Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-25 / 84. szám

EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 április 25 Pénlek 5t-ik évfolyam, 84~ik szám BÉKÉSBEGYEI KÖZLÖNY Poíiíikai napilap Előfizetési dii&Si : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. megkezdik a szanálás munkái ál Néhány napon belül megjelenik a kormány felhívása a Magyar Nemzeti Bank jegyzésére. Tudvalevő. hogy a gazdák, a nagybankok, a gyáripar és a kereskedelem előre megállapított arányban jegyzik a Jegybahk részvényeit. Az elmúlt héten a gazdák képviselete tárgyalt a malomkoncentrációval arról, hogy a malomkoncentráció bocsásson a gazdák rendelkezésére nagyobb összegű fontkölcsönt, mert csak ilyen módon vehetnek részt a jegybank részvényeinek jegyzésében. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be, de hir szerint kedvező eredménynyel járnak majd, amennyiben a malomkoncentrációnak sikerült a londoni pénzügyi körökkel olyan megállapodást létesíteni, hogy nagyobb arányú fontkölcsönt vehetnek föl Londonban a gazdák ó és uj búzájáraA Jegybank részvényjegyzésére való kormányfölhivással egyidejűleg bocsátják ki a belföldi kölcsönt is, amelyre a kormánynak a szanálási törvényjavaslatok megadják a jogot. Ez a belső kölcsön nem kényszer jellegű, az önkéntes jegyzés elvén alapul és bizonyos kedvezményekre jogosít a Jegybank részvényeinek jegyzésénél A belső kölcsön végleges összegét még nem állapították meg. Elkészült a pénzügyminisztériumban a szanálási javaslatok kényszerkölcsönszakaszainak végrehajtási utasítása is. A végrehajtási utasítás, hir szerint, még e héten megjelenik. A kényszerkölcsön, mint ismeretes, a jövedelemadónak négyszeres, a vagyonadónak hatszoros összegét teszi ki. A végrehajtási utasítás ugy fog intézkedni, hogy a kényszerkölcsönt éppen ugy, mint az előleg befizetését, részletekben lehet beszolgáltatni. A nemzetgyűlés munkarendje tekintetében még nem döntött a miniszterelnök, de előreláthatóan a nemzetgyűlés elé elsősorban a szanálási törvényjavaslattal kapcsolatos néhány törvényjavaslat, ezek között az uj vámtarifáról szóló törvényjavaslat kerül. Ezt követőleg beterjesztik a büntetőjogi novelláról szóló javaslatot, majd ennek letárgyalása után sor kerül a törvényhatósági választásokról szóló törvényjavaslatokra. A büntetőjogi novella letárgyalása után a kormány feloszlatja a zalaegerszegi internálótábort. Hir van arról is, hogy a kereskedelmi minisztérium már megtette a szükséges intézkedéseket az állandó béregyeztető bizottságok fölállítására. 771 ég nincs vége a nyomdászszírájhnak Budapest, ápr. 24. A nyomdászok és nyomdatulajdonosok között a tárgyalás egyelőre megszakadt. A főnökegyesület a nyomdász-szakosztály Mária Valériauccai helyiségében szerdán délután ülést tartott, amelyen a főbizalmitestület válaszával foglalkozott és az előzetes tárgyalóbizottság munkásképviselőit csütörtökön délelőttre hívta meg, hogy a tárgyalást folytassa. A szerdai tárgyaiások eredménytelenségének oka az, hogy a főnökök nem egyszerre, hanem három íészletben — 8 hét alatt — akarták megadni a béremelést. Ennek a javaslatnak sorsára d'jntő hatással volt az a körülmény, hogy a nem napilapoknál alkalmazott nyomdai munkások béremelését a főnökök jóval alacsonyabban állapították meg, mint a lapszedőkét. A munkások összvezetőségi ülése egyhangúan utasította el a munkaadók javaslatát. „A Nép" írja: Egyelőre nincs kilátás, hogy a napilapok megjelenhessenek. A főnökegyesület törekvése ugylátszik az, hogy ellentéteket szítson a sztrájkoló munkások és a főbizalmi testület között és igy politikai térre terelje át a kenyér kérdéseket. A szakszervezet egyik vezető embere a helyzetről ezt mondotta : Az összes szakmák munkásai között nagy az elkeseredés. Hogy mi fáj a munkásságnak, azt öszszefoglalhafom néhány főpontban. A május elseji 200 %-os házbéremelést a munkásság nem birja el, mig békében 20 %-ot, most 110 %-ot kellene házbérre fizetnie Az elkeseredés most tetőfokon van s ki tudja, mikor fog kirobbanni. A munkáások május 15én általános sztrájkot szerveznek. Mint „A Nép" szociáldemokrata részről értesül, Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő ez ügyben kérdést intéz a kormányhoz, hajlandó-e segíteni a munkásságot ? 100 takarékkorona mai árfolyama 119 papirkorona. Békésmegyeiek képkiállitása ii. Szándékosan hagytunk erre a második közleményre három csabai művészt, Wagner Józsefet, Kolozsvári Sándort és Botyánszky Jánost. Wagner József kiállított anyaga arra mutat, hogy a művész a grafikától mindjobban a pikturához tér át. Békési magyarja, a mely a Műcsarnok kiállításán méltón keltett feltűnést (ezen a kiállításon egyetlen jelentősebb krétarajza) — fejlett technikájával, találó fényfohjaival ragad meg bennün ket. Érdekes tanulmányfejein is a színek helyett inkább a fény játéka és a benső lelki élet érdekli. Témái szintén erre az elmélyedő kontemplációra mutatnak. Fekvő női aktja azonban a kontraszt szinek élénkségével is gyönyörködtet. Kolozsvári expresszionista művészete az indulatok és mozgás kifejezéseinek formai lehetőségeivel küzd, sokszor meglepő rátaláIással. Rajzaiban ideges keresés, a lélek vibrálása, a mozgás felfokozottsága érezhető. Figyelmet érdemel Botyánszky János rajztanár kiállított anyaga is. Portréiben határozott ffejlődést és tehetséget venni észre, ha kissé bátortalanul halad is. Van érzéke a szinek iránt, amit csendéleténél és portréiban az anyag fejlett kidolgozásánál észlelhetni. A megyei képzőmüvészek

