Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-09 / 144. szám

EGTfiS SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 julius 9 Szerda 51-ik évfolyam, IM-ik szám BEEESHEBTEI KOZLONT Polilikai napilap Előflsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Telefonax&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté* dijszabás szerint. Rendkívüli közgyűlést tart a város Kovacsics főispán vasárnap jön bemutatkozni (A Közlöny eredeti tudósítása.) „Berthóty István dr. polgármester hétfőn Gyulán járt, hogy Kovacsics Dezső dr. főispánt meglátogassa és nála az iránt érdeklődjék : mikor látogat el Békéscsabára a város vezetőségével és társadalmával való összeismerkedés céljából. Kovacsics főispán az érdeklődésre kijelentette, hogy a bemutatkozó látogatások és az összeismerkedés elvégzésére a szombati és a vasárnapi napot fogja felhasználni. A főispán szombaton délután érkezik meg Békéscsabára titkára kíséretében és a szombat délutánt különféle bemutatkozó látogatások elvégzésére fogja fordítani. Látogatást fog tenni elsősorban a különféle állami és városi hivatalok főnökeinél, az egyes felekezetek vezető lelkészeinél és általában a város társadalmának vezető egyéniségeinél. A látogatások megtörténte után a főispán résztvesz a békéscsabai vitézek ünnepélyén, amelyet szombaton este rendeznek a polgári fiúiskolában. Vasárnap délelőtt a város tisztviselői kara Berthóty István dr. polgármester vezetésével bemutatkozásra járul a főispán elé a városi székház közgyűlési termében. Ennek lezajlása után 11 órakor megnyitják a rendkívüli városi közgyűlést, amelyen mint vendég a főispán is meg fog jelenni. Az ülés megnyitása után Berthóty István dr. polgármester bemutatja majd a főispánt a képviselőtestület tagjainak, akiknek nevében dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató rövid beszéddel fogja üdvözölni az uj főispánt. A főispán válasza után a közrgyülés véget is ér. A rendkívüli közgyűlés után mindazok a testületek és magánosok, akik tisztelegni óhajtanak a főispán előtt, rövid fogadásra megjelenhetnek a főispánnál, aki — a már megállapított program szerint — déli fél 12 órakor fogadja majd a tisztelgőket. Mindazok, akik a tisztelgésben résztvenni óhajtanak, ezt a szándékukat idejében jelentsék be Berthóty polgármesternél. Vasárnap délután a főispán néhány testületet, egyesületet és kört fog meglátogatni, hogy a békéscsabai polgárság társadalmi életét közelről megszemlélje és a tagokkal megismerkedjék. Meg fogja látogatni a Kisgazdák Egyesületét, a Polgári Kört, az Ipartestületet, a Kereskedelmi Csarnokot és még számos társadalmi egyesületet és kört. Általában az uj főispán a legszélesebbkörü ismerkedést óhajtja végrehajtani Békéscsabán, a legegyszerűbb, minden felesleges cifraságtól mentes módon, mivel mindenben a puritán egyszerűséget és közvetlenséget tartja szem előtt. A rendkívüli városi közgyűlésnek semmi más pontja nem lesz, mint az uj főispán bemutatkozása és üdvözlése. 77 kormány tanulmányozza a munkanélküliség kérdését Budapest, jul. 8. A Szakszervezeti Tanács foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. A kereskedelemügyi miniszter megértéssel fogadta a küldöttséget és maga is azt a kijelentést tette, hogy a kérdés megoldása elől kitérni nem lehet. Értesülésünk szerint azonban, mielőtt a miniszter bármely irányban kezdeményező lépést tenne, szükségesnek tartja, hogy egyéb érdekeltségek, eloősorban a munkaadók véleményét is meghallgassa. A Szakszervezeti Tanács most folytatja akcióját e kérdésben és a népjóléti miniszter figyelmébe ajánlják azokat a kérdéseket, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter elé terjesztettek. A szükséges teendők megbeszélésére a kereskedelemügyi miniszter legközelebb érintkezésbe lép a népjóléti miniszterrel. Valkó és Vass miniszterek egyébként már a Szakszervezeti Tanács fellépése előtt is többizben foglalkoztak a munkanélküliség problémájával. TTlagyarország ellen egységes a kisántánf Bécs, jul. 8. A Neue Freie Pressének jelentik Belgrádból: A külügyminisztériumhoz közelálló egyik személyiség ma kijelentette, hogy a kisóntánt kebelében nézeteltérések vannak ugyan, de az egyes szövetséges államok nagyobb hátrányának veszélye nélkül nem lehet beszélni a kisántánt lazulásáról. A kisántántnak a magyar kérdésben és a középeurópai mostani gazdasági és politikai állapotok megtartásának kérdésében van élesen körvonalazott programmja, inig a többi kérdésben az egyes államoknak teljesen szabadkezet adtak. 