Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-26 / 133. szám

2 B£K£SME6YEI KÖZLÖNI Békéscsaba, 1924 junius 26 Bizalom a magyar pénz iránt Bécs, jun. 25. A Neue Freie Presse beszélgetést közöl, mely szerint Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke, többek között a következőket mondotta: — Az a benyomásom, hogy a közönség ismét visszanyerte bizalmát a magyar pénz iránt, amenynyiben a külföldi fizetési eszközök árfolyamai esnek. A hiteligények, amennyire pillanatnyilag át lehet tekinteni, a normális keretekben mozognak. Arra a 120 milliárdnyi váltóra vonatkozóan, amelyet a Nemzeti Bank az állami jegyintézetlől átvett, csak azt kell megjegyeznünk, hogy ez nem felel meg teljesen az alapszabályszerü határozmónyoknak. Űssszel nagyobb hiteligénylések várhatók. Tekintettel arra, hogy a terméskilátások kedvezőek, a cukor- és a malomipar nagyobb igényekkel fog fellépni a Nemzeti Bankkal szemben. Még kedvezőbb lesz a helyzet a gabona- és cukorexport idején. Augusztustól januárig és februártól juliusig lesz az az időszak, amelyben a külföldi fizetési eszközök iránt való kereslet felülmúlja azt az összeget, amely az exporttevékenységből befolyik. A Rokka kötszövőgyár közgyűlése A Rokka kötszövőgyár részvénytár saság, amely alig pár évi buzgó és lankadatlan munkával az ország egyik jelentős textilüzemévé és hatalmas gyárteleppé fejlődött, szerdón délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Békés-Csabai takarékpénztári egyesület tanácskozó termében. A közgyűlésen, amelyen 294,248 részvény volt képviselve, szurdai Szurday Róbert kormányfőtanácsos elnökölt. Megnyitójóban meleg szavakkal üdvözölte Varságh Bélát, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület elnökét, aki a vállalat iránt mindenkor lankadatlan érdeklődést tanúsított s akinek intenciói irányítók voltak a vállalat vezetésében. Ezután a jegyzőkönyv vezetésére dr. Czibesz Alfonzot, hitelesítésére Fekete Sándort és Guttmann József részvényeseket kérte fel. Ezután az igazgatóság jelentése került előterjesztésre, majd Vas Sándor takarékpénztári igazgató, a felügyelőbizottsóg elnöke olvasta fel jelentését. Mindkettő tudomásul szolgált. Gottlieb Pál vezérigazgató előterjesztésére a kimutatott 160 millió 726,650 korona tiszta nyereségből százhuszonhárommilliót juttatott a közgyűlés a részvényeseknek, vagyis részvényenként 300 koronát. Miután a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta, a régi igazgatóságot és felügyelőbizottságot 3 évre újból megválasztották. Az igazgatóság tagjai leltek : Ervin Kálmán, Réthy Béla, Róth József, szurdai Szurday Róbert, Tagányi Sándor, Weisz Lipót és Werner Frigyes. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Vas Sándor elnök, Dániel, dr. Spitzer, Szurday Mór és Wolff. Ezután Varságh Béla tolmácsolta a részvényesek háláját Szurday Róbert alelnöknek, aki hathatós támogatásával, széles látókörével a vállalatnak annyi szolgálatot tett, továbbá elismerését az agilis igazgatóságnak. Réthy Béla viszont Gottlieb Pál vezérigazgató fáradhatatlan munkásságáról és nagybecsű szolgálatairól emlékezett meg. A közgyűlés ugy Szurday Róbertet, mint a vezérigazgatót lelkesen megéljenezte és érdemeiket jegyzőkönyvbe foglalta. Végül az elnök indítványára jegyzőkönyvileg mondtak köszönetet a Magyar Általános Hitelbanknak, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesületnek és a Jegyintézetnek a hathatós támogatásért. Ezzel a közgyűlés véget ért. Amikor a pénztárosnő téved (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy felületes hivatalnoknő tévedését ügyesen a maga javára gyümölcsöztetle egy gyulai lakos, aki azonban nem sokáig élvezhette a hamis uton szerzett pénzt s az olcsó nyereségnek drága becsukás lett a vége. Az eset főhőse Tóth Andor gyulai gépész, aki 1924 februárjában búzát vitt a gyulai Körösvidéki Részvénytársasághoz eladás végett. Miután a raktáros éppen akkor nem volt ott, a búzát a pénztároskisasszony mérte le és megállapította, hogy Tóth búzája 115 kilogramot nyom. A pénztároskisasszony azonban nem ismerte Tóth Andort, illetve összetévesztette Mauser gyulai lakossal, akinek a vállalattól voltak bizonyos pénzjárandóságai. Többizben Mauser néven szólította Tóthot, aki egy szóval sem tiltakozott ez összetévesztés ellen. Amikor a fizetésre került a sor, a pénztároskisasszony igy szóit: — Na, Mauser ur, most kifizetem magónak a régi tartozásunkat is. Tóth Andor nem szólt semmit s amikor a leány a búzájáért járó 300 ezer korona helyett 603 ezer koronát fizetett ki neki, szó nélkül felvette a pénzt, azián sietve eltávozott. Természetesen rövid idő múlva kiderült a tévedés. Jött az igazi Mauser, aki kérte a régi járandóság kifizetését s ekkor a pénztárosnő rájött, hogy másnak fizette ki a Mauser pénzét. Feljelentésére