Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-08 / 71. szám

EGYES SZ.Í11 AS£A fed© KOiIOM ^ Békéscsaba, 1924 ápri(is 8 Hedd 5l-ik évfolyam, 7l-ik szám ¥ BEKESM KÖZLÖNY Politikai napilap Eiotlsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre I :55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. ! Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gycngyösi János • Felelős szerkesztő: P.-Horváth Resaö. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferenrz József-tér 20. sz. — Hirdetéi díjszabás szerint. A nemzetgyűlés folytatni ja a szanálási javaslatok tárgyalását Budapest, ápr. 7. A nemzetgyűlés mai ülésén a Ház a szanálási javaslatok tár­gyalására a sürgősséget kimon­dotta. Ezután folytatiák a javasla­^ tok tárgyalását. Elsőnek Heinrich Ferenc szólal fel. Indítványozza, hogy a vitát tartsák olyan színvonalon, amely tiszteletet parancsol önmagunk és a külföld előtt. A maga részéről tartózkodni fog provokációtól. Nem akar rekriminálni és utólagos bí­rálatot gyakorolni. Azon a véle­ményen van, hogy ha már inflá­ció volt, meg kellett volna pró­bálni aranyat csinálni a papírból. A szabadforgalmat nem lehet be­hozni akkor, amikor az összes szomszédállamok éppen az ellen­kező politikát folytatják és nem lehet a Devizaközpontot sem meg­szüntetni akkor, amikor az ország­nak devizaszükséglele van. A szabadforgalom előfeltétele az, hogy kereskedelmi szerződéseket köthessünk a külfölddel. A pénzügyminiszternek sikerült soha meg nem hálálható fáradt­sággal lehetővé tenni a kölcsönt. Ezzel megteremtettük azokat az előfeltételeket, amelyek a szaná­láshoz szükségesek és elértük azt is, hogy a reparáció kérdését rendezték. Hogy a kölcsönt meg­kaphassuk, annak feltétele a sza­nálási programm végrehajtása, a jegybank felállítása és a trianoni békeszerződésben foglalt kötele­zettségek betarlása. Ha a szaná­lási programmot végrehajijuk, a külföld bizalma nőni fog Magyar­ország iránt. Azt hiszi, hogy kár háromolnék az országra azzal, ha halogatnák a javaslatok tető alá hozását. Nemzetközi összekötte­lésre van szükségünk. A legjobb összekötő kapocs az, ha az egyik állam érdekelve van anyagilag a másik államban. Nagy felelősség terheli azokat, akik el akarják gán­csolni a kormány munkáját. Ezután bírálja a költségvetést. Kéri, hogy a kormány az eyyenlő teherviselés elvét tartsa szem előtt. A földadóra és a társulati adóra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja. Leghelyesebbnek és legigazságosabbnak a jövedelem és vagyonadót tartja, de kívánja, hogy mindenkor helyes kuicsot állapítsanak meg. A helyes adó­téleleknek humánusabb irányban való megvállozlatását kívánja. Kü­lönösen igazságtalan a házha­szonrészesedés. Lapunk zártakor az ülés még tart. Zárt tárgyaláson tárgyalják az Uíain-perf Budapest, ápr. 7. Az Ítélőtáblán -ma délelőtt tárgyalták Ulain Fe­renc, Bobula Titusz és Szabó Béla felebbezését, akik a törvény­szék ítélete ellen felebbeztek. Ké­ler Béla főügyészhelyettes zárt tárgyalást indítványozott. A Tábla rövid tanácskozás után el is ren­delte, hogy az állambiztonsági szervek működését, valamint Döh­mel Frigyes vallomását zárt ülés­ben ismertessék. A zárt tárgyalás az egész délelőttöt igénybe velte. Oreskovicsné ujabb vallomása Budapest, ápr. 7. Oreskovics •Bogumilnét, a Váci uccai rabló­** gyilkos asszonyt ma délután szál­lították ét az ügyészségre. Tegnap és ma újból kihallgatták Oresko­.vicsnét. Tegnap Vogel József rendőrkapitány előtt beismerte, hogy amikor Raffenberg Irmát meggyilkolta, jobb mutatóujjának regyik izületét is levágta, mert a leány az ujját a nyakán tartotta. Ezt az ujjizületet mfcg is találták az ágyban. Kihallgatták arra vo­natkozóan is, hová tette az ék­szerekből befolyt hat millió koro­nát, mire az asszony megismételte azt az előbbi vallomását, hogy a pénzt papirosba csomagolva a Dunába dobta. * 100 takarékkorona mai árfo­lyama 114 papirkorona. Kommunista előretörés a bajor választásokon Berlin, ápr. 7. Bajorországban tegnap folytak le az országgyűlési választások, eg>uilai a népszava­zást is megtartották a bajor nép­pártnak az országgyűlésen be­nyújtott inditvanya felett. Az indít­vány azt kívánta, hogy Bajoror­szág kü ön elnököt kapjon és térjen át a két-kamarás rendszerre. A népszavazás során a szavazók 15%-a szavazott igennel, 85"/o a pedig nemmel, úgyhogy a bajor néppárt indítványa megbukott. Az országgyűlési választások Mün­chenben jelenfékenyen megerősí­tették a két szélsőséges pártot, a néppártot és a kommunistákat. A vidéken az eredmények eltérnek a müncheniektől. A bányavidéke­ken a szocialisták és kommunis­ták, a falvakban pedig a bajor néppárt nyerte el a szavazatok többségét. München, ápr. 7. A tartomány­gyűlési választáson 97 választó­kerületben a négy legerősebb pártnak juttatott szavazatok a kö­vetkezőképen oszlanak meg: Faj­védelmi blokk 32.215, szocialista 17.756, bajor néppárt 17.227, kom­munista 15.054. A választás ered­ménye azt bizonyítja, hogy a ba­jor néppárt, amely eddig uralkodó volt a tartománygyülésen, elvesz­tette többségét. Sztrájkolnak a budapesti nyomdászok Budapest, április 7. A budapesti nyomdák szedői ma délelőtt beszüntették á munkát. A sztrájk oka az, hogy a főnök­egyesület a heti drágasági index­számot vonakodott magasabban megállapítani. A sztrájk miatt a délutáni napilapok túlnyomó része nem tudott megjelenni. Este hat órakor a lapkiadók szindikátusa összeül, hogy a békés megoldás feltételeiről tárgyaljon. ftusvélig letárgyalják a szanálási javaslatokat Budapest, április 7. Szerdától kezdve már 10 órások lesznek'a nemzetgyűlési tanácskozások. Ami a szociáldemokrata párt magatar­tását illeti, a pártvezetőség ré­széről a következőket közölték velünk : — Felszólalásra ez ideig hat szónokunk kapott megbízatást. Valamennyien részletes, a pénzügyi politika minden fázisát felölelő beszédet fognak tartani, anélkül azonban, hogy beszédeiknek obstrukciós jellege lenne. A párt csak szükség esetén jelöl ki ujabb szónokokat a vitában való felszó­lalásra. Általában a szanálási vita korántsem Ígérkezik olyan izgal­masnak, mint az az előjelek után ítélve feltehető volt. Ma már az összes radikális pártoknak is az az álláspontja, hogy a szanálási javaslatokat a kormány által meg­jelölt határidőig, húsvétig feltét­lenül keresztül kell bocsátani. Lezajlottak az olasz választások Róma, ápr. 5. A választások tegnap Rómában és a vidéken nyugodtan folytak le. A válasz­tásokon a szavazóknak 60%-a vett részt, ami nagyon jelentékeny arányszám, mert 1919-ben csak 21%, 1921-ben pedig mindössze 39% adta le szavazatát. Musso­linit Milanóban választották meg. Zürichben a magyar koronát 85-el jegyezték. Fölosztották a kamuti földeket A 218 hold földből 285 család kapott, a vitézi szék ezen­kívül 15 holdat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk már, hogy a békéscsabai földigénylők a napokban küldött­ség utján jártak el Berthóty István dr. polgármesternél, akit arra kér­tek meg, járjon el közvelitő gya- 1 nánt Hoyos Miksa grófnál abban az irányban, hogy a földigénylők a grófi birtok fölosztásra kerülő részéből az illető parcellákat azon­nal elfoglalhassák. A polgármester a kérelemnek szívesen tett eleget. Kérésére Hoyos Miksa gróf meg­engedte, hogy a szóbanforgó föld­területeket azonnali birtokbalépés mellett a földigénylők elfoglalhas­sák. A békéscsabai földigénylők hét­főn délelőtt már birtokába is lép­tek a földeknek. Hoyos Miksa gróf megbízásából Reisz József dr. békéscsabai ügyvéd szerződést készített, amelyet a városháza ta­nácstermében összegyűlt földigény­lőkkel együttesen aláíratott. A szer­ződést a város részéről — mivel abban a városra nézve is vannak kötelezettségek — Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, a rokkantak szövetségének nevében pedig a Hadröá békéscsabai vezetőségé­nek két megbízottja irta alá. A szerződés szerint a Hoyos­féle földbirtokból az Országos Földbirtokrendezési Biróság ítélete következtében fölosztásra kerül Békéspusztakamuton a vitézi te­lekkel együtt 188 hold 1033 négy­szögöl, nemkülönben a békési föld­igénylőknek már bérbeadott 98 holdnál a mesgyésen elfekvő ut­árok és a felszedett iparvasut ál­tal elfoglalt területeket beleértve, két parcellából ujabb 30 hold. Ezek a területek a kamuti és né­metladi ingatlanok után járó va­gyonváltságföldeket teszik ki. A földigénylők Reisz József dr. értesítésére nagyszámban jelentek meg a városháza tanácstermében. A kiosztás hatósági közegek közben­jöttével történt meg olyképpen, hogy előnyben részesítették a hadirok­kantakat és hadiözvegyeket, akik azonban annyi sokan birtak igény­jogosultsággal, hogy az eljárás so­rán 285 embernek kellett földet adni a 218 holdból. Pontos szá­mitások elvégzése után kiderült, hogy egy-egy igénylőnek nem jut több kb. 1100 négyszögölnél. Az igénylők, akik mind teljesen föld­telen szegények, a kevés földet is örömmel fogadták. A szerződés pontjai értelmében a földigénylők a földeket haszon­bérbe veszik ki, addig, amig a tu­lajdonjogot a nevükre nem írják. A bérlők a tulajdonjogi birtokba­vevésig a kincstár által megálla­pított buza-haszonbéri összeget fizetik bérleti dijul vagy pedig a váltságföldek után előirt összeget. Á bérleti összegek beszedé­sére a város kötelezte magát, az­zal, hogy azokat közadók mód­jára fogja beszedni és az illetékes pénzügyigazgatósághoz továbbí­tani. Mig a bérleti összeg teljesen befizetve nincs, a bérbevevők a gróf zálogjogát a függő és leara­tott termésre vonatkozóan elisme­rik, azzal, hogy a termés csal^ a bérleti összeg lefizetése után szál­lítható el. Hoyos Miksa gróf a szerző­désben kifejezetten hangsúlyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents