Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-10 / 73. szám

Békéscsaba, 1924 április 10 Csüíörlök 51-ik évfolyam, 73-ik szám BEKESME&YEI KÖZLÖNY Poíiíikai napilap Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. 1 méreteiben talán nem is jelentős, külső megnyilvánulásában és hatásábaan azonban kétségkívül olyan jelenség, amely mellett akarva sem lehet szó nélkül elhaladni. A főváros sajtógépei a tegnapi napon megállottak s minthogy a főváros hírszolgáltatása megszűnt, beteges centralizációnknál fogva egy nap óta az ország sorsát illetőleg csak vagy egyoldalú és halovány értesülésekből táplálkozik vagy kétes tudatlanságban gyötrődik a közönség. Ez a körülmény az, mely a pesti lapszedők sztrájkját országos jelentőségűvé nagyítja. De az, hogy ez a sztrájk megtörténhetett és hogy 24 óra alatt elintézést nem nyert, egyéb meggondolásra késztet. Komoly figyelmeztetője annak a gazdasági válságnak és a nyomában felfakadó elkeseredésnek, amely még további és súlyosabb megrázkódtatással fenyeget, ha idejében minden oldalról és minden módon a jószándék és a jótett nem nyilvánul meg. A súlyos bajokkal küzdő magyar iparban kevés olyan iparág van, amely nehezebb napokat élne, mint épen a nyomdaipar. Legjobb piacát, az országnak legkulturáltabb helyeit veszítette el s a dolog politikai vonatkozásainál fogva ebben az iparban az export is nagyobbrészt lehetetlen. Minthogy pedig a nyomdaipar termékei csak részben közszükségleti cikkek (hiszen nálunk még az újság és a könyv sem közszükségleti cikk) igy az árak növekedtével a fogyasztás ezekben a termékekben rohamosan csökken. A nyomdatermékek a mainál -súlyosabb megterhelést aligha birnak el, mert akkor a mostani minimális fogyasztás is megszűnik. Hogy még az indexrendszer mellett is a munkások életstandardja legutóbb megint lejebb szállott, lehetséges, sőt valószínű. Ugyanannak az elnyomorusodásnak átka nehezedik rájuk, mint a leigázott ország minden produktív elemére : legyen az munkaadó vagy munkás, iparos vagy kereskedő. De ha idáig jutottunk, ha már bennünket lebunkóztak, hogy még mi is doronggal rohanjunk egymásnak, az mindenhová, csak jóra nem vezethet. Kritika a népszövetségről a nemzetgyűlés mai ülésén Lukács György védi, Ruppert Rezső támadja a kormányt A nemzetgyűlés mai ülésén az első fölszólaló Lukács György. Felfogása szerint a javaslatok meg nem szavazásával nemcsak a kormányt buktatnék meg, hanem gazdasági csődbe kergetnék az országot. Igen nagyfontosságú, hogy a kormány a külföldi kölcsönnel kapcsolatban rendezte a jóvátétel kérdését is. A jelenlegi körülmények közöli az az ut, amelyre a kormány lépett, a kibontakozás egyetlen utja. Senkisem vállalhat felelősséget a kölcsön meghiúsulásáért. — Gazdasági leromlottságunk oka a háború, a forradalom, a bolsevizmus, a román megszállás. Ezeket nem lehet meg nem történteknek tekinteni. A javaslat azért fontos, mert általa kapcsolódunk bele a világ gazdasági életébe. Hosszasan foglalkozik a nemzetek szövetségének működésével. Kérdi, hivatása magaslatán áll-e az olyan szervezet, amely az elnyomott kisebbségekért semmit sem tesz. Mégis a nemzetek szövetsége már védelme alá vet'e gazdasági talpraállitásunk ügyét, mint olyan kérdést, amelynek szerencsés megoldása Középeurópa nyugalmának és békéjének egyik legfőbb biztositéka. A nemzetek szövetségének eljárása reményt ad arra, hogy ezután a kisebbségek ügyét nagyobb figyelemmel kisérik és szomszédainkat rákényszerítik, hogy a kisebbségek védelmét^ a gyakorlatban is keresztülvigyék. Remélhető, hogy a nemzetek szövetsége a szabad nemzetek szövetségévé fejlődik ki. Ki kell küszöbölnünk alapszabályaiból a győzők és legyőzöttek közötti óriási megkülönböztetést. Csak az teszi elfogadhatóvá a szanálási áldozatokat, hogy válságunkból máskép nincs menekvés és hogy ezáltal elmúlik a fejünk feletti reparációs veszedelem. Aki hisz a nemzet jövőjében, annak nem szabad a legsúlyosabb áldozatoktól sem viszszariadnia. A javaslatot elfogadja. Az elnök jelenti, hogy Eörffy Imre és társai indítványt nyújtottak be a szanálási javaslatok tartamára 16 órás ülések bevezetése tárgyában. Az indítvány felett holnap dönt a Ház. Ruppert Rezső hevesen tiltakozik a 16 órás ülések bevezetése ellen. Hibáztatja, hogy a kormány akkor kezdte meg a kisantanttal a tárgyalásokat, amikor szorult helyzetben voltunk és nem léphettünk fel egyenrangú félként. Hosszasan foglalkozik a választójoggal, amelyet