Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-26 / 133. szám

2 B£K£SME6YEI KÖZLÖNI Békéscsaba, 1924 junius 26 Bizalom a magyar pénz iránt Bécs, jun. 25. A Neue Freie Presse beszélgetést közöl, mely szerint Popovics Sándor, a Nem­zeti Bank elnöke, többek között a következőket mondotta: — Az a benyomásom, hogy a közönség ismét visszanyerte bizal­mát a magyar pénz iránt, ameny­nyiben a külföldi fizetési eszközök árfolyamai esnek. A hiteligények, amennyire pillanatnyilag át lehet tekinteni, a normális keretekben mozognak. Arra a 120 milliárdnyi váltóra vonatkozóan, amelyet a Nemzeti Bank az állami jegyinté­zetlől átvett, csak azt kell megje­gyeznünk, hogy ez nem felel meg teljesen az alapszabályszerü hatá­rozmónyoknak. Űssszel nagyobb hiteligénylések várhatók. Tekintet­tel arra, hogy a terméskilátások kedvezőek, a cukor- és a malom­ipar nagyobb igényekkel fog fel­lépni a Nemzeti Bankkal szemben. Még kedvezőbb lesz a helyzet a gabona- és cukorexport idején. Augusztustól januárig és február­tól juliusig lesz az az időszak, amelyben a külföldi fizetési esz­közök iránt való kereslet felülmúlja azt az összeget, amely az export­tevékenységből befolyik. A Rokka kötszövőgyár közgyűlése A Rokka kötszövőgyár részvény­tár saság, amely alig pár évi buzgó és lankadatlan munkával az or­szág egyik jelentős textilüzemévé és hatalmas gyárteleppé fejlődött, szerdón délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Békés-Csabai taka­rékpénztári egyesület tanácskozó termében. A közgyűlésen, amelyen 294,248 részvény volt képviselve, szur­dai Szurday Róbert kormány­főtanácsos elnökölt. Megnyitó­jóban meleg szavakkal üdvözölte Varságh Bélát, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület elnökét, aki a vállalat iránt mindenkor lankadatlan érdeklődést tanúsított s akinek intenciói irányítók voltak a vállalat vezetésében. Ezután a jegyzőkönyv vezetésére dr. Czibesz Alfonzot, hitelesítésére Fekete Sán­dort és Guttmann József részvé­nyeseket kérte fel. Ezután az igazgatóság jelentése került előterjesztésre, majd Vas Sándor takarékpénztári igazgató, a felügyelőbizottsóg elnöke olvasta fel jelentését. Mindkettő tudomásul szolgált. Gottlieb Pál vezérigazgató elő­terjesztésére a kimutatott 160 mil­lió 726,650 korona tiszta nyere­ségből százhuszonhárommilliót jut­tatott a közgyűlés a részvénye­seknek, vagyis részvényenként 300 koronát. Miután a közgyűlés az igazga­tóságnak és a felügyelőbizott­ságnak a felmentvényt megadta, a régi igazgatóságot és felügyelőbi­zottságot 3 évre újból megválasz­tották. Az igazgatóság tagjai leltek : Ervin Kálmán, Réthy Béla, Róth József, szurdai Szurday Róbert, Tagányi Sándor, Weisz Lipót és Werner Frigyes. A felügyelőbizott­ság tagjai lettek: Vas Sándor elnök, Dániel, dr. Spitzer, Szurday Mór és Wolff. Ezután Varságh Béla tolmá­csolta a részvényesek háláját Szurday Róbert alelnöknek, aki hathatós támogatásával, széles látókörével a vállalatnak annyi szolgálatot tett, továbbá elisme­rését az agilis igazgatóságnak. Réthy Béla viszont Gottlieb Pál vezérigazgató fáradhatatlan mun­kásságáról és nagybecsű szolgá­latairól emlékezett meg. A köz­gyűlés ugy Szurday Róbertet, mint a vezérigazgatót lelkesen megél­jenezte és érdemeiket jegyző­könyvbe foglalta. Végül az elnök indítványára jegyzőkönyvileg mondtak köszö­netet a Magyar Általános Hitel­banknak, a Békés-Csabai takarék­pénztár egyesületnek és a Jegy­intézetnek a hathatós támogatásért. Ezzel a közgyűlés véget ért. Amikor a pénztárosnő téved (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy felületes hivatalnoknő téve­dését ügyesen a maga javára gyü­mölcsöztetle egy gyulai lakos, aki azonban nem sokáig élvezhette a hamis uton szerzett pénzt s az olcsó nyereségnek drága becsukás lett a vége. Az eset főhőse Tóth Andor gyulai gépész, aki 1924 februárjá­ban búzát vitt a gyulai Körös­vidéki Részvénytársasághoz eladás végett. Miután a raktáros éppen akkor nem volt ott, a búzát a pénztároskisasszony mérte le és megállapította, hogy Tóth búzája 115 kilogramot nyom. A pénztároskisasszony azonban nem ismerte Tóth Andort, illetve összetévesztette Mauser gyulai lakossal, akinek a vállalattól vol­tak bizonyos pénzjárandóságai. Többizben Mauser néven szólította Tóthot, aki egy szóval sem tilta­kozott ez összetévesztés ellen. Amikor a fizetésre került a sor, a pénztároskisasszony igy szóit: — Na, Mauser ur, most kifize­tem magónak a régi tartozá­sunkat is. Tóth Andor nem szólt semmit s amikor a leány a búzájáért járó 300 ezer korona helyett 603 ezer koronát fizetett ki neki, szó nélkül felvette a pénzt, azián sietve eltávozott. Természetesen rövid idő múlva kiderült a tévedés. Jött az igazi Mauser, aki kérte a régi járan­dóság kifizetését s ekkor a pénz­tárosnő rájött, hogy másnak fizette ki a Mauser pénzét. Feljelenté­sére megindult az eljárás Tóth Andor ellen, akit most vont fele­lősségre bűne miatt a gyulai tör­vényszék. Tóth a biróság előtt tagadta, hogy őt Mausernek szólították s hogy több pénzt vett volna fel, mint ami neki járt, de a tanuk vallomása alapján a biróság meg­állapította a bűnösségét és jog­talan elsajátítás vétségében bű­nösnek mondotta ki, mire kétheti fogházbüntetésre itélte. Az ítélet ellen Tóth felebbezést jelentett be. Julius l'én kezdik meg működésűket a mentők (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Vas Vilmos dr- szakszerű ve­zetése alatt álló önkéntes mentő­egyesület ma mór annyi taggal rendelkezik, hogy néhány nap múlva megkezdi működését, mint önkéntes, hivatásos mentőcsapat. A mentők mér eddig is megkezd­ték volna a közegészségügy szem­pontjából annyira fontos működé­sűket, de a működéshez szüksé­ges előföllételek mindezideig hiá­nyoztak. Vagyis nem állt a men­tők rendelkezésére egy inspekciós szoba, ahol az önkéntes mentők inspekciót tartva, állandóan ren­delkezésére állhattak volna a kö­zönségnek. Vas Vilmos dr. rendőrorvos fáradozásainak eredményeképen azonban ma már más a helyzet. A mentők fáradhatatlan oktatója ugyanis eljárt Berthóty István dr. Magyar bajok tul a gránicon Ahol a cégtáblák ellen viselnek háborút — A jugoszláviai ébredők is azt ütik, ami — nem üt vissza polgármesternél egy állandó mentő- < szoba felállítása érdekében. Mentő­szobául a mai tűzoltólaktanya mellett levő egyik szobát kérte, amit a polgármester készséggel engedett át a mentőszoba céljaira. A mentőszobát rövidesen át is­veszik a mentők és abban a maguk szükségleteihez képest be­rendezkednek. A mentőszo­bában a levizsgázott mentők közül egy, legfeljebb két tag