Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-01 / 164. szám

2 sükésusöttl ktaíte Békéscsaba, 1924 augusztus 1 Ebben a tárgyban az Ipartestület már rövidesen előljárósági ülést szándékozik összehívni, még pe­dig valószínűen a jövő hét folya­mán. Az ipartestületi előljárósági ülé­sen elsősorban a legsürgősebb és legfontosabb ügyeket veszik tár­gyalás alá, hogy az azokban való állásfoglalás tekintetében egysége­sen megállapodhassanak. Elsősor­ban tárgyalni fogják az általános kereseti adó körüli bajokat, sérel­meket és igazságtalanságokat, amelyekkel szemben megbeszélik az orvoslási módokat is. Az ipa­rosság túlnyomó része egyáltalá­ban nincs tisztában azzal, hogy milyen alapon vetik ki reájuk az általános kereseti adót, de azt a legtöbb iparos még csak nem is sejti, milyen az a teher, amely az adózás tekintetében az iparosság vállaira nehezül. Megbeszélik még az aranyko­rona-szémitáson alapuló adózás aránytalanságait és a forgalmi adó átalányozás terén látható visszás­ságokat is. Mindezekre nézve ez­után javaslatokat fognak készíteni és a kész javaslatokat mint a bé­késcsabai iparosság egységes ál­lásfoglalását viszik a miskolci nagy­gyűlés elé. Az Ipartestület előljárósági ülé­sét a jövő hét közepén, valószí­nűen csütörtökön fogják megtar­tani. Az útépítkezések veszedelme (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán ma ar­ról értesítette a polgármesteri hi­vatalt, hogy a vármegyei közúti alap pótköltségvetését a kereske­delmi miniszter jóváhagyta. A jó­váhagyás azzal a záradékkal tör­tént — amelyet mi mér korábban ismertettünk — hogy a felemelt községi közmunkaváltságból 80 százalék illeti meg a vármegyei közúti alapot, mig a fennmaradó 20 százalék megmaradhat a köz­ségek pénztárában, a saját út­jaikra. Az alispán egyidejűen rendelet­tel állapította meg az esedékes községi közmunka váltságárait is, amelyeket ugyancsak jóváhagyott most a kereskedelmi miniszter. Az uj váltságárak a következők: egy kézi napszám ára 4000, egyfogatú igás napszóm ára 20.000 és két­fogatú igás napszám ára 40.000 korona. Ezután közli az alispán értesí­tése, hogy a vérmegye úthálóza­tának rendbehozásánál komolyabb akadályok fordulnak elő. A julius elseje óta beállott változások kö­vetkeztében ugyanis a vármegyei és vicinális utakon megkezdett építkezési és javítási munkálatok folytatására állami előleg vagy állami kölcsön nem áll többé ren­delkezésre. Ez azt jelenti, hogy az alispán egyedül és kizáróan csa­kis a befolyó útadóra és a köz­ségi közmunkaváltságokra támasz­kodik, mint amelyek rendelkezé­sére állanak a vármegyei útháló­zat rendbehozatala céljából. Ez az útadó és közmunkavált­ság azonban olyan nehezen és lassacskán folyik be, hogy a vár­megyei, útadó pénztára állandóan üres. Épen ezért az alispán nyo­matékosan és ismételten hangsú­lyozza, hogy ha a polgármesterek és községi elöljáróságok a köz­munkaváltságokat teljes eréllyel be nem hajtják, akkor az összes útjavítási és utépitkezési munká­latokat abba kell hagyni, sőt eset­leg bizonytalan időtartamra meg is kell szüntetni. Az alispán felhívása következ­tében most már a hatóságok fel­adata a hátralékok sürgős behaj­tása, nehogy az esős időszak be­álltával a megszüntetett utjavilás miatt a közlekedés a vármegye területén lehetetlenné váljék. Az adóf elszólarnlási határozatok elleni panaszok sorsa Az elmúlt héten olyan hirek lát­tak napvilágot, amelyek szerint a kormány,,gyorsítani" és „megköny­nyebbiteni" óhajtja a harmadfokú felebbezések elintézését. Evégből a nehézkesen működő közigazga­tási bíróság helyett a pénzügymi­nisztérium hatáskörébe utalná a pénzügyigazgatóságok és adófel­szóla.nlási bizottságok határozatai ellen beadott felszólamlásokat és panaszokat. Tagadhatatlan, hogy a harmad­fokú felebbezések elintézésének és a közigazgatási bíróság ügykeze­lésének ügye a lehető legsürgőseb­ben reformra szorul. Tízezer és tízezer számra hevernek évek hosszú sora óta a közigazgatási bíróságnál elintézetlenül az adózó polgárok súlyos anyagi érdekű ügyei és sok olyan ügy, amelyek­ben fölöttébb szükséges és sürgős volna a pártatlan bíróság elvi je­lentőségű döntése. Tény, hogy a közigazgatási bíróság valósággal bele ven fulladva az aktatengerbe; az okokról majd máskor írunk. Azonban viszont a közigazga­tási bíróság oly lórum, amely min­den időben és mindenféle ügyben felül állott mindenféle magén- és politikai érdeken. Talán egyetlen fórum volt, amelyet semmiféle más tekintet nem vezérelt, mint a leg­szinlisztább igazságosság. ítéletei mindmegannyi szövétnekként vilá­gítottak be a legbonyolultabb kér­dések dzsungeljeibe és nagyon gyakran tartalmaztak súlyos kriti­kát ez egyes pénzügyi hatóságok, — gyakran éppen a pénzügymi­nisztérium, — téves felfogása felett. Ezzel