Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-10 / 73. szám

2 BEKÉSMEGÍEI KOZLONY Békéscsaba, 1924 április 10 Divatkosztiim, köpeny és uccai ruha a legszebb kivitelben készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék. egyik tanár — Gyurmán Endre — miután Gyöngyösön maradt családja részére hasztalanul próbált Békéscsabán lakást szerezni, elkeseredésében elhagyta az intézetet és megfelelő módon informálta a minisztert az itteni lakásviszonyokról. Az informálás következménye lett aztán a miniszter elhatározása az intézet beszüntetéséről. Gajda igazgató ezután elmondja, hogy a tanárok közül egy már az életével is áldozott a leheletlenül rossz békéscsabai lakásviszonyoknak. Timbusz Endre tanár, aki szintén hiába akarta elhelyezni itt a családját és kénytelen volt hetenként hazautazni, a folytonos utazgatás közben betegséget szerzett és ebbe belehalt. Egy másik tanár szintén betege lett az utazgatásoknak: tüdő- és szembajt szerzett, aminek ma is betege. Az igazgató fölsorolja ezután, hogy az intézet tanárai közül többen egyszerű bútorozott szobákban laknak, ahol horribilis bért fizetnek, többen pedig valóságos proletártanyákban kaptak lakást, sőt van egy tanár, aki egy mosókonyha mellékhelyiségében kénytelen meghúzódni a családjával. Majd rátér a beadvány az intézet beszüntetésének másik okára: az iskolaépület kérdésére. Az iskolaépület ma egyáltalában nem felel meg egy modern, felsőbb iskola céljainak, mert szük, kényelmetlen és néhány helyisége használhatatlan. A beadvány végül arra kéri a polgármestert, hogy az utolsó órában mindent kövessen el a város vezetősége, hogy az ötven éves kultúrintézményt a beszüntetés elől megmentse és ebben a munkában az egész város társadalmának szoros támogatását vegye igénybe. A vármegyei törvényhatóság rendkivüli közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy héttel ezelőtt megírtuk, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságot Daimel Sándor dr. alispán rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyet április 16-án, szerdán reggel 9 órakor tartanak meg. A közgyűlés táigysorozata eddig 104 különféle ügyet ölel fel, amelyek kisebb-nagyobb fontosságúak. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük a következő ontosabb ügyeket: Szarvas község határozata a csatornázási munkálatok folyamatba tételéről. Belügyminiszteri leirat Békéscsaba város központi választmányának megszüntetése és a városnak a" vármegyei központi választmány joghatósága alá leendő beosztása tárgyában és ezzel kapcsolatban a várm. központi választmány kiegészítése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a várm. testnevelési bizottság 8 tagjának megválasztása iránt. A belügyminiszter leirata a vármegye alispánja és a járási főszolgabirák utiátalányának ujabb rendezése tárgyában. A belügyminiszter leirata a vármegyei tiszti nyugdijszabályrendelet módosítása ügyében. Békéscsaba város közélelmezési, függőkölcsön, kórházi, letéti, házhelyalapi, munkásegélyalapi, vámosutalapi, barakk lakásépitésalapi, villamosmü pénztári, tőkepénztáii, munkásház építési, hadigondozói, törzsvagyon, tiszti nyugdíj, földvételi pénztári, iparos tanoncotthon építési és báró Prónai és Urszinyi alapítványok számadásai. Békéscsaba város határozata a város területén tartózkodó és átvonuló idegenek megadóztatásáról. Békéscsaba város határozata a városi esküdtek részére magánfelek érdekében történő kiküldetésük utáni napidijak felemeléséről. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán ezenkívül nagyszámú kisebb-nagyobb községi, adminisztratív és személyi ügy szerepel. Milyen adókat kell fizetni áprilisban ? Áprilisban, mint az uj évnegyed első hónapjában, általában esedékesek az egyenes adók. Ezek közül elsősorban : Az utolsó buzaértékü földadó az 1923—24. évi IV. negyedi földadó, amely azonban az évnegyed bármely napján, tehát április 1-től junius 30-ig fizethető. Ez lesz az utolsó buzaértékben fizetett földadó, mert az adókat julius 1-től a szanálási törvényjavaslat értelmében aranykoronákban állapítják meg s igy a földadót is aranykoronákban vetik ki a kataszteri tiszta jövedelem alapulvétele mellett. Házadó és fényűzési lakásadó A házadót, melyet a novemberi, kincstári haszonrészesedés és közüzemi pótlék nélküli házbérjövedelem négyszerese után vetnek ki, április 1-től május 15-ig lehet fizetni mult évi alapon, mert 1924-re, a földadót kivéve, általában "még adókivetés nem történt. A fizetés elmulasztása esetén a késedelem minden megkezdett hónapjára 10 százalékos adópótlékot kell fizetni. Az adókulcs városokban 20%. A házadót a bérjövedelemnek évközi emelkedése nem érinti, az engedélyezett 50 százalékos lakbéremelés után tehát adót nem vetnek ki és ujabb házbérvallomást nem kell eszközölni. A fényűzési lakásadó, melyet a házbér vagy a felbecsült haszonérték 20— 60%-a erejéig vetnek ki a 7 szobásnál nagyobb lakások után. Kereseti és társulati adó Az általános kereseti adó április 1-től május 15-ig fizetendő az előző évi adókirovás szerint, mert mint már említettük, erre az évre még adókivetés nem történt. A szolgálati- és munkabérviszonyból eredő illetmények után járó adó, melyet a munkaadó köteles az alkalmazottaktól levonni és a levonást követő hónap 15-ik napjáig beszolgáltatni, április 15-ig fizetendő a március havi illetményekre nézve. Kivételt képeznek azok a munkaadók, akik az alkalmazottaktól levont adók negyedévenként való elszámolására nyertek engedélyt. A társulati adó szintén a mult évi alapon április 1-től májys 15-ig fizethető. Itt emiitjük meg, hogy a közkereseti és betéti társaságok (társas cégek) április hó 15-ig társulati adó aló eső részvénytársagok és más vállalatok a zárszámadásukat jóváhagyó közgyűlést követő 30 nap alatt kötelesek adóbevallásukat az illetékes pénzügyigazgatósághoz benyújtani. Az adóbevallást azonban junius 30-ig feltétlenül be kell adni. A valorizált jövedelemés vagyonadó A jövedelem- és vagyonadót 1922-re és 1923-ra nem vetették ki, hanem ehelyett 1922-re az 1921. évi adó 5-szörösét, 1923-ra pedig ez 1921. évi adó 2Ó-szorosát rótták ki. 1924-re szintén nem történt még meg a kivetés iránti intézkedés, tehát az 1923. évi adónak megfelelő negyedévi öszszeget kell fizetni április 1-től május 15ig. Készpénz helyett saját jegyzésű nosztrofikált háborús államadósági címletekkel (hadikölcsönkötvény és pénztárjegy) is lehet fizetni. A késedelmes fizetőre itt is 10 százalékos adópótlékot rónak ki a késedelem minden megkezdett hónapjára. Egyéb határidős teendők Az április l-ig fizethető 50 százalékos pótlakbér utón beszedett kincstári haszonrészesedést április 15-ig kell a háziuraknak beszolgáltatni. A takarékkoronákban lerovandó kényszerkölcsönelőleg 2-ik részét április 10-ig, 3-ik részét pedig április 30-ig kell befizetni. A március hóban beszedett fényűzési és forgalmi adót április J5-ig kell elszámolni. ÉRTESI1ÉS / Tisztelettel értesítjük igen hogy cipészmühelyünket t. vevőinket, egybevontuk és igy folytatjuk mindkét üzem vezetését. — Szabászat és mértékosztály ezután csakis a Péterfi Cipöáruházban lesz, ahol nagy súlyt helyezünk a legfinomabb ízléseket kielégítő lukszuscipők mérték utáni készítésére. Tisztelettel : Péterfi Imre Kurilla András Az aradi csoda Egy T. Mancika nevezetű bájos aradi leányasszony, egyik közeli tavaszi éj virradtán azt vette észre, hogy fehér ágyába idegen vendég pottyant. Az idegen vendég egy makkegészséges vörösképü kisgyermek volt s csapott az ágyban szörnyű ribilliót. A zajra felfigyelt a ház feje s amikor tudómást szerzett a csodáról, a leányt szörnyű haraggal vallatóra fogta. Ekkor kisült, hogy a leány éppen ugy csodálkozik a csodán, mint a haragos apa : kisült, hogy saját magának sem volt sejtelme a bekövetkező eseményről s a rémülete őrjöngésbe csapott. Tagadott, térdrerogyva esküdött, hogy soha senki nem csókolta meg, nem sze^ retett senkit, udvarlója nincs, jóbarátja sincs, fogalma sincs, hogy történhetett meg a csoda ? Az apa nem hagyta annyiban: a dolgot, kihivatott a leányhoz két orvost, akik egybehangzóan odanyilatkoztak, hogy a csoda valóban csoda, a leány ártatlansága kétségen kivül megállapítható, változásai csak a szülés alkalmával következtek be, Az újságok napok óta szenzációzták a dolgot, komoly, és humoros formában s a közönség rágódik a titkon. Fejéi csóválja, diszkrét mosollyal kiséri a vitát s egy-egy vastag városi megjegyzésre vastagon röhög. A leánya ezalatt a gyermekét nézi, rámereszti a szemét, rossz és édes érzésekkel bámulja, gyűlöli, mint egy nem várt csapást s szereti mint a gyermekét. Az orvosok azt mondják : az élő erő, amelyből az ember lesz„ negatív ösztönöktől vezetve átharcolhatja magát a test védő burkain is, lassú, kitartó makacssággal célja felé törve átszivódik a röntgeni réseken és fészkébe ülhet akkor is, ha közvetett uton — ebben az esetben nyilvános fürdőben — jut létfeltételei helyére. Igy persze, ha minden lében akad valami kanál, — ebben az esetben az orvosok, — ha minden csodát már eleve átreflektoroznak, nem csoda, ha leomlanak az álmok, nem csoda, ha egyre sötétebb lesz az ember felett az ég s nem csoda, ha igy nézve a dolgot, az aradi csoda sem csoda. — A népfőiskolai előadás elhalasztása. A népfőiskola vezetősége ezúton tudatja a hallgatókkal és az előadókkal, hogy a csütörtöki előadásokat holnap^ pénteken tartják meg. — A vármegye jóváhagyta a városi nyugdijszabályrendeletet. Ismeretes, hogy Békéscsaba városának volt egy régi szabályrendelete, amely a városi alkalmazottak nyugdijáról intézkedett. A szabályrendelet egy nagyobbösszegü: pénzalap felett rendelkezett, amely nyugdijalap volt és ebből utalták ki mindig a nyugalombavonultak illetményeit. A nyugdijalap összege azonban a pénz elértéktelenedése következtében teljesen összezsuA casiiliai véreb rendkívül izgalmas történet hétfőn-kedden v A lélek órása szerdán-csütörtökön. Főszereplők Lóth 11a, Yándory