Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-09-25 / 208. szám

EGTES SZÁM ARA 1©®0 KOKOM Békéscsaba, 1924 szeptember 25 Csütörtök 51-ik évfolyam, 208-ik szám Politikai napitan Előfizetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. dányonként 1000 korona. FőszerkesztJ : Dr. Gyöngy ősi János. Felelői szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Egyezmény Péntekre várnak Ítéletet a csongrádi perben Egy ideig csak föltételesen íro­gattak róla, ma már azonban hi­vatalos nyilatkozatok is megerő­sítik, hogy Magyarország Szovjet­oroszországgal megegyezést kötött, jL amely nemcsak a kereskedelmi kapcsolat, de ennek követelmé­nyeképen a diplomáciai viszony felvételét is jelenti. A magyar közvélemény, amely­nek még élénk és sajgó emléke­zetében élnek a magyarországi szovjet borzalmai, kétségkívül ide­gesen fogadja ezt a hirt és azok a pártárnyalatok, amelyeknek ér­dekük a kormány munkáját minél inkább megnehezíteni, máris igye­keznek kihasználni ezt a hangu­latot. Holott, ha valamely kérdés­nél indokolt a komoly és érzelme­ket fegyelmező, hideg meggondo­lás, ugy ez az ügy elsősorban ilyen, mert hiszen ez a dolog min­denekfelett gazdasági természetű. Az orosz probléma ma világ­probléma és Európa, de a világ gazdasági munkája és fejlődése sincs biztosítva, amíg abból a na­. -gyem jelentős termelésű, óriási ^ orosz birodalom kikapcsolódik, vagy kényszerül kikapcsolódni. Oroszországnak rendkívüli termé­szeti erői, nagy mezőgazdasági és •mezőgazdaság-ipari termelése nél­külözhetetlen forrás Európa szá­mára, viszont az euiópai államok ipari termelése nem mellőzheti ezt a hatalmas felvevő piacot. Ez a meggondolás vezette az amerikai vállalkozókat, amikor minden politikai undoruk dacára jó előre üzleti összeköttetésbe lép­lek a szovjettel, ez a meggondo­lás késztette a németeket, hogy minél előbb összeköttetésbe lép­jenek az oroszokkal, amely pél­dát a gazdasági célszerűség alap­ján egyik állam követi a másik után. Legutóbb Anglia, amelynek pedig ugyancsak oka van aggo­dalommal látni a szovjet műkö­dését. A magyar kormánynak, amikor megegyezést kötött az orosz szov­jetkormánnyal, olyat, amely a ke­reskedelmi és diplomáciai kapcso­lat felvételét jelenti, bizonyára súlyos okai lehettek. A nehéz vál­sággal küzdő magyar gyáriparnak menekvést és lendületet jelenthet az orosz piac megnyílása. A hi­vatalos kormánynyilatkozat, ame­lyet ez ügyben rövidesen kiadnak, világosságot fog deríteni az okokra és azokra a biztosítékokra, hogy ez a kapcsolat nem léphet ót a szükséges érintkezés határáról, a politikai célok propagálásának te­rületére. De addig is és akkor is, éppen gazdasági természeténél fogva, a köteles tárgyilagossággal és józansággal kell mérlégelnünk ezt a kérdést. Szolnok, szept. 24. A csongrádi merénylők főtár­gyalásának mai, hetedik napján Sági Géza önkéntest, egyetemi hallgatót hallgatják ki először. Előadja, hogy a robbanás idején ott volt a kávéházban, de Piroska Györgyöt nem látta ott. Január 27-tői 29-ig ő is le volt tartóztatva, de nem bántalmazták, csak fenye­gették. Zombory János szegedi törvény­széki tanácselnök, tanú ; Piroska János azt kérte, hogy a jegyző­könyvbe vegyük be, hogy ő tény­leges tiszt és igy a hadbíróság elé illetékes. Az iratokból azt látta, hogy Piroska a kultuszminisztéri­um alá tartozik és kijelentette, hogy ezt a jegyzőkönybe bevenni nem lehet. Piroska erre felfortyant és még egyszer azt mondta, hogy vegyem be ezt a jegyzőkönyvbe. Erre mondtam a börtönőrnek, hogy vezesse ki. Kimenet közben visz­szakiabált és azt mondta, hogy még majd találkozunk és hogy nem azt vettem be a jegyzőkönyv­be, amit mondotí. Erre hátánál fogva kitoltam az ajtón. A történ­teket az ügyészségi elnök úrral közölni akartam, azonban nem volt otthon. Helyettesének elmon­dottam a dolgot, aki azt mondta, hogy mondjam el az elnöknek is. Másnap újból kerestem az elnök urat, de megint nem találtam. Ez­után folytattam a kihallgatásokat. Később Szécsenyi dr., Piroska vé­dője Piroska nevében bocsánatot kért és erre az ügyet befejezett­nek vettem. Ezután az elnök hosszabban vallatta a tanút a vádlottak meg­veretéséről, de a tanú kijelentette, hogy tudomása szerint senkisem bántalmazta a merénylőket. A két Piroska-fivér ezzel szemben to­vábbra is azt hangoztatja, hogy sok bántalmazásban volt részük. Órák hosszat tartó szembesítés következik, majd Zombory Jenő dr.t-, a szegedi ügyészség elnökét hallgatják ki. Elmondja, hogy meg­jelent nála Pálffy János és előadta, hogy megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, mert a vizsgálóbíró nem vette bele azt, amit belevétetni kívánt. Erre legazemberezte őt és kitaszította. Az ügyész hozzáfűzi, hogy a birót nyugodt embernek ismeri és nem tételezi fel ezt róla. Arra a kérdésre, hogy miért vol­tak a rabok rabruhában, kijelenti, hogy éz preventív intézkedés volt. Bántalmazásról nem tud. Dózsa László csongrádi lakos, akit az ügyész indítványára idéz­tek meg, arra a kérdésre, hogy a robbanás után adott-e gyufát Bölönyinekés Simkónak, elmondja, hogy a robbanás után a korcsmá­ból ment haza testvérével. Bölö­nyivel és Simkóval nem találko­zott, hanem más két fiatalember kért tőlük tüzet és ők adtak. Az elnök azt kérdezi a tanutói, nem tanitotta-e ki őket valaki, Mire ő azt válaszolja, nem. Az igaz, amit mond és erre meg is esküszik. Dózsa Mátyás, az öccse, már semmire sem emlékszik. László Ignácz csongrádi községi jegyző a következő tanú, akit szintén az ügyész kérésére idéztek be. Arra a kérdésre, hogy a merénylet előtt negyedórával látta-e Piroska Györgyöt a kávéházban, azt vála­szolja, hogy a bálteremből a rob­banás előtt fél órával távozott feleségével és a kávéházban állt, Piroska Györgyöt azonban nem látta. Ezután az elnök a perira­tokat ismertette. Ezután az ülést csütörtök reggel 9 óráig felfüg­geszti. Holnap azon tanukat fogják kihallgatni, akik ma kapnak idé­zést. Ezután Borsos Béla ügyész vádbeszéde következik, mely elő­reláthatólag több órát vesz igénybe. A védők beszédére valószínűen a késő délutáni órákban kerül rá a sor. ítélet péntekre uárható. Különös baleset egy cukrászdában Budapest, szept. 