Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám
1924-06-26 / 133. szám
Békéscsaba, 1924 junius 2 6 Csüförfö k 51-ik évfolyam, 133-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonké nt 800 korona. Reflexiók a főispáni installációs beszédhez Békésvármegye törvényhatósága hagyományosan ünnepélyes formák között hétfőn iktatta be az uj főispánt. Az installációs beszéd azonban ugy kereteiben, mint tartalomban mintha tulment volna a hagyományosan ünnepélyes és díszes mezbe öltöztetett installációs beszédek egyébként szo,kásos tartalmi súlytalanságán. Az uj főispán ugyanis nemcsak a megyei önkormányzat aktuális kérdéseivel, de az országos politika kormányzati alapelveivel is foglalkozott. Mint a kormány bizalmi embere és ellenőrző szerve ebben a tekintetben csakis kormányának intencióit tolmácsolhatta. És minthogy ezekről az intenciókról — pártállás és vérmérséklet szerint — külömböző felfogás él az ország külömböző rétegeiben, ezért birt volna különös érdekkel ez a megnyilatkozás. L Ennek a politikának fundamentumául a főispán a keresztény erkölcstől áthatott nemzeti gondolatot áliitotta oda. Tehát keresztény és nemzeti irányzat, amint azt már négy év óta Ihalljuk. A kettős jelzővel ellátott irányeszmét megtagadni aligha volna valakinek bátorsága, de belső, lelki elhatározása is. Viszont állítani merjük, komoly, férfias megfontolással aligha akadna valaki, aki minden lelkiismereti és értelmi megmozdulás nélkül rámondaná az esküszömöt, mielőtt meg nem kérdezné, mit is méltóztatik alatta érteni. Megboldogult és drága emlékezetű Riedl professzoromnak okos és bölcs tanítása jut eszembe a magyar közéletben röpkedő szavakról, amelyek mögött vagy egyáltalán nincs tiszta, elhatá. rolt fogalom vagy annyira kitágul a fogalom köre, hogy mindenki azt gondolja mögé, amit akar. Keresztény gondolat és keresztény erkölcs ! Alapja a nyugati kulturának, amely másfélezeréves gyönyörű fejlődését ennek a hatalmas ideának köszönheti. Konfucius és az Izlám fölött a krisztusi eszme és a civilizáció diadalmasan teremtette meg az egyén fölszabadu* lását, az emberszeretetet, a családot és a nemzeti államot, Vaz egyenlőséget és a testvériFőszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. séget, a demokráciát és a szociális gondolatot, szóval minden müveit emberi közösséget és annak biztosítékait. A keresztény gondolat negligálása, legyen az bárki, zsidó vagy mohamedán, a nyugati kultura tagadását jelenti. És ha a fogalmat igy tisztáztuk, nézzük, mit jelent ez a szó (vagy jelszó ?) minálunk ? A megyegyülésre egy csomó pártállásu, osztályú, fajú és felekezetű ember elmegy és ott Bethlen István bizalmi embere hitvallást tesz a keresztény gondolat és erkölcs mellett, mint politikus. A túlzó fajvédő szeme felvillan és az „Üsd a zsidót" hallja. A mérsékelt fajvédő numerus claususra gondol, nem annyira pedagógiai téren, mint gazdasági téren. Rassay a keresztény demokráciát, Apponyi a dinasztikus hűséget vélné kicsendülni. A lelke mélyén keresztény a szociális tartalmat érzi a szó mögött. A liberális először elkomorul, azután mosolyog s azt mondja magában : Ti rosszul értitek! A zsidó nyugtalanul feszeng a helyén és négy év után joggal bizalmatlan. Most nézzük a másik alaptételt : a nemzeti eszmét. Nem hisszük, hogy csak egyetlenegy igaz magyar ember is volna, aki szive egész melegével ne csüggne ezen a szerencsétlen, megcsonkított hazán, amely az ő szomorú sorsa is. Azt mondhatnók, hogy a nemzeti gondolat ma minálunk nem politikai irányelv, hanem élő és fájó valóság, nem sovinizmus, még csak nem is nacionalizmus, ahogy az nálunk és másutt a politikai életben kialakult, hanem az emberiesség, a jog, az igazság gondolata s egy egyedeiben és összességében igaztalanul megalázott és tönkretett nemzet egyedeinek és összességének élniakarása. Itt és ebben különbözik ma a magyar nemzeti gondolat az oláh, a cseh, a szerb nacionalizmustól, amelyekkel szemben az önvédelem és az életösztön elszántságával küzd. Azért nem volna szabad politikánkban elkülöníteni a nemzeti gondolattól a céljaiért becsületesen küzdő (mert ilyen is lehet) magyar szociáldemokráciát sem. Itt csak az a kérdés, hogy a maga osztálytudatán felül közösséget érez-e a Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. 7Jz állatni alkalmazottak illetményei Budapest, jun. 25. A tisztviselők, honvédség, rendőrség, csendőrség, özvegyek, nyugdijasok és árvák julius elsején ugyanazon összeget fogják kapni, mint junius elsején, minden egyéb illetmény nélkül. Amennyiben az errevonatkozó rendelet valószínűleg csak julius elején fog elkészülni, a külömbözetet csak később fogják megkapni. Zürichben a magvar koronát 72 5-el jegyezték. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Jiét pénzügyminiszter lesz Budapest, jun. 25. Befejezett tény, hogy Korányi legkésőbb októberben visszamegy párisi követnek és az eddigiek szerint Bud János lesz az utódja. Bethlen súlyt helyez arra, hogy Kállay is résztvegyen a minisztertanács ülésein. Ez pedig csak ugy történhetik meg, ha kinevezik tárcanélküli miniszterré. Igy az a feladat hárul rá, hogy öszekötőként szerepel majd a kormány és a népszövetségi főmegbizott közölt és továbbra is résztvesz a külföldi tárgyalásokon. szenvedő magyarsággal és megtagadja-e a közösséget azzal a briganti társasággal, mely épen a szociáldemokráciát nálunk hosszú időre politikailag és erkölcsileg diszkreditálta ? De ez a kérdés, a brigantikkal való közösség megtagadása, másutt is feltehető. És ha igy tisztáztuk a fogalmakat, csak akkor látjuk, hogy az a két gondolat, amelyet a kormány és főispánja mint két alappillért megjelöl, vagy semmit, vagy nagyon sokat jelent. Az óvatos és diplomatikus kor mányelnök még sosem határolta meg precizen ezeket a fogalmakat s a főispán beszédje se vetett rájuk világosságot. Pedig történt a megyegyűlésen két szép, becsületes, magával ragadó hitvallás a nemzeti és keresztény gondolat mellett. Az egyik a mi méltán tisztelt és nagyrabecsült puritán alispánunk üdvözlő beszéde, a másik dr. Berthóty Károly orosházai bizottsági tagé. A mi alispánunk, mint ennek a vármegyének a feje, az önkormányzatú vármegye gondolatának megelevenedett valóságaként jelölte ki az utat: a törvénytiszteletet s a vármegye nemes hagyományaiba és szellemébe való belekapcsolódást. Győrben pótválasstás less Fajvédők és szociáldemokraták harca Mert hiába próbáljuk akárhogy meghatározni a szót, a nemzeti alap, a nemzeti érzés nem jelent mást, mint a nemzeti hagyományoknak tiszteletben tartását, őrzését és ápolását. Az orosházai bizottsági tag pedig negatívumokban mutatott rá az igazi nemzeti és keresztény gondolatra. A háború után mit csináltunk ? Az alkotmányt felrugtuk: nemzetietlen cselekedet. Gyűlölködő pártokra szakadtunk : kereszténytelen. A háború nyomorultjaival és a szegényekkel nem törődtünk : nemzetietlen és kereszténytelen tett. És ha e nemleges megállapításokat pozitívre akarom átfordítani : tessék lényegileg annak a fordítottját tenni, amit négy év cselekedett s tessék mindenekelőtt, a lehetőséghez képest és gyorsan szociális tartalommal megtölte ni az eddig jelszavas politikát, mert csak akkor lesz igazán keresztény és nemzeti. Az uj főispán okos, határozott fő, energikus férfi, eszményekkel és eszmékkel telitett ember benyomását tette ránk és megnyerte szimpátiánkat. Hisszük, hogy működésével együttérzésünket is meg fogja nyerni. (gy. /) Győr, jun. 25. A győri szavazatokat tegnap este 9 óra után kezdték osztályozni, ami ma reggel fél 9 óráig tartott. Összesen 8961 darab szavazatot adtak le, amelyek közül 8762 érvényesnek, 299 érvénytelennek minősíttetett. A szavazatok a következőképen oszlottak meg: Bernolák Nándor 3493, Chalupek Károly 1143 és Malasics szociáldemokrata 4126 szavazatot kapott. Bernolák és Malasics között junius 30 án pótválasztás lesz. Győr, jun. 25. Győrött ma reggel 8 órakor hirdették ki a választás eredményét. Malasics Géza 4126, Bernolák Nándor 3493, ChaIupka Károly 1143 szavazatot kapott. Abszolút többséghez egyik sem jutván, pótválasztás lesz.
