Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-12 / 173. szám

EOTES SZÁM ARA 10®0 KORONA Békéscsaba, 1924 augusztus 12 Kedd 51-ik évfolyam, 173-ik szám BEKESME6YEI KOZLONT Politikai napilap Elöfiieteal dluk: Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Vért kell izzadnia a megnyomorított ország adófizető polgárainak s ezzel a gondolattal meg kell barátkoznunk — mondotta Békéscsaba város polgármestere az iparosok és kereskedők tegnapi nagy es impozáns tiltakozó gyűlésén. ^ A jelenlevők között bizonyára nem volt egy sem, aki nem erezte volna át ezeknek a képletes szavaknak igazságát Tudjuk azt, hogy az állam és a közületek a jövedelem kivetésében ma nem elégedhetnek meg azzal a kereseti fölösleggel, amellyel békében. Az ország helyreállításának feladata, a leszegényedett és részint a jelen parancsoló követelményei által szorított város sok megoldásra váró kérdése olyan áldozatokat kiván a polgárságtól, mely már nemcsak a kereseti fölöslegre, de a megélhetési nivó csökkentésére és magára a vagyon vagy tőkeálladékra is támaszkodik. Ez a vérizzadás. De a teherbírás legvégső erejéig elmenő adózás viselésére a nagygyűlés hazafiúi kötelességtudással kifejezést adott készségének. Tessek vért csapolni, ha már kell és hogy kell, arról meg vagyunk győződve. De, hogy a polgármester által használt képnél maradjunk, a vérvételben is meg kell nyilvánulnia bizonyos ésszerűségnek. Kell, hogy minden ilyen megcsapolás olyan mérvű legyen, hogy azéit a vérveszteség a szervezet elsatnyulását vagy halálát ne vonhassa maga után. Tessék időt engedni, hogy az organizmus tovább dolgozhasson és újra vért gyűjthessen, akkor a csapolás kényszerű művelete elölről kezdődhetik. Ne gondolják se az iparosokat, se a kereskedőket olyan naivnak, mint akik azt hiszik, hogy a kereseti adóval és annak járulékaival az adózás művelete befejeződött. Hiszen jelentékeny érvágás volt a csak most befejeződött kényszerkölcsön és halálos érvágas az igy kivetett keresetiadó. És hogy még több is jön utána, az bizonyos. De miből és még egyszer miből, ha ilyen rohamlépésben haladunk ? A dolog súlypontja azonban nem itt van. A polgármester azzal igyekezett csillapítani, hogy meg kell barátkozni a súlyos adók bondolatával. Az Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdelft* díjszabás szerint. iparosok és kereskedők tudatában vannak a súlyos adózás szükségességének. Amit kérnek, az nem a szükségesen sittyos adózás ellen szól, hanem a szükségtelenül és könnyelműen íulsrófolt adóprés igazságtalansága ellen : Amit kérnek, az nem más, mint tessék lelkiismeretes vizsgálatot tartani, hogy elengedhetetlenül szükséges-e ilyen arányú súlyos adótételeknek a kivetése. Mert végre is beszéljünk nyíltan és teljes őszinteséggel. A tiltakozó tömeg abban a meggyőződésben van, hogy a kivetésnél nagymérvű elgaloppirozás történt, hogy igazságtalanul és jogtalanul akarják megnyomorítani. A másik oldalon viszont szeretnék a dolgot ugy feltüntetni, hogy sirtok ugyan és nehéz, de csak elbírjátok. Már pedig a tárgyilagos megítélése a helyzetnek az, hogy vagy humbug a mozgalom és akkor tessék azt az adatok őszinte feltárásával leszerelni, vagy indokolt és jogosult s a gyűlésen felhozott érvek és adatok helytállók s akkor csak két ut Az iparosok és kereskedők tiltakozó nagygyűlése a keresetiadókivetések ellen Mindvégig izgatott hangulatban folyt le a gyűlés — As előadó érdekes számadatai az aránytalan kivetésekről — A polgármester is felszólalt és megígérte támogatását a nagygyűlésnek marad: vagy uj kivetés, vagy pedig ha a kivetésen változtatni nem lehet s Csaba iparosai és kereskedői elegendő adót keresni nem képesek, akkor ez az iparnak és kereskedelemnek a csődje. Mindezt pedig más, mint vizsgálat, mint a mostani kivetéseknek Jelülvizsgálata megállapítani nem tudja. Ennek a vizsgálatnak kell igenis döntenie afelett, hogy vagy Csaba iparosai és kereskedői rossz honpolgárok és komolytalanok, akik lármái csapnak alapos ok nélkül, vagy pedig fizetésképtelenek, akik a tőlük elvárható kötelezettségeknek eleget tenni nem tudnak, vagy pedig a kivetés rossz. Negyedik nincs. Békéscsaba város polgármestere hivatali állásához, múltjához és a személye köré csoportosuló tisztelethez méltóan foglalt állást, mikor a revizió mellett nyilatkozott. Mert ezt a súlyos kérdést nem viták, hanem a való tények s azoknak komoly, tárgyilagos mérlegelése dönthetik el. (gy. /.) (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt folyt le a városháza közgyűlési termében a békéscsabai iparosok és kereskedők nagygyűlése, amely impozáns módon fejezte ki tiltakozását az elviselhetetlen keresetiadókivetések ellen. A nagygyűlés rendkívül népes volt, az érdekeltek óriási számban jelentek meg, ugy, hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt, de még a karzat is és a folyosó is tele volt a gyűlés résztvevőivel. A nagygyűlés mindvégig rendkívül izgatott hangulatban folyt le. A megjelent kereskedők és iparosok elkeseredetten tárgyalták az adókivetéseket és ez az izzásig feszült hangulat folytonos zajongást, súlyos és izgatott közbeszólásokat és izgalmas légkört eredményezett. A nagygyűlés elnöke gyakran dolgozott a csengettyűvel, hogy lecsendesítse az elkeseredésükben nem egyszer erős kifejezést használó közbeszólókat. A gyűlés izgalmára igen jó, csendesítő hatással volt Berthóty István dr. polgármester megjelenése, aki később maga is felszólalt és higgadt, tárgyilagos szavaival csiilapitóan hatott az izgatott kedélyekre. A tiltakozó nagygyűlés lefolyásáról a következő részletes tudósításunk számol be : Az elnöki megnyitó Csillag Ignác, a nagygyűlés elnöke pontban 10 órakor nyitotta meg a gyűlést. Röviden vázolta, mi az összejövetel célja. A keresetiadókivetések után sokan jelentkeztek a Kereskedelmi Csarnoknál, hogy járjanak el a sérelmes kivetések ellen. A választmány e panaszok alapján megvitatta a kérdést és határozata alapján a vezetőség eljárt a gyulai pénzügyigazgatóságnál. Az ott kapott válasz ismeretes, a továbbiakról az előadó fog felvilágosítást adni. Kérte a jelenlevőket, őrizzék meg nyugodtságukat, fékezzék magukat, hiszen az ügy olyan, hogy feltétlenül győzniök kell. Gyöngyösi János dr., előadó, a Kereskedelmi Csarnok főtitkára emelkedett szólásra. Nagy figyelem kísérte szavait és a zsúfolt terem mindvégig élénk érdeklődéssel figyelt az érdekes fejtegetésekre. — Örömmel látom, — mondotta, — hogy ilyen nagyszámú Békéscsabán a produkálók száma, de kétséges, hova fog vezetni a jövőjük, ha ezzel a mértékkel mérnek nekik tovább is. Tapasztalatból tudom, hogy mindenki részt akar venni a teherviselésben, de senki sem ugy, hogy abban tönkremenjen. Nem szórványos jelenségeket akarok itt most szóvátenni, hanem olyanokat, amelyekből kiderül, hogy ezek az adókivetések olyan mér'ékben állapíttattak meg, hogy az adózókat tönkre fogja tenni és családokat juttat nyomorúságba. Ezt a kormány sem akarhatja. Itt nem 100—120 ember sérelméről van szó, mini az adóhivatal mondja, mert az, hogy ennyien jöttek eí ide, bizonyítja, hogy túlnyomóan sérelmes ez az adókivetés. Az adózók bevallásait egyál!alában nem vették figyelembe . . . „Hasból vetették ki az adót!" Izgatott közbekiáltások szakították itt félbe a szónokot: — Abrázat után történt a kivetés! — hallatszott. — Nem tudnak számolni I Hasból vetették ki az adót! Gyöngyösi János dr. csak hoszszabb idő után tudta folytatni beszédét. Rámutatott arra, hogyha már becslésből indultak ki a kivetésnél, a bevallásokat figyelmen kivül hagyták, minélfogva a becslésnek minden tárgyi alapja hiányzik. Ezután érdekes példákat ismertetett. Egyes kültelki kiskereskedőkre például 200— 400, piaci árusokra 300— 500, Andrássy-uti cégekre 800—2500, sőt 4000 koronás keresetiadót vetettek ki. Ha a kivetés ilyen magas, micsoda adóalap felelhet meg ennek? Tekintve, hogy a keresetiadó 5%-os, a 200—400 K-ás adótétel 40008000 koronás adóalapot jelent, vagyis ennyi keresetet, ami búzába átszámítva 2—4 vagon búzának felel meg. A piaci árusok e számítás szerint 8000 aranykoronát, vagyis 4—5 vagon búzát kerestek volna. Egy-egy Andrássyuti kereskedőnek viszont tavaly házat kellett volna keresnie, mert az adótételeik 20—40 vagon buza keresetnek felelnek meg. Több az adó a jövedelemnél — Nyilvánvaló — folytatta — hogy itt valami tévedés van. (Állandó nagy zaj, elkeseredett közbekiáltások.) Könnyelműséggel jártak el az adókivetéseknél. Néhány kisember példáját hozom csak fel ennek bebizonyítására, Egy Barossuccai kereskedőre kivetettek 300 aranykoronát, a vallomása 1234.000 korona volt. Ez után körülbelül 10 aranykorona járt volna. Egy másik esetben egy kereskedő öszszes bruttó bevételei, amelyeket a forgalmiádó-könyvével igazolt, 9.5 millióra rúgtak, ezzel szemben 21 millióval adóztatták meg. (Nagy derültség.) A Berényi-ut végén levő egyik kis szatócsüzletre, melynek bruttó forgalma 3,5 millió volt, Zürichben a magyar koronái 68-5-el jegyezték.