Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-18 / 253. szám

2 ffiiMManmi Mtoto Békéscsaba, 1924 november 18 A cég 12 évre kéri a rácsokon való hirdetés jogát, azzal, hogy 1925. március 25 éig 100 ilyen favédő-rácsot állit fel s a 12 év után ezek 75 százaléka ingyen megy át a város tulajdonába. Az állandó választmány javasolta az ajánlat elfogadását s a közgyűlés — Szalay Lajos módosításával — igy is határozott. Az Alsó-Fehérkörösi Ármentesitő társulat kérelmét szolgalmijog biztosítása iránt a közgyűlés — ifj. Zsíros András és Szalay Lajos hozzászólása után — levette a napirendről. Ebben a kérdésben az érdekeltek bevonásával tartandó helyszíni szemle után fognak csak végleg határozni. Tárgyalta ezután a közgyűlés Lipták-Galó Pál ajánlatát a Tompaés Táncsics-ucca közötti uccanyitásnál igénybeveendő telkének megváltását illetően. Lipták-Galó azt az ajánlatot tette, hogy 1574 öles telkét átengedi a városnak 150 mázsa búzáért, de ezzel szemben az állandó választmány másfél aranykoronás ölenkénti árat hozott javaslatba. Nóvák György, Madarász György, Linder Károly, Pollák Arnold és a polgármester hozzászólása után Hollánder Lipót dr. azt indítványozta, hogy a másfél korona helyett két aranykoronát adjanak a felek öléért. Az elrendelt névszerinti szavazás során a közgyűlés Hollánder indítványát fogadta el. A szegedi Délmagyarországi Közművelődési Egyesület újból megalakulván, anyagi támogatást kért a várostól. Szeberényi Zs. Lajos a támogatást nem ellenzi, de nem tudja megérteni, mi lett az egyesület hatalmas békebeli vagyonával. A közgyűlés ugy határozott, hogy 50 aranykoronával belép az alapitótagok sorába. A magyar tehetségek országos védőegyesülete anyagi támogatást kért. Szeberényi Zs. Lajos ellenez minden támogatást, mert nem lehet megállapítani, ki az igazi tehetség. Rell Lajos dr. pártolóan szólt a javaslathoz, a rideg álláspont helyett. A polgármester felszólalása után a közgyűlés a kérelmet elutasította. „Nem muszáj neki vadászni.. Korossy László nyugalmazott főjegyző kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés, magasabb nyugdíjilletmény folyósítása iránt. Az állandó választmány javasolta, — a 37 éves tisztviselői múltra való tekintettel — a VII. rangosztályba való beosztást. Kraszkó Mihály itt közbeszólt : De nem muszáj neki vadászni!. .. A sikerületlen megjegyzést nagy derültség fogadta, mig sokan leintették a közbeszólót. Linder Károly pártoló indítványa után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. Takács Elemér kérelmét vágóhídi iparvágány létesítése iránt teljesítették azzal, hogy a területért 100 aranykoronát kell fizetni, a töltést pedig a saját költségén építteti meg. Nagy vita támadt a városi tisztviselők mellékfoglalkozásának kérdése körül, de Rell és Szeberényi pártoló felszólalása dacára is az állandó választmány rostálgató javaslatát fogadta el a közgyűlés, szavazás kapcsán. A közvágóhídon az állatorvos részére természetbeni lakást bocsátott rendelkezésre a közgyűlés. A Vilim-uccával szemben építendő hid ügyében az állandó választmány csak gvalog-átjárót javasolt. Szeberényi Zs. Lajos hozzászólása után a polgármester indítványozta, hogy az ügyet vegyék le a napirendről és a jövő közgyűlésig a mérnöki hivatal készítse el egy kocsi-átjáróhid tervezetét és költségvetését. A közgyűlés igy határozott. Babarci Mihály felebbezését — a főtéren felállítandó árusító-bódé ügyében — elutasította a közgyűlés. Kociszky Mihály arra kérte a közgyűlést, hogy mivel palotáját beljebb építette, mint ahogy a többi házak vannak épitve, az igy ki nem használt terület helyett adja oda neki a város cserébe a Lázár-ucca 20. szám alatti városi telket, amely 75 négyszögöles. A közgyűlés a kérelmet teljesítette, de kötelezte Kociszkyt, hogy a két terület közötti különbözetért készpénzt fizessen, a telket pedig soha ne építhesse be, hanem ízlésesen bekerítve, rajta kertet létesítsen. A közgyűlés ezután még számos illetőségi, szabadságolási és egyéb apró ügyet tárgyalt le, majd a polgármester déli negyed egykor a közgyűlést berekesztette. A Kereskedelmi Csarnok rendkívüli közgyűlése Felemelték as eddigi tagsági dijakat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Kereskedelmi Csarnok vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelyen Csillag Ignác elnökölt. A rendkívüli közgyűlés egyik fontos tárgya a Kereskedelmi Csarnok lakásügye volt. A testületnek jelenlegi otthonából: a Kaszinóból ugyanis rövid idő múlva, december 10-én el kell költözködnie, a helyzetet azonban mostanáig súlyosbította az, hogy nem találtak megfelelő helyiségeket. Végre a kiküldött bizottság egyezséget kötött a Fiume-szálló bérlőjével, a Csarnok által már régebben egyleti helyiségül használt három emeleti szoba bérbeadására nézve. Az uj helyiségről szóló beszámolót a közgyűlés egyhangúan és helyesléssel vette tudomásul. Az üzletek egységes 6 órai zárására vonatkozó indítványt a közgyűlés többek hozzászólása után elvetette. Tardos Dezső dr. bejelentette ezután, hogy a téli idő beálltával a vasárnap délutánokon a Csarnok kezdeményezésére szórakoztató és tanulságos délutánokat fognak tartani. Ezeken a délutánokon közérdekű és a kereskedővilágra nézve fontossággal biró tárgyakról fognak előadásokat tartani. A legelső ilyen előadást Pickler J. Gyula, az országszerte ismert nevü statisztikus az adókról és az adózásról fog előadást tartani, majd Bródi Sándor dr. a régi világ kereskedőiről és az elmúlt korok kereskedővilágáról tart ismeretterjesztő előadást. Nagy és hosszantartó vitát eredményezett ezután a tagsági dijaknak újból való szabályozása. Végül is ugy határozott a közgyűlés, hogy a rendes tagok eddigi hat aranykorona tagsági diját 12 koronára, a kereskedelmi alkalmazottak és a magántisztviselők tagsági diját pedig hat aranykoronára emelik fel. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerült és az elnök a gyűlést berekesztette. Gyűjtenek a 4-es honvédek emlékére Vasárnap d. e. 9 órakor tartotta a Városháza termében a volt 4 es és népfölkelő honvédek nagybizottságának szoborbizottsága Szalay Gyula és Róna Gusztáv társelnöklete alatt Botyánszki Mihály alelnök közreműködésével első szervezkedő gyűlését. A Magyar Hiszekegy elimádkozása után Szalay Gyula elnök üdvözölte a szép számban megjelent bajtársakat, rövid beszédben megemiitette a hősök emlékét s a kegyeletet, amellyel nekik tartozunk. Felhívta a jelenlevőket, miszerint hassanak oda, hogy minél többen ezen nemes cél érdekében adakozzanak. Ezután a számozott gyüjtőivek kiosztása következett, melyekről minden hónapban Harkel Ferenc nagybizottsági főpénztárosnak kell beszámolni (Leszámitolóbanknál). Nagy lelkesedéssel vállalkoztak a volt 4-esek nemcsak pénz-, hanem természetbeni adományok gyűjtésére is. A bajtársi összetartozandóság nemes érzetével oszlott fel a gyűlés. A masamödok a zugmasamódok ellen Erélyes akcióra késsülnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben megírtuk, hogy a békéscsabai varrónők — azok, akik iparigazolvány alapján űzik foglalkozásukat — éles állásfoglalást kezdtek azok ellen a varrodák és varrónők ellen, akik be nem jelentve iparszerü foglalkozásukat, fogadnak el és végeznek varrási munkákat, ami által tetemes kárt okoznak nekik, akik súlyos adókat fizetnek az iparengedélyük következtében. Mint értesülünk, ugyanilyen akcióra készülnek a békéscsabai masamódok is, akik megállapították, hogy az ő iparukat is számtalan kalapkészitőnő és diszitőnő üzi, anélkül, hogy arra iparengedélye lenne. A még csirájában levő mozgalomról alkalmunk volt beszélgetést folytatni az egyik Andróssy uti női kalapszalon tulajdonosával, aki kérdésünkre a következő felvilágosításokat adta : — A magyar ruházati iparok között a legrosszabb helyzetben a női kalapkészitő ipar van, pedig a magyar masamódok világhírűek voltak és a háborúban, mikor Középeurópa államai nem tudtak érintkezni Párissal, Budapesten készítették a bécsi és berlini cégek divatmodelljeiket. A női kalaposok a behozatali tilalom, a különféle, könyörtelen szigorral behaj

fott adók miatt kerültek válságba, de ezenkívül helyzetüket az súlyosbítja, hogy talán egyetlen iparág felé sem irányult meg olyan nagy invázió, mint épen a masamódszakmában Egyre másra „nyíltak" meg tanfolyamok, ahol magas tandijak ellenében 3—6 hónap alatt kioktatták a kalapkészités titkaira azokat, akik lefizették a tandijat. Ezek munkakönyvet is kaptak, de képzelhető, hogy mit tanulhattak tanoncidejük alatt. Ezek ellen a gyorstalpaló-tanfolyamok ellen a szakma a legkérlelhetetlenebb szigorral kiván fellepni és a felvételi vizsgák, amelyek alapján a segédi munkakönyveket kiállítja az elöljáróság, most nagyon szigorúak. Hasonló szigorral készülünk fellépni az iparigazolvány nélküli, háznál dolgozó masamódok ellen is. — Évek óta nem volt olyan rossz az őszi szezon, mint az idén, nemcsak, hogy uj kalapot alig adtak el a legelső cégek is, hanem az átalakítások száma is jelentékenyen megcsappant. Ezért a masamódiparban olyan nagyarányú üzemredukcióra lehetünk elkészülve a közeljövőben, ami mindenképen eléri, sőt talán tul is fogja haladni majd a többi szakma válságának arányszámát. Hősök emlékszobra Öcsödön Vasárnap leplezték le Öcsödön a hősök szobrát, szép ünnepség keretében. Az ünnepségen megjelent Kovacsics Dezső dr. főispán, László ezredes a kormányzó, Szirmay tábornok József főherceg, vitéz Rátvay ezredes a honvédség és a honvédelmi miniszter, Kratochwill altábornagy, Jánossy Gyula rendőrtanácsos és Takács Kálmán a 4-esek, Molnár Mihály százados a vitézi szék képviseletében stb. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött a ref. templomban, utána Harsányi Pál esperes szárnyaló szépségű, tüzes hazafias beszédeit mondott, amely után elénekelték a Himnuszt. A közönség ez után a &zobor elé vonult, amely Istók János alkotása. A Szózat eléneklése után Gólián Sándor jegyző ismertette a szobormű történetét, kiemelve, hogy a lakosság 4 Vo-a : 236 öcsödi katona hullt el a harctereken. Harsányi esperes nagyvonalú, hazafias beszéde következett ezután, majd a testületek képviselői és a küldöttségek rendre megkoszorúzták a szobormüvet. A szobor egy sebesültet ábrázol, aki a tépett zászlót roskadozva cipeli . . . A leleplezés ulán 200 teritékes közebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az ünneplő közönség ezután még sokáig maradt együtt a fehér asztal mellett. IIIHEBC Vadmadár áll mélán a kirakat üvegtáblája mögött és sárga üvegszeme csillogva tekint ki a hideg korzón tipegő piskótalábu, szőrmék közé rejtett piruló orcájú nőkre. Hosszú, rózsaszínű lába karcsún mered ki fényes tollruhájából, sápadt csőre mereven mutat ismeretlen irányba. A kacagás, a villódzó villanyfény, a felhőző parfümillat és a suhogó selymek világa felett elmutat ez a vékony, finom iveléssel görbülő madárcsőr a messzimesszibe, át a háztömkeleg felett, a távoli pusztaság felé .. . ahol a