Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-09 / 144. szám

4 SÍKÉKJfiEGYK! KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 julius 9 ték tudomásul. Azért tárgyalásokba bocsátkoztak a munkásokkal, akiket igyekeztek meggyőzni arról, hogy — noha nagyobb jövedelemre való törekvésük jogosságát elismerik — a kívánsággal kissé korán léptek még föl, akkor, amikor sehol, semmiféle szakmában nem tértek még át az aranykoronás fizetésekre, sőt erre nézve még csak kísérletezések vagy megbeszélések sem történtek. A mesterek hivatkoztak a mai katasztrofális pangásra, a raktárak tultömöttségére és arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kisiparosságnak semmiféle hitelt nem nyújt s ez ugyancsak lehetetlenné teszi a helyzetüket, de a munkások ragaszkodtak követeléseikhez, még akkor is, amikor a mesterek emlékeztettek arra, hogy a békeévekben ismeretlen volt a 66 filléres órabér s a legjobb esetben is csak 60 fillér'órabére volt egy-egy jobb asztalosnak. A tárgyalások ezek után meg is akadtak és a további eszmecsere feleslegessé vélt, annyival is inkább, mert a munkások a sikertelenség miatt nyomban beszüntették a munkát. A munka ezzel az összes békéscsabai asztalosüzemekben megállott és a munkások mindenütt abba hagyták a munkát. Az asztalosiparban kitört és sztrájkká fajult bérmozgalomban napok óta nincs változás, legfeljebb az, hogy a mesterek egyike, összeszedve a sztrájkoló asztalosok legkiválóbbjait, azokat üzemében alkalmazta, megadvs nekik ideiglenesen az összesség által követelt aranykoronás órabéreket. Ennek a mesternek az eljárását azonban nemcsak a meslerek Ítélik el, hanem a munkások is és igy nem lehetetlen, hogy ebben az üzemben is megáll rövidesen a munka. A sztrájk ügyében egyelőre semmi változás nem észlelhető ; a felek egyike sem közeledik egymáshoz. Rokkant-napot rendeznek Csabán Ab uccákon felállított urnákban gyűjtést végeznek a rokkantak javára A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyi csoportja kedden kérvényt nyújtott be a belügyminiszter cimére a polgármesteri hivatalhoz. A rokkantak kérvénye bejelenti, hogy julius 27-én, vasárnap „rokkantak napjat" óhajtanának rendezni Békéscsabán, ha a nyilvános uccai gyűjtést a belügyminiszter megengedné számukra. A „Hadröá" terve az, hogy julius 27-én az egész napot a hadirokkantak számára való gyűjtésre fordítanák. Reggel 8 órától délután 6 óráig az uccasarkokon, tereken, parkokban és általában a nagyobb forgalmú helyeken gyüjtenének a hadirokkantak és hadiözvegyek teljesen szegénysorú gyermekeinek felruházására. A „Hadröá" választmánya ugy határozott, hogy a rokkantnapon befolyt tiszta jövedelem kétharmadrészét a szegénysorsu hadiárvák és a rokkantak teljesen szegény gyermekeinek felruházására fordítanák, mig egyharmadrészét az egyesület helyi csoportjának saját céljaira (adminisztrációs és személyi kiadásokra) fordítanák. Az uccai gyűjtésnél a békéscsabai katonazenekar is közreműködnék, a lepecsételt urnákban való gyűjtést pedig a városi számvevőség egy delegátusa ellenőrizné. Mivel az ilyen nyilvános gyűjtések csak a belügyminiszter előzetes engedélye alapján rendezhetők meg, a „Hadröá" a kérvényt a belügyi kormányzathoz terjesztette fel a polgármesteri hivatal utján. A kérvényhez Berthóty István dr, polgármester irt nagyon meleghangú ajánló sorokat, amelyekben hivatkozik az egyesület és a hadiárvák nehéz anyagi helyzetére. Igy bizonyosra vehető, hogy a belügyminiszter — aki az utóbbi időben nem nagyon szívesen engedélyezi a nyilvános gyűjtéseket — a békéscsabai hadirokkantak gyűjtését engedélyezni fogja. IE111EK Pályázat Először is a gyengébbek kedvéért pár sorban vázolom a „jólértesült" természetrajzát. A „jólértesült"-ek őshazája a kávéház. Onnan rajzottak szét az idők folyamán és ellepték az uccákat. Legszívesebben azonban még ma is a kávéházban tartózkodnak. Alapvonásuk, hogy mindent „jobban tudnak". Főfoglalkozásuk a kártya. Kártyaügyekben egymásnál is jobban vannak értesülve. Ruházatuk a divat szeszélye szerint változik. Egy jólértesült minden nyelven beszél, de egyiket sem tudja. Beszédébe különös szavakat kever. Például: „Összes adu", „tuletroa „ultimó", „kaláber". Leggyakoribb kiszólásai^ ezek: „Én mondom magának", „ne dumáljon fiam", „nekem mondja ?", „mit ért maga ehhez 7" A jólértesültnek feltétlenül biztos ismertető jele, hogy mindenről lesújtó véleménye van. Ül a kávéházban és ellentmondást nem tűrő hangon konstatálja, hogy a partnere nem tud kártyázni, hogy a kiszolgálás rossz, a levegő tűrhetetlen, a politikusok nem értenek a politikához, az irók nem tudnak irni, a festők mázolnak, a szobrászok tehetségtelenek, a színészek ripacsok, a vonatok késnek. És mindenre tud meg oldást. Praktikusat és gyorsan keresztülvihetőt. A jólértesült mindenütt megkap téged, kedves felebarátom. Ülsz nyugodtan a feketekávéd mellett. Odatelepedik melléd és elmeséli, hogy Amerikát ő fedezte fel. Hiába tiltakozol Ő jobban tudja. Megfog az uccán, a színházban, a lakásodon, mindig mindenütt ott van. És nem lehet szabadulni tőle. Mindig arra van dolga, amerre te mégy. És mindig ráér. Karonfog és füledbe kiabálja, hogy szamár vagy, hogy nem tudsz semmit. Hiába tiltakozol, ő jobban van értesülve. Goromba vagy ? ő még gorombább. Ez ellen tenni kell valamit. Szervezkedjünk mi, egyszerű rosszulértesültek. Pályázatot hirdetek, nemjólértesült felebarátaim. Tartsunk össze. Terveket kérek. Mi a legsürgősebb tennivaló. Mert én nem bírom tovább. — A főispán Budapesten. Dr. Kovacsics Dezső főispán kedden reggel Budapestre utazott, ahol különféle hivatalos ügyek elintézésén kívül cselédjónak leköltözését is el fogja intézni. — Az ejtőernyőagrás és a CsAK— Előre serkgmérkőzés az alsóvégi legelőn. A 13-ára tervbevett jótékonycélu ejtcernyőugrést 20-án tartják meg az alsóvégi legelőn, ahol ugyanakkora „Hadröá" serlegéért Békéscsaba két legkiválóbb csapata : a CsAK és Előre a hadirokkantak javára nagy mérkőzést rendez. Az egész megyében óriási az érdeklődés a kettős sportesemény iránt. A közönség kényelmes elhelyezése céljából a rendezőség 5 és 10 ezer koronás jegyeken kivül 8, 15 és 20 ezer koronás jegyeket is ad ki. Jegyek Gesmeynél, Engel Miksánál, Fehér Flórisnál, Karótsony Józsefnél, dr. Gyöngyösi és Gruber pepirkereskedésében már kaphatók. Ajánlatos a jegyeket még e héten beszerezni. — A Békéscsaba-Wien közötti távbeszélőforgalom megnyitása. Julius hó 10-ével a Békéscsaba—Wien közti távbeszélőforgalom megnyílik. Az egyszerű 3 perces beszélgetés dija 2 aranyfrank 25 cls, amely összeg a mindenkori szorzószámmal, (jelenj leg 17600) szorzandó. Ebben a viszonylatban hétköznapokon 9—19 óráig csak sürgős beszélgetések válthatók. Hétköznapokon 19—9 óráig, úgyszintén vasár- és ünnepnapokon időbpli korlátozás nélkül bármilyen beszélgetések kezdeményezhetők. — Termelik Gabona és Árukereskedelmi Részvénytársasága cég alatt Békéscsabán 1924. junius 29-én mindennemű terménycikkek vételére, eladására és közvetítésére uj vállalat alakult 100 db. egyenként 10.000.000 korona névértékű részvénnyel egymilliárd korona alaptőkével. Az igazgatóság tagjaiul Lipták L. Pál elnök, Bohus M. Mórion alelnök, Botyánszky Mihály, Bakucz Mihály, Guttmann Ernő, Lipták V. György, Laczó Mihály, ^ Márkus Pál, Zahorán András, Zahorán Mihály, Zsiros Pál választattak meg. A felügyelőbizottság tagjai ifj. Gálik János, Duna György, Martincsek Károly, Karácsonyi József, ifj. Schwézner Károly. A vállalat működését julius hó 10-ével megkezdi. PÉTEEF1 CIPÖiRUBÁZiBAN a szokásos reklámárusitás — amíg a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp szírekben) P^rja 288 ezer II. Sorozat Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer Ili. sorozat: Női fekete sevró és box pórja 220 ezer — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése hétfőn lesz. Az e hó végére tervezett rendkívüli közgyűlést csak augusztus hóban tartják meg. — Aranyparitáson a husvizsgálatidijak, ipardijak stb. Rendelet jelent meg, amely felhatalmazza a községeket és a városokat, hogy julius elsejétől a husvizsgálati dijakat a békebeli díjszabás aranyértékében szedhessék. (Eddig ezeket a dijakat buzaalapon vetették ki.) Ugyancsak aranyérfékben ól lepitja meg egy másik rendelet az uj ipartörvényben meghatározott ipardijakat, vizsgálati és biztosítéki összegeket. — Gyula a fővonalon. Vasárnapi szenünkben gyulai forrés nyomén hirt adtunk arról a terv ről, hegy a budapest—aradi fővO' r,alba belekapcíoinók Gyulát is, mégpedig oly módon, hogy a vonat Csabáról Gyulára s onnan Kétegyhazéra haladna. Természetesen ehhez szükséges volna Gyula és Kétegyhéza között elsőrangú uj vasúti pályát kiépíteni, ami milliárdos kiadásokat jelent. Az államháztartás jelenlegi helyzete mellett, még ha a vonal internacionális voltából eredő egyéb nehézségek ki is küszöböltetnének, ez az átalakítás csak ugy volna keresztülvihető, ha a költségeket Gyula városa fedezné. Ezt pedig minden vitális érdeke mellett sem képes megtenni. Igy tehát a terv sok ideig csak terv marad s ez a vélemény alakult ki a vasúti szakkörökben is. — Megszűnt az Árvizsgáló Bizottság. Senki sem siratja, mint ahogy nálunk Békésmegyében alig is tudtak róla. A mi Árvizsgáló Bizottságunk csak éppen hogy a kényszerűen ráoktrojált ármegállapításokat végezte, egyébként azonban tisztában lévén a sablonszerű ármegállapításoknak céltalanságával, inkább abban merült ki ténykedése, hogy a bajok eredendő okainak feltárásával az intézmény megszüntetését sürgette a minisztériumban. Annyi bizonyos, hogy a mi Árvizsgáló Bizottságunk az adott helyzetben és adott keretek között becsületesen és lelkiismeretesen végezte feladatát. A miniszter most, amikor a békés-aradvármegyei árvizsgáló bizottságot a többivel együtt megszünteti, elismerését fejezi ki annak elnöké nek, Antalóczy Nándornak, alelnökének, Mérey Gyulának és jegyzőjének, dr. Pánczél Józsefnek. — A pécsi törvényszék Ítélete a mohácsi hazaárulási perben. Pécsről jelentik : A pécsi törvény szék ötös tanécsa most tárgyalta le Andrics Tivadar dr. ügyvéd, Bencze József, Hajdinák Aladár nyomdász és több más mohácsi lakos bünpörét, akik a jugoszláv megszállás idején a vádirat szerint nemzetellenes magatartást tanúsítottak s a megszállóktól különböző hivatalokat vállaltak- A tárgyalás során több vádlottról bebizonyosodott, hogy tevékenyen részt vettek abban a mozgalomban, amely Baranyavármegyét Jugoszlávia fennhatósága alatt autonóm területté akarta kikiáltani s épen ezért a törvényszék Hajdinák Aladárt öt és fél évi fegyházra, Makk Jánost hat hónapi, Varga-Német Józsefet pedig három hónapi fogházra ítélte. Fischer Gyulát, akit a szerbek szolgabiróvá neveztek ki, Adamovics Istvánt és a többi vádlottat a törvényszék felmentette. Az ítélet jogerős. — A 8 rendje. A vizsgák"^ szerint ez< 15-ikét kö reggel 9 Szegeden, iskolában. — A dc kalják a időt. A n fák a tral idejét. Az rendelet reggel 7 üzletüket megszakít óráig nyit' azt jelenti téban 13 kában len sülünk, hi e rendelet indítottak vetelik-, r Ugyancsai tratikosokr lyegszerzé kölcsönt. . nál inkébl mük orvo; óta a dol emelték, száma er pant. — Álla aranypari rakodó áll értőül kirí sok dijait ügyi mini akban ál Szarvas mt felül 30 ai alul 15 ai nál 10 ar§r 2 éven fel 2 éven al szopós esi fillér. Juh ként 4 arf után 6 1 aranyfillér, után darai fillér. Sová fillér, mala fillér. — Holt' A szeghal a követke: nitásokat r gyesi Jáno cipészsegé született és védgyalogi 1914. októl harctéren István füz mívest (n< Erzsébetté? született t gyalogezre 1915. januil harctéren István füz mívest, ak logezred májusábar téren eltűr hály füzes vest (nős zsannával] gyalogezre 1915. máji harctéren — Az előadásai teken 9 kön 7 és^.