24 Az Andrássy­uti Lukáocukrászdából ma kö­högve és sirva nagy seieg leány rohant ki. Nagy csoportosulás tá­madt, mert elterjedt az a hir, hogy bombarobbanás történt, melynek több áldozata van, de a helyet megközelíteni a nagy csoportosu­lástól nem lehetett. Könnyetfacsaró bűz terjedt el a környéken. Kide­rült azonban, hogy nem bomba robbant, hanem ammoniák-gáz- I ömlés történt, mert a gépház ke­zelője nyitva felejtette a csapot és 3 kg. ammoniák-gáz ömlött ki. Szerencsétlenség a nagy tolongás ellenére sem történt. Elálltak a vasutasok a fizetésemelés kérésétől Budapest, szept. 24. A VOGE küldöttsége járt Samarjay igazga­tónál és feltárta a vasutasok sú­lyos helyzetét, fizetésemelést kér­ve. Samarjay igazgató kijelen­tette, hogy a mai súlyos helyzet­ben erről beszélni sem lehet. Erre memorandumot szerkesztettek, me­lyet a pénzügy- és a kereskedelmi miniszternek nyújtanak át. A me­morandumban megváltoztatták ere­deti álláspontjukat és nem kérnek fizetésemelést, hanem megelégsze­nek a téli szükségletek beszerzé­sére folyósítandó előleggel. 77 Pénzintézeti Központ támogatja a bankokat Budapest, szept. 24. A jelenlegi tőzsdei helyzet mélyebb hatáson alapszik, hogysem a kormány és a bankok összefogásával ered­ményt lehetne elérni. A Pénzinté­zeti Központ állandóan 60—80 milliárdot helyez ki a bankokhoz, napi és hetioénz felhasználhatása céljából. TJ budapesti bombások is tagadnak Budapest, szept. 24. A buda­pesti törvényszék ma kezdte meg a Fővárosi Operett-Szinház elleni támadás bünperének tárgyalását. Adorján Géza vállalkozó, Okoli­csányi László magánhivatalnok, Czettner Gyula mérnök, Kozmek Ferenc egyetemi hallgató, Márffy Géza magántisztviselő és 9 társa a vádlott. A tárgyalás a vádlottak kihallgatásával kezdődik. A vád­lottak tagadják, hogy ők készítet­ték elő a• rendzavarást. Mikor a rendőrségi vallomásukat elébük tárják, arra hivatkoznak, hogy kényszer hatása alatt vallottak. Czettner Gyula vádlott elmondja, hogy nem érzi magát bűnösnek, hallomásból tudja az egész ügyet. Mikor az elnök elébe tárja a rend­őrségen tett beismerő vallomását, elmondja, hogy Adorján utasítá­sára a soroksári ÉME csoportot ő hivta össze. A jegyzőkönyvben azt irta alá, amit elébe tártak, mert félt a veréstől. Ekkor zajos incidens játszódik le a teremben. Két fiatalember be­rohan és az ajtón hangos döröm­bölés hallatszik. Mikor a terem­szolga a dörömbölőket nem akarja beengedni a már szorongásig megtelt terembe, még erőteljeseb­ben kezdenek dörömbölni, ugy hogy meg kell szakítani a tárgya­lást. Amikor a szolga kinyitja az ajtót, két dult arcú fiatalember berohan sapkával a fején és csak az elnök erélyes felszólítására ve­szik le a sapkát és csillapodnak le. Mikor Baukó vallomása után a következő vádlottat akarja beve­zettetni az elnök, újra hatalmas tumultus támad. A nyitott ajtón egy csomó fiatalember rohan a terembe, eldöntik a szolgát és he­lyet foglalnak a teremben. A zaj óriási. A tanácselnök felfüggeszti a tárgyalást és harsány hangon utasítást ad a rendőröknek, hogy aki be akar jönni vagy rendetlen­kedik, tartóztassák le. Erre a za­jongók elcsendesednek. Az elnök a tárgyalást újból megnyitja. A vádlottak kihallgatása után követ­kezik a sváb legényeknek, mint tanuknak kihallgatása. Lapunk zártakor a tárgyalás folyik. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. A szegeái Fi ma este fél 9 órakor, és Eng@B Iván Shatagvepsenje a Városi Színházban l

Next

/
Thumbnails
Contents