állandóan inspekciót fog tartani, ugy hogy szerencsétlenség vagy baleset alkal­mával képzett, hozzáértő személy­zet fog a nagyközönség részére rendelkezésre állani. Mindenesetre előnyös, hogy a mentőszoba a városháza épüle­tében talált elhelyezést, mert a városháza — központi fekvésénél fogva — a legkönnyebben feltalál­ható helyen fekszik, ahol telefon,, bérkocsi, rendőrség és minden, egyéb — ami baleseteknél szük­séges — rendelkezésre áll. (II.) A reményteljes ifjúság aztán elegendő mértékben tud minden­kor fölháborodni, ha az „állam­ellenes" és „irredenta" magyarság cégtábláit — mint valami izgató és tűrhetetlen vörös posztót — meglengetik a szemei előtt. A föl­háborodásból mindenkor tiltakozó népgyűlések kerekednek — eseten­ként néhány darab, erőszakkal fölhajtott hallgatósággal — a „szemtelenkedő" magyarok ellen. A népgyűlés után, miután az if­jaknak sikerült magukat a kellő mértékű dühbe gurítani (ami min­dig csupán számos liter borok elfogyasztása után történik meg), tiltakozo fölvonulásba olvadnak át és ekkor szokott megkezdődni a szószerinti hadjárat a szegény magyar cégtáblák ellen. Furkósbotokkal és feszitővasak­kal esnek neki a jámbor pléh­daraboknak — amelyeken ilyen­féle szörnyű és irredenta fölirások ejtik döbbenetbe a hazafiakét: Kohn Mór vegyeskereskedése — és a következő percben a cég­tábla az ucca porában hever. És soisáben osztozik a többi, magyar cégtábla is. Egy-egy tüntető föl­vonulás eredménye mirdig né­hány tucatnyi magyar cégtábla megsemmisülése. De a rombolók nem mindig ilyen vakmerőek. Néha csak a kellő számú izgatások után vál­lalkoznak a cégtáblaöldösésre és akkor is csak az éjszakai sötét­ség jótékony rejteke alatt . . . A dolog azonban nem egészen olyan kedélyes, mint ahogy leír­juk. A szívós és kitűnően meg­szervezett hadjáratnak ma már kézzelfogható és fájdalmas ered­ményei vannak. Színmagyar váro­sokban, mint Zenta és tiszta ma­gyar nagyközségekben, mint To­polya, Magyarkanizsa, Ada, Mo­hol, Óbecse, s b. ma már csak a ± messzi mult emlékei a magyar: cégtáblák és üzleti föliratok. De nemcsak a magyar vagy német szöveget üldözik ezek az elvakult nacionalisták, hanem még a latin­betűs szláv fölirásokat is — amelyek horvátok — és azoknak sem ke­gyelmeznek azok, akik nyíltan hirdetik, hogy a jugoszláv állam­alakulatot a nagyszerb hegemóniá­val akarják fölcserélni. A nagy­szerb egységgel, amelyben minden és mindenki szelleme pravoszláv és cirill . .. A cégtáblarombolók szakszer­vezete időnként kiszáll a nagyobb magyar községekbe is és ilyenkor végigjárja az uccákat. A magyar föliratokat irgalom nélkül leverik, az ellenkezőket eldöngetik, a ma­gyar nótát az éneklőkbe fojtják és a magyar újságokat cafatokká PÉTEBFl CIPÖiRUHiZÁBAN a szokásos reklámárusitás — amig a készlet tart — ezúttal 3 sorozatban történik I. SOrOZat: Női lakk, antilop, regatta és körömcipők (szürke, barna, fekete és drapp színekben) 288 ezer II. SOrOZat : Női barna sevró és bagaria regatta cipők (svájci és francia formájú) párja 288 ezer III. sorozat : Női fekete sevró és box párja 220 ezer Csüt&rtSIiÖK Fern Andra főszereplésével vörös lovas izgalmas Ssalsndortörténet Szombaton, vasárnap IHax Linder 1 főszereplésével A három testőr kacagtató vígjáték V

Next

/
Thumbnails
Contents