Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-25 / 84. szám

2 BÉKESMEGYEÍ EOZLOÜTT Békéscsaba, 1924 április 25 tokrata" tagjai közül Károlyi— Széchenyi Ilona grófnő Kofaaszszonya sok derűt és meleget áraszt a teremben. Almássy Denise grófnő exlibrisei gondolatban mélyek, de technikájukban még erőtlenek-. Sajnos, a mostani kiállítás sem , az anyag gazdagságában, sem értékben nem üti meg az Aurora tavalyi kiállításának mértékét. De az érdeklődésre és megtekintésre érdemes s jó alkalmat nyújt becsületes és művészi munkák olcsó megszerzésére. Aláírták a magyar-román szerződést A kereskedelmi szerződést a legtöbb kedvezmény elve alapján kötötték Azok a tárgyalások, amelyeket a magyar koimány Romániával folytatott a trianoni szerződés végrehajtásával kapcsolatos függő kérdések rendezésére, mintegy hat hónepig tartott tárgyalások után befejezést nyerlek. Románia és Magyarország között tizenkét egyezmény jött létre a kereskedelmi szerződésen kivül, amely nagymértékben meg fogja könynyiteni a kereskedelmi forgalmat. A megegyezést tartalmazó jegyzőkönyveket kedden irték aló N. Tilodor a román és Wodianer báró meghatalmazott miniszter a magyar kormány nevében. A tárgyalások sorén létrejött tizenkét egyezmény a következő : 1, Kiadatási szerződés. E szerződés a közönséges bűncselekmények tetteseinek kölcsönös kiadatására vonatkozólag intézkedik. A szerződés valóban csak a konve ncicnális nemzetközi formulákat tartalmazza, szigorúan közönséges bűntettesekre vonatkozik. 2. Perjogi és magánjogi egyezmény. Ez a szerződés a kölcsönös jogsegélyről tartalmaz meg állapodásokat az egyik állam polgárainak a másik állam polgárai ellen indított magánjogi pereiben. 3. Az anyakönyvi iratok kicserélésére vonatkozó szerződés. Ez a megegyezés lehetővé teszi, hogy kölcsönösen kicseréljék azokat az anyakönyvi okiratokat, amelyek az egyik állam polgárairól a másik állam hatóságainál vannak. 4. Ez a szerződés arra kötelezi Magyarországot, hogy a Gozsdualap értékeit kiadja Romániának. Ezt az alapot az 1870-ben Budapesten elhalálozott Gozsdu Manó legfőbb itélőszéki biró hagyta hátra s az alapítvány összege 1913 ban meghaladta a kétmillió koronát. 5. Ez az egyezmény arra kötelezi Magyarországot, hogy 640 ezer arany lej

1 értékű lokomotivot adjon Romániának helyreállítási költség fejében. 6. Egyezmény a magánosok lététéiről és adósságairól, ezeknek kölcsönös rendezése végett. 7. Szerződés a Lettős adózás kikerüléséről. A szerződés elhárítja azt az eshetőséget, hogy ugyanazon az alapon ugy a vagyontárgy helye, mint a tulajdonos lakóhelye szerint kettősen adóztassák meg az illető jövedelmi forrást. 8. Külön jegyzőkönyv intézkedik, hogy az egyik állam területén fekvő birtok telekkönyveit kiadják annak az államrak, amelynek felületén a birtok fekszik. A 9. szému szerződés a biztosító társaságokra rézve intézkedik. A 10. ezon községek, városok és falvak vagyonainek eloszlása felől rendelkezik, amelyeket a határok kettészeltek. A 11. a határ által elvágott vizek használatára tartalmaz megegyezést. A 12. jegyzőkönyv a kiskorúak és gondnokság alá helyezettek vagyonának kezelésére nézve tartalmaz nemzetközi szabályokat. A kereskedelmi szerződés kölcsönösen a legtöbb kedvezmény elvét biztosítja a két állam számára. E szerződésben legfontosabb a határokon való tranzitóforgalom szabályozása, valamint a határmenti helyi forgalom lehetőségeinek biztosítása. A lélrejött megállapodások alkalmasok arra, hogy a két ország politikai és gazdasági összeköttetéseit a legbarátságosabb alepon fejlesszék s erre mindkét országban megvan a legnagyobb hajlandóság. A leglöbb kedvezmény elve azért is nagyjelentőségű, mert ezzel Magyarország automatikusén olyen kedvezmények birtokába jut, mint emilyeneket Románia szövetséges államainak biztosit. Nagyszalontától — Nagyszalontáig Tragikomikus körutazás ötszáz lej miatt Csak magát a szárez tényállást ismertetjük, a puszta történetet meséljük el. A kommentárt elhallgatjuk, hiszen az eset eléggé beszél minden kommentár nélkül is . . . L. M. békéscsabai államvasuti pályafelvigyázó — aki a románok bevonulása alkalmával menekült Békéscsabára — nemrégen megelégelte a vagonlakás ádáz gyönyöreit és szilárd, földhöztapadt hajlék után vágyódva, elhatározta, hogy visszatér a románok közé. Hosszas utánjárás után sikerült is megszereznie az engedélyt, hogy visszatérhet előbbeni lakhelyére, Nagyszalontára,amely ma „Salonta Mare" névre hallgat. A pályafelvigyázó néhány nappal ezelőtt kelt útra. Annak rendje és módja szerint megszerezte az útlevelét, a családtagjainak útlevelét, a vízumokat, a bulorszállitási engedélyt, szóval mindent, ami az elköltözéshez elengedhetetlenül szükséges volt. Valahogy azonban hiba történt az útlevelükben, amit akkor nem vettek figyelembe, mert nem is gondolták, hogy egy jelentéktelennek látszó elírásból micsoda égigérő kellemetlenségek származhatnak. Ugy történt ugyanis, hogy az elköltözők számára, akik a határmenti Nagyszalontára igyekeztek, amely a békéscsaba—nagyváradi vonalon fekszik, a kürtösi határállomást jelölték ki átlépésre a budapesti román konzulátuson. Kürtös tudvalevően a békéscsaba—aradi vonalon fekszik és igy történt a tévedés. L. M.