Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-06-04 / 116. szám

EGYES SZIl ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 junius 4 Szerda 5t-ik évfolyam, 116-ik szám BE EESH ZLONY Politikai napilap Eioftzetsfii dil«k : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 05.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngy ősi János Felelős szerkesztő í P.-Horváth Rezső. Telefonssám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetél díjszabás szerint. „A rendőrség nem engedi a dinasztiát bántani

(

í A belügyminiszter magyarázata a nemzetgyűlésen a Kossuth-párti népgyűlés feloszlatásáról Budapest, junius 3. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béla elnök a Seipel osztrák kancellár elleni merényletet tette szóvá, amely fölött megdöbbenését fejezte ki. Az ülés a kancellárt táviratilag üdvözölte a merénylet szerencsés kimenetele miatt. Ezután Ruppert Rezső, aki napirendelőtti fölszólalásra kapott engedélyt, szóváteszi, hogy több •esetben feloszlatták a Kossuthpárt gyűlését, pedig véleménye szerint erre nem forog fenn komoly ok. Vasárnapi gyűlésük nyugodtan folyt le és Nagy Vince beszéde közben, amikor a dinasztiát támadta, a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy nem engedi a dinasztiát bántani. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért zavarta meg az ülést, akkor a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy az ülést feloszlatja. A rendőrtisztviselő megsértette a detronizációs törvényt. Azt állítja, hogy felsőbb utasításra oszlatta fel az ülést. Ebben rendszerességet lát és a leghatározottabban tiltakozik ez «Ilen. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszol. A képviselő ur és a sajtó ugy állítja be ezt a dolgot, hogy a rendőrség azért vonta meg a szót Nagy Vincétől, mert kilátásba helyezte, hogy a dinasztia bűneit fogja ostorozni. A lojalitással és tisztességgel ellenkezik .az, hogy a nagytömegek előtt és nyilvános gyűléseken túlzásokba csapó kriiikával kíméletlen bírálatot mondjunk a volt uralkodócsaládrói. De nem ezért történt meg a szómegvonás, hanem azért, mert Nagy Vince beszédeközben a tömeg a köztársaságot éltette (nagy zaj). ,A köztársasági propagandát a rendőrség kénytelen megakadályozni, mert ez tételes törvényben van, amelynek létezéset a képviselő ur sem tagadja. Az 1921. •évi 47. t.-c. határozottan kimondja, hogy a nemzet a királyság államformáját változatlanul fenntartja. Az 1923. évi 34. t.-c. 3. §-a pedig büntetendő cselekménynek minősiti a köztársaság éltetését. Az intézkedő rendőrtisztviselő abban a hitben volt, hogy ha Nagy Vincétől megvonja a szót, abban az esetben a gyűlés zavartalanul folyhat tovább. A rendőrtisztviselő intézkedésére azonban Nagy Vince belekiáltott a tömegbe, hogy megvonják tőle a szót. Erre nagy tumultus támadt, a rendőrséget durva támadásokkal illették, ugy hogy kénytelen volt a legerélyesebben fellépni. A feloszlatás tehát azért történt, mert a tömeg a rendőrséggel szemben fenyegetően viselkedett. Meggyőződésem, hogy ezekkel a gyülésfeloszlatásokkal tulajdonképpen a Kossuth pártnak teszünk szolgálatot. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál) Beláthatják, hogy ha rendben folyt volna le az ülés, akkor a lapok is csak pár sor tudósítást közöltek volna. A feloszlatás folytán azonban országos szenzáció lett belőle. Ami az ülések feloszlatását illeti, fenntartásnélkül beismerem, hogy ez a kérdés rendszertelen. Sajnos, a megfelelő hivatali rutin még nem fejlődött ki, melynek alapján az általános gyakorlatnak megfelelően intézhetnők el az ügyet. A hatóságok nem tudják, hogy mit tegyenek, a közönség mégkevésbé. Gondolkoztam azon, hogy talán rendelettel fogok ebbe a kérdésbe rendszert belevinni. Amennyiban azonban a képviselő ur azt mondja, hogy ezek a rendőrtisztviselők az ülésen elnökölni akarnak, a magam részéről ilyet helytelennek tartok és intézkedni fogok, hogy az illető rendőrtisztviselők a maguk hatósági jogkörén belül maradjanak és ott megtartassanak. Általában az a törekvés, hogy az egész vonalon rendet teremtek és a nemzet közéletében, mindazokat a hullámokat, melyek ma is a nemzet egyes rétegeit, a többi rétegekkel vagy a hatóságokkal szembeállítani törekszenek, elsimítsam. (Altalános helyeslés és taps). Ruppert Rezső személyes kérdésben szólal fel. Hosszasan fej tegeti a köztársaságnak szerinte boldogító államformáját. A gyülekezési jog tekintetében az 1914. évi jogrendet követeli. Ezután folytatják a vámtarifajavaslat tárgyalását. Smitf) jelentése biztatónak látja helyzetünket Budapest, junius 3. Smith népszövetségi főmegbizott tegnap küldötte el első jelentését Genfbe a népszövetség részére, Részletesen ismerteti 8Z ország jelenlegi gazdasági helyzetét és a szanálási folyamat állását. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a kormány megtette mindazokat az előzetes lépéseket, miket a szanálási folyamat kiindulásaképen a népszövetséggel közösen kidolgozott programm előir. A közgazdasági helyzetre térve át, a jelentés konstatálja, hogy az egész Középeurópában érezhető gazdasági depresszió Magyarországon is érezteti hatását. Végül azon reményének ad kifejezést, hogy a magyar kormánynak a kölcsön felvételére irányuló tárgyalásai a legrövidebb időn belül sikerrel járnak és ezzel a közgazdasági élet elnyeri azt az alátámasztást, mely az átmenet válságain keresztül segiti az országot. Seipel merénylője Budapesten is járt Budapest, jun. 3. Megállapítást nyert, hogy Seipel kancellár merénylője 3 hónappal ezelőtt Budapesten tartózkodott. Hogy a fővárosban kikkel érintkezett és mi célból jött, még nincs tisztázva. Tegnap a főkapitányság politikai osztályának vezetője intézkedésére a jelentésekkel és nyomozati iratokkal négy budapesti detektív a bécsi rendőrhatóságnál jelentkezett szolgálattételre. 100 takarékkorona mai árfolyama 133 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 65-el jegyezték. Mikor lesz főispánváltosás P (A Közlöny eredeti tudósítása.) Brandt Vilmos dr. főispán távozásáról még mindig különböző hirek és magánértesülések forognak közszájon. Ezekkel a felelőtlen és önkényesen kitalált híresztelésekkel szemben hivatalos helyeken nem tudnak bizonyosat mondani és igy az a hónapok óta tartó bizonytalanság, amely a főispáni állás közül tapasztalható, egyáltalában nem enyhült vagy változott. Ma még mindig nem lehet tudni, marad-e Brandt Vilmos dr., ha pedig távozik s a kormány beleegyezik a nyugalombavonulásába : mikor kerül sor a változásra? Egy gyulai személyiség, aki ma érkezett Budapestről, érdekes információval szolgált nekünk. Ezt az információt félig-meddig hitelesnek lehet elfogadni, egyrészt annál a helynél fogva, ahonnan a kijelentének származnak, másrészt a gyulai személyiség megbízhatóságánál és szavahihetőségénél fogva. Informátorunk szerint kormánykörökben jelenleg csak egyetlen komoly jelölt van a békésmegyei főispáni állásra : Kovacsics Dezső dr. nyug. bajai főispán, aki azelőtt miniszteri tanácsos volt. Kovacsics jelöltsége azonban egyáltalában nem jelenti azt, mintha Brandt főispán távozása immár befejezett tény volna. Épen ellenkezőleg : a főispán visszavonulása ma még nem végleges, még nem aktuális, amit az is igazol, hogy Brandt dr. kérvénye, amelyben állásáról való lemondását a kormánynak bejelentette, még keresztül sem ment a minisztertanácson. Kovacsics Dezső dr., akit informátorunk megkérdezett a jelöltségről, rövidesen csak annyit felelt, hogy a kérdés még eldöntetlen, kinevezéséről szó sincs, sőt az — még ha valóban komoly lenne is a jelöltsége — nem történhetik meg belátható időn belül, mert hiszen Brandt dr. lemondása még csak tárgyalás alá sem került. Más oldalról szerzett információnk szerint viszont szó van arról is, hogy a békésvármegyei főispáni állást egyáltalán nem töltik be, hanem a főispáni teendők vitelével Daimel Sándor dr. alispánt biznák meg, aki ezeket a teendőket már több izben is teljes megelégedésre látta el. A főispánváltozás ezek szerint tehát rövidesen nem történik meg. Ismét kötelező lesz a tandíjfizetés (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szanálási törvén/ végrehajtásával kapcsolatosan az államnak a legnagyobb mértékű takarékosságot kell alkalmaznia minden vonalon, hogy az államháztartás az állandó deficitektől megszabadulhasson. A takarékoskodással egyidejűen az államnak uj jövedelmi forrásokról is kell gondoskodnia, hogy a szükségletek fedezetet találhassanak, Ebben a nehéz, kényszerítő helyzetben a minisztertanács elhatározta, hogy visszaállítja a kötelező tandíjfizetést az elemi iskolákban, hogy ez által az állam jelentékenyebb jövedelemhez jusson. Az elemi iskolákban 1898-ban törölték el a kötelező tandíjfizetést, törvényben mondva ki, hogy az állam a haladás érdekében díjtalanul engedi oda a gyermekeket a művelődés forrásaihoz. A tandíjfizetés visszaállításáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter ma rendelettervezetet intézett a vármegye alispánjához, kérve, hogy a közigazgatási bizottság a legközelebbi ülésén foglalkozzék a kérdéssel, vegye beható tárgyalás alá és az esetleges észrevételeket közöljék a miniszterrelA kultuszkormány tervezete szerint a rendeletet még a nyár folyamán kiadják, ugy hogy a kötelező tandíjfizetés már a következő tanévben életbe fog lépni. A tervezet szerint a befolyt beiratási és tandijakból a minisztérium egy közoktatásügyi alapot rendszeresít, amely a tanügy fejlesztésére fog szolgálni. Ebből az alapból fogják fizetni a tanítói jutalmazásokat, a tanulók ajándékkönyveit, az iskolák bőségesebb felszerelését és általában mindazt, amire a fejlődő tanügynek szüksége van. A kormány azt hiszi, hogy a tagdíjakból befolyó nagy összegek révén a szükséges erő rendelkezésre fog állani a tanügy magas színvonalra való emeléséhez. A kötelező tandíjfizetés egyébként semmiben sem fogja hátráltatni a tanulók iskolába özönlését, mert évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a tandíjmentesség egyáltalában nem hatott buzditóan a szülőkre. Az ingyenes népoktatás behozása után a tanulók száma semmivel sem emelkedett, a szülők tehát nem éltek az alkalommal, hogy a gyermekeik ingyenes iskoláztatását jobban szorgalmazzák.