Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-01 / 164. szám

egyes szám aba ÍOOO moiíom Békéscsaba, Í924 augusztus í Péntek St-ik évfolyam, íót-ik szám BEKESH ZLONT PoliUkai napiíaü Eloílsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. A gazdasági pangásban amúgy is tönkresilányiíoít iparosságot •és kereskedőket kinos és kétségbeejtő meglepetés érte a héten. Most kézbesítették az általános kereseti adó fizetési h meghagyásokat és egyenesen szemkápráztatók azok az őszszegek, amelyek a szerencsétlen adófizetők roskadozó vállaira ujabb tehertételként ránehezednek. Tudjuk, hogy súlyos időket élünk, azt is tudjuk, hogy a gazdaságilag nyomoritott ország helyzete a legsúlyosabb áldozatokat kivánja polgáraitól. Tudjuk és ha néha fel is szólaltunk ellene, nem az áldozat mérvéért, hanem a kötelezettség aránytalanságaiért és igazságtalanságaiért történt. Mindenki áldozzon teherbíró erejéhez, vagyonához és jövedelméhez képest, de igazságosan és arányosan. > Ám amiért most már legkomolyabb elszántsággal kell felemelni tiltakozó szavunkat, az több, mint aránytalanság vagy igazságtalanság. Az már a lét és nem lét kérdése. Itt már nem azon fordul meg a dolog, hogy nini mások sokkal kevesebbet fizetnek, mint én, itt rnár arról van szó, hogy ha ezt én kifizetem, akkor kimúlt hullaként feküdhetek az állam elé : az én szerepem, mint adóalany, elvégeztetett. De hát ki az ország és ki az állam, kedves polgártársam ? Én, te és ő, az állam mi vagyunk, adófizető polgárok. Ha mi kiterítve fekszünk, a végén elterül maga az állam is. Azért elképzelhetetlen és lehetetlen politika az, amely olyan terhekkel sújtja az adófizetőket, hogy azok végül is összeroskadva megszűnjenek adófizetők lenni. Az öngyilkosság politikája ez az állam részéről. Annál is inkább, mert távolról sem hisszük, hogy erre szükség lenne. Már pedig a csabai adókivetés során most ez történt: olyan kereseti adóval sújtottak egész sereg adófizetőt, hogy ha azok egész vagyonukat értékesítenék, akkor se tudnának annak eleget tenni. Itt valahol hibának kell lenZürichben a magyar koronát 69-el jegyezték. Főszerkesztő ; Dr. 9yÖBgyosi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Eessó'. TelefouBa&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. díjszabás szerint. Hirdeté* nie s ezt a végzetes hibát haladéktalanul orvosolni kell. Már csak azért is, hogy az izgatott közhangulatot megnyugtassuk és hogy az embereknek végleg ei ne menjen a kedve a becsületes, termelő munkától. A közhangulat nyomása alatt az iparosság és a kereskedők vezetői sürgős értekezletet tartanak, hogy a konkrét esetek teljes ismeretében egységesen tegyék meg a további lépéseket. Mi pedig aggódó figyelemmel kisérjük ennek a mozgalomnak útját és eredményét, amelynek sikere nemcsak az adófizetők, de elsősorban az állam érdeke. A szovjetkormány tárgyalni akar Romániával kai körei előtt békés szándékairól tenni tanúságot. Egy román diplomata ugy nyilatkozott, hogy Oroszországban döntő fordulat várható. A nép nagyon is megunta u harcias politikát. Ezért igyekszik a szovjetkormány békés tárgyalásokat kezdeni egyes államokkal. Románia azonban ilyen tanácskozásra csak ugy hajlandó, ha Oroszország Besszarábia kérdését végleg elintézettnek ismeri el. Nagy riadalom Csabán a keresetiadó kivetések miatt A pénzügyminiszter megcáfolta a revizió elrendelését Az iparosság és a kereskedők mozgalma Bukarest, jul. 31. Az Indreptarea szerint a román kormány jegyzéket kapott az orosz szovjetkormánytól, amelyben az orosz kormány azt kérdezi, nem lótná-e jónak a román kormány újból összehívni a Bécsben megszakított orosz-román értekezletet. Az értekezlet helyéül a moszkvai kormány Prágát óhajtaná. Bukaresti politikai körök ezt azzal magyarózzák, hogy a szovjetkormánynak érdekében áll Európa politi(A Közlöny eredeti tudósítása.) Óriási riadalmat keltett Békéscsabán az általános keresetiadóra vonatkozó fizetési meghagyások kézbesítése, amely most van folyamatban. A sárga kis cédulákkal valósággal libasorban állanak az ijedt arcú adófizető polgárok a városi adóhivatalban, ahol Horváth István adóügyi tanácsos alig győzi a feleknek a felvilágosítást nyújtani. Ez is a legtöbbször csak arra szorítkozik, hogy a meghagyásban leirati hiba nincs, a feltüntetett aranykorona-összeg megfelel a valóságnak s ellene a fél 30 napon belül felebbezéssel élhet. Az adókivetések során mutatkozó hajmeresztő példákat nem akarjuk felsorolni, ezeknek gyűjtése most folyik a kereskedelmi és ipari érdekeltségek részéről. Majd az adatok pontos és teljes egybegyűjtése után hozzuk nyilvánosságra. De addig is megemlítjük, hogy több főtéri üzletre a kivetés papirkoronában több mint 100 millió korona adót jelent, hogy sok kisiparosnak a kivetés szerint 10—15 millió korona adót kell fizetni, hogy teljesen nincstelen embereket milliós adókkal terheltek meg. Egyik berényi-uti hentes például megmutatta fizetési meghagyását szerkesztőségünkben : nem kevesebb, mint háromezer aranykorona-adót vetettek ki rá. Ez minden egyéb sallang nélkül több mint félszáz millió koronát jelent, de a még kivetendő jövedelem- és vagyonadóval, a vármegyei pótadóval együtt a duplájára is emelkedik. Az adókivetések horribilis öszszegeit elsősorban az okozza, hogy a bevallott keresetet 3500 koronás osztószámmal tették át aranykoronára, viszont az utána kivetett öt százalék aranykorona adót 17000-es mai szorzószámmal kell papirkoronában kifizetni. De még igy is érthetetlen, elképesztő számok állottak elő, amik csak onnan magyarázhatók, hogy az adókivető-közegek nem vették tekintetbe a hiteles könyvek alapján adott vallomásokat. Önkéntelenül felmerül akkor a kérdés, miért teszi a pénzügyi kormányzat kötelezővé a könyvvezetést ? A tegnapi lapoknak a parlamenti 33*as bizottság üléséről hozott tudósítása alapján ma délelőtt az a hir terjedt el Békéscsabán, hogy a pénzügyminiszter elrendeli az általános kereseti adó kivetések revízióját. Sajnos, ez a hir nem felel meg a valóságnak. A pénzügyminiszter ma a kormány esti lapjában cáfolja meg s kijelenti, hogy ilyen ígéretet nem tett. Ezekután nem marad más hátra, minthogy a kétségbeesett adófizetők részéről megindul a felebbezések árja. De egyöntetűen talpraállanak az ipari és kereskedelmi érdekeltségek is. Az Ipartestületnél már intézkedés történt az elöljáróság összehívására, mig a Kereskedelmi Csarnok választmányát ma estére hivta össze Csillag Ignác társelnök a további teendők megbeszélése végett. A városi adóhivatal vezetője lapunk tudósítójának tett nyilatkozatában figyelmezteti a közönséget, hogy felebbezés esetén is az általa méltányosnak tartott öszszeget augusztus hónapban fizesse be, mert a hátralékosán fizetett összegek után aranykoronánként és havonként egy százalék aranykorona pótlékot kell fizetni. megerősítik a romániai osfromáltapof tjiréí Budapest, julius 31. Az itteni román követségRomániáról Európaszerte megjelent riasztó híresztelésekkel kapcsolatban közli, hogy az ostromállapotot Besszarábiában, Bukarestben s a határterületen hirde'ték ki. Csak óvintézkedésről van szó, hogy a közvéleményt figyelmeztessék arra, hogy a kormány el van határozva mindazok ellen, akik az ország közbiztonságát akarják megzavarni. Avarescu tábornok parasztpártját nem gyanúsítják azzal, hogy felforgatásra törekszik. Oroszország nem tárgijat a régi tartozásokról London, jul 31. A Iondoni angol-orosz értekezlet teljes sikertelenséggel végződött, miután a szovjet-kormány kiküldöttei nem voltak hajlandók tárgyalásba bocsátkozni a háború előtti orosz tartozások visszafizetéséről. A szakértők ezeknek a tartozásoknak összegét 182 millió fontra becsülik. JTleréníjíet a kassai tőporgijár elten Prága, jul. 31. A Szlovenszki Vychod jelentése szerint merényletet követtek el a kassai lőporgyár ellen. Az esti órákban ismeretlen tettesek megközelítették a lőporgyárat és háromszor rálőttek az őrségre. Az őrség viszonozta a tüzelést, segítségül hiva a készültséget és üldözőbe vette a tetteseket. Ezeknek azonban sikerült elmenekülni. A lap azt hiszi, hogy kommunista merényletről van szó. Készülődés az iparoskongresszusra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magyarország iparosai augusztus hónap közepén országos nagygyűlést tartanak, amely Miskolcon fog lezajlani. A gyűlésen meg fogják beszélni az iparosság ügyeit-bajait, megtárgyalják az adózás és a más egyéb pénzügyi terhek terén történt sérelmeiket s megbeszélik azokat a teendőket, amelyeket az iparosságnak tennie kell, ha létét a mai súlyos gazdasági viszonyok között továbbra is biztosítani akarja. A nagygyűlésre a békéscsabai önálló iparosok is erősen készülődnek. Az iparosság meglehetős nagy számban óhajt megjelenni a gyűlésen, hogy személyes megjelenésével súlyt adjon a kívánságainak és a gyűlésen megfelelő hanggal tudja hallatni a szavát.