Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-27 / 61. szám

Békéscsaba, 1924 március 27 BÉKÉSKEGYEI KÖZLÖNY 3 — Harmincéves közszolgálati jubileum. Hélfőn este ünnepelték meg ismerőseik és barátaik Ádám Gusztáv műszaki tanácsos és Zsilinszky Sándor városi jegyző, anyakönyvvezető harmincéves közszolgálati működésének jubileumát, a Kaszinó nagytermében. A kis ünnepségen nagyszámú, előkelő közönség volt jelen, hogy kimutassa szeretetét és becsülését a két jubilánsnak, akik értékes erői voltak mindenkor a közérdeknek. Az ünnepelteket Berthóty István dr. polgármester köszöntötte föl, kiemelve, hogy a harmincévi hivatali működés, a törhetetlen munkaszeretet és a közönség odaadó szo!gá!ósán«k legfőbb jutalma a nyilvános elismerés. Margócsy Miklós, Belanka Mihály épitész és Kéry József bankigazgató tréfáshangú felköszöntője után az ünnepeltek meghatva, hálásan köszönték meg az üdvözléseket. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt a legkedélyesebb hangulatban. — Harangszentelés Gyulán. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szentelték fel Gyulán a r. kath. anyatemplom két harangját. A harangszentelés szertartását szentbeszéddel együtt Brém Lőrinc püspöki helynök, prelátus-kanonok tartotta. A szertartás keretében a férfikar Erdélyi Sándornak „Fényben áll az Ur temploma ..." kezdetű énekét adta elő. A harangok felvonása alatt hivek egyházi énekeket énekeltek. Végezetül a templomban hálaadó Tedeum és az Oltári szentséggel adott áldás zárta be az ünnepséget. — Az OMIKE irodalmi délutánja Az Orsz. Magy. Izr. Közművelődési egyesület békéscsabai fiókja e hó 30-án délután 6 órakor irodalmi előadást rendez a Közmüvelődésháza nagytermében, amelyen Patai József, a héber irodalom alapos ismerője és ihletett tolmácsa, ismertetni fogja a zsidó költészetet. Tordai Judith, ez » tehetsége révén gyorsan népszerűvé lett előadómüvésznő, szavalni fog. Jegyek Gesmeynél kaphatók 2—20 ezer koronás árban. Előadás után társasasztal a Nádor télikertjében. A részvétel a jegyárusításnál vagy Weisz Kláiánál lehetőleg még csütörtökön bejelentendő. — A Sakkör választmányi ülése. A Békéscsabai Sakkor f. hó 27-én, csütörtökön délután fél 6 órakor választmányi ülést tart a Nádorkávéház külön helyiségében, melyre a választmányi tagok megjelenését ezúton is kéri. — Hazárdjáték a Polgári Körben. A békéscsabai Polgári Körben már huzamosabb idő óta folytattak egyesek hazárdjátékot. A rendőrség megneszelte a mulatságot és meglepte a körhelyiséget, amelyben éppen nagyban folytak a különféle szerencsejátékok. A meglepett játékosok előtt, a bank* ban nagyobb összegű pénz volt, amit a rendőrség lefoglalt. Hir szerint a játékosok vendégek voltak. — Közvetlen összeköttetés Arad—Szeged között. A CFR. és a MÁV. kiküldöttei között már régebb idő óta tárgyalások folynak Arad és Szeged között a közvetlen személyforgalom helyreállítására. A két vasúttársaság delegátusai hir szerint már teljes megállapodásra jutottak és a május 1-én életbelépő menetrendbe már beiktatták azokat az uj személyvonatjáratokat, amelyek közvetlen összeköttetést teremtenek a két város között. ) — Közvetlen vasútjegyek a magyar-román vonalakra. A nemrég megkötött magyar-román vasúti egyezmény eredményeképen már április 1-től kezdve Arad, Beszterce, Brassó, Bukarest, Nagykároly, Kolozsvár, Constanza, Kurtics, Biharpüspöki, Galac, Lúgos, Nagyvárad, Nagyszalonta, Szatmár, Máramarossziget, Técső, Temesvár-Józsefváros állomásokon közvetlen vonatjegyet adnak ki Debrecen, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapesti Hódmezővásárhely, Kö'egyán, Kétegyháza, Lőkösháza, Miskolc, Nyirábrány, Szeged és Szolnok magyar állomásokra. Ugyancsak közvetlenül adhatók fel a kézipodgyászok is. Aki a közvetlen vasúti jegyet váltja, semmiféle kedvezményre nem tarthat igényt, csupán a gyermekek részesülnek a féláru jegyben. A menetjegyek egyszer megszakithatók 24 órára s a négyszáz kilométerre szóló távolságuak két napig, a messzebbre szólók négy napig