Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-04-08 / 71. szám

2 BRKRSMEOVFÍ WFLZI/IWV Békéscsaba, 1924 április 8 hogy a földek elosztásánál sem­miféle befolyást érvényesíteni nem kiván, csak azt írja elő, hogy a bérlő nem lehet más, mint akiknek jogosultságát az Országos Föld­birtokrendezési Biróság előírta és akik mór igazolták a földre való jogosultságukat. A bérfizetésre nézve az össszes bérlők egyetem­leges felelősséggel kötelezték ma­gukat. A szerződés aláírása után Reisz József dr. tudomására hozta az érdekelteknek, hogv a földek ha­szonbéri birtokóba a mai nappal beléptek. Keresztényszocialista zászlóbontás Csabán Egy szónok, aki a megértés és szeretet helyett a békétlenség magvait hinti el - A népgyűlés utóhangjai — A gyűlésen Károlyi Mihályt éltették (A Közlöny eredeti tudósítása.) A keresztényszociálista-párt békés­csabai szervezete vasárnap dél­után három órakor népgyűlést tar­tott a Hunyadi-téren. A gyűlésen a párt budapesti kiküldöttje : Kó­ródi-Katona János, volt nemzet­gyűlési képviselő, Kocsán Károly, a keresztényszocialista földmun­kások szövetségének elnöke és Loskay István, a Hadröá alelnöke mondottak beszédeket. A népgyű­lésre zárt sorokban vonultak föl a szociáldemokrata munkások, akik különösen Kóródi-Katona János beszéde alatt zúgtak közbe zama­tos és talpraesett közbekiáltásokat. A népgyűlés egyébként nagyon vegyes hatást váltott ki az össze­gyűlt közönség soraiban és igy minden bizonnyal eltévesztette a célját. A szeretet és megértés he­lyett, amire ma mindennél nagyobb szüksége van a magyarságnak, a széthúzás, a gyűlölködés és a fe­lekezeti harc szikráit csiholta ki a lelkekből és a józan itéletü, a társadalmi békére komolyan tö­rekvő polgárok túlnyomó részben sajnálkozva és kiábrándulva for­dultak el a szónoktól. Kóródi-Ka­tona János a békebonSés magvait akarta széthinteni a békéscsabaiak között és ezért kár volt ide Bu­dapestről leutaznia, ennek a nyu­galomban és egyetértésben élő városnak a békéjét megbontani. A népgyülésrőt szóló tudósítá­sunk a következő : Három órakor nyitotta meg a népgyüléstLdzdrPálelnpkésótadta a szót. Kóródi-Katona János azzal kezdte beszédét, hogy két évvel ezelőtt, amikor itt választások vol­tak és Szeder Ferencet választot­ták meg (Éljenzés), olyan plaká­tokat látott, amelyeken az állt, hogy ha a szociáldemokratapárt jelöltjére szavaznak, olcsóbb lesz a kenyér és magasabb a munka­bér. Most kérdi a népet: olcsóbb lett-e hát a kenyér, hogy a parla­mentben szocialista képviseli a várost és magasabb lett-e a mun­kabér ? — Eljöttem, — mondotta, — hogy felvilágosítsam a népet és közöl­jem vele a keresztényszocialista eszméket. Mi éppen olyan ellen­zéki párt vagyunk a parlament­ben, mint a szociáldemokraták és magam is azért buktam ki a nemzetgyűlésből, mert ellensége vagyok a kormánynak. Nem lett és nem lesz olcsóbb a kenyér, mert szocialista a képviselőjük és kérdem, helyesen tette-e Békés­csaba népe, amikor azt a másik pártot támogatta ? (Sok hang : Igen I) Itt van a kezeim között a szociáldemokrata párt programja. Nem igen szoktam beletekinteni, de ha belenézünk, láthatjuk, meny­nyire nemzet- és munkásellenes. Elsősorban vallásellenes ez a pro­gram, mert háborút hirdet minden vallás ellen. (Felkiáltások : Nem igaz !) Itt a program 8. pontjában ez áll: „Követeljük a vallás­tanítás eltörlését az iskolákban." Hát jöjjenek ide és bizonyítsák be, hogy ez nem igaz. A dolgozó emberek szeretik a vallásukat, ahhoz ragaszkodnak, azt nem en­gedik elrabolni. Ezután tovább folytatta a szo­ciáldemokraták programjának bí­rálatát pontról-pontra menve, azt állítva, hogy a szociáldemokraták elleni küzdelemben legjobb fegy­ver ez a programm, amely olyan intézmények ellen harcol, melyek ezer év óta gyökereznek a szi­vekben. Hosszasan beszélt a sza­badszerelemről, nchány útszéli tréfát eresztve meg, majd a nu­merusz klauzuszt vette védelmébe és hosszan igyekezett bebizonyí­tani annak szükségességét. — Ez a törvény azt akarja — mondotta állandó közbeszólások közben — hogy a magyar ember is elküldhesse az egyetemre a gyermekét. — Bunkósbottal ? — kiáltott va­laki közbe, mire harsogó derült­seg rohant végig a népgyűlésen. Az internáló-tóbor megszünteté­sét célzó szocialista kívánságokra térve, kijelentelte, hogy a táborra igenis szükség van, mert még mindig sok a siber és ez árdrágító az országban. Kijelentette azt is, hogy az internáló-tóborban keve­sen vannak, még sok embert kel­lene odavinni. Bírálta a kormány politikaját és a korona romlásá­nak, szegénység és a lerongyoló­dottságnak okául a kormányt ál­lította be. — Mi nem először jöttünk ide Békéscsabára — mondotta, de nem tudta tovább folytatni. Per­cekig tartó tiltakozás hangzott föl es ettől kezdve csakúgy záporo­zott a szónok felé a sok közbe­szólás. Ezekre, amelyek nem vol­tak minden humor nélküliek és sokszor metsző élességüek voltak, a szónok nem tudott válaszolni. Már-már derültségbe fulladt a szónoklat, amikor Kóródi-Katona János Károlyi Mihályra terelte a szót. Ebben a pillanatban nyolc­tiz torokból harsány éljenzés hang­zott föl. Kóródi-Katona János meghök­kenve nézett farkasszemet a tö­meggel. A rendőrség, amely teljes létszámmal vonult ki a népgyű­lésre, azonnal a tömeg közé fúrta magát, hogy megállapíthassa, kik voltak azok, akik Károlyi Mihályt éljenezték. Detektívek és rendőrök kutatták az éljenzőket, de nem sikerült megállapítani a tüntetők személyét. A rendőrség két mun­kást őrizetbe vett, akikről az a gyanú merült föl, hogy a Károlyi Mihályt éljenzők között vollak. — Ne éljenezzenek — mondotta Kóródi-Katona János, amikor el­csitult az izgalom — ne éljenezzék, Magyarországnak ezt a sírásóját. Ennek könnyű volt az élete, át­pezsgőzte az életét s azután köny­nyelmüen átjátszotta a határokat az ellenségeknek, fegyver nélkül hagyta a határokat. Aztán kül­földre vitte ki a pénzét, ahol most jól él és közben piszkolja Magyar­országot. Ezután a keresztényszocialista­párt programmját ismertette és másfélórás beszédét azzal fejezte be, hogy szeretetet, több szerete­tet kér. Utána Kocsán Károly emelke­dett szólásra. A keresztényszocia­lista-párt általános irányairól, cél­jairól, küzdelmeiről, a mozgalom Páduai szent Antal megbízottai Két élelmes cigányasszony milliókat csalt össze hiszékeny parasztasszonyoktól — A hagymagerezd, mint gyermek­áldást hozó csodaszer — A *léleklátók*. a biróság előtt előhaladásáról beszélt, majd is- ^ mertette a programmot és köve­telte minden keresztény számára az emberi és munkaszabadságot és a tisztességes bért. Loskay István a hadirokkantak sérelmeiről beszélt és a párt belében valóitömörülésre szólította föl a megjelenteket. A népgyűlés öt óra után 'a Himnusz hangjai mellett ért véget.. * Értesülésünk szerint a rendőrség az előállítottakat a leigazoltatásuk után szabadlábra helyezte. Az eljárást azonban folytatják ellenük,, annak megállapítására, hogy ők vol'.ak-e azok, akik Károlyi Mi­hályt éltették. A rendőrség más irányban is nyomoz, hogy pon­tosan megállapíthassa, kik voltak azok, akik az ovációt rendezték és abban résztvettek. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szomoiu es tragikus tény, hogy a babonás hókusz-pókuszok iránti áhítatos félelem, a „javasasszo­nyok" szélhámosságai és a „jós­nők" csalásai iránti bizalom még mindig nem veszett ki a magyar falu népéből. A józan falusi ma­gyar még mindig hisz egy-két szabadon járó bolondnak, néhány ravaszul szélhámoskodó csalónak és elhiszi, amit ezek lódítanak előtte. A babona és a titokzatos­ságok iránti beteges félelem még mindig annyira mélyen gyöke­rezik a népben, hogy még mindig dus aratásuk van azoknak, akik zöld és buta trükkökkel felkeresik a falvakat, hogy kifosszák a hiszé­kenyeket. A gyulai törvényszék most ilyen szélhámosokról rántotta le a lep let, hogy egy időre ártalmatlanná tegye őket. Az eset a következő: 1923. decemberében két furó­készitő cigány jelent meg Magyar­bodzás községben két fiatal ci­gány menyecske kíséretében. Mi­alatt a férfiak az egyes gazdáknál munkát kaptak és a furókészités­sel foglalkoztak, a két nő házról­házra járt és jóslásokat végzett. Sárközi Erzsébet volt az egyik „jósnő", egy 20 éves, nagyon szép arcú, formás, eleven, jó rabeszélő­kepességü menyecske. A társnője, akit Farkas Máriának hivnak, csu­pán mint kísérője szerepelt. Első útjuk Ábrahám Jánosék poriájára vezetett. Azzal nyitottak be a gazdához, hogy nekik ha­talmuk és erejük van, hogy a gazde állatai között kitört dög­vészt megszüntessék. Azt állították, hogy — páduai szent Antal meg­bízottai és léleklátók. Hogy sza­vaiknak jobban hitelt adjanak, többféle furcsa eszközt és szer­számot vettek elő egy piros lepe­dőből, azután különféle „varázs­latokat" végeztek. Ábrahámné, aki évek óla hiába várta, hogy a há­zasságuk egyhangúságát gyermek­kacegás vidámítsa föl, ekkor meg-­keidezte, hogy tudnának-e azon is segíteni, hogy gyermeke szü­lessék. Sárközi Erzsébet vállalko­zott persze erre is és megsúgta az asszonynak, hogy mit kell. csinálnia, hogy a kívánsága tel­jesedjék. Egy hagymagerezdet kell átdobnia a férje feje fölött — mondotta — és ez az eljárás azt fogja eredményezni, hogy gyermek lesz majd a háznál. Ez­után megeskettették Ábrahámnét arra, hogy az urának egy szót sem fog szólni a „varázslatáról. A jó, hiszékeny asszony ezt még­is ígérte és amikor Sárköziék fél­millió koronát kértek tőle a gyer­mekáldásért, nemcsak a pénzt adta meg nekik, de egy bugyorra való ennivalóval is megajándé­kozta őket. A sikeres premier után a két cigánymenyecske sorra járta a falu módosabb gazdóit. Körösi Ferencnének megígérték, hogy elő fogjók teremteni 1916-ban megölt fiának gyilkosát, majd kijelentet­ték, hogy meggyógyítják a tehe­net, amely véres tejet adott. Kö­rösné örömében 300 ezer koroná­val jutalmazta meg a jósnőket. — Bár a főtáltosok 7C0 ezer koronát kérnek — jelentette ki Sárközi Erzsébet — én megelég­szem 300 ezerrel is, mert sajná­lom magát a fia pusztulása miatt. — m ÉRTESI2ÉS ! Tisztelettel értesítjük igen t. vevőinket, hogy cipészmühelyünket egybevontuk és igy folytatjuk mindkét üzem vezetését. — Szabászat és mértékosztály ezután csakis a Péterfi Cipöáruházban lesz, ahol nagy súlyt helyezünk a leg­finomabb Ízléseket kielégiiő lukszuscipők mérték utáni készítésére. Tisztelettel : Péterfi Imre Kurilla András Divatfcdsziüm, köpeny és uccai ruha a legszebb kivitelben készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Andrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék.

Next

/
Thumbnails
Contents