„ariszZiirichben a magyar koronát 80-al jegyezték. Tallózás Csaba múltjából • Csaba kövei A Peró-Tó\ elnevezett, de tulajdonképen Békésszentandrásról — II. Rákóczi Ferenc nevével — Vértesy Mihály békésszentandrási bíró által megindított néplázadásnak leverésére a kormány az Arad és Pécska alatt álló granicsárokat rendelte ki, akik végigrabolták Békésvármegyét s amerre csak vonultak. Közel kétszáz házat fosztottak ki Csabán, az asszonyokról, leányokról lehúzták a szoknyát, fejkendőt, a pártát, a ködment, férfiak lábáról a csizmát, testükről a kozsuch-ol, elvitték a község kasszáját, az összes élelmet, megették a jószágot s megittak mindennemű talált szeszesitalt. Abban a jegyzékben, amelyben a vármegye Csaba kárát 816 forint 277a krajcárban mutatta ki, személyenként fel vannak sorolva a megriblottak és esett káruk, ebben felemiitik, hogy Mitkó Mártontól elvittek „hámokat szerszámostul" = 18 kr., Koszna Jakabtól és Zsilinszky Jánostól hámnak való szijjat, Kraszkovszky Tamástól „nyerget minden szerszámostul, egy kantárt két kötőfékkel", Korim Györgytől „gyeplőt szijjból valót", Hrabovszky Györgytől ,,3 szij kötőféket", Valent Jakabtól egy szijhámot, Csankovszky Györgytől „egy kantárt", Kessér Mátyástól „szíjból való 2 lóra való gyeplők" stb. A t. olvasók között bizonyára vannak okoskodók, akik magukban és mások előtt fölvetik : hm 1 hát hogy lehetett elrabolni szijhámokat és szerszámokat, ha — mint mondják — Csabán nem voltak tímárok és szíjgyártók ? Óhti okoskodó és bölcselkedő halandók, akik most mindent készen, kidolgozva kaptok, váljon rájönnétek-e egyszerű nyitjára annak, amit nagyapáitok tanulatlan, de gyakorlati aggyal — praktikusan megoldottak. Tudjuk : hogy az ember, ha szorultságban van, mindig találékony lesz. — Nagyapáitok is kitalálták, vagy talán mástól is eltanulták, hogyan segítsenek magukon ? Szíjra, bőrre persze, hogy sok mindenfélére volt szükségük. Mit tettek hát ? Ha a lovat vagy ökröt megnyúzták, a bőrét betették a trágyadomb trágyalevébe, ott hagyták pár hétig, azalatt a szőr szépen leázott. Akkor két egymástól távol álló szegre felakasztottak egy erős, nagy láncot, arra rá fektették a bőrt, két ember húzta, dörzsölte a láncon le és fel s ilyen módon megpuhították, kikészítették, — azután kiszabták és megvarrták maguk s nem szorultak mesteremberre, vagy legfeljebb maguk közül olyan ügyes ezermesterre, aki a saját ügyességénél fogva azt náluknál külömbül tudta megcsinálni. És hogy kovácsmunka is volt és hogy ha más nem, hát a cigányok kovácsoltak, igazolja az, hogy a vad rácok „Mocznás János saroglyájáról való láncot", „ Medovarszky Lukácstól vasvillát— „Koszna Jakabtól egy szántóvasat, szekérről való 4 vastag karikát, egy kaszát, egy serpenyőt, hámnak való szijjat, 3 fr. 22 kr. értékben, — Gécs Gergely asszonyának való mentét és egy kalapácsot stb. — Kovács Marci: „10 uj patkót magáét ültette fel" a rácoknak. Ebből a feljegyzésből nagyon lehet arra gyanakodni, hogy ez a Kovács Marci alighanem kovácsmester volt, — ámbár a megkárosultak névsorában több Kovács nevüek is fordultak elő. Az bizonyos, hogy hivatásos mesteremberek nem igen voltak, — amint Szemián írja — itt éhen halhatott volna, — de akadtak mindenre ügyes emberek, kik ezermesterek voltak és a képzett mestereket pótolták. Ez kitűnik Haan Lajos nagy érdemű volt evang. lelkészünknek ,.Békésvármegye III. Károly király uralkodása alatt" cimü értekezéséből is, melyben említi, „hogy 1726-ban a helytartó Tanács azon kérdésére: minő kézműveseket kellene telepíteni a megyébe ? a megye azt feleli, hogy legfeljebb is szürszabókat, másokra itt szükség nem lévén, mert a mindennemű famunkát maga a lakosság készíti, a kovács munkát pedig végzik a cigányok." Jó gazduraimék most töprenghettek azon, hogy jobb volna-e az az egyszerű, primitív élet, vagy a mostani kényelmes állapot, mikor mindenre van kész mester? Bizony, sajnos most sincs jól. Beleestünk abba a szélső végletbe, mikor, ha egy bognár vagy kovácstól számlát kap a gazda, — égnek mered a haja. Fábry Károly. (Folytatása következik.)