Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-05 / 167. szám

EGYES SZiH AHA lOOO KOROM Békéscsaba, 1924 augusztus 5 Hedd 51-ik évfolyam, 167-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Eioíízetéai díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő» P.-Horváth Rezső. Telefonssám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Augusztus végén képviselői értekezlet tesz Budapest, aug. 4. Bethlen mi­niszterelnöknek szabadsága alatt ki kell dolgoznia a Ház őszi mun­kaprogjamját. Már ma is bizo­nyosra vehető, hogy az utolsó •ülésen elfogadott napirenden nem változtatnak és folytatják a fővá­rosi törvényjavaslat tárgyalását, amelynek az általános vitája már befejeződött. A további munkaterv összeállításával augusztus végére készül el és akkor ismerteti meg pártjával. A kormányzópárt leg­közelebbi tanácskozásának a mun­kaprogram a főpontja. Augusztus 30 ra fogja összehívni Almássy alelnök értekezletre a nyaraló hon­atyákat. A nyárvégi találkozás igen érdekes lesz, mert Héjj Imre napirendelőtti felszólalásában a numerusz klauzusznak, a kor­mánytanácsosi és kormányfőtaná­csosi kinevezések megvalósítása ügyében az egész társadalmat érintő jelenségeket teszi szóvá. Ma mái bizonyosra vehető, hogy őszig a Ház összehívásának veszedelme nélkül pihenhetnek a képviselők. Ezalatt csupán a 33-as bizottság ül majd össze, hogy a szanálási akció ujabb fázisáról számolhas­son be a kormánynak. Tüntetések Berlinben a hadüzenet évfordulóján Berlin, augusztus 4. A kommu­nisták ma Berlinben gyűlést tar­tottak, amelyen az volt a jelszó, hogy a résztvevők zavarják meg a Kőnigsplatzon tartott emlékün­nepet. A rend megzavaróit a rendőrség letartóztatta és a rend­őrkapitányságra vitte. A tolongás­ban egész sor baleset történt, a mentők szolgálatát mintegy 300 -ember vette igénybe. 7f franciák beletörődtek a kutjrvidék kiürítésébe London, aug. 4. Végefelé köze­ledik a nagy konferencia. Az an­gol sajtó kiemeli, hogy a németek meghívása egybeesik a hadüzenet 10-ik évfordulójával. Jelzi azon­ban, hogy még nagy nehézsé­gekre kell elkészülve lenni. Egy­általában óvatos opportunizmus nyilvánul meg a konferenciáról szóló méltatásokban. A Daily He­rald is kiemeli, hogy a franciák beletörődtek a Ruhr-terület katonai kiürítésének két éven belül leendő megállapításába, de a német kor­mány hat hónap alatt fogja ezt sürgetni. A Daily Express a kon­ferencia eddigi eredményét Mac­udonald személyes sikerének vallja, amit politikai ellenfelei is kény­telenek elismerni. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy már min­den nehézség elhárult, hiszen még hátra vannak a tárgyalások a né­metekkel és Herriot nagy leszá­molása Poincaréval. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. Kitüntetéseket osztanak szét a kiállításon Augusztus 14-éti bírálják meg a kiállítási tárgyakat Vasárnap délelőtt a békéscsabai iparkiállitás és árumintavásár ren­dezőbizottsága az Ipartestületben ülést tartott Martincsek Károly elnöklésével. Az ülésen Martincsek bejelen­tette, hogy a kiállitáso.i kitünte­tendő iparosok számára a keres­kedelmi miniszter 4, a szegedi kereskedelmi és iparkamara pedig 5 díszoklevelet adományozott, amelyeket a kiállítás legszebb tár­gyainak fognak odaítélni. Ezeket a bírálatokat egy vidéki bizottság fogja eszközölni, még pedig a gyulai Ipartestület 38 főnyi kikül­dött bizottsága, amely a napokban történt előzetes érdeklődésre a legnagyobb készséggel jelentette ki, hogy teljesen díjtalanul haj­landó eljönni a kiállításra, mint biráló bizottság. Martincsek bejelentette még, hogy Kovacsics Dezső dr. főispán eljárt a kereskedelmi minisztéri­umban díszoklevelek adományo­zása érdekében, azonban csak négyet ajánlottak fel. Ez termé­szetesen nem lesz elegendő, hi­szen a kiállításon résztvevő 18—20 féle ipar között lehetetlenség négy oklevelet szétosztani. Indítvá­nyozta, hogy álljanak el minden­nemű kitüntetéstől. Csillag Ignác ellenezte ezt és kérte, hogy mivel a kitüntetések erkölcsi tekintetben erős buzdítás­ként hatnak minden iparosra, a díszoklevelek kiadásától ne tekint­senek el. A legtöbb iparos éppen a kitüntetés reményében és annak elnyeréséért fesziti meg erejét, hogy a legkiválóbbat alkossa s kiváljon társai közül. Sólyomi Lipót, Ellmann Adolf, Gálik János és többek hozzászó­lása után elhatározta az ülés, hogy az elégtelen számú okle­velek mellett saját kiadású dísz­oklevelet is fog kiosztani, mintegy 35—40 darabot, de ezeket csak a kiállítás lezárása után fogják át­adni. Ezt a sok költség teszi szük­ségessé s előzetesen nem áll ren­delkezésre a bizottságnak akkora összeg, hogy előre elkészíttethes­sék az okleveleket. Ezután megállapodtak abban, hogy a kiállításra kerülő tárgyakat augusztus 11-én már elfogadják megőrzésre. A beszállítási határ­idő 14-ének délelőttje. Délután az összes tárgyak a birálók elé ke­rülnek. Martincsek Károly javaslatára kimondotta a bizottság, hogy a gyulai iparosokból minden szak­mába 1 — 1 tagot fognak bírálóul delegálni. Az oklevelekből, ame­lyeket a kiállítás fog adományozni, szakmánként 3—3 darabot osz­tanak ki, ezeken kivül adják ki még a minisztériumét és az ipar­kamaráét. A bizottság ezután megállapo­dott a kiállítási meghivó szöve­gében. A meghivó szerint a ki­állítás fővédnöke Kovacsics Dezső dr. főispán lett, védnökei Daimel Sándor dr. alispán és Berthóty István dr. polgármester. Elnökök: bajczai Beliczay Géza, Csillag Ignác, Kovács Mihály, Puskás Lajos és Rosenthal Adolf. Ügy­vezetők : Kocziha Mihály, Balogh József és Martincsek Károly. Ezen­kívül 14 rendezőbizottsági tagot is választottak, majd több, a kiállí­tással kapcsolatos adminisztrációs ügyet intéztek el. Végül bejelentette a bizottság, hogy Martincsek Károly veze­tésével háromtagú küldöttség uta­zik fel Budapestre, hogy Valkó Lajos kereskedelmi minisztert kü­lön meghívóval meghívja a kiállí­tásra, esetleges akadályoztatása esetére pedig valamilyen magas­rangu tisztviselő kiküldését nyerje meg a miniszter helyettesítésére. Mind a díszoklevéllel kitüntetett iparosoknak, mind pedig annak a négy érdemes békéscsabai iparos­mesternek, akit a szegedi kamara már korábban kitüntetett, a dísz­okleveleket a kiállítás megnyitása alkalmából Landesberg Jenő dr., iparkamarai titkár fogja átadni. A MA V és a vasúti vendéglős háborúsága Nyilatkozik a szegedi üzletvezetoség A mai postával a következő sorokat kaptuk: F. évi julius hó 31-én megjelent számában .,Háborúság a Máv és a vasúti vendéglős között" cimü cikkére szíveskedjék az alábbi helyreigazító sorainkat legközelebb megjelenő számában közzétenni. A „Háborúság a Máv. és a vas­úti vendéglős között" cimü cikk egyoldalúan és tendenciózusan ugy van beállítva, mintha a Máv. a közönség érdekei ellen cselekedett s a pályaudvari vendéglőst a szer­ződés megkötése alkalmával egy­szerűen becsapta volna. Ezzel szemben pedig a tényál­lás az, hogy Pataky Ferenc és Panácz János társbérlők a bérleti szerződést két tanú előttemezése mellett szabályszerűen aláírták s annak megtörténte után a szerződés másolati példányát is megkapták­Nyilvánvaló tehát, hogy bérlő­társak a szerződés tartalmát ismer­ték, annak feltételeit — igy a sé­relmezett felmondási jogot is — magukra nézve kötelezőnek is­merték el. Hogy a pályázati feltételek tar­talmazzák az összes, pld. perbiró­sági, bélyeg- és illeték-kikötéseket, büntetőjogot stb. az természetes, hiszen azért kötünk szerződéseket, hogy az összes jogviszonyok ab­ban nyerjenek szabályozást. A pályavendéglők tulajdonképen nem tartoznak a vasúti üzemhez s azokat a Máv. kényszerűségből csak a közönség érdekében tartja fenn s éppen azért szükséges a felmondási jog biztosítása, hogy a Máv. vagy a közönség érdeké­vel ellentétbe kerülő pályavendég­lős a bérletből el legyen távolit­ható. Minthogy pedig Pataky Ferenc pályavendéglősi működése az utóbbi időben nemcsak a pálya­udvari rend, de a közönség szem­pontjából sem volt tovább kívána­tos, kénytelenek voltunk a szerző­désben biztosított jogunk alapján a társbérlőknek felmondani. Pataky bérlőtársa, Panácz János belátván eljárásunk törvényes és jogos vol­tát, a felmondást tudomásul is vette s a bérletből kilépett, de nem elő­zetesen, mint a cikk állítja, hanem felmondásunkra. Pataky ellenben a felmondást nem fogadta el s a helyiségek átadását megtagadva, mindent elkövetett, hogy szerző­dési kötelezettsége alól magát ki­vonja. Patakynak ezen erőszakos ma­gatartása miatt kénytelenek vol­tunk a felmondás hatályosságá­nak kimondása és kilakoltatása iránt a kir. bírósághoz fordulni, amely felmondási jogunkat elis­merte ugyan, de méltányosságból Patakynak a kiköltözésre szeptem­ber l-ig haladékot adott. A bíróságnak fenti intézkedését magunkra sérelmesnek tartván, megfelebbeztük. Minthogy a pályaudvarok terü­letére a pénzügyigazgatóság csak a Máv. megbízottjának adhat ital­mérési engedélyt s minthogy mi e pályaudvari rend és a közönség érdekében Patakytól a megbízást megvontuk, ennélfogva nem volt szükségünk jó összeköttetésekre, hogy a pénzügyminisztérium Pata­kytól az italmérési engedélyt meg­vonja. Egyébként természetesnek, sőt kötelességünknek tartjuk, hogy a szerződésben biztosított jogaink­nak a törvény és jog minden esz­közével igyekezzünk érvényt sze­rezni. Szeged, 1924. augusztus hó 3. Tisztelettel Rabong, üzletvezető. * A fentiekre vonatkozólag meg­kérdeztük dr. Vértes Andor ügy­véd urat, mint Pataky Ferenc per­beli képviselőjét, ki felmutatta a járásbíróság ítéletét, melyből meg­állapítottuk, hogy maga az állo­másfőnök ur vallotta azt a tárgya­láson, hogy a szerződés aláírása­kor szerződésmásolatot Pataky nem kapott, hanem körülbelül két hónap múlva lett neki kikézbesitve egy másolat. Ezt a másolatot azon­ban a kikézbesítés napján az ügy­véd beadta a pénzügyigazgatóság­hoz az italmérési engedély iránti kérvényhez való csatolás végett.

Next

/
Thumbnails
Contents