Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-03-27 / 61. szám
2 BEKESME6ÍEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 27 Divafkoszfüm, kipeny és uccai ruha a legszebb kivitelb@n készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Anűrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék. vánt, Babinszky Jánost, Lepény Tamást és Marik Mihályt, hogy mint szavazatszedő küldöttség működjenek. És ezzel megkezdődött a szavazás. Félórai izgatott várakozás után a szavazás megtörtént, mire hozzákezdtek a szavazatok összeszámlálásához. Tamássy Károly iparhatósági biztos végezte a számlálást és megállapította, hogy összesen leadtak 258 szavazatot, amiből Kovács Mihályra esett 157, Martincsek Károlyra pedig 101 szavazat. (Meg kell jegyeznünk, hogy közben Martincsek Károly, aki maga is lelkes hive volt Kovács elnökségének, visszalépett. Ez a bejelentés azonban már nem volt tudomásul vehető.) Kovács Mihály tehát 56 szótöbbséggel győzött, mire dörgő, hatalmas éljenzés viharzott föl a teremben. Az elnök megválasztott elnöknek jelentette ki Kovács Mihályt, akiért nyomban kéttagú küldöttség indult el, hogy a közgyűlés szine elé hivják. Mig a küldöttség távol volt, az elnök kihirdette a választás többi eredményeit is, amelyek mind egyhangú választással történtek. Alelnökök lettek Simon Béla és Lípták János, előljárósági tagok: Timár Endre, Molnár János, Lilinger István, Timkó István, Gécs László, Uhrin Ádám, Bujtás János, Bocskó Lajos és Lipták János (épitő). Póttagok lettek: Singer Károly, Kován Endre, Török János, Zsiros Pál és Valentik Zoltán, mig ügyésszé Molnár György doktort választották meg. Számvizsgálókká Ezer téglagyári munkás sztrájkol Megállt a munka a békéscsabai téglagyárakban Háromszoros béremelést követelnek a munkások Uhiin Károlyt, Tomka Pált és Lipták Jánost választották meg egyhangúan. A küldöttséggel belépő Kovács Mihály elnököt harsány éljenzés fogadta. Francziszky Lajos dr. iparhatósági biztos üdvözölte néhány szóval és szerencsét kivánt működéséhez. Kovács Mihály elfoglalva az elnöki széket kijelenti, hogy a bizalomnak ez a megnyilvánulása meglepetésszerűen érte. Tudja, hogy nagy terhet vállal magára, de meghajol az iparosság akarata előtt és elfogadja a tisztséget. (Éljenzés) Későre járván az idő, programmjáról csupán annyit emlit, hogy legfontosabb feladatnak a szervezést tartja. Az iparosság megszeivezésének tulajdonképen fentről, az államtól kellene kiindulnia, de itt nem történik semmi Az ipartörvény kereteibe olyan intézményeket kell bekapcsolni, amelyek a kisiparosnak is lehetővé teszik a munkát. Olcsó nyersanyagra és tőkére van szüksége a kézműiparnak. A kisipar csak ugy lehet életképes, ha megszerzi a maga számára azt, ami a gyáriparnál megvan : a kereskedelmi szakértelmet és a tőkét. Ez a feladat az iparosságtól nemcsak lelkesedést, de anyagi áldozatot is kiván. A komoly, csendes, őszinte munkához kéri iparostársai támogatását. A közgyűlés Kovács Mihály elnök, Martincsek Károly és Simon Béla alelnökök éltetésével ért véget. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig múlott el az egyik bérmozgalom Békéscsabán, máris felütötte a fejét egy másik: a kőmivessztrájk után most a téglagyári munkásokat kergette a bérharc legutolsó eszközéhez a kényszerűség, a gazdasági élet rohamos romlása, a korona vásárlóerejének gyors lezüllése. A békéscsabai Bohn-féle téglagyár és a Sukk-féle téglagyár nap- és hónapszámosai — vegyesen férfiak és nők, leányok és legénykék — már huzamosabb idő jóta ostromolták igazgatóságaikat bérjavitási kérelmekkel, mert a mai napszámbérek egyáltalában nem elegendők a megélhetésre. A megkezdett tárgyalások azonban eredményre nem vezettek, mert a gyárak által felajánlott javítás meg se közelitette azt a bázist, amelyen a munkások megélhetése biztositható volt. A hét végén ujabb tárgyalások kezdődtek, de ismét eredménytelenül, mire a két gyér munkásai elhatározták, hogy nem tárgyalnak tovább, hanem beszüntetik a munkát. A sztrájk ki is tört és szerdán reggel már egyik téglagyárban sem álltak munkába a napszámosok. A Sukk-gyárban 600-nál több, a Bohn-féle gyárban pedig közel 400 munkás hagyta abba a munkát, ugy, hogy a sztrájkoló munkások szárna eléri az ezret. Á munkások követelése az, hogy a férfiaknak az eddigi 14.000 koronás napszámbérek helyett másfél kilő búzaárnak megfelelő órabéreket adjanak, a nőknek pedig a 3500 koronás napszámbér helyett 1 kiló buza árát adják órabérül. A munkások kívánsága az volt, hogy áprilisban másfél, május-juniusban kettő, juliusban harmadfél, augusztusban kettő, szeptember-decemberben 1*60 kiló buza ára legyen az órabér a