Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-12 / 122. szám

2 BKKÉSME6IEI KÖZLÖM Békéscsaba, 1924 junius 12 ismeretlen nemtörődömsége az amúgy is pőrére vetkőztetett ma­gyaroknak nem kevés pénzébe kerül. A mult évben több mint 300 milliót kellett arra költenünk, hogy részben a románok nyilván­való rosszakarata, részben azok­nak hanyagsága folytán megda­gadt Élővizcsatorna vizét a magas állású Körösbe Békésnél átszi­vattyúzzuk. De még cifrább kilátásaink is vannak. A románok a nagypéli magas terepről a vizeket egysze­rűen reánk eresztik. Ha egyszer ott áradás támad, a viz a termé­szetes esést követve a mi nyakunk­ba zudul és mérhetetlen termőföl­det fog ellepni. Az Ármentesitő Társulat gondolt is erre és hatal­mas védőmüvei szeretne bennün­ket biztosítani ez ellen a meglepe­tés ellen. Eltekintve attól, hogy ez a védőmü csekély 10 milliárd ko­ronába kerülne, amellett a meg­építése is Trianonba ütközik, mint­hogy a békeszerződés egyik cik­kelye kimondja, hogy a határ mentén építkezések csak kölcsönös beleegyezéssel folytathatók. De a mi panaszaink vizszabályozó rend­szerünk teljes felforgatósa miatt hatástalanok maradnak, mert a győzőnek mindig igaza van, a le­győzöttnek szava pedig — erőtlen. Igy válik-a csabai Élővizcsator­na ügye nehéz diplomáciai kér­déssé, de egyúttal az önkényes békeszerződés által teremtett hely­zet karakterisztikumává is. Hogy a földrajzi egységet megbontsák, legjobban azt szeretnék, ha a vi­zek felfelé folynának. De ezt nem tudják megtenni. Igy hát ami viz csak van, a nyakunkba zuditják. Mi pedig mehetünk a — Népszö­vetséghez. (gy. j.) Fölállítják a két tanyai postát A postafőigazgatóság bele­egyezett a posták szervezésébe (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsaba körüli tanyák la kossógénak régi kívánsága megy teljesedésbe rövid időn belül. A tanyai lakosság kényelmére a kincstár hajlandónak mutatkozik két tanyai posta fölállítására s most már csak a várossal való végleges megegyezéstől függ, hogy az uj postákat mikor állítják föl és helyezik üzembe. A szegedi postafőigazgatóság ugyanis ma átiratot intézett a pol­gármesteri hivatalhoz, bejelentve, hogy hajlandó a város kérelmét teljesíteni a Telekgerendáson és a sopronyi tanyákon fölállítandó postai ügynökségek tárgyában. Ugyanekkor pontos feleletet vár arra, milyen tanyák, puszták és lakott helyek tartoznak majd a lé­tesítendő postaügynökségek for­galmi körébe ; milyen távolságra van Sopronytanya Telekgerendás­tól és Gerendás községtől; to­vábbá, hogy a postai szállítás szempontjából a Sopronytanyán létesítendő postaügynökség melyik községhez volna beosztható, az utak járhatóságát tekintve. Végül bejelenti a postafőigaz­gatóság, hogy Nagygerendás köz­ségben már tervbevette egy uj postaügynökség fölállítását, a sa­ját elhatározásából. Ezzel kapcso­latosan aziránt érdeklődik, nem lehelne-e a telekgerendási érde­keltséget a nagygerendási posta­ügynökség kézbesítési körébe osz­tani, esetleg Telekgerendás vasúti megállóhelyén létesítendő posta­ügynökség forgalmi körébe a sop­ronyi tanyákat is bevonni. A város vezetőségének fölter­jesztése után most már rövidesen megkezdődnek a postaügynöksé­gek fölállítására és berendezésére vonatkozó előkészületek, ugy hogy már csupán a városi intézkedés gyorsaságán múlik, mikor jutnak a tanyai lakosok a kulturális ha­ladás