Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-27 / 61. szám

Békéscsaba, 1924 március 27 BÉKÉSKEGYEI KÖZLÖNY 3 — Harmincéves közszolgálati jubileum. Hélfőn este ünnepelték meg ismerőseik és barátaik Ádám Gusztáv műszaki tanácsos és Zsi­linszky Sándor városi jegyző, anyakönyvvezető harmincéves köz­szolgálati működésének jubileu­mát, a Kaszinó nagytermében. A kis ünnepségen nagyszámú, elő­kelő közönség volt jelen, hogy ki­mutassa szeretetét és becsülését a két jubilánsnak, akik értékes erői voltak mindenkor a közérdeknek. Az ünnepelteket Berthóty István dr. polgármester köszöntötte föl, kiemelve, hogy a harmincévi hi­vatali működés, a törhetetlen munkaszeretet és a közönség oda­adó szo!gá!ósán«k legfőbb jutalma a nyilvános elismerés. Margócsy Miklós, Belanka Mihály épitész és Kéry József bankigazgató tréfás­hangú felköszöntője után az ün­nepeltek meghatva, hálásan kö­szönték meg az üdvözléseket. A társaság a késő éjjeli órákig ma­radt együtt a legkedélyesebb han­gulatban. — Harangszentelés Gyulán. Gyümölcsoltó Boldogasszony nap­ján szentelték fel Gyulán a r. kath. anyatemplom két harangját. A harangszentelés szertartását szent­beszéddel együtt Brém Lőrinc püspöki helynök, prelátus-kanonok tartotta. A szertartás keretében a férfikar Erdélyi Sándornak „Fény­ben áll az Ur temploma ..." kez­detű énekét adta elő. A harangok felvonása alatt hivek egyházi éne­keket énekeltek. Végezetül a tem­plomban hálaadó Tedeum és az Oltári szentséggel adott áldás zárta be az ünnepséget. — Az OMIKE irodalmi dél­utánja Az Orsz. Magy. Izr. Köz­művelődési egyesület békéscsabai fiókja e hó 30-án délután 6 órakor irodalmi előadást rendez a Köz­müvelődésháza nagytermében, amelyen Patai József, a héber iro­dalom alapos ismerője és ihletett tolmácsa, ismertetni fogja a zsidó költészetet. Tordai Judith, ez » te­hetsége révén gyorsan népszerűvé lett előadómüvésznő, szavalni fog. Jegyek Gesmeynél kaphatók 2—20 ezer koronás árban. Előadás után társasasztal a Nádor télikertjében. A részvétel a jegyárusításnál vagy Weisz Kláiánál lehetőleg még csü­törtökön bejelentendő. — A Sakkör választmányi ülése. A Békéscsabai Sakkor f. hó 27-én, csütörtökön délután fél 6 órakor választmányi ülést tart a Nádor­kávéház külön helyiségében, melyre a választmányi tagok megjelenését ezúton is kéri. — Hazárdjáték a Polgári Kör­ben. A békéscsabai Polgári Kör­ben már huzamosabb idő óta folytattak egyesek hazárdjátékot. A rendőrség megneszelte a mulatsá­got és meglepte a körhelyiséget, amelyben éppen nagyban folytak a különféle szerencsejátékok. A meglepett játékosok előtt, a bank* ban nagyobb összegű pénz volt, amit a rendőrség lefoglalt. Hir sze­rint a játékosok vendégek voltak. — Közvetlen összeköttetés Arad—Szeged között. A CFR. és a MÁV. kiküldöttei között már régebb idő óta tárgyalások folynak Arad és Szeged között a köz­vetlen személyforgalom helyre­állítására. A két vasúttársaság delegátusai hir szerint már teljes megállapodásra jutottak és a május 1-én életbelépő menetrendbe már beiktatták azokat az uj személy­vonatjáratokat, amelyek közvetlen összeköttetést teremtenek a két város között. ) — Közvetlen vasútjegyek a ma­gyar-román vonalakra. A nemrég megkötött magyar-román vasúti egyezmény eredményeképen már április 1-től kezdve Arad, Beszterce, Brassó, Bukarest, Nagykároly, Ko­lozsvár, Constanza, Kurtics, Bihar­püspöki, Galac, Lúgos, Nagyvárad, Nagyszalonta, Szatmár, Márama­rossziget, Técső, Temesvár-József­város állomásokon közvetlen vo­natjegyet adnak ki Debrecen, Bé­késcsaba, Biharkeresztes, Buda­pesti Hódmezővásárhely, Kö'egyán, Kétegyháza, Lőkösháza, Miskolc, Nyirábrány, Szeged és Szolnok magyar állomásokra. Ugyancsak közvetlenül adhatók fel a kézipod­gyászok is. Aki a közvetlen vasúti jegyet váltja, semmiféle kedvez­ményre nem tarthat igényt, csupán a gyermekek részesülnek a féláru jegyben. A menetjegyek egyszer megszakithatók 24 órára s a négy­száz kilométerre szóló távolságuak két napig, a messzebbre szólók négy napig érvényesek. A menet­jegyek órát, valamint a podgyász­dijakat Magyarországon vagy ko­ronában és leiben szedik be, vagy pedig magyar koronában a hiva­talos árfolyam átszámítása szerint. Romániában a magyar vonalakra szóló dijakat vagy leiben, vagy koronában és leiben szedik be. — Az uj egyezmény a Magyar­országba való utazást az eddiginél valamivel kényelmesebbé igyekszik tenni. — Grafikai kiállítás Debrecen­ben. A háború előtt igen nívós grafikai kiállítás volt Debrecenben, melyen az akkori magyarországi nyomdák termékeit is bemutatták. Az azóta elmúlt évtized alatt ha­talmas lépéssel haladt előre a nyomtatás technikája s a grafika szerte a világon. A debreceni nyom­dászok most uj grafikai kiállítás ke­retében kívánják az uj irányokat a közönséggel megismertetni. A kiállítás a városháza nagytermé­ben lesz s április 20-án délelőtt 10 órakor tartandó verniszázson a „Megyai Grafika" szerkesztője: Wanko Vilmos tart ismertető elő­adást. Belépő díj nem lesz. A ki­állítás érdekességétTokozza, hogy azon bemutatásra kerülnek a fő­városi és vidéki nyomdák mun­kái és ugyanott mutatják be a ki­állítás meghívójára kiirt pálya­munkákat is. A pályázat egyéb­ként igen nagy sikerűnek ígérkezik. — Háziúr, aki fölgyújtja lakója feje fölött a házat, hogy kilakol­tassa. Párját ritkító módját találta ki a kilakoltatásnak Almási Ferenc, a pozsonymegyei Ogelle község­ben lakó háztulajdonos. Egy lakó­jának, Szöllősi József iparosnak, többször felmondott, de az nem ment ki a lakásból. Egy éjjel Al­mási parazsat dobott lakója mű­helyébe, amely tüzet fogott. A lán­gok felcsaptak a tetőre, ugy hogy a lakó aria ébredt, hogy ég a feje felett a ház. Föllármázta a vele egy födél alatt lakó háziurat, aki — nehogy a gyanút magára terelje — segített is az oltásban a szomszédokkal együtt. A házat megmentették a pusztulástól, de a mülyelyben odaégett kétezer csehkoronát érő ruhanemű és ki­lenc zsák gabona. A tűz után a csendőrség nyomozni kezdett és kiderült, hogy a háziúr volt a gyújtogató. Almásit letartóztatták. Beismerte, hogy azért gyújtotta fel lakója műhelyét, hogy ezzel kiköltözésre birja. A különös fel­fogású háziurat bevitték a pozso­nyi államügyészség fogházába. — Adomány a mentőknek. A békéscsabai mentőegyesületnek a következők adományoztak : Árvái Jenő rőföskereskedő negyedfél mé­ter vásznat 150.000 K értékben, Alexander Adolf 70.000 K értékű szövetet és Deutsch Testvérek 10.000 koronát. Az adományokért itt mond köszönetet a vezetőség. — Országos vásár Erdőtele­ken. A tavaszi országos állat- és kirakóvásárt április 1-én tartják meg Erdőteleken. — Az úszószövetség panasza. A Magyar Úszók Szövetsége az­zal a panasszal fordult a kor­mányhoz, hogy az egyes városok, valamint magánosok nem engedik még az úszósport művelőinek, hogy ezek díjtalanul vagy legalább is kedvezményesen vehessék igénybe az uszodákat és a fürdő­ket tréning céljából. A panaszra a kormány utasította a városokat, hogy a kezelésükben levő uszo­dákban és fürdőkben adjanak kedvezményeket az úszóknak, a kiket tréningjükben támogatni ha­zafias kötelesség. Az utasítás ma érkezett meg Békéscsabára­— Betonmunkások felvétetnek az „Unió" mükö- és betonáru­gyárban. Jelentkezni lehet Bá­lint és Brhlik épitési irodájában, Andrássy-ut 18. ^linliáüi Mézeskalács. (Daljáték három felvonásban. Irta Emőd Tamás, a zenéjét komponálta Szirmai Albert. Bemutatták a békéscsabai Városi Színházban 1924. március 23-án) Emőd Tamásnak, a halkszavu, fi­nomművű versek költőjének, irói pályáján jelentős és hatalmas mért­földkövet jelent ez az alkotás. Eled­dig apró, színes, regős-énekszerü verseket költött, amelyeknek egyik­másikával kabarészinpadokon ta­lálkozhatott az ember. A verseinek alaptónusa kissé furcsa, idegen­szerües volt, különösen akkor, ami­kor szépernős ál-népieskedéssel igyekezett elnyafogni a mondani­valóit, naiv és félénk, alig jelen­tékeny témáit. Mintha, keresett és kutatott volna Ernőd Tamás, mintha az igazi énjét igyekezett volna megtalálni, hogy aztán kirázza, kiszakítsa magából mindazt, ami­nek elmondására oly sok tapoga­tódzás után készülődött. A Mézeskalács ban mintha már az uj Emőd Tamás szólalt volna meg, az, aki végre rátalált igazi énjére, tehetségének és témaköré­nek valódi terepére és lelkének arra a virágos rétjére, amelyről legeredményesebben markolhatja föl a legszinpompásabb és legilla­tosabb virágbugákat. Emőd Tamás a magyar színműírók régi-régi vá­gyát öltöztette izmos valósággá; régi igyekvéseket tökéletesitett és hívott életre. A Mézeskalács ban megteremtette a magyar operettet, a nemzeti izekkel, magyar lélek­kel, magyar levegővel, magyar gondolatokkal telitett magyar dal­játékot, aminek valósággá váltá­sán Kacsóh Pongrác óta annyi sokan fáradoztak. Emőd Tamás és nagyszerű komponistája gigászi föladattal hadakoztak, de gyönyörű szerencsével hozták tető alá a szépségekben gazdag, szépségek­től tulcsorduió müvet. Tagadhatatlan, a Mézeskalács-­ban sok az, ami rokonná, sőt so­kak szemében azonossá teszi a magyar népszínművekkel a dara­bot. De ez csak a hirtelen látszat ítélete. A mű belső lényege telje­sen elüt a népszínművektől. Kö­zös vonás, közös lélek azért elég sok van a kettőben, ami természe­tes is, hiszen a daljáték mindjárt idegen, obligát operett lenne, ha hiányoznék belőle a speciálisan magyar levegő, a magyar gondol­kodás, a magyar népszínmű-ala­kokra emlékeztető néhány sze­replő. Ám azért a két műfaj kö­zött az elütőnél is elütőbb a kü­lömbség és ezt nem csupán a dal­játék fölépítése és szerkezete teszi, hanem az a levegő és hangulat is, amely kicsap belőle. A daljá­ték : egy darab zamatos magyar dalsorozat, egy hatalmas mese­valóság, amely csak abban rokon a megszokott, idegen, úgynevezett társaságbeli témára felépített ope­rettekkel, hogy a lejátszása és a zenei aláfestése egyazon recept szerint való ; a levegő azonban és maga a csodálatosan megkapó, néha gyermekmese naivságu téma messzire elüt és kimagaslik a sab­lon-operettek közül. Ezért kiséri a Mézeskalács — amely nem ope­rett és nem népszínmű, de azért mindkettőből bőven van benne — egész útját csodálatosan páratlan siker és ezért marad számunkra mindvégig friss, érintetlen, bájos emléknek ez a darab. A zenéje lebilincselően kedves, finoman ívelő, bájosan fülbemászó muzsikális zene. Magyaros motí­vumok csendülnek ki naiv és néhol gyermekesen egyszerű futa­maiból, amelyek néhol meghatóan kedvesek, imádságosan megkapok. Szirmay Albert most is megfelelt a tehetségéhez, az alapos jés sok­oldalú komponáló erejéhez fűzött várakozásoknak. Az előadás feltűnően jó volt. A kiváló együttes mellett a siker megalapozásában legnagyobb ré­sze Patkós Irmának volt, aki ragyogóan értékes képességeinek a legjavát adta a kis cseléd sze­repében. A művésznő, akitől pedig már sok tökéletes alakítást lát­tunk, ezúttal minden várakozást felülmüló szép játékot adott. Izmos, erőteljes színjátszó ereje, a lelki vergődéseknek természetes vissza­adása és temperamentumos játéka minden eddigi sikernél teljesebb sikerhez juttatták. A kis paraszt­leányt oly igazi művészettel ala­kította, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsolással ünnepelte. Sziklai Jenő nagyon jó volt és pajzánsága ezúttal is sok derűs percet szerzett a közönségnek. László Imre a bujdosó katona sze­repében természetes játékot adott; mélységes művészi megérzéssel, igazi színmagyar erőteljességgel és hűséggel alakított katonája töké­letes volt. Hangja, amely sokat fejlődött, kellemesen csengett és könnyedén segítette át a nehezebb akadályokon is. Kár, hogy ez a fiatal, értékes művész nem része­sül elegendő szerepekben, hogy képességeinek megfelelően tudna hasznára lenni a színháznak. Fenyő Nelli méltóságteljes, ele­gáns királynő volt, Fekete Jenő ezúttal is a szokott kitűnő alakí­tást nyújtott. Turbók Rózsi jól, elevenen játszotta meg szerepét. Z. Egyed Margit kedves, jóságos öregasszonya nagyon rokonszen­ves volt. (h. r.) Somlay Arthur, a Magyar Szín­ház világhírű művésze, [Szép Ernő, a kitűnő iro, Noiret Irén, Tihanyi Júlia és Sárossy Mihály az And­rássy-uti színház tagjai pénteken este önálló hangversenyt rendez-

Next

/
Thumbnails
Contents