Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-27 / 61. szám

2 BEKESME6ÍEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 27 Divafkoszfüm, kipeny és uccai ruha a legszebb kivitelb@n készül Rosenberg Izidor angol és francia női és férfiszabónál Anűrássy-ut 22. Szövetekben állandóan nagy választék. vánt, Babinszky Jánost, Lepény Tamást és Marik Mihályt, hogy mint szavazatszedő küldöttség mű­ködjenek. És ezzel megkezdődött a szavazás. Félórai izgatott vára­kozás után a szavazás megtör­tént, mire hozzákezdtek a szava­zatok összeszámlálásához. Ta­mássy Károly iparhatósági biztos végezte a számlálást és megálla­pította, hogy összesen leadtak 258 szavazatot, amiből Kovács Mihályra esett 157, Martincsek Károlyra pedig 101 szavazat. (Meg kell jegyeznünk, hogy közben Martincsek Károly, aki maga is lelkes hive volt Kovács elnöksé­gének, visszalépett. Ez a bejelen­tés azonban már nem volt tudo­másul vehető.) Kovács Mihály te­hát 56 szótöbbséggel győzött, mire dörgő, hatalmas éljenzés viharzott föl a teremben. Az elnök megvá­lasztott elnöknek jelentette ki Ko­vács Mihályt, akiért nyomban két­tagú küldöttség indult el, hogy a közgyűlés szine elé hivják. Mig a küldöttség távol volt, az elnök kihirdette a választás többi eredményeit is, amelyek mind egy­hangú választással történtek. Al­elnökök lettek Simon Béla és Líp­ták János, előljárósági tagok: Timár Endre, Molnár János, Lilin­ger István, Timkó István, Gécs László, Uhrin Ádám, Bujtás János, Bocskó Lajos és Lipták János (épitő). Póttagok lettek: Singer Károly, Kován Endre, Török János, Zsiros Pál és Valentik Zoltán, mig ügyésszé Molnár György doktort választották meg. Számvizsgálókká Ezer téglagyári munkás sztrájkol Megállt a munka a békéscsabai téglagyárakban Háromszoros béremelést követelnek a munkások Uhiin Károlyt, Tomka Pált és Lipták Jánost választották meg egyhangúan. A küldöttséggel belépő Kovács Mihály elnököt harsány éljenzés fogadta. Francziszky Lajos dr. iparhatósági biztos üdvözölte né­hány szóval és szerencsét kivánt működéséhez. Kovács Mihály elfoglalva az elnöki széket kijelenti, hogy a bi­zalomnak ez a megnyilvánulása meglepetésszerűen érte. Tudja, hogy nagy terhet vállal magára, de meghajol az iparosság akarata előtt és elfogadja a tisztséget. (Él­jenzés) Későre járván az idő, pro­grammjáról csupán annyit emlit, hogy legfontosabb feladatnak a szervezést tartja. Az iparosság megszeivezésének tulajdonképen fentről, az államtól kellene kiin­dulnia, de itt nem történik semmi Az ipartörvény kereteibe olyan intézményeket kell bekapcsolni, amelyek a kisiparosnak is lehe­tővé teszik a munkát. Olcsó nyers­anyagra és tőkére van szüksége a kézműiparnak. A kisipar csak ugy lehet életképes, ha megszerzi a maga számára azt, ami a gyár­iparnál megvan : a kereskedelmi szakértelmet és a tőkét. Ez a fel­adat az iparosságtól nemcsak lel­kesedést, de anyagi áldozatot is kiván. A komoly, csendes, őszinte munkához kéri iparostársai támo­gatását. A közgyűlés Kovács Mihály el­nök, Martincsek Károly és Simon Béla alelnökök éltetésével ért véget. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig múlott el az egyik bérmoz­galom Békéscsabán, máris fel­ütötte a fejét egy másik: a kő­mivessztrájk után most a tégla­gyári munkásokat kergette a bér­harc legutolsó eszközéhez a kényszerűség, a gazdasági élet rohamos romlása, a korona vá­sárlóerejének gyors lezüllése. A békéscsabai Bohn-féle tégla­gyár és a Sukk-féle téglagyár nap- és hónapszámosai — vegye­sen férfiak és nők, leányok és legénykék — már huzamosabb idő jóta ostromolták igazgatósá­gaikat bérjavitási kérelmekkel, mert a mai napszámbérek egyál­talában nem elegendők a meg­élhetésre. A megkezdett tárgya­lások azonban eredményre nem vezettek, mert a gyárak által fel­ajánlott javítás meg se közelitette azt a bázist, amelyen a munkások megélhetése biztositható volt. A hét végén ujabb tárgyalások kezdődtek, de ismét eredmény­telenül, mire a két gyér munkásai elhatározták, hogy nem tárgyalnak tovább, hanem beszüntetik a munkát. A sztrájk ki is tört és szerdán reggel már egyik tégla­gyárban sem álltak munkába a napszámosok. A Sukk-gyárban 600-nál több, a Bohn-féle gyárban pedig közel 400 munkás hagyta abba a munkát, ugy, hogy a sztrájkoló munkások szárna eléri az ezret. Á munkások követelése az, hogy a férfiaknak az eddigi 14.000 ko­ronás napszámbérek helyett más­fél kilő búzaárnak megfelelő óra­béreket adjanak, a nőknek pedig a 3500 koronás napszámbér he­lyett 1 kiló buza árát adják óra­bérül. A munkások kívánsága az volt, hogy áprilisban másfél, má­jus-juniusban kettő, juliusban har­madfél, augusztusban kettő, szep­tember-decemberben 1*60 kiló bu­za ára legyen az órabér a