legegyszerűbb előföltételé­hez : a postahivatalhoz. Az Országos Kamara Színház Békéscsabán Ez év márciusában a vidéki s2inészet történetében forradalmat jelentő müvészvállalkozás indult útjára Budapestről, Alapi Nándor, a Székesfehérvári színház igazga­tója Moliére, Ibsen, Tolsztoj, Georg Kaiser, Sardou, Brisson darabjai eljátszására Kamara társulatot szervezett, azután pályázatot hir­detett eredeti magyar darabra, melynek győztese Babits-Mohácsi Rejtett élet (Gólyakalifa) lett. Tiz érdekes és értékes színpadi munkát tanult be a lelkes művész­gárda és első döntő sikerüket a budapesti bemutatkozó után lel­kesedéssel állapította meg a fő­városi sajtó. Azóta az Országos Kamara Szín­ház bejárta a nagyobb városokat és Szombathely, Nagykanizsa, Baja, Kecskemét és legutóbb Nagykőrös újságjai is egyetértően megállapították, hogy ilyen gördü­lékeny és összevágó előadásokat vidéken még nem láttak. Az első előadásuk városunkban pénteken lesz és Sardou kacag­tató vígjátékában, a temperamen­tumos Mogori Mária, Alapi Nán­dor és Pogány Béla a főszereplők. Amint a bérletekből is látható, városunk intelligens közönsége nagy várakozással néz a Kamara­színház bemutatkozója elé. Vállalatok harca egymás ellen Elcsábítják egymás munkásait, magasabb bérekkel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A pósteleki gazdaság néhány hét­tel ezelőtt 380 aratási részmunkást szerződtetett le Békéscsabáról és az elszegődött aratóknak a na­pokban kellett elfoglalniok a he­lyüket. Nagy lett azonban az ura­dalom vezetőségének meglepetése, amikor a 380 aratómunkás közül alig 300 és egynéhány jelent meg az uradalomban, a többi maga helyett csak rövid, de velős üze­netet küldött, azt, hogy: nem megy el aratni, mert időközben az egyik békéscsabai gyárba szerződött el napszámosnak, magasabb bér el­lenében. Nem szólva arról, hogy a tör­vény szigorúan tiltja a leszerződött mezőgazdasági munkásnak a szer­ződés nemteljesitését, a munká­soknak alaposan meggyülik majd a bajuk a hatósággal amiatt is, hogy munkakönyv nélkül vállal­tak munkát az illető gyártelepen. A leszerződött aratók ezidőszerint ugyanis munkakönyv nélkül van­nak, mert a pósleleki uradalom a szerződés megkötése alkalmá­val az összes munkakönyveket is magához vette. Most pedig termé­szetesen nem hajlandó a 67 reni­tenskedő munkás könyvét vissza­adni, mivel azokat nem bocsátotta el és igy változatlanul az alkal­mazottjainak tekinti. Mint értesülünk, a munkások ellen az uradalom máris följelen­tést tett szerződésben vállalt köte­lezettségek nem teljesítése miatt. Eni.ek az lesz a következménye, hogy a máshova is elszegődött munkásokat a hatóságok karha­talommal fogják elővezetni és az uradalomban előállítva, a munka fölvételére kényszeríteni. A mun­kásokat ugyanekkor még meg is büntetik majd. A pósteleki uradalom egyide­jűen följelentést tett az ellen a békéscsabai gyár ellen is, amely a 67 leszerződött aratómunkást tőle elcsalta, azokat magasabb napszémbér ígérgetésével elcsábí­totta és a 67 munkást munkakönyv és munkásigazolvány nélkül — emit a törvény szigorúan tilt — üzemében alkalmazta. A különös harc kimenetele elé érdeklődéssel tekintenek az érde­keltségeken kivül álló körökben is. wwwwwwwwwwwwww HIREK — A város üdvözlete az uj főispánnak, Berthóty István dr. polgármester tegnap meleghangú táviratban üdvözölte a város pol­gársága nevében Kovacsics De­zső dr.