érvényesek. A menetjegyek órát, valamint a podgyászdijakat Magyarországon vagy koronában és leiben szedik be, vagy pedig magyar koronában a hivatalos árfolyam átszámítása szerint. Romániában a magyar vonalakra szóló dijakat vagy leiben, vagy koronában és leiben szedik be. — Az uj egyezmény a Magyarországba való utazást az eddiginél valamivel kényelmesebbé igyekszik tenni. — Grafikai kiállítás Debrecenben. A háború előtt igen nívós grafikai kiállítás volt Debrecenben, melyen az akkori magyarországi nyomdák termékeit is bemutatták. Az azóta elmúlt évtized alatt hatalmas lépéssel haladt előre a nyomtatás technikája s a grafika szerte a világon. A debreceni nyomdászok most uj grafikai kiállítás keretében kívánják az uj irányokat a közönséggel megismertetni. A kiállítás a városháza nagytermében lesz s április 20-án délelőtt 10 órakor tartandó verniszázson a „Megyai Grafika" szerkesztője: Wanko Vilmos tart ismertető előadást. Belépő díj nem lesz. A kiállítás érdekességétTokozza, hogy azon bemutatásra kerülnek a fővárosi és vidéki nyomdák munkái és ugyanott mutatják be a kiállítás meghívójára kiirt pályamunkákat is. A pályázat egyébként igen nagy sikerűnek ígérkezik. — Háziúr, aki fölgyújtja lakója feje fölött a házat, hogy kilakoltassa. Párját ritkító módját találta ki a kilakoltatásnak Almási Ferenc, a pozsonymegyei Ogelle községben lakó háztulajdonos. Egy lakójának, Szöllősi József iparosnak, többször felmondott, de az nem ment ki a lakásból. Egy éjjel Almási parazsat dobott lakója műhelyébe, amely tüzet fogott. A lángok felcsaptak a tetőre, ugy hogy a lakó aria ébredt, hogy ég a feje felett a ház. Föllármázta a vele egy födél alatt lakó háziurat, aki — nehogy a gyanút magára terelje — segített is az oltásban a szomszédokkal együtt. A házat megmentették a pusztulástól, de a mülyelyben odaégett kétezer csehkoronát érő ruhanemű és kilenc zsák gabona. A tűz után a csendőrség nyomozni kezdett és kiderült, hogy a háziúr volt a gyújtogató. Almásit letartóztatták. Beismerte, hogy azért gyújtotta fel lakója műhelyét, hogy ezzel kiköltözésre birja. A különös felfogású háziurat bevitték a pozsonyi államügyészség fogházába. — Adomány a mentőknek. A békéscsabai mentőegyesületnek a következők adományoztak : Árvái Jenő rőföskereskedő negyedfél méter vásznat 150.000 K értékben, Alexander Adolf 70.000 K értékű szövetet és Deutsch Testvérek 10.000 koronát. Az adományokért itt mond köszönetet a vezetőség. — Országos vásár Erdőteleken. A tavaszi országos állat- és kirakóvásárt április 1-én tartják meg Erdőteleken. — Az úszószövetség panasza. A Magyar Úszók Szövetsége azzal a panasszal fordult a kormányhoz, hogy az egyes városok, valamint magánosok nem engedik még az úszósport művelőinek, hogy ezek díjtalanul vagy legalább is kedvezményesen vehessék igénybe az uszodákat és a fürdőket tréning céljából. A panaszra a kormány utasította a városokat, hogy a kezelésükben levő uszodákban és fürdőkben adjanak kedvezményeket az úszóknak, a kiket tréningjükben támogatni hazafias kötelesség. Az utasítás ma érkezett meg Békéscsabára— Betonmunkások felvétetnek az „Unió" mükö- és betonárugyárban. Jelentkezni lehet Bálint és Brhlik épitési irodájában, Andrássy-ut 18. ^linliáüi Mézeskalács. (Daljáték három felvonásban. Irta Emőd Tamás, a zenéjét komponálta Szirmai Albert. Bemutatták a békéscsabai Városi Színházban 1924. március 23-án) Emőd Tamásnak, a halkszavu, finomművű versek költőjének, irói pályáján jelentős és hatalmas mértföldkövet jelent ez az alkotás. Eleddig apró, színes, regős-énekszerü verseket költött, amelyeknek egyikmásikával kabarészinpadokon találkozhatott az ember. A verseinek alaptónusa kissé furcsa, idegenszerües volt, különösen akkor, amikor szépernős ál-népieskedéssel igyekezett elnyafogni a mondanivalóit, naiv és félénk, alig jelentékeny témáit. Mintha, keresett és kutatott volna Ernőd Tamás, mintha az igazi énjét igyekezett volna megtalálni, hogy aztán kirázza, kiszakítsa magából mindazt, aminek elmondására oly sok tapogatódzás után készülődött. A Mézeskalács ban mintha már az uj Emőd Tamás szólalt volna meg, az, aki végre rátalált igazi énjére, tehetségének és témakörének valódi terepére és lelkének arra a virágos rétjére, amelyről legeredményesebben markolhatja föl a legszinpompásabb és legillatosabb virágbugákat. Emőd Tamás a magyar színműírók régi-régi vágyát öltöztette izmos valósággá; régi igyekvéseket tökéletesitett és hívott életre. A Mézeskalács ban megteremtette a magyar operettet, a nemzeti izekkel, magyar lélekkel, magyar levegővel, magyar gondolatokkal telitett magyar daljátékot, aminek valósággá váltásán Kacsóh Pongrác óta annyi sokan fáradoztak. Emőd Tamás és nagyszerű komponistája gigászi föladattal hadakoztak, de gyönyörű szerencsével hozták tető alá a szépségekben gazdag, szépségektől tulcsorduió müvet. Tagadhatatlan, a Mézeskalács-ban sok az, ami rokonná, sőt sokak szemében azonossá teszi a magyar népszínművekkel a darabot. De ez csak a hirtelen látszat ítélete. A mű belső lényege teljesen elüt a népszínművektől. Közös vonás, közös lélek azért elég sok van a kettőben, ami természetes is, hiszen a daljáték mindjárt idegen, obligát operett lenne, ha hiányoznék belőle a speciálisan magyar levegő, a magyar gondolkodás, a magyar népszínmű-alakokra emlékeztető néhány szereplő. Ám azért a két műfaj között az elütőnél is elütőbb a külömbség és ezt nem csupán a daljáték fölépítése és szerkezete teszi, hanem az a levegő és hangulat is, amely kicsap belőle. A daljáték : egy darab zamatos magyar dalsorozat, egy hatalmas mesevalóság, amely csak abban rokon a megszokott, idegen, úgynevezett társaságbeli témára felépített operettekkel, hogy a lejátszása és a zenei aláfestése egyazon recept szerint való ; a levegő azonban és maga a csodálatosan megkapó, néha gyermekmese naivságu téma messzire elüt és kimagaslik a sablon-operettek közül. Ezért kiséri a Mézeskalács — amely nem operett és nem népszínmű, de azért mindkettőből bőven van benne — egész útját csodálatosan páratlan siker és ezért marad számunkra mindvégig friss, érintetlen, bájos emléknek ez a darab. A zenéje lebilincselően kedves, finoman ívelő, bájosan fülbemászó muzsikális zene. Magyaros motívumok csendülnek ki naiv és néhol gyermekesen egyszerű futamaiból, amelyek néhol meghatóan kedvesek, imádságosan megkapok. Szirmay Albert most is megfelelt a tehetségéhez, az alapos jés sokoldalú komponáló erejéhez fűzött várakozásoknak. Az előadás feltűnően jó volt. A kiváló együttes mellett a siker megalapozásában legnagyobb része Patkós Irmának volt, aki ragyogóan értékes képességeinek a legjavát adta a kis cseléd szerepében. A művésznő, akitől pedig már sok tökéletes alakítást láttunk, ezúttal minden várakozást felülmüló szép játékot adott. Izmos, erőteljes színjátszó ereje, a lelki vergődéseknek természetes visszaadása és temperamentumos játéka minden eddigi sikernél teljesebb sikerhez juttatták. A kis parasztleányt oly igazi művészettel alakította, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsolással ünnepelte. Sziklai Jenő nagyon jó volt és pajzánsága ezúttal is sok derűs percet szerzett a közönségnek. László Imre a bujdosó katona szerepében természetes játékot adott; mélységes művészi megérzéssel, igazi színmagyar erőteljességgel és hűséggel alakított katonája tökéletes volt. Hangja, amely sokat fejlődött, kellemesen csengett és könnyedén segítette át a nehezebb akadályokon is. Kár, hogy ez a fiatal, értékes művész nem részesül elegendő szerepekben, hogy képességeinek megfelelően tudna hasznára lenni a színháznak. Fenyő Nelli méltóságteljes, elegáns királynő volt, Fekete Jenő ezúttal is a szokott kitűnő alakítást nyújtott. Turbók Rózsi jól, elevenen játszotta meg szerepét. Z. Egyed Margit kedves, jóságos öregasszonya nagyon rokonszenves volt. (h. r.) Somlay Arthur, a Magyar Színház világhírű művésze, [Szép Ernő, a kitűnő iro, Noiret Irén, Tihanyi Júlia és Sárossy Mihály az Andrássy-uti színház tagjai pénteken este önálló hangversenyt rendez-