ellentétben a pénzügymi­nisztériumban mindenkor a rideg fiskális szempont, — az állam­kincstár érdeke mindenekfelett 1 — volt a vezérlő elv. A helyi ható­ságok tisztviselői még hamarább hajlottak bizonyos fokú méltá­nyosságra, de a pénzügyminisz­térium mindenkor a legrigorózu­subb álláspontra helyezkedett és nagyritkán alkalmazta enyhébben a szabályokat. Ez csak természe­tes is, mert hiszen a pénzügy­minisztériumnak már a feladata is az, hogy mennél nagyobb be­vételt tudjon produkálni és ezen célnak mindent alárendel ; az ál­lam céljainak alárendeli az egyén érdekét, mig a közigazgatási bíró­ság előtt az állam és az ellene panaszoló adóző egyenrangú fe­lekként állottak. Természeles, hogy a jelzett hír­adás nagy nyugtalanságot okozott az adózó polgárság körében. Min­denki óhajtja és sürgős szüksé­gességnek tartja a közigazgatási bírósági eljárás gyorsítását, azon­ban mindenki veszedelmes és ceníraiisztikus irányú intézkedés­nek tartaná, ha az adófellebbezé­sek fölött legfelsőbb fokon nem az abszolút pártatlan közigazga­tási bíróság mondana ítéletet. Joggal hisszük, hogy ebben az ügyben erős tiltakozás fog felhang­zani és a kormány abszolutiszti­kus irányú terve nem fog meg­valósulni. Az augusztusi lakbér kiszámítása Miulán a kormány az arany­koronás lakbérekre vonatkozó szorzószámát 17.000 koronában megállapította, lehetővé válik az augusztusi lakbérek pontos kiszá­mítása. Tegyük fel, hogy valaki 1917. november 1-én évenként 1000 ko­ronát fizetett, vagyis 250 korona negyedévi lakbért. Ugyanez a lakó 1924. augusztus hó 1-én a követ­kező béreket fizeti: tiszta bérben az 1917-iki összegnek 10 százalé­kát, 25 aranykoronát, ehez az alapbér után 2 százalék közüzemi pótlékot, tehát 5 aranykoronát, to­vábbá mint kincstári haszonrésze­sedést, a most fizetendő tiszta bér 25 százalékát, tehát 6'25 arany­koronát. Tekintettel arra, hogy a pénz­ügyminiszter a lakbérek fizetésé­DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barria és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K. Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában nél egy aranykorona értékét 17.000 koronában állapította meg, a szó­ban forgó esetben az augusztus hó elsején fizetendő lakbér a ki­számított aranyérték tizenhétezer­szerese, tehát 3625x17.000 korona, vagyis 616.250 papírkorona. Ebből 510.000 korona a tulaj­donképeni lakbér, mig 106.250 ko­rona a kincstári haszonrészesedés. Az üzletbérek kiszámítása a kö­vetkezőkép történik : Ha valaki 1917-ben 1000 ko­rona évi üzletbért fizetett, azaz az 1917. novemberi negyedévre 250 koronát, 1924. augusztusi negyedre üzletbér címén az 1917. novem­beri üzletbér 26 százalékát fizeti, vagyis a jelen esetben 65 arany­koronát, közüzemi dij cimén az alapbér 2 százalékát, vagyis 5 aranykoronát, kincstári haszonré­szesedés cimén a tiszta bér 25 százalékát, vagyis 16'25 aranyko­ronát, összesen tehát 86'25 arany­koronát, vagyis 1,466.250 papír­koronát. Ebből 1,190.000 korona a tulaj­donképeni üzletbér és 276.250 ko­roná a kincstári haszonrészesedés. Gyilkol a gép Halál a cséplőgépnél — Öngyilkos szolgagyerek (A Közlöny eredeti tudósítása)^ Borzalmas szerencsétlenség történt tegnap délután Orosházán, egy cséplés alkalmával. Cipó János 21 éves gépész a vásárhelyi pusztán cséplés közben észrevette, hogy a kazánon valami hiba van. Meg­állította a gépet és miután helyre­hozta a hibát, ismét ráeresztette a gőzt, de ekkor a gőz a nyitva­felejtett dugattyut kivágta, egyene­sen a gépész hasénak. A dugaty­tyu felhasította a gépész hasát és. teljesen összetépte a beleit. A sze­rencsétlen embert azonnal beszál­lították az orosházi kórházba, ahol rövid szenvedés után általános hashártyagyuladásban meghalt. Öngyilkos lett, mert megdorgálták Csütörtökön reggel 4 órakor Orosháza mellett, a Békéscsaba felé vezető vasúti vonal átjárójá­nál a járókelők egy férfiholttestet vettek észre. Mikor közelebb men­tek, látták, hogy az egy körülbelül 14—15 éves gyermek. A vonaf kerekei keresztül vágták a gyer­mek fejét és az agyveleje a vas­úti talpfákon folyt szét. A húsca­fatokat a vonat kb. 14—15 méter körletbe vetette szét. A rendőribi­zottság azonnal kiszállt és ekkor megjelent előtte Jankó Mihály gaz­dálkodó, ki a halottban felismerte' 14 éves szolgáját, Trunger Bálin­tot. Jankó Mihály elmondotta,, hogy a gyerek előző nap hanya»­gul végezte el a munkáját, amiért ő megfenyítette, erre a gyerek még a délelőtt folyamán elszökött a tanyáról. A gazdája nem nézett utána, mivel azt hitte, hogy Oros­házán lakó szüleihez szökött. Most azonban szomorúan kell megálla­pítania, hogy a gyermek elkesere­désében öngyilkos lett. A v e n c e i kaim augusztus 5-én és 6-án, kedden és szerdán! Henny Portén, Harry Liedtke a főszerepekben!

Next

/
Thumbnails
Contents