-ék nem is álmodták, hogy ebből, a konzulátus tévedéséből milyen nagy bajok lesznek még. Ők ugyanis nem indultak Kürtös felé, hanem a legegyszerűbb útirányba : egyenesen Nagyszalonta felé. A magyar határállomáson nem is volt semmi baj, a magyar vámközegek átengedték a költözködési holmikat és a családot is. Nem igy történt azonban Nagyszalontán Ott a román fináncok kijelentették, hogy a pályafelvigyázó bútora és családja Nagyszalontánál egyáltalában nem léphet román területre, annál az egyszerű oknál fogva, mert a határátlépésre a kürtösi vámhivatalt jelölték ki számukra. L. M. és egész családja kélségbeeseten könyörgött vagy félnapig a román vámhivatalban, a fináncok nem engedtek a merev álláspontjukból. Kijelentették, hogy a bútorokat tartalmazó vagont a pályafelvigyázó családjával együtt a legközelebbi vorattal visszaküldik Kötegyánra, át a magyar határon s L. M.-éknek meg kell tenniök az utat cókmókjukkal együtt Kürtös felé, ha valóban Romániába akarnak jutni. Ekkor valaki, akinek megesett a szive a népes vasutascsalád kétségbeesésén a szörnyű vaskalaposság miatt, félrehívta a pályafelvigyázót és megsúgta neki, hogy minden iendben lesz, nem kell visszautazniok, ha — ötszáz lejt adnak a vámhivatal fejének. S itt van az a pont, ami miatt tiagikus a repatriálok esete: az egész családnak nem volt összesen ötszáz leje. Sőt még — öt sem. És igy vissza kellelt szépen utazniok Nagyszalontától Magyarországba . . L. M. és családja a vagonnal együtt ekkor visszajött Békéscsabára, innen a legközelebbi vonattal elutaztak-Kürtösre, ahol a román hatóságok minden baj nélkül beengedték őket vágyaik földjére. Kürtösről egész csinos kis körutazást csináltak még, hogy Nagyszalontára jussanak : Aradra, majd Nagyváradra utaztak, ahonnan már közvetlenül jutottak el Salonta Mare-ig, vissza a magyar határig. Mindezt ölszáz lej miatt. Ami nem volt. És ami miatt „hiba" volt az útlevélben és ami miatt majdnem egy heti utazgatással kellett vezekelni zötyögős, bűzhödt, hideg marhakocsiban, HIREK — A leánygimnázium jubiláris ünnepe. A leánygimnázium május 3-án tartandó jubiláris ünnepére erősen folynak az előkészületek. Az intézet igazgatósága ezúton is kéli a volt tanítványokat s a jelenlegi növendékek szüleit, hogy az érkező vendégek elszállásolását egy napra vállalni s ezirányu hajlandóságukat e hó 29-éig Kuthy Erzsébet intézeti tanárnál bejelenteni szíveskedjenek. Hasonlóképen kéri a volt tanítványokat, tanügybarátokat s a jelenlegi növendékek szüleit, a hatóságokat és társintézetek tantestületét a Fiumeszállóban tartandó közebéden való részvételre. Jelentkezések az intézetben, a Fiume portásánál, a Kaszinóban és a Polgári körben„ valamint Gesmey S. könyvkereskedésében kitett iveken folyó hó 28-áig. Az intézetnek a jubileumi ünnepségekkel kapcsolatos szinielőadását a színházban a nagy érdeklődésre való tekintettel május 4-én, vasárnap meg kell ismételni. Eszerint az előadás május 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap este fél 8-kor lesz teljesen, azonos programmal. Jegyek mindkét előadásra mától fogva kaphatók a Gesmey S. könyvkereskedésében, 3000 K-tól 25000 K-ig, páholyok 80000 K-tól 150 ezer K-ig. Felülfizetéseket az intézet jótékony alapjai javára köszönettel fogadnak. Az előadáson az intézet énekkara, Tauszig Olga és Faludi Mária szavalata, továbbá két színdarab szerepel,, még pedig egy kétfelvonásos kedves, poétikus magyar mesejáték ének- és láncszámokjíal („Egyszer egy királyfi . . ." címmel) és Ernőd Tamásnak egy hangulatos kis vígjátéka. A részletes műsort vasárnapig számunkban hozzuk. — Ismét megnyílt a povázsai iskola. Március elején a povázsai evangeiikus elemi iskola tanulói körében járványszerüen lépett fel a torokgyik, mire a városi orvos véleményezése alapján az alispán az iskolát bezáratta. A torokgyik járvány azóta teljesen megszűnt, ugy, hogy az alispán a zárlatot feloldotta és az iskolát a mai napon újra megnyitották. — A város hirdetési szabályrendelete. A városi képviselőtestület a mult év szeptember 10-én tartott közgyűlésen elfogadott egy uj szabályrendeletet amely a városi hirdetésekről intézkedik. Ezt az uj szabályrendeletet a vármegye alispánja ma jóváhagyta és igy az életbe is lépett. DUPLATALPAS SANDÁLOK FEHÉR YÁSZ0NC1PÖK PÉTERFI CIPŐ ÁRUHÁZBAN Griffith rendezése BUZA VI HÍG románc a boldogság völgyéből hótfőn ós kedden Lllian Gisch főszereplése