Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-12 / 122. szám

EGIES SZÁM ARA 800 KOROM Békéscsaba, 1924 junius 12 Csütörtök 51-ik évfolyam, 122-ik szám BEKESME6YEI EQZLOHT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 05.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyöli János Felelős szerkesztő J P.-Horváth Rezső. Az aranyparitásos fizetés sem elég a megélhetésre A köztisztviselők az aranyparitás 80 százalékát kérték és a tisztviselői kar ma is ragaszkodik a kívánságához. A legutóbbi eszmecsere során elhangzott a KANSz vezetősége részéről, hogy ma már a teljes aranyparitásos fizetés sem jelentené a megélhetésnek azt a nívóját, mint a háború előtt, mert ma a megélhetés aranykoronában számítva is átlag 50 százalékkal drágább, mint a békében. A köztisztviselők fizetésrendezése tekintetében tisztázatlan még a délutáni munkaidőért járó ellenérték kérdése is. A kormány tudvalevően tervbe vette, hogy a közhivatalokban bevezeti a délutáni munkaidőt. Ezzel az intézkedéssel a köztisztviselők minden mellékkeresetüktől elesnének. A köztisztviselők ezért most .azt kérik a kormánytól, hogy a délutáni munkaidőért vagy adjon megfelelő ellenértéket, vagy pedig ne vezesse be a munkaidő meghoszszabbitását. Azt is kérték legutóbb, hogy a kedvezményes ellátáson kivül eső többi kedvezményt tartsák fenn a jövőben is. A fizetésrendezést végrehajtó rendeletnek megjelenése előtt a KANSz még felkeresi a pénzügyminisztert, Bethlent és Bud minisztert. 7f népszövetség ma tárgyalja a magyar kérdést Genf, jun. 11. Ma délutón kezdődik a népszövetség ülése. A tárgysorozaton elsősorban Ausztria és Magyarország pénzügyi szanálásának folytatása szerepel. A népszövetségnek ezenfelül dönteni kell a leszerelés kérdésében, főleg abban a kérdésben, vájjon a saint-germaini és trianoni békeszerződések egyes cikkelyei alkalmaztassanak-e, amelyek a tanácsnak jogot adnak Ausztria, Magyarország és Bulgária leszerelésének felülvizsgálatára. A népszövetségen ezúttal Benes cseh külügyminiszter elnököl. Kabtógyithosság Budapesten Budapest, jun. 11. A Verbőciucca 1. számú házban borzalmas rablógyilkosságot fedeztek fet. A házban lakó Pollák Ignác házmester már napok óta nem jelentkezett. A házbelieknek feltűnt, hogy a lakásából nagy büz árad ki. Lakatost hivattak és felnyittatták a lakást, mikor beléptek, ott találták a házmestert meggyilkolva. A lakás szét volt dúlva és a szekrények feltörve. A főkapitányságról rendőri bizottság szállt ki a helyszínre, hogy megejtse a vizsgálatot. A gyilkosságot minden valószínűség szerint dulakodás előzte meg és a rablás csak később történt. A csabai Köröscsatorna vize és a románok Látogatás a Poirée-duszasstónál — Veszedelem, amely állandóan fenyeget bennünket Keletről! Talán legnagyobb fogyatékossága egyébként életerőtől duzzadó városunk fejlődési lehetőségeinek, hogy nincs rendes folyóvize. Szinte érthetetlen, hogy 200 évvel ezelőtt a városalapítók erre nem gondoltak. A mostani csatornát csak később ásták; ez Veszelytől ki indulva egészen Sikonyig haladt és Békéscsaba alján vonult el A Körös jelenlegi medre mesterséges és jóval későbbi keletű. A régi Körös az alföldi terep határozatlan rétegeződését követve nagyon is veszélyesen kanyargott. Ennek aztán az volt a következménye, hogy a folyó medre eliszaposodott, a korlátok * közé nem szorított folyam elpocsolyásodott s a három körösmenti helységet a romlott viz bűzhödt levegője ülte meg. A járványok természetesen egymást érték, de az árvizek is. Mindez végre az ötvenes években arra indította a helytartóságot, hogy a halaszthatatlanul sürgős vizszabályozást végrehajtsa. Ebből a célból Gyulavarsóndtól majdnem egészen egyenes irányban Békésig medret ástak és a Körös vizét ebben a megszükitett és nagyobb esésű folyóágyba vezették. A régi meder igy, a már előbb megépített csabai csatornával holt ág lett. Ennek csak ép a felesleges viz, no meg azok a belvizek jutottak, amelyeket a délkeleti jóval magasabban fekvő terepről, Nagyszél irányából a Csohos, csatorna visz bele a jelenleg Előcsatornának nevezett holt ágba. Az Élővizcsatornának, amely tehát Gyulavarsánd felett kiindulva Gyulát, Békéscsabát és Békést átszeli, vízzel való táplálása igy is az időjárás és vízviszonyok szeszélyeinek volt kitéve. Olvadás vagy esőzés idején áradások állottak be, aszálykor pedig viz nélkül maradt ez a holt ág. A vizeiosztás szabályozására már régebben alakult Hidraulikai Egylet; ebből fejlődött a mostani Armentesitő Társulat, melyet az érdekelt birtokosság tart fenn. A társulat építette meg a 90-es években azt a Poirée-rendszeiü duzzasztó müvet, amely a kétségkívül elsőrangúan fontos problémát volt hivatva megoldani s amely ennek a feladatának — a rendelkezésre álló anyagi teherbírása mellett — teljes mértékben eleget is tett, mindaddig, amig közbe nem lépett — Trianon s itt is egészen uj helyzetet teremtett. Látogatás a Poiréeduzzasztó mii veknél Gyula