Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-05 / 167. szám

2 B&KffiSffiEOTlI KÖZLÖK? Békéscsaba, 1924 augusztus 5 De egyébként ez a közönség szempontjából lényegtelen, mert ez a bíróság hatáskörébe tartozik. Mi tulajdonképen azt tettük kifo­gás tárgyává, hogy az államvasút a birói ítélet ellenére annak lejárta előtt akarja kikényszeríteni Pata­kyt a bérletből azáltal, hogy ital­mérési engedélyét — azzal az in­dokolással, hogy az lejárt — el­vonatta, pedig a bíróság szeptem­ber 1-ére mondta ki hatályosnak n felmondást, továbbá azáltal, hogy a 3 év óta a pólyatesten a vonatoknól és a perronra kihelye­zett büfféasztalokon gyakorolt óru­sitóst betiltotta és a személyzetet a rendőrséggel — életveszélyességre való hivatkozással — a pályatest­ről kizáratta. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy miért van ez megen­gedve más pályaudvarokon es miért csak Békéscsabán életveszé­lyes és vájjon életveszélyes lesz-e akkor is, ha esetleg Patakynak ki kell menni a bérletből és az utód akarja majd gyakorolni ezt a külső árusítást ? Elutaztak a német delegátusok Berlin, aug. 4. Mint a Montag­post értesül, a londoni konferen­ciára kiküldött német delegáció ma reggel 9 óra után Londonba utazik. Hogyan fizeti vissza a posta a három év előtti telefon-beruházási kölcsönt Három évvel ezelőtt 1921. ju­lius havában a m. kir. posta vi­déki telefonelőfizetőitől 1000 ko­rona kamatmentes úgynevezett beruházási kölcsönt szedett be. Hogy az összeg akkori értékéről fogalmunk legyen, megemlítjük, hogy a telefon előfizetési dija abban az időben havi 100 korona volt. A posta kötelezte magát, hogy ezt a kölcsönt a nagy be­ruházás megtörténte után vissza­fizeti. A nagy beruházásról, főleg a vidéki előfizetők, nem sokat tud­nak, hiszen a telefon iránti pa­naszok még mindig megvannak, amelyet a megyében legtöbbször a berendezés avultságával hárit el a posta. Mégis a csabai elő­fizetők ma értesítést kaptak, hogy a posta a 3 év előtt kölcsönadott ezer koronát kamatmentesen visz­s^afizeti és az előfizetési összeg­ből levonásba helyezi. Ezért most 160 ezer korona he­lyett csupán 159 ezer koronát kér az előfizetés dijául a posta. Az ezer koronát a kölcsön visszafize­tése fejében az előfizetőknek ja­vára írják. Az előfizetők természetesen meglepetéssel fogadták a postá­nak ezt a hirtelen fizető-készségét s azt sem tudják, bosszankodja­nak vagy mulassanak-e felette, annál is inkább, mert hiszen az 1000 korona visszafizetéséről még bélyeges nyugtát is kell adni. Csak kuriozumképen említjük meg, hogy tekintettel arra, hogy az ak­kori 1000 korona tiz havi előfize­tésnek felelt meg, ami ma viszont 1 millió 600 ezer koronóba kerül, tehát a posta, hogy ugy mond­juk — telefonparitásban — nem több, mint ezerhátszázad részét fizeti vissza a kölcsönadott ösz­szegnek. Üzletnek nem rossz. De miért nevezték el ezt kölcsönnek ? Kirabolt csabai kereskedő A vasúton lekapcsolták az aranyláncát (A Közlöny eredeti tudósítása). Grünwald Dávid békéscsabai ke­reskedő — aki a Jókai ucca 12. számú házban lakik — az ebéd­utáni személyvonattal Budapestre utazott. A vasúti állomáson azután olyan kellemetlen meglepetés érte, amely midörökké emlékezetessé fogja tenni számára ezt az uta­zását. Grünwald Dávid a beszállás alkalmával egy harmadik osztályú kocsi lépcsőjén kapaszkodott fel. A kocsi átjáró folyosóján igye­kezett bejutni a szomszédos ko­csiba, amely második osztályú -volt és amelynek feljáróját az uta­sok tömege valósággal megroha­mozta. Fel is'jutott több másik utassal egyetemben a kocsi platt­formjára, mire átsietett az átjárón a második osztályba, ahol helyet foglalt. Mindeddig nem vett észre sem­mit. Amikor azonban a vonat elindult és Grünwald Dávid meg akarta nézni az óráját, nagy meg­döbbenéssel vette észre, hogy a méllényéről hiányzik értékes, nehéz aranylánca, sőt a mellényzsebből hiányzik a lánc folytatása : Grün­wald aranyórája is. Nyilvánvaló volt, hogy az aranyholmikat vala­mely szemfüles, ügyeskezü tolvaj azalatt lopta ki a zsebéből, mi­alatt a másik kocsi lépcsőjén a többi utassal egyidejűen felfelé kapaszkodott. A nem kis merész­séget követelő, gyors munka olyan módon történt meg, hogy Grün­wald a£ idegen kezek „egyéni akció"-jóból semmit sem vett észre. Ez azt jelenti, hogy a zseb­metszőszakma elsőrangú, magas­képzettségü képviselőjével akadt találkozása. Az érzékenyen megkárosított kereskedő — akinek kára meg­haladja a 10 millió koronát — hazaérkezése után nyomban meg­tette a feljelentést az ismeretlen tettes ellen. A rendőrség erélyes nyomozást indított az aranylánc­lekapcsoló kézrekeritésére. „Szerencse Jancsi levelét tegyék a koporsómba. + A halál 18 éves eljegysettje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bohák Mária 18 éves békésszent­andrási leányzó ádáz halólraszánt­sággal tartott a Körös felé, mint harminc nemes egykor-régen, Kont, a kemény vitéz vezetése alatt. A szennyes, kellemetlen illatot ter­jesztő pocsolyaviz előtt ifjú lábai megtorpantak egy pillanatra, aztán egy kiadósat, de keserveset só­hajtva a messzi egek kéksége felé, elrúgta lábai alól a zöld gye­pet és fejest ugrott a csatornába. Szegény halálnakkészült Bohák Mária nem számolt azzal, hogy ez a mi vizünk csak amolyan mű-folyam, amely még a belé­hajitott macskát is alig nyeli el. Amikor belezuhant a hüs vízbe, a lábai hirtelen talajt értek. Bele­ütközött a fenékbe s a sekély, alig pár centiméteres viz nem tette meg neki azt a szívességet, hogy elnyelje. Fenn maradt a folyó fe­lületén s a rendőr, aki a loccsa­nás zajára arra felé iparkodott, már csak azt konstatálhatta, hogy egy istenigazában csuromvizes leányzó mászik ki a sekély víz­ből a partra ... Az öngyilkosjelölt Bohák Mária a maga erejéből, a maga két lábán curukkolt vissza ez árnyékvilágba, a siralomnak ezen völgyébe. A sablonos rendőri kihallgatás során aztán kiderült a szörnyűsé­ges elszánás minden oka. Bohák Mária, aki Halász Gábor vendég­lős háztartásbeli alkalmazottja, pusztán érzékenységből akart meg­halni. Mint elmondotta, néhány nap óta budapesti vendégek tar­tózkodnak Halász Gáboréknál s a vendégek egyik-másikának több kisebbértékü holmija eltűnt. A ház­beliek a kis cselédre gyanakodtak, aki hiába esküdözött, hiába han­goztatta az ártatlanságát, nem hit­ték el neki, hogy nem ő volt a tolvaj. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipöáruházában Bohák Mária szörnyen restellte, hogy lopással gyanúsítják. Mint ő maga mondotta : sok az isme­rőse, akik előtt borzasztóan szé­gyellené, ha a rendőrség lopás vagy más bün miatt ide-oda kí­sérgetné. Hosszas töprengés és sirdogálás után arra gondolt tehát, hogy inkább elpusztítja magát,, hogy megmenekülhessen a szé­gyentől s bebizonyíthassa ártatlan­ságát. Mert azt hitte, hogy akkor hiszik majd csak el, hogy nem volt tolvaj, amikor ifjú testét ki­hűltén, sárgán és megmerevülten húzzák ki a lomha csatornából. Mielőtt 8 víznek futott volna,, persze levelet irt Ő is, mint min­den öngyilkos. Kék levélpapiro­son kusza, alig olvasható betűket rótt egymásba, amelyek részegen kapaszkodnak össze, mintha ugyancsak a halálba tántorogná­nak. A levél a rendőrségnek szólt, de Halász Gábornál helyezte le­tétbe. „Kérem a tisztelt rendőrségi urakat — irta Bohák Mária — hogy a sárga ruhámban temes­senek el. A Matus Juci fényképét, meg a Szerencse Jancsi levelét az imakönyvemmel együtt tegyék a koporsómba és temessék el azokat vélem" . . . A levélben is hangoztatja ártat­lanságát és azt, hogy az eltűnt hol­mikról semmi tudomása sincsen^ A „rendőrségi urak" azonban nem teljesíthették a kis Bohák Mária kívánságát. Nem temethet­ték el a sárga ruhájában és nem tehették a Jancsi levelét a kopor­sójába, mert hiszen a bősz ön­gyilkos — életben máradt. Nem nyelte el az ál-folyam, a tizcenti­méteres vízi mélység. Rossz he­lyet választott Bohák Mária az öngyilkosságra. Ahol még térdig sem éri a viz. S ahonnét a szines halál, a titokzatos messzi-utazás helyett fülig sárosan, tetőtől-talpig lucskosan kellett kievickélnie^ Vissza az életbe. Ez a Bohák Mária tragikus komédiája. HIBEK — A polgármester Budapes­ten. Berthóty István dr. polgár­mester hétfőn délben Budapestre utazott. A polgármester a villany­telep uj gépének megvásárlása ügyében fog eljárni a kereskedelmi és belügyminisztériumban, ahol' érdeklődni fog aziránt, behozható lesz-e a villanytelep gépe külföld­ről. A város ugyanis csak akkor vásárolja meg a bécsi gépet, ha annak beszállítása elé semmiféle akadályt nem gördítenek. A pol­gármester ezenkívül el fog járni a belügyminisztériumban és a Pénz­intézeti Központnál a városnak nyújtandó kölcsönelőleg sürgős kiutalása érdekében is s meg fogja tudni, mennyit kaphat Békéscsaba a városok 70 milliárdos segélyé­ből és mennyit kaphatna meg eb­ből sürgősen. A polgármester előre­láthatólag egy-két napig marad Budapesten. A jtelmes I ndia •MHgfWMMf^ utazás Kelet csodaországában, csütörtökön és pénteken !

Next

/
Thumbnails
Contents