Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-26 / 183. szám

JEGYES SZÁN ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 26 Kedd 51-ik évfolyam, 183-ik szám BEEESHEErlEI ZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. ' cldánj ónként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. felosztatták a pécsi háborúellenes gyűlést Pécs, augusztus 25. A pécsi szociáldemokrata párt vezetősége vasárnap háborúellenes propa­ganda gyűlést tartott, melyen Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet. „Az egész világ népe — úgymond — sóhajtozik és kiáltva kiált a há­ború ellen." Erre a hallgatóság között óriási zaj tört ki, amikor Esztergályos felszólította a hallga­tóságot, hogy mindenki vigyázza meg a szomszédját. Erre vere­kedés támadt. Az ügyeletes rend­őrtisztviselő felszólitott'a a közön­séget, hogy ha a rend helyre nem áll, a gyűlést feloszlatja. Mivel a verekedésre a rend teljesen fel­bomlott, a rendőrség a gyűlést feloszlatta. Tingot és olasz tőke vándorol JTlagyarországőa Budapest, aug. 25. Gazdasági körökben hire terjedt, hogy a kül­földi tőke Magyarország felé való vándorlása már megkezdődött. A helyzet az, hogy angol és olasz magántőke már jött be a termelés különböző ágainak támogatására. Legjelentékenyebb az olasz érdek­lődés, mert egy olasz nagybank magyar bankok utján már néhány száz millió lirát folyósított rövid lejáratú hitelek alakjában, ez az összeg pedig több milliárdnak fe­lel meg magyar koronában. Az an­gol tőke részéről is megkezdődött az érdeklődés és eddig két nagy magyar cukorgyár szerzett font kölcsönt Angliából. Sctjulzét kikérik a németek Budapest, aug. 25. A budapesti német követségen a Budapestre érkezett német detektívek a Förster Henrikkel való szembesítésnél a leghatározottabban meg állapítot­ták, hogy az állítólagos Förster Henrik az Erzberger birodalmi mi' niszter gyilkosainak egyikével azo­nos. A detektívek egyike osztály­társa volt Schultze Henriknek, az egyik tettesnek, vele tegeződő vi­szonyban van, 4 évig együtt foot­balloztak, tévedés tehát nem for­dulhat elő. A körözéskor kiadott fényképek alapján a másik két német detektív is eskü alatt vallja, hogy Förster azonos a körözöttel. Welcsek János német követ ujabb jegyzéket intézett a külügyminisz­terhez azzal, hogy az állítólagos Förstert bocsássa a németek ren­delkezésére és mivel alapos az a feltevés, hogy Schulze a másik tettessel,Thylessen Henrikkel együtt rejtőzött el, a legrövidebb időn belül adja ki a letartóztatási pa­rancsot. Lapzártakor értesülünk a Förster ügy ujabb fejleményeiről. Délben szenzációs fordulat történt. Az iratokat áttették a Töreky elnöklete alatti tanácshoz, a kiadatás tár­gyában való döntés _végett. A nagyhatalmak húzódoznak a döntőbíróságtól Berlin, augusztus 25. Az interparlamentáris unió tag­jainak körében Motta dr. a nem­zetközi döntőbíróság kiépítésének szükségességéről többek között a következőket mondotta : — Az interparlamentáris unió a nemzetközi döntőbíróság adomá­nyainak köszönheti eredetét. A kormányoknak az államok között fellépő dolgok viszálymentes elin­tézése irányában kísérletezni, ez volt az interparlamentáris unió eredeti és tulajdonképeni célja. Később az unió kitágította tevé­kenységi kereteit. A döntőbíróság szabályzatait megállapította és 1921-ben ez a bíróság a birók megválasztásával véglegesen meg­alakult. A nemzetközi döntőbíró­ság csak akkor lehet az, ami lenni akar és csak akkor teljesít­heti feladatait tökéletesen, ha a nagyhatalmak rászánják magukat arra, hogy , követik a kisállamok példáját. Érthető, hogy a nagy­hatalmak még vonakodnak a dön­tőbíróság eljárásénak eszméjét elismerni. Valószínű, hogy csak a közvélemény erős nyomása alatt lesznek ezt hajlandók elismerni. A közvélemény magatartása, fel­világosítása és buzdítása egyike a legfontosabb feladatoknak, melyre az interparlamentáris uniónak a figyelmét fordítani kell. Azon a napon, amikor a nagyhatalmak fenkölt szívvel és határozottan megteszik a lépést az igazságos­ság és a béke utján, rendkívüli tetszésvihar üdvözli őket. A köz­vélemény, az összes országok szellemi és testi munkásai ebben fogják látni az uj rend megte­remtését és fejlesztését. Ez a köz­vélemény oly szuverén hatalom, melynek semmi sem állhat ellen. Nincs szebb feladat, mint a lelkek egymáshoz való közele­désén dolgozni, a gyűlölet és elő­ítélet korlátait lebontani, a szerzett tapasztalaikkal kölcsönösen gaz­dagodni és a gazdasági érde­kekből származó ellentétekkel szemben a szellemi összetartás gondolatát vinni diadalra. Súlyos felelősségrevonások a rokkantak közgyűlésén Szétbomlott az ellenzék — A közgyűlés nagy szótöbbséggel bizalmat szavazott a vezetőségnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A HADRÖA békéscsabai helyi­csoportjának vasárnap délutáni rendkívüli közgyűlése rendkívül izgatott hangulatban, állandó nagy lárma és vihar közepette folyt le. Már a gyűlés megnyitása előtt izgatott lárma verte fel a város­háza vasárnapi csendjét, mert a folyosókon csoportokba verődve tárgyalták a rokkantak a valódi vagy képzelt sérelmeiket és ez a tárgyalás majdnem mindig szen­vedelmes vitatkozássá és kiabá­lássá fajult. A vezetőség ellenzéke tömött sorokban vonult fel, de nagy meglepetést keltett az ülés folyamán, a bizalmatlansági in­dítvány tárgyalásakor, hogy az ellenzék eddigi vezére, aki a ve­zetőség legengesztelhetetlenebb ellensége volt, hirtelen frontot vál­toztatott és védelmébe vette a vezetőséget. így aztán bizalmat is szavazott a közgyűlés a veze­tőségnek az ellenzék minden eről­ködése dacára. A közgyűlésről szóló tudósítá­sunk a következő : Kiss János elnök pontban 3 óra­kor nyitotta meg a közgyűlést és nyomban védekezni kezdett a lap­pangó, suttogva terjesztett vádak ellen, amikkel a vezetőséget ille­tik. Kifejtette, hogy külső körül­mények gátolják sokszor az ügyek lebonyolítását és kijelentette, hogy a vezetőség tisztán áll minden vád közepette is. Legtöbbször a széthúzás és az ellenzés akadá­lyoz meg minden komoly munkát, az ő lelkiismerete minden tekin­tetben tiszta. Szilágyi Mihály, ügyvezető-igaz­gató ezután felolvasta az indítvá­nyokat, amelyeket Rechnitzer Ede tett. Ezek követelik a bevételek és kiadások felülvizsgálását, a népünnepélyen tombolán nyert liszt sorsának ismertetését, a Szi­lágyi fizetéséről való felvilágosí­tást és végül bizalmatlansági in­dítványt terjeszt elő az egész ve­zetőséggel szemben. Kiss elnök bejelenti, hogy mind­addig, mig a tagok valamelyike bizalmatlan a vezetőséggel szem­ben, nem hajlandó lefolytatni a gyűlést. Rechnitzer Ede ragaszko­dik indítványa tárgyalásához, mig Róna Károly védelmébe veszi a vezetőséget. Végül hosszas lárma után Rechnitzer indokolni kezdi az in­dítványokat. Elmeséli a lisztvétel lefolyását és leírja, miként nyerték meg egyesek a tombolán a 65 kiló lisztet, amelyért most 30 ezer koronát akarnak visszafizetni az egyesületnek. A liszt azonban, amelyet akkor egy Zsíros nevű tag vett meg, mára eltűnt és senkisem tudja, hol van. A felül­vizsgáló-bizottság kiküldését azért kérte, hogy végre tisztán láthas­sanak a jövedelmek kezelése dol­gában. Az ügyvezető-igazgató fi­zetése ellen azért tiltakozik, mert a közgyűlés annakidején elutasí­totta ilyen kérésével és most mégis huz fizetést a pénztárból. Beszé­dét az állandó nagy zaj és izga­tott közbekiáltások miatt alig tudta folytatni s az elnök a csengő foly­tonos rázása közben is alig tu­dott rendet teremteni. Végül ki­jelentette Rechnitzer, hogy a ve­zetőség működését károsnak tartja a tagokra nézve s ezért bizalmat­lan vele szemben. Kiss elnök állandó nagy zajban válaszolt Rechnitzer felszólalására s magyarázni igyekezett az egyes intézkedéseket. A hangulat állan­dóan feszült volt és Kiss elnök számtalanszor fenyegetőzött azzal, hogy feloszlatja a gyűlést. Róna Károly ismét védelmébe vette a vezetőséget és elleninditványt nyújtott be, amelyben bizalmat óhajtott szavaztatni az elnökség­nek. Madarász János nagy vihar kö­zepette hoz fel egyes szabályta­lanságokat, amikre Kiss elnök és Szilágyi válaszoltak. Ezután az elnök szavazást rendelt el az in­dítványok felett. Az ellenzék, látva, hogy kisebbségben marad, sietve kivonult a teremből, mire a közgyűlés nagy szótöbbséggel elvetette Rechnitzer indítványát és Róna indítványát tette magáévá, bizalmat szavazott a vezetőségnek. Kiss elnök ezután nagy megle­petésre felállott és bejelentette, hogy bár bizalmat szavazott neki a közgyűlés, állásáról lemond, mert a széthúzást, a folytonos veszekedést nem tudja tovább nézni. Hiába dolgoznak becsület­tel, azt senki sem ismeri el, hiába növelték meg a jövedelmet 12 miilóra. A gyűlés az elnöki lemondást szótöbbséggel elvetette. Ezután a tárgysorozat többi pontjának megbeszélésére tértek át. Az ügyvezető-igazgató jelenté­sének felolvasása után Rechnitzer Ede megint vitát provokált Szi­lágyi fizetése miatt, majd erősen sürgette, mondják meg, mennyi az egyesület havi jövedelme. A választ megtagadták azzal, hogy ezt csak az év végén kérdezheti. Szilágyi Mihály felolvasta a fél­évi zárszámadást, amelyből kide­rült, hogy a félévi bevétel 21 mil­lió, a kiadás 17 millió volt. Madarász, Rechnitzer és mások a segélyezések teljes beszünteté­sét tették szóvá, amikre Szilágyi adta meg a választ. A közgyűlés ezután gyors tem­póban végzett a tárgysorozat hátra­levő pontjaival, majd Kiss elnök 5 órakor a viharos lefolyású gyű­lést berekesztette. Spanyolország kiüríti marokkót Páris, aug. 25. Mint a Matin je­lenti : Primo de Rivera tudatta Chambrun El ksarban állomásozó francia tábornokkal Spanyolország­nak azt az elhatározását, hogy a Riff-vidéket kiüríti és csak Tetuan és Melilla erősséget tartja meg. Zürichben a magyar koronát 69-5-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents