Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-27 / 61. szám

EGYES SZÁM ARA GOO KORONA Békéscsaba, 1924 március 27 Csüförtök 51-ik évfolyam, 61-ik szám BEIESME6Y KÖZLÖNY Poítíikai napilap ElöftxetéBl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 28.000 korona Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 600 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A középiskolák reformja a nemzetgyűlés előtt Budapest, márc. 26. A nemzetgyűlés mai ülésén a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Vasadi Balogh György ismerteti a javaslatot. Visszapillantást vet „a középiskola történeti fejlődésére. A javaslat a tiszta humanisztikus irányhoz fog visszatérni. A középiskolák mellett a szakiskolákat is ki kell épiteni és fejleszteni. Az egységes középiskola megvalósíthatatlan. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mindenben helyesli, amit az előadó a tanárképzésről kifejtett és azt hiszi, hogy még a nyári szünet előtt abban a helyzetben lesz, hogy a tanárképzésről törvényjavaslatot terjeszthet a nemzetgyűlés elé. Reméli, hogy a nemzetgyűlés csak a pedagógia, a magyar nemzet és a magyar ifjúság érdekei szempontjából fogja bírálni a kérdést. A középiskola kérdésének politikai részét már megoldották az ő elődei, elsősorban Ürményi és Trefort, ugy, hogy ezt a kérdést ma már •csak pedagógiai szempontból kell megvitatni. Az egész anyagba két kérdést vittek bele : az egyik az iskola szervezete, a másik a tanferv kérdése. Az elsőnél az a kérdés, hogy egységes legyen-e a középiskola vagy pedig differenciálódjék. Az egységes középiskola rendszere azonban az egész világon megbukott. A tanterv kérdésénél a humanisztikus és reális irány küzd egymással. Visszapillantást vet a magyar középiskola fejlődéstörténetére. A tanügyi mozgalom a protestánsoknál a vallási mozgalom mellett iskolai mozgalom is fejlődött ki. Nemcsak az anyanyelven való hitoktatás, hanem a népoktatás is terjeszteni akarta a hitet. Ennek visszahatása volt a jezsuitizmusra is. amely különösen gondot fordított az oktatásra, elsősorban pedig a felsőbbfoku oktatásra. Amikor II. József számos tanitórendet eltörölt, gondoskodni kellett a hiányról. A magyar állami középiskolai intézkedések mind «rre a hiánytpótló törekvésre vezethetők vissza. Győrffy őrnagy isméf Budapesten Budapest, márc. 26. Ma délelőtt •Győrffy László őrnagy-hadbiró megjelent régi hivatalában, a kaJtonai törvényszék Margit-köruti /épületében. Értesülésünk szerint Győrffy Lászlót visszahelyezték Budapestre, csak még az nem bizonyos, hogy továbbra is tárgyalásvezető hadbíró lesz-e vagy pedig a katonai törvényszéken más beosztást fog kapni. Ttet)éz a tisztviselőket elhelyezni Budapest, március 26. Bud miniszter szerint foglalkozni kell a kormánynak a felszámolás alatt levő állami hivatalok tisztviselőinek elhelyezésével. Elsősorban a közélelmezési minisztérium tisztviselőinek elhelyezésére hivta fel az illetékesek figyelmét azzal, hogy 8—10 éves munkaerőket lehetetten minden biztosíték nélkül elbocsátani. Sok gondot okoz a minisztérium vidéki kirendeltségeinél működő tisztviselők elhelyezése is.Az elhelyezéséről nagyrészben a földmivelésügyi minisztérium fog gondoskodni. Valószínű, hogy az elbocsátandó tisztviselők nagyobb összegű végkielégítést kapnak. Timerikai tesz a pénzügyi ellenőr London, márc. 26. Az Evening Post szerint Magyarország legfőbb pénzügyi ellenőrje minden valószínűség szerint Roland Boyden bankár lesz. Boyden már eddig is fontos tisztséget töltött be ; az Amerikai Egyesült Államok őt bizta meg azzal a munkával, hogy a jóvátételi bizottságban az amerikai megfigyelő szerepét vállalja. Boyden ebben a minőségében kitűnően működött és nemcsak a jóvátételi kérdés egész terjedelmét ismerte meg, hanem Magyarország helyzetét is tanulmányozta. 100 takarékkorona mai árfolyama 117 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 85-el jegyezték. 20 koronás arany 330000 papírkorona. Tisztújítás a békéscsabai ipartestületben Kovács Mihályt 56 szótöbbséggel elnökké választották (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület nagy érdeklődés mellett tartotta meg kedden délután tisztújító közgyűlését, amelyre a város iparossága hatalmas számban vonult föl. A gyűlés résztvevői a városháza tanácstermét zsúfolásig megtöltötték, de még a folyosókon is szorongtak számosan. Feszült, izgatott hangulat előzte meg a gyűlést és a hangos beszélgetésekből folyton kicsendült a két elnökjelölt neve, amelyet mindegyik párt nagy lelkesedéssel és erőteljesen hangsúlyozott. Körülbelül egyforma lelkesültséggel emlegették a két nevet és már ebből is látszott, hogy kemény és komoly harc lesz, ha a tisztújítás programpontja következik. Mindkét párt teljes erejével, tömött sorokban vonult föl. Tímár Endre elnök pontban három órakor nyitotta meg a közgyűlést. Rövid üdvözlő szavai utón ifj. Horváth Mihály jegyző olvasta föl a jelentést az Ipartestület multévi működéséről. Beszámolt a munkásviszonyokról, a tanonckérdésről, a segélyezésekről, az iparosságot ért adósérelmekről. Bejelentette, hogy az Ipartestület irodájában a megszaporodott munka miatt uj Írnokot kellett alkalmazni, de még szükség van uj munkaerőkre. Megemlíti, hogy a házalap az idén rendezett bállal 200.000 koronával gyarapodott, ezenkívül 1340 kg. búzát is tartanak erre a célra. A mult év deficittel nem zárult, de csak azért, mert az ipartestületi alkalmazottak fizetését nem emelték. A taglétszám 1132 volt az év végén. A tagok közül többen elhaltak (a közgyűlés fölállással emlékezik halottjairól). Ezután a zárszámadást, a vagyoni kimutatást és a pénzalapok kimutatását olvasták föl, majd az 1924. évi költségvetést ismertették. A költségvetés buza alapon készült és a következő tételeket tartalmazza : Bevétel: pénztári maradvány 160 kg. buza, a kerületi betegsegélyző pénztártól ügykezelésért 120 kg., házbérmegtérités 50 kg., nyomtatványmegtérités 600 kg., a várostól 20 kg., tagdíjhátralékokból 100 kg., 50 tag behatási dija 300 kg.. 1924. évi tagdij 9500 kg. (A tagdijak igy állanak elő : 400 alkalmazottnélküli tagtól 5—5 kg., 600 tagtól, ha ötnél kevesebb az alkalmazottjuk, 10—10 kg., 50 tagtól, ha 5-nél több az alkalmazottjuk 20—20 kg., és 10 gyáriparos tagtól 50—50 kg.) Kiadások : a jegyzői fizetés 1800 kg., a helyettes jegyzőé 1400 kg., pénztárnoké 800 kg., szolgáé 600 kg., házbér 200 kg., segélyekre 100 kg , tanoncmunka kiállításra 200 kg., fűtésre 2000 kg., nyomtatványokért 1000 kg., hírlapokért 100 kg., alkalmazottak biztosításáért 200 kg., az Ipartestületek Orsz. Szövetségének 300 kg., reprezentálásra 380 kg., előre nem látott kiadásokra 600 kg, összesen 108.50 mm. buza, pénzértékben (250.000 K alapárral) 27,125.000 korona. A jelentéshez elsőnek Propper Gézáné szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a női szabók, akik kis tanulóleányokkal dolgoznak, éppannyi tagdijat fizessenek. Skumát János viszont kevésnek találja a tandijat és azt mondja, hogy azoknak, akik tanoncokkal dolgoznak, sokkal kevesebb kiadásuk van és igy tulajdonképen többet fizethetnek. A nőiszabók még tandijat is kapnak a tanulóleányok után. Zlehovszky János kevesli az ipartestületi tisztviselők fizetését. Simon Béla hosszasan fejtegeti, hogy miért állapították meg ilyen alacsonyan a fizetéseket. Sok szemrehányást kaptak a tagoktól mór akkor is, amikor jelentéktelen fizetésemelést adtak s szemükre vetették, hogy a tisztviselőknek magánvagyonuk is van, tehát könnyebben megélhetnek. Szűcs István a fizetésemelés mellett van és kifogásolja, hogy egyes tagok, amikor a szolga be akarja hajtani náluk a tagdíjat, nem fizetnek. Adjuk meg a tagdíjakat és fizessünk, hogy jövőre becsületes kulturmunkáról számolhassunk be. Sajben Pál is követeli a tisztességes fizetést az ipartestületi tisztviselők számára. Ha ez másként nem lehetséges, uj alapok teremtésével kell pénzforrást csinálni. A közgyűlés ezután áttért a tisztújításra. Tímár Endre elnök bejelentette, hogy egy elnök, két alelnök, 10 előljárósági rendes és 6 póttag választása vált szükségessé. — A magam és előljárótársaim nevében — mondotta Timár — megköszönöm az Ipartestületnek hosszú éveken keresztül velem szemben tanúsított bizalmát és támogatását. Az egyesületekben az elnök mindig céltábla szokott lenni s mind a célzásokat, mind a kritikákat, amelyekkel a személyét illetik, el kell viselnie. Én a tízéves elnökösködésem alatt mindenki kritikáját szívesen viseltem el és most nyugodt lelkiismerettel távozom. Kérek mindenkit, tartsanak meg jó emlékezetükben és olyan elnököt válaszszanak, aki bizalmukat birja, de válasszanak egyhangúan, mert ez méltó öntudatos iparosokhoz. Az elnök búcsúszavai után hosszú percekig lelkes, dörgő éljenzés hangzott föl. Ennek lecsillapultával Simon Béla meleg szavakkal búcsúztatta el a távozó elnököt, méltatta érdemeit és elitélte azt a támadást, amely az egyik helyi lapban érte legutóbb. Indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondjon Tímárnak köszönetet. A közgyűlés egyhangú éljenzéssel az indítványt magáévá tette. Az elnöklést ekkor Francziszky Lajos városi aljegyző, iparhatósági biztos vette át. Komolyságot és nyugodtságot kért a választás tartamára és bejelentette, hogy egy beadványt kapott, amely a titkos szavazás elrendelését kérte. Ennek alapján a titkos szavazást el is rendelte. Nagy izgalmak közepette kezdődött meg a választás. A jelölőbizottság megalakulva, megkezdte a működését. A teremben ezalatt forróvá, izzóvá vált a hangulat. Mindenki hangosan beszélt, mindenki kiabálva emlegette a jelöltje nevét. „Éljen Kovács Mihály /" hangzott folyton-folyvást s ha egy pillanatra csend lett, ércesen dördült meg számos férfiajkról az „Éljen Martincsek Károly /" kiáltás. A nagy lármában Simon Béla ismételten próbál beszélni, de szavai elvesznek az óriási zajban. A lárma csendesedésével Francziszky elnök fölkéri Felber Sándort, Lipták Jánost, Lilinger ísf-