­logva tekint ki a hideg korzón tipegő piskótalábu, szőrmék közé rejtett piruló orcájú nőkre. Hosszú, rózsaszínű lába karcsún mered ki fényes tollruhájából, sápadt csőre mereven mutat ismeretlen irányba. A kacagás, a villódzó villanyfény, a felhőző parfümillat és a suhogó selymek világa felett elmutat ez a vékony, finom ive­léssel görbülő madárcsőr a messzi­messzibe, át a háztömkeleg felett, a távoli pusztaság felé .. . ahol a

Next

/
Thumbnails
Contents