férfiaknál, a nőknél pedig kor szerint — három csoportban — a férfi órabérhez arányosítva 55—75 százalékos javítást adjanak. Az igazgatóságok ezzel szemben a férfiaknak 80 dekát, a nőknek pedig 40 dekát ajánlottak órabérül, amit később egy kilóra, illetve 50 dekára emeltek volna föl. A sztrájkot ma bejelentették a rendőrségen, amely megkísérli az egyeztetési tárgyalásokat a harcban álló felek között, de a két küzdőfél magatartása kevés reményt nyújt arra, hogy rövidesen béke jöjjön létre. A munkások nyugodtan viselkednek, rendzavarás nem fordult elő. Egyetemi hallgatók ingyenes nyaraltatása A polgármester felhívása a földbirtokosokhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban jeleztük, hogy a magyar egyetemi hallgatók szövetségei azzal a kéréssel fordultak a vármegye főispánjához, hogy tegye lehetővé a szegénysorsú főiskolásoknak a nagyobb uradalmakban való ingyenes nyaralást. A kérelmet a főispán továbbította a város vezetőségéhez, amelynek nevében dr. Berthóty István polgármester a legnagyobb szereteltel karolta fel a fontos ügyet. A polgármester ma a nagyobb birtokú gazdaságokhoz a következő lelkes hangú felhívást intézte : „A Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos „Turul" Szövetsége, valamint a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete ez évben is azzal a kéréssel fordult a vármegyei főispánhoz, hogy a szegényebb sorsú egyetemi hallgatók a nyári vakáció alatt, részben ingyenes, részben munkájuk felhasználása ellenében a nyári hónapokban a vidéken elhelyezést kapjanak. A jövő nemzedék megmentése és talpraállitása elsőrendű közérdek lévén, szükséges, hogy a szorgalmi idő alatt sok nélkülözésekkel küzdő egyetemi és főiskolai hallgatók jobbmódu polgároknál, gazdáknál, uradalmaknál a nyári időben kedvező táplálkozás és egészségi viszonyok között maguknak kipihenő elhelyezést nyerjenek. Tisztelettel kérem tehát címedet, szíveskedjék március 31-ig a népjóléti hivatal 3. számú szobájában bejelenteni, hogy hajlandó lenne-e egy egyetemi vagy főiskolai hallgatót magához venni. Dr. Berthóty István polgármester." A felhívásnak minden bizonynyal meg lesz a szükséges eredménye és valószínű, hogy a gazdaságok szívesen sietnek majd az ifjúság segítségére. Ha azt akarja, hogy Ön na" ponta mindent tudjon a megye ügyeiről, ugy fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre. Ha' azt akarja, hogy az egész megye tudjon Önről, ugy hirdessen a Békésmegyei Közlönyben. m»£)M Előfizetési felhívás ! Április elsejével uj előfizetési évnegyed indul. A Békésmegyei Közlöny olvasóinak és egyre hatalmasabb számú híveinek akar kedveskedni akkor, amikor minden uj előfizető részére azonnal megindítjuk a lapot s az előfizetést április elsejétől számítjuk. Minden előfizetőnket, olvasónkat, barátunkat kérünk, hogy lapunkat terjessze, mert ezzel anyagi erőnket gyarapítja s lehetővé teszü hogy közönségünket még fokozottabb mértékben szolgálhassuk. — A szinfigyi bizottság ölése. A városi s?inügyi bizottság csütörtökön délelőtt ülést tart. A bizottságban — értesülésünk szerint — szóvá fogják tenni a színházi előadások egyik-másikánál tartott félórás, háromnegyedórás felvonásközöket és követelni fogják a színháztól, hogy ezeket a felvonásközöket más színházak példájára a lehető legkurtábbra fogják. — Az Ipartestület uj elnöke. Az Ipartestület tegnap uj elnököt választott Kovács Mihály malomtulajdonos személyében. Ennek a tisztségnek nemcsak diszt, de nagy súlyt és jelentőséget is kölcsönözaz a hatalmas gazdasági, társadalmi és anyagi erejénél fogva nagyértékü tömeg, amelyet Békéscsaba iparossága képvisel s amelyet kifejezésre juttatni még inkább hivatva van. Kovács Mihálynak, az uj elnöknek, voltak és lehetnek a közéletben ellenfelei, erős és kifejezett agráriránya sok emberi szembehelyezett vele, de hatalmas szervezőképességét, viszonyaink közt nagyvonalú koncepcióját elvitatni nem lehet. Hisszük, hogy a csabai iparosság megtalálta benne azt a rátermett vezetőt, akt őt a megillető helyre tudja juttatni a város gazdasági és társadalmi, életében. Mi szivesen és őszinte örömmel fogadunk minden értékelés hisszük, hogy Kovács Mihály agilisnak ismert munkaereje Csaba, iparosságának s ezzel a sokra hivatott város fejlődésének nagy hasznára válik. — Halálozás. Berényi Istvár> mezőberényi községi adótiszt március hó 25-én délben, életének 69-ik évében, 45 évi hivatalnoki munkásság után váratlanul elhunyt. Temetése 27-én délután ment végbe. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK PETERFI CIPÖÁRUHÁZÁBAN Mikszáth regénye A fiúnak a fele hótfőn ós kedden az Apollóban Matyasovszky Ilona ós a Vigszinhaz müvszeivel