Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) április-június • 65-136. szám

1924-05-22 / 106. szám

EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 május 22 Csütörtök 51-ik évfolyam, 106-ik szám BEEESHEBTEI I0ZLDHT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 65.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A sajtóperek reformja Az igazságügyminiszter bün* tető-novella tervezete rnár benyújtásra vár és ez a tervezet kiterjeszkedik a sajtójog körére is. A magyar törvénytár a sajtóról eddig mindenkor külön törvényben intézkedett, ezzel is bizonyságot téve az alkotmányos és jogszerű élet alapkövetelménye mellett, hogy gondolatait mindenki szabadon terjesztheti. Amellett a büntetőjogi rendelkezéseknek egyetlen fundamentuma az lehet, amit Deák Ferenc lapidárisan ebbe az egy mondatba foglalt össze : „Hazudni nem szabad !" De amikor az igazságügyminiszter, az egész közéletünket leglényegesebben érintő kérdést és sajtójogunknak — a viszonyok megváltozása folytán — kétségkívül sürgős reformra váró problémáját az általános büntetőjoggal együttesen véli elintézni, nyilvánvalóan megbolygatja a magyar törvénykodex jellegét. De feltétlenül lényegbe vágó tévedést is követ el, mert hiszen a sajtójog — amely ideális értelemben a közvélemény szabadságának biztosítása kell hogy legyen, — a dolog természeténél fogva formailag sem vehető egy kalap alá a közönséges bűncselekményekkel. Ugy a formai, mint a lényegbeli tévedések egész halmazát, a tervezett javaslat szakaszainak jogi és praktikus tévedéseit kikerülhette volna az igazság* ügyminiszter, ha a sajtójog reformjának kodifikálása előtt elsősorban a legközelebbről érdekelteket és a sajtókérdések legközvetlenebb ismerőseit, a sajtó munkásait megkérdezte volna. Akkor nem kerülhettek volna a tervezetbe olyan intézkedések, amelyek látszólag és bizonyára jóhiszemüleg a jogot szolgálják, de amelyek alkalmasak — a dolog különleges természeténél fogva — súlyos •igazságtalanságokra, sőt a közvélemény és az igazság szavának megfélemlítésére vezetni, amelyet pedig az igazságügyminiszternek nem lehetett szándéka megtenni. Épen ebből az okból tiltakozunk elsősorban a sajtóreformnak ilyetén kodifikálása ellen. Ideje volna már végét vetni annak a szokásnak, hogy törvényt hoznak iparosokról, kereskedőkről, sajtóról az iparosok, a kereskedők, a sajtó munkásainak megkérdezése nélkül. Elsősorban ezeknek az érdekelteknek van joguk nyilatkozni és véleményt mondani akkor, amikor felőlük rendelkeznek. A törvényhozó nem lehet kereskedő is, iparos is, újságíró is és hogy ebben az esetben a sajtónak nem sok közük volt azoknak, hacsak nem személyes ellenszenv, akik az igazságügyminiszter javaslatát megszerkesztették, azt ennek a javaslatnak alapvető tévedéseiből meg kell állapítani Kiilömbözö kulcs a köztisztviselői fizetéseknél Budapest, máj. 21. A köztisztviselők aranyparitásos fizetésrendezése ügyében tovább folynak a tárgyalások az egyes tárcák között, hogy elkészítsék a végleges tervezetet. Most készítik elő az úgynevezett kísérleti költségvetési tervezetet és ennek keretében részletesen megállapítják a tisztviselői fizetésrendezésnek módját is. A szanálási költségvetés keretéi nem lépheti ugyan át a kormány, de a részletekben mégis több fontos módosi'ást készit elő. A köztisztviselők részéről az a kívánság merült fel, hogy külömböző kulcsot állapítsa, iák meg a fizetési osztályoknak megfelelően. Értesülésünk szeriut a kormány nem zárkózik el azelől, hogy ezt a kívánságot bizonyos fokig honorálja. A KANSz ma délután 6 órakor elnöki értekezletet hivott egybe. Ezen az értekezleten megbeszélik a további lépéseket, Egyelőre nagyg/ülést nem hivnak össze a köztisztviselők, de az elnökség állásfoglalása alapján megteszik a kormánynál előterjesztéseiket, nevezetesen a fizetésrendezés kulcsának megállapítása ügyében. A fizetésrendezés ügyében a végleges döntés külömben még a pénteki minisztertanácson sem történhetik meg, hanem a kormány egyelőre csak a juniusi fizetés pótlékának nagyságában akar dönteni. Az aranyparitásos fizetésr»ndezés ügyével pedig julius elsejéig még elég ideje van a kormánynak foglalkozni. A vasárnap kiadott ruharendelet nem találkozo ii osztatlan tetszéssel a köztisztviselők körében és a ruharendelet sérelmes részeinek megváltoztatása érdekében memorandumot terjesztenek a pénzügyminiszter elé. Nincs pénz a postapalotára Az