törvénytelennek tart. A kölcsön elhelyezése sok nehézségbe fog ütközni és a névértéken jóval alul fogják a kölcsönkötvényeket rendelkezésünkre bocsátani. Ha helyreállitanók a konszolidációt, nem kellene a külföld előtt megalázkodnunk. Elnyomott népek legnagyobb értéke a kultura. Ha ez megvan, megvan a rokonszenv is a külföld előtt. Nálunk azonban nem törődnek sem az anyagi, sem az erkölcsi értékekkel. Más módon is meglehet menteni az országot, mint külföldi kölcsönnel. Hozzáértő emberek 5 perc alatt megmenthették volna az országot. Az ország önerejéből is talpraállitható. Nem komolyak a külföldi kölcsön érdekében felhozott érvek. Nem lett volna szükség áldozatokra, csak a pénzpazarlást kellett volna megszüntetni. Ezután a szónok kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A Ház tanácskozóképes. Rupert folytatja beszédét : A militarizmusról szól. A katonák egyrészének elbocsátását kéri a tisztviselők helyett. Deák Ferenc beszédével azt akarja bizonyítani, hogy Deák is antimilitarista volt. Nincs kilátás megegyezésre nyomdászsztrájkban a 100 takarékkorona mai árfolyama 114 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 80-al jegyezték. A hétfő dél óta tartó nyomdászsztrájkban még mindig nem tisztázódott a helyzet. A sztrájk, amely a kollektív szerződés megszegése miatt kizárással kezdődött, most már erős bérharccá fejlődött. A munkásság 25 százaléka ujabb béremelést követel. Ezt azonban a Grafikai Munkaadók Egyesülete nem tartja méltányosnak és addig nem bocsátkozik ujabb tárgyalásba, amig a munkások a munkát újból meg nem kezdik. Eddig a helyzet az, hogy megegyezésre rövidesen kilátás nincs és igy a ma délutáni és esti lapok nem jelenhetnek meg s valószínűen a reggeli lapok sem. Aj Sztrájk teljesen gazdasági érdekű. Ujabb értesülés szerint a lapszedők sztrájkja bővülni fog, mert csatlakozni fognak hozzá a többi, nem lapoknak dolgozó szedők is. Más hir szerint azonban a sztrájkoló, illetőleg a kizárt szedőmunkások éppen a kizárás miatt, most már tulmennek eredeti követeléseiken és a munkaadókkal folytatott tárgyalásaikon azt hangoztatják, hogy immár nem 33 százalékos béremelést, hanem aranyparitásban való fizetést követelnek. A leánygimnázium beszüntetésének okai Gajd a Béla igazgató érdekes adatai — A lakáshiány megöli a kultúrát — Az intézet tanárainak túlnyomó része hónaposszobákban lakik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több ízben is foglalkoztunk azzal a veszedelemmel, amely a békéscsabai Lórántffy Zsuzsannaleánygimnáziumot fenyegeti. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis körülbelül egy hónappal ezelőtt orról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy az intézet fokozatos beszüntetését határozta el, mivel az iskola tanárai nem tudnak megfelelő lakásokban elhelyezkedni. A város vezetősége nagy megdöbbenéssel értesült a miniszter elhatározásáról, mert mindenki előtt tisztán áll az, hogy a felsőbb leányiskola megszüntetése a város egész lakosságának minden érdekével ellenkezik, de egyébként is társadalmi és kulturális szempontok miatt is mérhetetlen károk származnának az intézet beszüntetéséből. Az üggyel azóta sokat foglalkoztak Békéscsabán, mert a társadalomnak úgyszólván minden rétege az iskola fönntartása mellett nyilatkozott. Az ügyben ma ujabb fordulat történt. Gajda Béla, a leánygimnázium igazgatója ma terjedelmes beadványt intézett a polgármesteri hivatalhoz és ebben részletesen fölsorolja azokat az okokat, amelyek miatt a miniszter kénytelen volt magát a régi iskola megszüntetésére elhatározni. Gajda igazgató beadványa sok érdekes és eddig ismeretlen adatot tartalmaz. Ezeknek a legsulyosabbjai azok, amelyek a békéscsabai szörnyű lakásviszonyokra vonatkoznak, mert ezek szerint az a helyzet, amikor a lakáshiány kulturális intézmények bezárását idézi elő, egyenesen katasztrofális és túlnő az egyszerű magánügyön. A beadvány elmondja, hogy 1920 óta a lakásmizériák miatt sohasem volt teljes az iskola tanári kara. Néha csak 8 tanár működött a törvényben előirt 15 helyett, a többi nem tudott Békéscsabára jönni vagy — értesülve az itteni lakáshiányról — nem is akartak eljönni és inkább leköszöntek az állásukról. Három év óta 33 tanár jött és ment el az iskolából, ezek közül 16 el se foglalta az állását, mert amikor a városba érkeztek, mindjárt látták, hogy úgysem tudnak majd lakáshoz jutni. A sok kellemetlenség aztán azt eredményezte, hogy az