megindult az eljárás Tóth Andor ellen, akit most vont felelősségre bűne miatt a gyulai törvényszék. Tóth a biróság előtt tagadta, hogy őt Mausernek szólították s hogy több pénzt vett volna fel, mint ami neki járt, de a tanuk vallomása alapján a biróság megállapította a bűnösségét és jogtalan elsajátítás vétségében bűnösnek mondotta ki, mire kétheti fogházbüntetésre itélte. Az ítélet ellen Tóth felebbezést jelentett be. Julius l'én kezdik meg működésűket a mentők (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Vas Vilmos dr- szakszerű vezetése alatt álló önkéntes mentőegyesület ma mór annyi taggal rendelkezik, hogy néhány nap múlva megkezdi működését, mint önkéntes, hivatásos mentőcsapat. A mentők mér eddig is megkezdték volna a közegészségügy szempontjából annyira fontos működésűket, de a működéshez szükséges előföllételek mindezideig hiányoztak. Vagyis nem állt a mentők rendelkezésére egy inspekciós szoba, ahol az önkéntes mentők inspekciót tartva, állandóan rendelkezésére állhattak volna a közönségnek. Vas Vilmos dr. rendőrorvos fáradozásainak eredményeképen azonban ma már más a helyzet. A mentők fáradhatatlan oktatója ugyanis eljárt Berthóty István dr. Magyar bajok tul a gránicon Ahol a cégtáblák ellen viselnek háborút — A jugoszláviai ébredők is azt ütik, ami — nem üt vissza polgármesternél egy állandó mentő- < szoba felállítása érdekében. Mentőszobául a mai tűzoltólaktanya mellett levő egyik szobát kérte, amit a polgármester készséggel engedett át a mentőszoba céljaira. A mentőszobát rövidesen át isveszik a mentők és abban a maguk szükségleteihez képest berendezkednek. A mentőszobában a levizsgázott mentők közül egy, legfeljebb két tag állandóan inspekciót fog tartani, ugy hogy szerencsétlenség vagy baleset alkalmával képzett, hozzáértő személyzet fog a nagyközönség részére rendelkezésre állani. Mindenesetre előnyös, hogy a mentőszoba a városháza épületében talált elhelyezést, mert a városháza — központi fekvésénél fogva — a legkönnyebben feltalálható helyen fekszik, ahol telefon,, bérkocsi, rendőrség és minden, egyéb — ami baleseteknél szükséges — rendelkezésre áll. (II.) A reményteljes ifjúság aztán elegendő mértékben tud mindenkor fölháborodni, ha az „államellenes" és „irredenta" magyarság cégtábláit — mint valami izgató és tűrhetetlen vörös posztót — meglengetik a szemei előtt. A fölháborodásból mindenkor tiltakozó népgyűlések kerekednek — esetenként néhány darab, erőszakkal fölhajtott hallgatósággal — a „szemtelenkedő" magyarok ellen. A népgyűlés után, miután az ifjaknak sikerült magukat a kellő mértékű dühbe gurítani (ami mindig csupán számos liter borok elfogyasztása után történik meg), tiltakozo fölvonulásba olvadnak át és ekkor szokott megkezdődni a szószerinti hadjárat a szegény magyar cégtáblák ellen. Furkósbotokkal és feszitővasakkal esnek neki a jámbor pléhdaraboknak — amelyeken ilyenféle szörnyű és irredenta fölirások ejtik döbbenetbe a hazafiakét: Kohn Mór vegyeskereskedése — és a következő percben a cégtábla az ucca porában hever. És soisáben osztozik a többi, magyar cégtábla is. Egy-egy tüntető fölvonulás eredménye mirdig néhány tucatnyi magyar cégtábla megsemmisülése. De a rombolók nem mindig ilyen vakmerőek. Néha csak a kellő számú izgatások után vállalkoznak a cégtáblaöldösésre és akkor is csak az éjszakai sötétség jótékony rejteke alatt . . . A dolog azonban nem egészen olyan kedélyes, mint ahogy leírjuk. A szívós és kitűnően megszervezett hadjáratnak ma már kézzelfogható és fájdalmas eredményei vannak. Színmagyar városokban, mint Zenta és tiszta magyar nagyközségekben, mint Topolya, Magyarkanizsa, Ada, Mohol, Óbecse, s b. ma már csak a ± messzi mult emlékei a magyar: cégtáblák és üzleti föliratok. De nemcsak a magyar vagy német szöveget üldözik ezek az elvakult nacionalisták, hanem még a latinbetűs szláv fölirásokat is — amelyek horvátok — és azoknak sem kegyelmeznek azok, akik nyíltan hirdetik, hogy a jugoszláv államalakulatot a nagyszerb hegemóniával akarják fölcserélni. A nagyszerb egységgel, amelyben minden és mindenki szelleme pravoszláv és cirill . .. A cégtáblarombolók szakszervezete időnként kiszáll a nagyobb magyar községekbe is és ilyenkor végigjárja az uccákat. A magyar föliratokat irgalom nélkül leverik, az ellenkezőket eldöngetik, a magyar nótát az éneklőkbe fojtják és a magyar újságokat cafatokká PÉTEBFl CIPÖiRUHiZÁBAN a szokásos reklámárusitás — amig a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) 288 ezer II. SOrOZat : Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer III. sorozat : Női fekete sevró és box párja 220 ezer Csüt&rtSIiÖK Fern Andra főszereplésével vörös lovas izgalmas Ssalsndortörténet Szombaton, vasárnap IHax Linder

1 főszereplésével A három testőr kacagtató vígjáték V