férfi­aknál, a nőknél pedig kor szerint — három csoportban — a férfi órabérhez arányosítva 55—75 szá­zalékos javítást adjanak. Az igaz­gatóságok ezzel szemben a férfi­aknak 80 dekát, a nőknek pedig 40 dekát ajánlottak órabérül, amit később egy kilóra, illetve 50 de­kára emeltek volna föl. A sztrájkot ma bejelentették a rendőrségen, amely megkísérli az egyeztetési tárgyalásokat a harc­ban álló felek között, de a két küzdőfél magatartása kevés re­ményt nyújt arra, hogy rövidesen béke jöjjön létre. A munkások nyugodtan viselkednek, rendzava­rás nem fordult elő. Egyetemi hallgatók ingyenes nyaraltatása A polgármester felhívása a földbirtokosokhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban jeleztük, hogy a magyar egyetemi hallgatók szövetségei azzal a kéréssel for­dultak a vármegye főispánjához, hogy tegye lehetővé a szegény­sorsú főiskolásoknak a nagyobb uradalmakban való ingyenes nya­ralást. A kérelmet a főispán továb­bította a város vezetőségéhez, amelynek nevében dr. Berthóty István polgármester a legnagyobb szereteltel karolta fel a fontos ügyet. A polgármester ma a na­gyobb birtokú gazdaságokhoz a következő lelkes hangú felhívást intézte : „A Magyar Egyetemek és Fő­iskolák Országos „Turul" Szövet­sége, valamint a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete ez évben is azzal a kéréssel for­dult a vármegyei főispánhoz, hogy a szegényebb sorsú egyetemi hall­gatók a nyári vakáció alatt, rész­ben ingyenes, részben munkájuk felhasználása ellenében a nyári hónapokban a vidéken elhelyezést kapjanak. A jövő nemzedék megmentése és talpraállitása elsőrendű köz­érdek lévén, szükséges, hogy a szorgalmi idő alatt sok nélkülö­zésekkel küzdő egyetemi és fő­iskolai hallgatók jobbmódu pol­gároknál, gazdáknál, uradalmaknál a nyári időben kedvező táplál­kozás és egészségi viszonyok kö­zött maguknak kipihenő elhelye­zést nyerjenek. Tisztelettel kérem tehát címedet, szíveskedjék március 31-ig a nép­jóléti hivatal 3. számú szobájában bejelenteni, hogy hajlandó lenne-e egy egyetemi vagy főiskolai hall­gatót magához venni. Dr. Berthóty István polgármester." A felhívásnak minden bizony­nyal meg lesz a szükséges ered­ménye és valószínű, hogy a gaz­daságok szívesen sietnek majd az ifjúság segítségére. Ha azt akarja, hogy Ön na" ponta mindent tudjon a megye ügyeiről, ugy fizessen elő a Bé­késmegyei Közlönyre. Ha' azt akarja, hogy az egész megye tud­jon Önről, ugy hirdessen a Békés­megyei Közlönyben. m»£)M Előfizetési felhívás ! Április elsejével uj előfizetési évnegyed indul. A Békésmegyei Közlöny olvasóinak és egyre ha­talmasabb számú híveinek akar kedveskedni akkor, amikor min­den uj előfizető részére azonnal megindítjuk a lapot s az előfize­tést április elsejétől számítjuk. Minden előfizetőnket, olvasón­kat, barátunkat kérünk, hogy la­punkat terjessze, mert ezzel anyagi erőnket gyarapítja s lehetővé teszü hogy közönségünket még fokozot­tabb mértékben szolgálhassuk. — A szinfigyi bizottság ölése. A városi s?inügyi bizottság csü­törtökön délelőtt ülést tart. A bi­zottságban — értesülésünk sze­rint — szóvá fogják tenni a szín­házi előadások egyik-másikánál tartott félórás, háromnegyedórás felvonásközöket és követelni fogják a színháztól, hogy ezeket a fel­vonásközöket más színházak pél­dájára a lehető legkurtábbra fogják. — Az Ipartestület uj elnöke. Az Ipartestület tegnap uj elnököt választott Kovács Mihály malom­tulajdonos személyében. Ennek a tisztségnek nemcsak diszt, de nagy súlyt és jelentőséget is kölcsönöz­az a hatalmas gazdasági, társa­dalmi és anyagi erejénél fogva nagyértékü tömeg, amelyet Békés­csaba iparossága képvisel s ame­lyet kifejezésre juttatni még inkább hivatva van. Kovács Mihálynak, az uj elnöknek, voltak és lehet­nek a közéletben ellenfelei, erős és kifejezett agráriránya sok emberi szembehelyezett vele, de hatalmas szervezőképességét, viszonyaink közt nagyvonalú koncepcióját el­vitatni nem lehet. Hisszük, hogy a csabai iparosság megtalálta benne azt a rátermett vezetőt, akt őt a megillető helyre tudja juttatni a város gazdasági és társadalmi, életében. Mi szivesen és őszinte örömmel fogadunk minden értékel­és hisszük, hogy Kovács Mihály agilisnak ismert munkaereje Csaba, iparosságának s ezzel a sokra hivatott város fejlődésének nagy hasznára válik. — Halálozás. Berényi Istvár> mezőberényi községi adótiszt már­cius hó 25-én délben, életének 69-ik évében, 45 évi hivatalnoki munkásság után váratlanul el­hunyt. Temetése 27-én délután ment végbe. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK PETERFI CIPÖÁRUHÁZÁBAN Mikszáth regénye A fiúnak a fele hótfőn ós kedden az Apollóban Matyasovszky Ilona ós a Vigszinhaz müvszeivel

Next

/
Thumbnails
Contents