77z olaszok uj fjáboru kitörésé fői félnek Róma, jul. 8. Tovini olasz néppárti képviselő, aki az olasz kormányt a brüsszeli kereskedelmi konferencián képviselte, azt mondotta, hogy alkalma volt beszélgetni a vezető politikusokkal és a nagyiparosokkal, valamint a munkásság vezetőivel. Mindanynyian hangoztatták előtte, hogy egy uj európai háború kitörésétől félnek és ez a háború alkalmasint nincs is olyan messze. Deveze volt belga miniszter maga is ilyen értelemben nyilatkozott a tanácskozáson. Súlyos zavarok a vármegyepénzellátásában Nincs egy krajcár pénze a vármegyének — A hitelezők heti kamattal fenyegetőznek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szanálási programmal kapcsolatban julius elseje óta a vármegye jövedelme Budapestre, a központi állampénztárba folyik be. Ugyanoda utalandók a vármegyei alapok is. A vármegye javára mutatkozó számlából azután a kiadások fedezésére az alispán utalványoz csekklapokkal. A vármegye költségvetése, aranyalapra átszámítva, már fent van a minisztériumban, a jóváhagyás azonban még mindig nem történt meg. Ha hamarosan le is érkezne, akkor is a kivetési munkálatokkal hónapokig eltartana, mig a vármegye pénzhez jut. A belügyminiszter ugyan igért egy félévi előleget, az igéret azonban megmaradt Ígéretnek. Ehelyett megengedte, hogy a megye a pótadó felét sürgősen kivetheti. A kivetések a községekhez már el is mentek s körülbelül másfél hónap alatt várható, hogy a pénz befolyik, az uj rend szerint természetesen a központi állampénztárba, ahonnét számlája terhére a vármegye utalványozhat. Ilyen körülmények között dr. Daimel Sándor alispán kénytelen volt a vármegye tulajdonát képező alapokból kiutalni a legsürgősebb szómiák kiegyenlítésére. Erre azonban azt a meglepő választ kapta, hogy a központi állampénztárban a vármegyének egyáltalán semmi pénze nincs. Á gyulai állampénztárnak ugyanis a vármegye tulajdonában lévő alapok összegét julius elsejével át kellett volna utalni a központnak, mindeddig azonban ennek nem tudott eleget tenni, mert egész pénzkészletét kiadta a tisztviselők fizetésére. Pénzt ugyan igényelt, de még nem kapott. A helyzet tehát az, hogy a vármegyének van ugyan egy csomó követelése papiroson, de nincs egyetlen effektív, kifizethető krajcárja sem. A szanálási program s az uj rend ilyenformán nagyon kellemetlen helyzetbe juttatta a vármegyét. A hitelezők egyre-másra jelentkeznek követeléseikkel s az okok feltárása mellett a vármegye kénytelen elutasítani őket. A hitelezők most, értesülésünk szerint azzal fenyegetőznek, hogy amenynyiben számláik nem nyernek kielégítést, minden késedelmes hét után két percent kamatot számítanak fel A gazdasági életben ma dívó gyakorlat szerint a heti késedelmi kamat meg is illeti őket. Ebből az esetből nyilvánvaló, milyen súlyos zavarokat idéz elő és milyen nehéz megpróbáltatás elé állítja a közületeket és magánosokat egyaránt a szanálási programm végrehajtása. Remélhetőleg a kezdet nehézségeinek leküzdésével ezek a zavarok megszűnnek. Aranykoronában kérnek fizetést az asztalosok A bérkövetelések magasabbak, mint a békebeli fizetések Nincs megegyezés, tehát megállt a munka (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai jóhirü, virágzó és roppantul fejlődő asztalos- és butorgyártó-ipart súlyos válság réme fenyegeti. A nehéz gazdasági okok miatt — amelyekről már több cikkben számoltunk be — még más, hasonlóan súlyos veszedelem is lóg az iparág felett, a katasztrófa rémét mutatva meg. A gazdasági válság miatt ugyanis, mivel a bútorgyártás a pénzkrizis és a korona fokozatos romlása miatt a minimálisra csökkent, a vevőközönség elenyésző számban jelentkezik, a zsúfolásig megtöltött raktárak készletei alig apadnak és a befektetett rengeteg milliók haszon és gyümölcsözés nélkül hevernek. Emellett a gazdasági okok következtében beállott súlyos pangás mellett azonban egy másik ok is nehezedik a békéscsabai asztalosiparra. Az állam addig hajtogatta, addig ismételgette az aranykoronás fizetéseket, az aranyparitásra emelt adókat, illetékeket Zürichben a magyar koronát 67-5-el jegyezték. és tarifákat, hogy a munkásság végre is felütötte a fejét és azon kezdett gondolkozni, hogy amit megtehet az állam, azt megtehetik a munkások is. Vagyis ha az állam áttért az aranykorona-alapon való számításokra, a munkások is megkísérlik ezt és követni fogják az állam példáját. Ennek a gondolatnak adtak kifejezést a békéscsabai asztalosmunkások, amikor néhány nappal ezelőtt — a budapesti szakszervezeti központjuktól függetlenül — azzal a kollektív kívánsággal léptek az asztalosmesterek elé, hogy kívánják munka- és órabéreiknek aranykorona értékben való számítását és kifizetését. A munkások mindjárt precizirozták is a kívánságaikat. Ezeknek lényege az volt, hogy a mai munka- és beosztási rendszer mellett minden asztalos szakmunkás 66 aranyfillér órabért kapjon, amelyet a kormány által mindenkor megállapított aranykorona-átszámítási kulcs szerint számitanának át papirkoronára. A munkaadók a munkások kívánságait nagy meglepetéssel vet-