Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-04 / 140. szám

2 békEsmeöyei közlöm Békéscsaba, 1924 julius 4 népszövetségi szakértők a jövedék havi bevételét az első félévben 1'5 millió aranykoronára, a má­sodik félévben 2 millió aranyko­ronára becsülték, addig csupán az április havi bevételek ezekkel a tételekkel már 2.800.000 arany­koronát tettek ki. Junius első 20 napjában a dohányjövedék bevé­tele 5 millió aranykoronára emel­kedett. A dohányjövedék bevéte­lének gyors emelkedése részint a dohányjövedéki árak emelkedé­sének, részint az eladási rendszer erélyes újjászervezésének tulajdo­nitható. Ujabb politikai gyilkosságot kiséreltek meg a fasiszták Mussolini komolyan foglalkozik a visszalépés tervével Róma, julius 1. A fasiszták és szocialisták harca Olaszországban tovább tart. Szombaton Bologná­ban pattant ki egy szociálista ré­mes kalandjáról szóló hir. Macca­ferrit, a szocialista pártszövetség bolognai pénztárosát mór egy hét­tel ezelőtt, amikor éjszaka haza­tért, az utcán fasiszták támadták meg, akik fejére kendőt borítottak és azután automobilba dobták. Egy félórai autózás után sötét pincébe dobták, ahol veréssel akarták kényszeríteni, hogy a szo­cialista-pórt néhány titkát nekik elárulja. Mikor ezt megtagadta, halántékára revolveit szegeztek, Maccaferri azonban igy sem en­gedett a terrornak, négy napon át volt fogva. Pénteken kábítószere­ket adtak be neki, amelyek követ­keztében elaludt. Mikor felébredt, az autóról az utcára lökték bekö­tött szemekkel. Halóllal fenyeget­ték meg, hogy ha a köteléket a szeméről addig leveszi, mig az autó el nem távozik. Ugy találták meg az uccán kimerülve, ideg­bántalomtól gyötörve. Musolini egy személyéhez kö­zelálló hive értesítése szerint na­gyon kedvetlen a legutóbbi napok tapasztalatai következtében és egész komolyan foglalkozik egy korábbi vagy későbbi időpontban történendő visszalépés gondolatá­val. Akár marad, akár nem ma­rad, helyzete kétségbeejtő. Ha ma­rad, egy most mér zabolázhatat­lan pártnak a foglya lesz, amely a feketeinges milícia feloszlatását minden áron meg akarja akadá­lyozni, ha pedig lemond, párt nél­kül marad és a teljes jelentékte­lenségbe sülyed vissza. IS itti vádirata a békeszerző A volt olasz miniszterelnök ujabh^^^Rüta . könyve *A gazdasági leigázások előbb-utóbb mSNhcinak ki« »Azért harcoltunk a háború ellen, hogy uj háborút készítsünk elő« Néhány nap múlva jelenik meg Torinoban Nittinek, a volt olasz miniszterelnöknek „La Tragédia del' Európa" cim alatt pacifista irányú hatalmas, tudományos mun­kája, amely után el fogja hagyni Olaszországot, hogy Svájcba köl­tözzék s annak szabad levegőjé­ben folytassa bátor és nagyszerű harcát a népek szolidaritásáért. A nyomtatás alatt lévő mü elősza­vában a békeszerződéssel szem­ben 1920-ban elfoglalt álláspontját Nitti a következőkben fejti ki: Mindig heves ellenfele voltam a német militarizmusnak, a kato­nai erőn alakuló mindenfajta im­perializmusnak és erőszakos na­cionalizmusnak. Ha azok az ola­szok, akik annak idején II. Vil­mosért és a német imperializmus­ért lelkesedtek, ma a francia mi­litarizmust dicsőitik, én ma is nyíl­tan hangsúlyozom idegenkedése­met ezzel az irányzattal szemben és a demokratikus Franciaország hívének vallom magamat. Ami engem illet, én mindezideig azt hittem, hogy a népek harcáról van szó, a német militarizmus megsemmisítéséről. Azonban nyomban a győzelem után észrevettem, hogy Olaszor­szágban is elterjedL^az az őrület, amely igen különbözik attól a hangtól, amellyel annak idején igazolni kívántuk a háborúban való részvételünket. Azt gondol­tam, hogy az összes erőknek együtt kell müködniök az igazi és be­csületes béke megteremtése érde­kében, de ugy látszik, azért har­coltunk a háború ellen, hogy ujabb háborút csináljunk és azért prédi­kálunk a militarizmus összezuzá­sáról, hogy egy uj, még rosszabb akaratú militarizmust teremtsünk. Azt mondottuk, hogy a háborút a demokrácia és a szabadság érde­kében folytatjuk s most mindenütt el akarjuk nyomni a szabadságot és a demokráciát. Igy gondolkoztak azóta Lansing amerikai államtitkáron kivül szinte az összes jelen volt politikusok, akik a versaillesi békeszerződést aláírták és Franciaországon, vala­mint egy-két vazallus államán ki­vül senki sincs, aki már ne szé­gyenkeznék és né sajnálkoznék az aláírás miatt. Az volt az uj idők legnagyobbszabásu büntette. Miután aláirtam a béke-, helyeseb­ben mondva a háborús szerződést, Páris nagy örömmámora mély gyászba döntött engem. Sohasem lehet tartós az a béke­szerződés, amely a legyőzött nagy népek és nemzetek leigázásán és feldulásán alapul. Milyep forradalmak és háborúk fogják ezt követni ? Egy valóban logikus béke nem kelti fel a töme­gek lelkesedését, ellenkezőleg majd mindig kritikákat és csalódósokat von maga után. Militaristák, becsvágyó állam­férfiak, szenzációkat hajhászó új­ságok, üzletek után futkosó ban­károk, mindig a nagy profitot ke­reső hadigazdagok egész Európá­ban aláásták a felelősségérzetet és a politikai erkölcsöket. Bárhogyan csoportosítsák is át a tényeket, az igazságnak titokzatos, hatalmas ereje van. A gazdasági leigázások, morális sértések előbb-utóbb re­akciót váltanak ki és mindezekért az imperiáhsta politika lesz fele­lős. Azt hiszem, őszintébben sze­relem Frenciaországot azoknál, akik az erőszakot prédikálják és segitik a franciákat végzetes téve­déseikben. Én még azoknak az államférfiaknak a csoportjába tar­tozom, akik szükségesnek tartják Franciaország és Németország be­csületes kibékülését és testvéries együttműködését. — Egyikük sem tudja exisztenciáját a másik .el­pusztítására alapítani. Vájjon nem lehetséges, hogy ez a két ország egymás javára megbéküljön ? Né­metország nem hal meg, nem le­het elpusztítani, ezt a franciáknak is be kell látniok. Európa népei­nek éppen ezért szembe kell szóll­niok Franciaországgal, mivel a kontinens rekonstrukcióját, a vi­szonyok javulását csak e két nagy nemzet megbékélése és a békeszer­ződések revíziója hozhatja meg. Htfronj milliárd elő­leget kért az alispán a kormánytól Daimel Sándor dr., a vármegye alispánja a közig, bizottság felké­résere tegnap Budapesten volt és tárgyalást folytatott a belügymi­nisztériumban a közúti költségve­tés ügyében. Az alispán a következő félévre a kormánytól 3000 millió korona előleget kért, hogy a szükségletet fedezni tudja. Az alispórft az elő­leg nyújtásával nem biztatták, ija­nem azt tanácsolták, hogy a vár­megye vegyen fel kölcsönt. . A közúti költségvetést arany­alapon az alispán fogja összeállí­tani s azt a törvényhatóságnak nem kell bemutatni. A minisztérium a vámdijtételek felemelését meg­engedte ugyan, de csak a béke­beli vámtételek 50 százalékos ará­nyéban. Jól sikerültek a középiskolai felvételi vizsgák Kurzusék abban a hadjáratban*­amelyet a közszabadságok és az emberek szabad mozgása ellen, valamint az élet terhessé tételére folytatnak, egy olyan béklyót is kiagyaltak, amely szömyen-keser­vesen sujt, mégpedig olyanokat,, akiknek igazán nem sok kö­zük van kurzusékhoz. Kitaláltak ugyanis holmi középiskolai föl­vételi vizsgát, amelyet az elemi iskolákból a középiskolákba lépő kisdiákoknak kell tenniök s ezzel nemcsak elkeserítik és megfélem­lítik a derék apróságok szivét, de­életunttá is teszik őket. Keserves feladat ugyanis apró, kilenceszten­dős fiuknak és leányoknak idegen, környezetben, idegen tanárok ide­gen arcai előtt vizsgáztatást kiál-v^ lani s a feltett kérdésekre helye­sen és okosan megfelelni. S ha maguk a felvételit tartó bizottsá­gok nem lennének okosabbak, emberiebbek és megértőbbek, mint a kezükbe adott paragrafus, bizony kevés diák kerülne be a középiskolába, kurzusék nagyobb? dicsőségére. A középiskolai felvételi vizsgák a békéscsabai két gimnáziumban már annak rendje és módja sze­rint megtörténtek. Összesen 132 elemi iskolát végzett tanuló állotta ki a vizsgát, még pedig 74 fiu és 58 leány. A 132 kisdiák 3 kivéte­lével kitűnően megállotta a helyét és kiállotta a vizsgát, úgyhogy némelyiknek felelete még a vizs­gáztató tanárokat is meglepte. A, vizsgák tanulságaiból azt a ta­pasztalatot szűrték le, hogy a középiskolai felvételi vizsgákra, való tekintettel ma mór sokkal y pontosabban és lelkiismereteseb­ben készítik elő az elemi iskolák­ban azokat a IV. osztályos tanu­lókat, akik a középiskolákba óhaj­tanak tovább haladni. A 132 felvételi vizsgát tett ta­nuló közül 74 az ág. ev. Rudolf­főgimnáziumban vizsgázott, mint a reálgimnázium I. osztályának jelöltje. A felvételi vizsga az Írás­belivel kezdődött, amelynél to­vább csak 52 tanulónál haladtak,, a többi 22 olyan kitűnően felelt meg, hogy a szóbeli felvételi. vizsga alól a bizottság felmentette~ A leánygimnáziumban 58 elemi? iskolából átlépő tanuló jelentkezett felvételi vizsgára. Közülök 55 teljes mértékben megfelelt, mig hármat elégtelen tudása miatt vissza keW PÉTERF1 CIPÖiRUHÁZÁBAN a szokásos reklámárusitás — amíg a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. sorozat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) párja 288 ezer II. sorozat: Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 6Zer III. sorozat: Női fekete sevró és box párja 220 ezer Szombaton és vasárnap „ő" burleszk, Harold Lloyd főszereplésével A bölcs Náthán Lessing világhírű drámája az emberszeretetről Kedden és pénteken Cezariná I. II. része Magyar--lengyel futballmérkőzés Pórisban lassított felvételekben

Next

/
Thumbnails
Contents