érdekeltségek részvétlensége miatt elalszik az építkezés ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány héttel ezelőtt, . amikor a szegedi postaigazgatóság érdeklődni kezdett a postapalotának szánt telek iránt, nagy örömmel adtuk hírül, hogy a békéscsabai postapalota ügye a rövid időn belüli megvalósulás állapotába került. A helyzet akkor valóban ugy állott, hogy a poslamizériák rövidesen megszűnnek, mert a kincstár komolyan elhatározta magát a régi posta megszüntetésére, hogy helyette felépíttesse a város nagyságához és fontosságához méltó postaépületet. Sajnos, a nagyszerű terv alighanem kátyúba került, legalább egyélőre. Kellemetlen események furakodtak ugyanis közbe, amik közül csak kettőt — a legkellemetlenebb kettőt — emiitjük megAz egyik az állam immár menthetetlenül krónikussá vált pénzhiánya, a másik pedig a szanálási törvény megszületése. A szanálási törvény ugyanis könyörtelen szigorral, szinte szivtelenül teszi rá a kezét mindenféle kiadásra és bár azt az állam érdekei követelnék is meg, előbb alaposan megmárlegelik, megmustrálgatják, hogy aztán mint nem feltétlenül szükségeset elhalaszthassák. Ez a sors érte a békéscsabai postapalota építkezésének csaknem célhoz érkezett ügyét is. A szanálási törvény ugyanis a legszélesebbkörü takarékoskodást irja elő minden vonalon és csak a feltétlenül szükséges és halaszthatatlan kiadásokat vagy beruházásokat engedélyezik. Valakinek jóakarata a mi postapalotánkat is mintha erre a sorsra Ítélte volna, mert az üg/ mostanában kezd elaludni és az érdeklődésekre az a kurta és furcsa válasz érkezik, hogy — nincs pénz az építkezésekre, <mert Smith pénzügyi főbiztos nem engedélyez ilyen célokra pénzt. % Kétségtelen, hogy a postakincstár legfőbb korifeusai aligha tájékozottak a békéscsabai postapalota megépítésének sürgős szükségességéről és halaszthatatlan voltáról, mert különben semmiesetre sem nyugodnának bele a kérdés ilyen gyerekes elintézésébe. De mi, a város lakossága, nagyon jól tudjuk, hogy a mai postai állapotok nagyon kellemetlenek és primitívek s hogy a helyzet el nem fajult még eddig, annak oka a postafőnök nagyon megértő, előzékeny és készéges fáradozása a nagyközönség érdekében. Kovács Károly postafőfelügyelő fáradtságot nem ismerve igyekszik a mai primitív és kényelmetlen postát valahogy modernizálni s a rendelkezésére ájló néhány helyiség célszerű fölhasználásával modern színvonalra emelni. De az idők rohanását még sem tudja megállítani s a fejlődés csakhamar szűknek, elégtelennek fogja találni a mai postahivatalt. Illetékes helyen arról győztek meg bennünket, hogy a postapalota megépítésének immár gyanús csöndbe fsülyedt ügyét csak az menthetné meg, ha az érdekeltségek : a Kereskedelmi Csarnok, az Ipartestület, de elsősorban a város vezetősége együttesen indított mozgalmat kezdenének a postapalota érdekében. Együttes akciót kell kezdeni, szóval és Írásban kell tárgyalni a postapalota megvalósítása érdekében s ha másként nem megy : küldöttséget kell meneszteni a kormányhoz. Barátságos hang Jugoszláviában JTlagyar ország iránt Budapest, máj. 21. A jugoszláv kormány német nyelvű félhivatalosa, a Zagreber Tagblatt a magyar-jugoszláv tárgyalás alkalrpából hosszabb cikkben foglalkozik a két állam viszonyával és arra a megállapításra jut, hogy Jugoszláviát és Magyarországot geográfiái helyzetük, történelmi és gazdasági fejlődésük egymásra utalják. A Habsburgokat, valamint az ébredőket okolja, hogy a két állam között hosszú ideig a viszony nem lehetett barátságos, a magyar kormány azonban bebizonyította azt, hogy reális és támogatásra méltó politikát folytat. Erről tanúskodik Daruváry külügyminiszter válasza Ugrón Gábor minapi interpellációjára is. A most folyó jugoszláv-magyar tárgyalások minden bizonnyal a két ország tartós jó viszonyát fogják megalapozni. működik egy vulkán London, máj. 21. A Hawaii szigeten levő Kileuea-vulkán néhány nappal ezelőtt kitört. A kitörés olyan hatalmás volt, amilyenre nincs példa a történelemben. A benszülöttek legnagyobb része elhagyta falvait és a tengerparti városokba menekült. A vulkán óriási robaj kíséretében folyton önti a lávát. A szigetet állandó hamufelhő takarja. A láva pusztítása és a földrengés következtében számos falu romokban hever. Az emberéletben okozott kárt még nem lehet megállapítani. 100 takarékkorona mai árfolyama 130 papirkorona. Zürichben a magyar koronát 675-el jegyezték.