-t, Békésvármegye uj fő­ispánját. — Az állandó választmány ülése. A városi állandó választ­mány szombton délután 4 órakor ülést tart, amelyen a hétfői köz­gyűlést készítik elő. — Az Előre választmánya csü­törtökön este 8 órakor a Nádor­kávéházban ülést tart, amelyre a tagok föltétlen megjelenését kérik. — Junius 15-ig nyilatkozni kell a vagyon váltság fizetési módjáról. A felhatalmazási tör­vényben foglalt intézkedések sze­rint mindenki, akinek áruraktára 1923 december 31-én 4000 arany­koronánál nagyobb értéket kép­viselt, vagyonváltságot tartozik fizetni. A törvény szerinte vagyon­váltságkölelezetteknek jogukben áll választani aközött, hogy ezen törvény alepján fizetik-e a vált­ságot, vagy kény szerkölcsönük 80%-át, illetve a Hegedűs-féle vagyonváltság 100-szorosát ajánl­ják fel. Az újonnan kivetett va­gyonváltság kulcsa 4000—10000 aranykoronáig az érték 72%-a és 5,000.000 aranykoronánál éri el a. 10%-ot. Azok, akik a vagyon­váltság befizetésére a kényszer­kölcsönük 80%-ának, vagy a Hegedűs-féle vagyonváltság 100­szorosának lefizetését választják, junius 15-ig tartoznak elhatározá­sukét ez illetékes edófelügyelő­helyettesnek irásben bejelenteni­Aki e bejelentést elmulasztje, ez a vagyonedó megállapításánál elfogadott alap után fizeti a ren­des vegyonváltságot. A fővárosi kereskedők egyesülete felterjesz­téssel fordult a p« nzügyminiszter­terhez, hogy a junius 15-iki ter­minus meghosszabbittassék. Varga Imre államtitkár a küldöttségnek kilátásba helyezte, hogy a junius 15-iki terminust meg fogja hosz­szabbitani, hogy ilyen módon a kereskedők és iparosok abba a ! helyzetbe jussanak, hogy a va­gyonváltság lerovásának módoza­tait meg tudják választani. — Békéscsabaiak a szegedi iparkamara értekezletén. A tisz­tességtelen versenyről készült tör­vény értelmében a kereskedelmi és iparkemeráknek megfelelő sza­bályzatot kell késziteniök, egy­úttal pedig zsűrit kell választaniok e szebályzet végrehajtáséhoz. A szegedi kereskedelmi és iparka­mara ebből a célból vasárnap délelőtt értekezletet tart, amelyen. Békéscsabáról is többen megjelen­nek az Ipartestület és a Kereske­delmi Csernok képviseletében,, még pedig: Csillag Ignác, ifj. Hor­váth Mihály, Fekete Sándor, Timár Endre és Zlehovszky János. — Halálozás. Horváth Dezső polgári rendőr neje, Hájas Piroska 30 éves korában hosszas szen­vedés után Békéscsabán elhunyt. Temetése csütörtökön délután lesz. — Százhúsz mázsa lisztfölös­lege marad a vármegyének. A vármegye közigazgatási bizottsá­gának keddi ülésén Daimel Sán­dor dr. elispán érdekes adatokat sorolt föl a közellátásban piutat­kozó változásokról. Bejelentette,, hogy a hatósági lisztellótás junius 30-ával megszűnik. A közélelme­zési miniszter erre a hónapra utoljára 190 q lisztet utalt ki. Ez a mennyiség, valamint a gyűjtött 200 q tartalék az ellátatlanok név­jegyzékébe felvettek szükségleté­nek biztosítására annyira elég,, hogy még mintegy 120 q liszt meg is marad, mit az ellátási idő­szak megszűnésével a közélelme­zési miniszterhez be kell jelenteni. Közszükségleti cikkekben hiány nincs. A drágaság azonban ujabb méreteket öltött és állandóan nö­vekedik. DEL-HTJ duplatalpas szandálok, fehér vászoncipó'k Péterfi cipóaruházában Jackie Coogan: „A kis bohóc" szombaton és vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents