Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-12 / 173. szám

2 B&KffiSffiEOTlI KÖZLÖK? Békéscsaba, 1924 augusztus 158 300 'aranykoronát róttak ki, ami 21 milliónak felel meg. Ez a szatócs megjelent nála és kijelentette, hogy 300 aranykoronáért készségesen átadja üzletét és egész raktárát a pénzügyi hatóságnak. Békésen egészen más módon történtek az adókivetések. Egy pékre, aki 9 segédes üzemmel bir, 280 koronát vetettek ki, viszont békéscsabai elárusítójára 300 koronát róttak itt ki. (Nagy derültség.) Ezután számos példát hozott fel bejegyzett cégekről. Az illetékesek azt mondják, hogy a kereskedőknek konjunkturális jövedelmük is volt. Ez más helyre tartozik, viszont ezzel szembenáll az árukrach és az árhullámzás, amely gyakoribb és nagyobb károkat okozott, mint a ma már úgyis megszűnt konjunktura. Megsemmisíteni a kivetést! Beszélt az italmérők speciális bajairól, majd kijelentette, hogy nem a szórványos hibák orvoslását kívánják, de az egész kivetés megsemmisítését. Mert ha ez az alap megmarad, a kereskedők és iparosok adózása olyan mérhetetlen lesz, hogy romlásba viszi majd őket. A kormány ezt nem akarhatja, mert ezzel az adóalanyokat tenné tönkre. Meggyőződése az, hogy ha a kormány ezt az adókivetést megtudja és az adatok valódiságáról meggyőződik, ezt az abszurd kivetést nyomban meg fogja semmisíteni és uj kivetést rendel el (közbekiáltások : Uj kivetőket kérünk I) A harsány éljenzéssel fogadott beszéd után Csillag Ignác Kovács Mihály ipartestületi elnöknek adta át a szót, aki rövid szavakban jelentette be az iparosság csatlakozását a mozgalomhoz. Majd Gyöngyösi János dr. {elolvasta a határozati javaslatot. A határozati javaslat 1. Békéscsaba iparosai és kereskedői fájdalmas megdöbbenéssel állapítják meg, hogy az általános kereseti adókivetések nemcsak hogy aránytalanok, igazságtalanok és sem a törvényben szigorúan körülirt szabályoknak megfelelő vallomásoknak, sem más tárgyilagos becslésnek meg nem felelők, de amellett a törvény kifejezett szándékaival ellentétben a hozzájáruló útadóval és jövedelemadóval együtt olyan terhekkel fenyegetik az adózókat, amelyek az adóalany tönkretételére és egzisztenciák tömeges megsemmisítésére alkalmasak. 2. Békéscsaba iparosai és kereskedői át vannak hatva attól a hazafiúi tudattól, hogy az ország válságos gazdasági helyzetében a szokottnál h&tványozottabb mértékben kell hozzájárulniok az államháztartás megingott egyensúlyának helyreállításához. De a terheknek viselése csak a teherbírás legvégső határáig terjedhet és nem vonhatja maga után következményül az adózó polgárok anyagi tönkrejutását. Minthogy pedig legjobb meggyőződésünk szerint — és hangoztatjuk : a törvény intenciói ellenére — a jelenlegi adókivetéseknél ilyen nagy sérelem érte Békéscsaba iparosait és kereskedőit, minthogy a nyomában támadt izgalom és kétségbeesés sürgős megnyugtatásra és csillapításra vár, a nagygyűlés kimondja, hogy teljes bizalommal a pénzügyi kormányzat bölcsességében és megértésében, a pénzügyminiszter úrhoz memorandumot szerkeszt, amelyben a kivetésnél elkövetett súlyos hibákat és nagymérvű túlzásokat részletesen tudomására hozza, sürgős vizsgálatot és e vizsgálat eredményeképen a kivetések általános revízió ját kéri. Annak dokumentálására, hogy ép a polgárok gondjait viselő kormányzattól várja az orvoslást és e nehéz s a nagyszámú és jelentős érdekeltekre életbevágóan fontos kérdést a kormányzattal teljes harmóniában óhajtja megoldani, a pénzügyminiszter urnái a memorandummal eljáró küldöttség vezetésére mély tisztelettel felkéri Békésvármegye főispánját, méltóságos dr. Kovacsics Dezső urat. Ezekután a nagygyűlés bizalommal várja igazságos panasza sürgős és kedvező orvoslását. A határozati javaslatot a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A többi felszólalás Pollák Arnold ezután a polgármestert üdvözölte, kijelentve, hogy most láthatja a polgármester, menynyire félrevezetik azok, akik azt mondták neki, hogy csak néhány ember szájaskodása ez a mozgalom. Kérte a polgármestert, tegye lehetővé, hogy nyilvánossságra kerülhessen, kire mennyi adót vetettek ki. Weisz Mihály csatlakozik Pollák indítványához, majd a husiparosok nehéz helyzetét vázolta, bejelentve, hogy ha az adókon nem mérsékelnek, a húsárak rövidesen megduplázódnak. Simon Béla több adókivetési aránytalanságot ismertetett, majd bebizonyította, hogy az adókivetések tévedésen alapultak. Falta Jenő kivánja a memorandumba belevenni azt is, hogy az adóügyi tanácsnok maga is beismeri a tévedéseket és a számítási hibákat. Vajda Jenő : Ha nem kapunk orvoslást, akkor sokszáz iparos fogja visszaadni az iparigazolványát. Ezt meg kell akadályozni. Revízió kell. Ezután ismertette az adókivetés mikéntjét, az adófelszólamlási bizottságok összeállítását. Kivánja, mondják ki a testületek, hogy tagjaik egymásután két cikluson nem lehetnek tagjai ezeknek a bizottságoknak. Nem az adóban van a hiba, hanem a kivetési rendszerben. Madarász György az italmérőkre nehezedő sokféle uj és nehéz adókat tette szóvá, sok izgatott közbekiáltástól zavarva. A polgármester felvilágosításai Ezután nagy figyelem közben Berthóty István dr. polgármester állott fel szólásra, nagy éljenzés közben. Hálás köszönetét fejezte ki, amiért alkalmat adtak neki, hogy bizonyos magyarázatokat elmondjon, amelyek hasznára lesznek a közhangulat kialakulásánál. A közigazgatás legnehezebb feladata az adókivetés. Itt szinte presszionálva van a tisztviselő a közönség részéről, ugy, hogy a két érdeket összeegyeztetni nem lehet. A gyors szanálás valóságos közigazgatási anarchiát teremtett. Gyors rendeletek jönnek, hónapokig tartó munkát pár nap alatt kívánva végrehajtani. Emellett folyton a tisztviselő feje felett le beg a fegyelmivel való ijesztgetés. Igy hajtódnak végre az adórendeletek is. A hivatalos eljárásokban hibának nem szabadna lennie, de ha mégis akad, ezt el lehet nézni. Ez.után beszélt az adóbevallásokról, amelyek nem mindig feleltek meg a való tényeknek. Ezért volt szükséges a becslés. Viszont a becslés viszonylagos, amelyben könnyen történhetnek tévedések. Azzal mindenkinek számolnia kell, hogy ezentúl a magyarság vért fog izzadni az adózás terén, de most már a földbirtokososztály is. Ismertette ezután a kivetés kulcsát és az uj földadót. Majd kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy a kivetéseket bárki is megszemlélje, mert hiszen ezt a jogot a törvény is biztosítja. Az izgalom elcsititásán a legnagyobb erőfeszítéssel buzgólkodik. A tisztviselők és a polgárság együttműködése nagyon fontos, de visszautasítja az egyik tisztviselő elleni támadásokat, amelyek szerint ez rosszakaratú lett volna. A gyűlés határozatait elfogadja, mert az általános emberi igazságnak győznie kell. Szükségesnek tartja, hogy általános adórevizió történjék, bár azt hiszi, hogy annak se lesz generális eredménye. Lehet, hogy le fogják * szállítani a becslések összegét, de apró, békebeli adókról beszélni többé nem lehet. A polgármester felszólalása után Csillag Ignác bejelentette, hogy több felszólaló nincs, a vitát berekeszti. Az indítványokról szólva, bejelentette, hogy a Pollák-féle indítványt nem bocsátja szavazás alá, mert az a gyűlés keretén kivül esik. Hasonló elbánás alá került a Weisz-féle indítvány is. Vajda indítványa túlhaladta a tárgyalás kereteit: országos törvények bírálatával a gyűlés nem foglalkozhatik. Végül köszönetet mondott a polgármesternek a felvilágosításokért. Pollák Arnold a zárszó jogán felszólalva, elállott indítványától, mert megnyugtatták a polgármester felvilágosításai. Csillag Ignác elnök ezután bejelentette, hogy a határozati javaslatot a gyűlés egyhangúan elfogadta. A memorandumba mind Falta Jenő, mind Weisz Mihály indítványát beillesztik. A memorandumnak a pénzügyminiszterhez leendő eljuttatására küldöttséget fognak összeállítani, egy másikat pedig arra a célra, hogy a főispánt kérje fel a küldöttség vezetésére. A miniszteri küldöttséget s a DEL-KA cipők nyári idénykiárusitá Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában a végrehajtó-bizottság fogja összeállitani, önkéntes jelentkezőket azonban szívesen látnak. Az elnök zárószavai után a nagygyűlés déli 12 órakor végétért és a hatalmas tömeg lecsillapulva, nyugodt hangulatban oszlott szét. Hepüíőszerencséffenség Csepelen Budapest, aug. 11. A FranceRoumaine Társaság Párisból jött repülőgépe ma délben Csepel felett szerencsétlenül járt. A gép benzinvezető csöve kilyukadt és a kiömlő benzin meggyulladt. A gép egyszerre lángba borult. A repülőgép pilótája, Gertya József, a magyar hadsereg volt százados-a megőrizte hidegvérét és siklórepüléssel gyorsan a földre ereszkedve kimentette egyetlen utasát, aki egy Belgrádba ulazó francia nő volt. A gép porráégett. HÍREK Az éneklő titkár A gyár hatalmas igazgatója bennt ül az irodájában. Egyszerre csak kirobban az ajtó és berohan az igazgató ur titkára, aki nagyon megbízható, becsületes fiu, csak az a hibája, hogy dadog. Az igazgató nagyon szereti és éppen ezért megengedi neki, hogy tontosabb dolgokat énekelve referáljon neki. Tudvalevően a dadogók énekelve egész folyékonyan beszélnek. A titkár rémült arccal állt meg a direktor ur előtt: — Di... di... di... direk... direk.., tor... ur... — No mi az ? — Di... di... direk... , — Ne töltsük kérem az időt. Énekelje el, amit mondani akar. A titkár nem tágít: — Di... di... direk... tor... ur... Énekelje kérem, nógatja az igazgató. A titkár összeráncolja a homlokát és látszik, hogy valami melódián töri a fejét. Majd hirtelen eszébe jut valami és rázendít a „Megy a ^ gőzös, megy a gőzös Kanizsára" dallamra a következő szöveggel: „Direktor ur, direktor ur, szörnyű [baj van. Éppen amint beléptem a gyáriudvarra Felrobbant a benzintartály! lhaj / Csuhaj I Leégett az egész [raktár! — Aranykorona tandijak a polgári leányiskolában. A községi polgári leányiskolában a községi iskolaszék f. havi ülésén az áll. polgári leányiskolák számára megállapított dijaknak megfelelően az 1924—25. tanévre a beiratási dijakat 1 aranykorona, tandijat egész évre 10 aranykorona, egyéb dijakat 4 aranykoronában állapította meg. Tandíj két részletben: szeptemberben és februárban fizetendő. Egyébként a szeptemberben benyújtandó megokolt kérvényekre az Iskolaszék kedvezményt is fog nyújtani. Igazgatóság. — Az adó, a hus és a marha. A cím után mindenki rosszra gondolna s azt hiszi, hogy valami félszeg viccet akarunk csinálni az adófizető polgárról, akinek húsából az adót kipréselik s aki jámboran és önmegadással hajtja aranyparitásos keresetét a prés alá, mint egy sz«Iid — őzike.