városából alig tiz percnyi kocsikázás után jutott ki a Poiréemüvekhez az a csabai társaság, amely az Ármentesitő Társulat szives meghívása folytán közelről akart megismerkedni ezzel a ránk nézve annyira fontos berendezéssel. Hiszen valljuk be, a belvizektől molesztált gazdáktól a körösparti lakosokig, a műkedvelő halászoktól a strandfürdő közönségéig elég gyakran, nem ép a legbarátságosabb kifejezésekkel illetjük a társaságot s amint ezekből a sorokból ki fog tűnni, egészen méltatlanul. A műszaki kiránduló csoportot, amelyben a MÁV osztálvmérnökség részéről ott voltak Senger és Gábor főmérnök, Békéscsaba város részéről Baukó főmérnök és Nigrinyi villanytelepi igazgató, továbbá Illés főmérnök, Bálint építészmérnök és a Békésmegyei Közlöny tudósítója, dr. Jancsovics Emil, az Ármentesitő Társulat alelnöke és Trautwein Gyula, a társulat igazgatófőmérnöke, továbbá Kienitz Vilmos szakaszmérnök és Uhrin vizmester tájékoztatták és kalauzolták. A duzzasztó tulajdonképen vaskeretek közé foglalt fésű rendszer, amelynek fogai erős foggerendák s ezek szorosan egymás mellé zárulnak. Ez az erős fésű fogazat felfogja a víztömeget, azt felgyülemlői, ugy hogy a viz színét az eredetinél mintegy 3 méterrel magasabbra emeli. így aztán a Körösnek még alacsony vízállása mellett is a felduzzasztott vizet a Körös medréből átemeli egy öszszekötő úgynevezett tápcsatornába, ahonnét azután vascsöveken keresztül az Elővizcsetornába kerül. Itt már azután a szakaszonkint elhelyezett zsilipek feladata, hogy mind Gyula, mind Csaba és Békés kellő mennyiségű és lassan folydogáló vízzel elláttassék. A duzzasztó télen a fagy miatt nincs felállítva, de hiszen ilyenkor nincs is rá szükség. A tavaszi olvadással azonban munkába lép. Természetesen ha a Körösön a hegyekről árvizek haladnak, akkor a duzzasztót le kell szerelni, a fogakat kiszedni, a szerkezetet lefektetni (ez 5—7 órai munka) nehogy a lejövő áradatot a szerkezet megduzzassza, úgyannyira, hogy a viz szinte a gátakat is meghaladja. Ezért az Ármentesitő mindenkor pontos jelentéseket kapott a viz emelkedéséről Gurahoncról és Kisjenőről, ugy hogy ha áradat közeledett, volt idejük a duzzasztót leszerelni. Ekkor jött azonban Trianon. 100 takarékkorona mai árfolyama 133 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 61-el jegyezték. 20 koronás arany ——380000 papirkorona. Telefonai&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdette díjszabás szerint. A románok ránk zúdítják az árvizeket A trianoni békével Gyulavarsánd és Nagypél a román imperiumhoz kerültek. A románok nemcsak, hogy minden kapcsolatot megtagadtak a vizszabályozás kérdésében, de amellett még megkérdezésünk vagy értesítésünk nélkül teljesen megbontották a vízszabályozásnak általunk kiépített rendszerét. Mindenekelőtt azt csinálták, hogy Gyulavarsánd előtt az általunk elhelyezett fenékgátat felszedték. Ezt mi azért építettük, hogy ez a gát magas vízálláskor tárolva a vizet átemelje a Nagyrét felől jövő úgynevezett Csohos csatornába, ahonnét aztán a mi Élővizcsatornánkba jutott. Igy a Körös áradásának már Gyulavarsánd előtt elejét vettük, ók azonban nemcsak ezt a gátat szedték fel, de a Csohost egészen elzárták a Köröstől. Aminek az a következménye, hogy ha a magas terepről lefolyó belvizektől a Csohos megdagad, nem talál utat a Körösbe, hanem az összes belvizek a mi csatornánkba kerülnek s ott áradást is idézhetnek elő, vagyis olvadáskor vagy esőzéskor, amikor amúgy is tele vagyunk vizzel, még az egész áradást nyakunkba zúdítják. Viszont ha aszály van, a Csohosba nem jut viz, hiszen azt elzárták s igy a mi csatornánkba se kerül friss viz, hanem csak pocsolya marad, melegágya mindenféle baktériumoknak és fertőző betegségeknek. Ugy, hogy ha a románokat nem sikerül diplomáciai uton észretériteni, a legjobb kilátásaink vannak arra, hogy a mult évszázad nagy járványai megismétlődnek. De amellett megakadályozzák a Gyula melletti duzzasztó észszerű működését is. Ugyanis kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy nekünk jelentéseket küldjenek a viz állásáról. Tavasszal történt, hogy a duzzasztó fel volt szerelve, a Körös szintje és viselkedése normális volt. Egyszerre csak éjjel a vizmester hatalmas robajra ébred. Valami felhőszakadás folytán hirtelen áradat jött a hegyekből s az amúgy is megdagadt víztömeg a duzzasztótól még mintegy három méterrel felemelve, átmászott a duzzasztószerkezeten. Csak magának és családtagjainak élete veszélyeztetésével tudta a vizmester az utolsó pillanatban a duzzasztó szerkezetet leszerelni s ezzel valóban nagy bajnak elejét venni. Mit várhatunk még ezután Ebből most már láthatjuk, hogy nem az Ármentesitő Társulatot kell okolni azért, ha éppen szárazság idején csepp friss vizet se találunk a döglött kutyáktól és macskáktól poshadó Körös csatornánkban, viszont áradatkor pedig ez a , pocsolya is elöntéssel fenyeget. Es a románoknak ez az embertelen mulatsága vagy lelki-