Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-20 / 56. szám

EGYES SZÁM ARA 600 KORONA Békéscsaba, 1924 március 20 Csütörtök 5 t-ik évfolyam, 56-ik szám EOZLONT Poíitikai napilap Előfizetési dtia* : Helybea és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10300 korona. Példányonként 600 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Terjed a takarékkororta­rendszer Budapest, márc. 19. A takarék­;korona kitalálása után az ipar­ágak közül tudvalevően a malmok vezették be először az ebben az uj egységben való számítást. Most ujabb három iparág vezette be a takarékkoronával való számítást, mégpedig a vasipar, a jutagyárak, továbbá a füszerkereskedők. Ér­deklődtünk a nagykereskedőknél, hogy miként vált be a takarék­koronával való számítás. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az iparágak és a kereskedők is kény­telenek a takarékkoronában szá­mított alapárat emelni, mert a ta­karékkorona nem emelkedett a termelési költségekkel és az után­pótlási árral arányosan. Ez termé­szetesen kétszeres drágítást jelent a közönségre nézve, mert emel­kedik az alapár takarékkoronóban és emellett a vásárlók kénytelenek a takarékkorona árfolyamának •esetleges emelkedését is viselni. Ujabb bámjászsztrájk íörf ki Budapest, március 19. A bánya­munkásoknak hetek óta tartó bér­mozgalmában ma jelentős fordulat állott be. Ajkán és Gyönkön a munkások ma ismét munkába éíllottak, a munkásszövetségnek a várpalotai és dorogi* bányaválla­latokkal folytatott tárgyalásai azon­ban mindezideig eredménytelenek, bár az eddigi megbeszélések során már jelentős közeledés történt !a tárgyaló felek között. Sokkal li>­molyabb a helyzet Pilísvörösvárop. A bányamunkások részéről ma közölték, hogy a pilisvörösvári bányaüzemben ma reggel meg­szűnt a munka. Az üzem teljesen szünetel, mert a szénbányászok sztrájkjához csatlakoztak a vas­munkások is. 73 tagú rablóbandát fogtak el a Tai; !' ,' t %?n Rimaszombat, márc. 19. A rima­szombati rendő ség leleplezett egy 73 tagu rabógyilkos bandát, amelynek mükidési területe Besz­tercebánya, Ilkva, Gyerva és Rutt­ka vidékéig tejedt. A banda ren­geteg rablógyikosságot követett el. A banda egés alapszabályszerü szervezet és lülön bírósága volt, amely halálla büntette a bandá­nak azt a tarját, aki őket elárulja. A banda tagai közül 23 a rend­őrség kezén van, 50 ellen pedig elfogatási psrancsot adott ki. Földre igés Japánban Budapest, március 19. London­tól jelentik: Szombaton éjjel a japán szigíorszógban sok helyen rnegrózkócbtt a föld, de különösen terősek volak a földlökések To­kióban. A szeizmográfok szerint a íöldrengésk fészke valahol a hengerben van. Másodnap jött meg a íir a fővárosba, hogy Kafhika artományt a földrengés elpusztitita és sok emberélet ve­szett od.. Teljes eredménnyel fejeződik be a népszövetségi delegáció munkája Budapest, márc. 19. Ma délelőtt fontos tanácskozások voltak a Hungária-szállóbeli népszövetségi delegációs tanácskozó teremben. A népszövetségi delegátusok ma az ipari és gazdasági élet vezető tényezőivel folytattak megbeszé­lést. A megbeszélésen ezek az ipar és kereskedelem jelenlegi helyzetét vázolva, ismertették azo­kat a nehézségeket, amelyekkel a jelen viszonyok között a ma­gyar ipar kereskedelem küzd. A népszövetségi delegátusok hang­súlyozták, hogy az újjáépítési pro­gramm gyakorlati keresztülvitelé­ben fontos feltétel az a követel­mény, hogy a magyar ipar és ke­reskedelem azt a szabadságot és biztonságot élvezze, amely a ke­reskedelemnek és iparnak alapját képezi. A megbeszélések 11 óra­kor értek véget. Délben Bethlen István miniszter­elnök megjelent a Hungária-szál­lóban és folytatta a népszövet­ségi bizottsággal az újjáépítési programmal és költségvetéssel kap­csolatos kérdések tárgyalását. Éz után Valkó Lajos kereskedelmi miniszter és Kállay Tibor volt pénzügyminiszter kereste fel a delegációt. Ma már bizonyos, hogy péntekre a delegáció mun kája teljes eredménnyel bzfeiezői­hetik és a népszövetségi delegá­tusok nagy része pénteken el­hagyja Budapestet. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium költségvetését néhány nappal ezelőtt terjesztették bs a népszövetségi bizottsághoz, amaly azt már vissza is küldte a minisz­tériumnak. Az iskolai kiadásokat, általában a közoktatással kapcso­latos kiadásokat jóváhagyta a bi­zottság, az állami színházakra vonatkozó fejezeteket visszautasí­totta. Az Ooeraház, Nemzeti Szín­ház és a Városi színház bérbe­adását követeli, mart szerinte az államnak nem feladata, hogy szín­házakat tartson fenn. Egy másik értesülésünk szerint a bizottság a Natnzeti színházra vonatkozóan már hajlandó köve­telésétől elállni. Ez azonban nem elégiii ki a kormányt és arra tö­rekszik, hogy az Operát és a Vá­rosi színházat is megóvja a bi­zonytalan sorstól. Reméljük, hogy a közoktatásügyi miniszternek si­kerül a bizottságot meggyőzni ar­ról, hogy Magyarország egyetlen Operaházát nem lehet magán­kézbe adni, sem pedig üzemét nem lehet a mai viszonyok között olcsóbbá tenni. Az ország súlyos pénzügyi helyzete a nemzetgyűlés előtt Dénes István nagy beszéde — Vádak a kormány ellen „A kényszerkölcsön teljesen igazságtalan" Budapest, márc. 19. A nemzet­gyűlés mai ülésén a valorizációs törvényjavaslathoz Dénes István szólalt fel elsőnek. A szükségren­deletek kibocsátását törvényelle­nesnek tartja. A kormánynak nem illett volna ezt a törvényjavaslatot benyújtania. Az ellenzék egy év­vel ezelőtt követelte a valorizációt, akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy azok, akik ezt követelik, baromorvosok. Most a kormány maga jön a nemzetgyűlés elé a valorizációval. Ugyancsak egy év­vel ezelőtt a miniszterelnök azt mondta, hogy az országot csak külföldi kölcsönnel lehet talpra­állitani, mert a közönség elment az áldozatkészség legvégső hatá­ráig és néhány hónap múlva a miniszterelnök idejön egy súlyos és igazságtalan belföldi kölcsön­nel, kijelentvén, hogy az ország terheinek oroszlánrészét magunk­nak kell viselnünk, A kormány intézkedései és maga ez a tör­vényjavaslat szerinte mór meg­bukott. A korona azóta 32 ponttal csökkent. Hosszasan bírálja a kormány pénzügyi és közgazdasági politi­káját, sorra veszi a devizaköz­pontnál, a beviteli és kiviteli tilal­maknál és a vámoknál előfordult hibákat. A kormány a nemzet megkérdezése nélkül bevezette a vámvédelmet. Elérte, hogy kül­kereskedelmi mérlegünk aktív lett, mire azt vártuk, hogy a drágaság megszűnik, a korona megjavul, Ezzel szemben a helyzet az, hogy a korona tovább zuhan, a drága­ság növekedik. A forszírozott ex­portpolitikának a következménye az, hogy a gabona óra ma már 325.000 korona, a cukor ára pe­dig 25,000 korona. Erkölcstelenség a világparitásra hivatkozni mind­addig amig a munkabérek nincse­nek világ paritáson. Ennek a poli­tikának következménye a legutóbb bekövetkezett] pánik, Hasson oda a kormány, hogy ebben az or­szágban igazságos legyen az adóz­tatás, ne sújtsák a kisegziszten­ciákat, hanem inkább a munka­nélküli jövedelmet. A forgalmi adó a legbrutálisabb adók egyike. A kincstári haszonrészesedés is csak a kisembereket sújtja. Könyves L^jos: Dénes magyar ember, mégsem veszi észre, hogy az ilyen beszédek hatása alatt éltetik a proletárdiktatúrát. Dénes: Azért éltették a proletár­diktatúrát, mert nem tudott meg­élni a munkásság. Petrooác Gyula: De uj vörös nyakkendőre van pénzük. Dénes: Kénytelen konstatálni, hogy a munkásság megélhetése nincs biztosítva. Ezután szünetet kér. mire az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Dénes folytatja be­szédét. Azt állítja, hogy a föld­birtok alig adózik és alig veszi ki részét a kényszerkölcsönből, amely­nek felét Budapestre vetették ki, pedig a föld képviseli nálunk a nagy vagyont. Adatokat sorol fel arra, hogy az egyes birtokokra mennyi kényszerkölcsönt vetettek ki. A kényszerkölcsönre vonat­kozó rendelet teljesen igazságtalan, mert a jövedelmi és vagyonadót vette alapul, már pedig a nagy­birtok ilyen adókat nem fizet. A nagybirtokot a kivételes pénzügyi rendelkezések kivették az adózás alól. Ha a jövedelmi adót a földbir­tokostól is ugy hajtanák be, mint a tisztviselőktől, akkor az állam­pénztár nem volna üres. A va­gyonadót sem a tiszta forgalm érték után vetik ki. Ma egy hold föld ára 50—100 millió közt vál­takozik. Igy tehát nem lehet egy hold föld értékél 9000 koronában állapítani meg, már pedig a nagy­birtok ennek alapján fizeti a va­gyonadót. Javasolja, hogy a tör­vényjavaslatot küldjék vissza a bizottsághoz. Demokratikus és szociális adórendszert kíván, ak­kor nem lesz szükség külföldi kölcsönre. „ Lovagias ügy a Tiároliji pör miatt Budapext, március 19. Matya­sooszky Gvörgy egy ma reggeli lapban nvilt levelet intézett Károlyi Imre grófhoz arra való utalással, hogy a Károlyi rágalmazási pör törlése iránt az igazságügyminisz­terhez kérvényt nyújtott be. Ká­rolyi Imre — mint értesülünk — ma délelőtt Perényi Zsigmond báró és Vojnics Sándor dr. utján provokáltatta Matyasovszky Györ­gyöt. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 115 papírkorona. Zürichben- a magyar koronát 85-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents