Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-04 / 140. szám

EGYES SZÁM AHA ÍOOO KOKOIVA Békéscsaba, 1924 julius 4 Péntek 51-ik évfolyam, 1*0~ik szám BEIESMEErYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Beeső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Harc a kullura ellen Az ország közvéleményét, főleg pedig a szülőket, mint érdekelteket, jó pár napja hevesen foglalkoztatja az a pedagógiai szörnyszülött, amely a szenvedelmek dühöngése ideién jött a világra s amely el^zomoritóan sötét képet vet kultúrpolitikánkra, ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni. Ez a középiskolai felvételi vizsga. Aki csak egy keveset ért a gyermeklélekhez és a pedagógiához, elszörnyülködve veszi tudomásul, hogy 9-10 éves gyerekeket teljesen idegen környezetben, nekik idegen bizottság előtt fognak vallatóra és teszik nehéz próbára nem anynyira iskolai felkészültségüket, mint inkább lélekjelenlétüket. Az egész világon hangzanak fel komoly kifogások az érettségi vizsgálat ellen, de főleg a Franciaországban meglévő egyetemi felvételi vizsgálatokkal x>szemben. Ugyanakkor a mi tanügyi kormányunk olyan követelményeket támaszt a gimnáziumba készülő kis nebulókkal szemben, amelyek (főleg a magyar helyesírás terén) akárhány középiskolai tanulót vagy akár maturáltat is próbára tennének. Képtelenség, hogy egy szegény 9—10 éves gyermeknek pillanatnyi ijedtsége vagy elfogódottsága lényegében életének egész további sorsa felett döntsön. Akinek a csuda okos agyában ez a pedagógiai merénylet megfogamzott, ha pedagógus volt, bizonyára egész képzettségét és múltját kellett megtagadni. De amellett csak kevesen gondolnak arra, ami a kormányzatnak minden lépésére ráüti bélyegét, hogy a szelekK ciónak ez a módja mennyire antiszociális. Ne neveljünk szellemi proletáriátust — találta ki valaki. Rendben van. De ennek az alapján a vizsgáló bizottság önkéntelenül a szegénység ellen foglal állást azon a felvételin, eltekintve attól, hogy a gyereks^obával, idegen nevelőkkel, intelligens milieuvel ápolgatott jómódú gyermek természetszerűen sokkalta érettebb és kifejlettebb, mint a talán sokszorta jobb anyagú, jobb fejű szegény munkás vagy földmives gyermek. Nagy szociális bajokat rejtegethet ez magában, mert azt jelentheti, hogy aki szegénynek és nyomorultnak született, maradjon szegénynek, nyomorultnak és tudatlannak generációkon keresztül. Ha nem akarunk sok fölös diplomás embert, az helyes. Ezt megakadályozni azonban egész más a módja. De ha valakit is meggátolunk abban, hogy tanulhasson, azt akárhogy indokoljuk, nem egyéb mint harc a kultura ellen. Elvégre nem minden szegény és egyszerű sorsú embernek adatik meg az a szerencsés körülmény, mint a kormány egyik permanens tagjának, hogy gimnaziális képzettség nélkül egy egész minisztérium resszortügyeit intézni tudja. A tehetség érvényre jut, de vájjon sikerül-e minden tehetségnek ilyen pompásan érvényesülni ? Október elsejéig elnapolták a nemzetgyűlést Budapest, julius 3. A nemzetgyűlés mai ülésén nagy vihart idézett elő Viczián István felszólalása, aki mint az obskurus mozirendelet alkotója, mosakodni próbált a mozirendeletért őt ért támadások miatt. Beszéde közben heves összetűzése támadt a szociáldemokratákkal. Utána az interpellációkra tértek át. Majd több felszólalás után Meskó Zoltán azt indítványozza, hogy napolják el a nemzetgyütést októh&r Tíg. Azzal indokolja indítványát, hogy a képviselők kerületeikben a fö lreformmal kapcsolatban sok teendőt akarnak elvégezni. Ezeket nem intézhetik el máskép, csak ugy, ha hosszabb szünetre meg a nemzetgyűlés. Pakots József, Berki Gyula és Szakács Andor támogatják az indítványt, Propper Sándor ellene szólal föl. Az elnök szavazést rendelt el, jmrekiderült, hogy a hosszú szüOT^W^ÉMk^ditv'áriyt a nemzetgyűlés nag^^Bbbsége eltehát október a^^^^M^oltnak nyilvánították. Nem lesznek szankciók Németország ellen Páris, julius 3. Az „Echo de-Paris" ma reggeli számában azt irja, hogy módjában van főbb vonásaiban ismertetni azt a jegyzéket, amelyet Anglia a londoni konferenciára való meghívása alkalmával a különböző államokhoz intézett. A jegyzék mindenekelőtt megállapítja, hogy most már valamennyi hatalom elfogadta a szakértők tervezetét. A tervezet Németországra olyan kötelezettségeket kiván róni, amelyek nem foglaltatnak a versaillesi szerződésben, azért olyan megegyezésre van szükség, amelyet minden egyes államnak alá kell írnia. Külön jegyzőkönyv készül, amely a következő négy pontot szegezi le : 1. A szignatárius hatalmak csatlakoznak a szakértők javaslatához. 2. A konferencia által megállapított időpontban Németországnak meg kell fenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a szakértők javaslatának megvalósítását biztosítják. 3. Két-három héttel később a szövetségesek megszüntetik mindazokat a gazdasági és pénzügyi szankciókat, amelyek jelenleg Németországban vannak. 4. A szövetséges hatalmak arra kötelezik magukat, hogy semmiféle szankciót nem léptetnek életbe, ha csak Németország durua módon meg nem szegi, a vállalt kötelezettségeket. Mindazok a vitás kérdések, amelyek a jegyzőkönyv magyarázatából származhatnak, a hágai döntőbíróság elé kerülnek. Páris, iulius 3. Azokban a nyilatkozatokban, amelyeket Herriot miniszterelnök a szenátus külügyi és pénzügyi bizottsága együttes ülésén tett, hangsúlyozta, hogy Mac Donald, aki Franciaország biztonságának biztosítását kívánja, azon a nézeten van, hogy a legjobb garancia az angol-francia unió volna. Az általános ellenőrzés tekintetében teljes egyetértés jött létre. Franciaország a Ruhrvidék megszállása tekintetében teljesen megtartja szabadságát, megegyeztek abban, hogy a szövetségesek fogják meg állapítani, mikor hívják fel Németországot a népszövetségbe való belépésre. Arra az indítványra, hogy a német mezőgazdaság részéről zálogokat követeljenek, Herriot azt válaszolta, hogy a szakértők elegendőnek tekintették a német iparnak, mint Németország külön segélyforrásainak zálogait. Nollet tábornok, hadügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország semmiesetre sem fog hozzájárulni, hogy az ellenőrző bizottság vizsgálati tevékenységét szeptember 30-iki határidővel korlátozzák. Jiöfjutlám pusziit Oroszországban Moszkva, julius 3. Oroszország déli részéből érkező jelentések azt mondják, hogy azokon a vidékeken elviselhetetlen hőhullám vonul végig. Hivatalos jelentés szerint Ukrajnában napok óta 40 fok Reaumur a hőség. Attól tartanak, hogy a gabonanemüek teljesen tönkre mennek és a télen megint éhínség fog pusztítani. Zürichben a magyar koronái 67-5-el jegyezték. TJ fővárosi napilapok a sajtónovelía etten Budapest, julius 3. A napilapok szindikátusa, amely főleg a lapbetiltás kérdésében terjedelmes előterjesztéssel fordult a kormányhoz, a nemzetgyűléshez most ujabb előterjesztésben fordult és a büntető novella sajtóeljárási részére hivja fel a közfigyelmet. Egy grófnő önmaga etten kémkedési vádat kotjott Pozsony, jul. 3. Eszterházy Lujza grófnőt, aki a pozsonyi vizsgálati fogházban 6 hónapot ült, kémkedés és hazaárulás gyanúja miatt, néhány nappal ezelőtt szabadlábra helyezték. Most a csehországi lapok azzal a szenzációs hirrel lepik meg a nyilvánosságot, hogy az az Írásbeli feljelentés, melyet annak idején a grófnő ellen tettek a pozsonyi hatóságnál, a grófnő kezétől származik és hogy az egész kémkedési ügyet maga rendezte önmaga ellen. A pozsonyi rendőrség megerősíti a hiresztelést. Ezenkívül kiderült az is, hogy a sürgöny, amelyet annakidején a grófnő kapott, hogy a pozsonyi rendőrségen azonnal jelentkezzék, szintén fiktiv volt, mert a pozsonyi rendőrség nem adott fel ilyen értelmű sürgönyt a grófnő cimére. A hatóságoknak az a véleménye, hogy a grófnő beteges szeieplési vágyból rendezte az egész affért. MMMMMMUMMMMMMWMW . r Óriási emelkedés a monopóliumok bemteleiben Genf, jul. 3. A nemzetek szövetsége a következő hivatalos közleményt tette közé : Budapestről érkezett hirek szerint azok az államjövedelmek, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a magyar szanálási kölcsön biztositékául szolgáljanak, nevezetesen a vám-, cukoradó-, só- és dohány-monopólium jövedelmei, sokkal magasabb összeget értek el, mint amilyeneket a népszövetségnek tett jelentés tüntet fel. E jövedelmek tekintetében azt remélték, hogy az 1924-ik pénzügyi év első félévében 2.875.000 aranykoronára, a második félévben 4.750.000 aranykoronára fognak rúgni. A valóságban a május végéig terjedő első 10 hónapban a jövedelmek havi átlaga Ausztriában az elmúlt évben megállapított valamennyi állami jövedelemnek növekedését idézte elő. Ez az emelkedő tendencia érezhető Magyarországon is. Ez indokolja a junius hónap első 20 napjának bevételét, amely már 8 millió 250.000 aranykoronára emelkedett. A dohányjövedék, amelynek az a rendeltetése, hogy a második félévben a kölcsöntörlesztési összeg 43 8 %-át szolgáltassa, különösen figyelemreméltó eredményt mutat fel. Mig a